Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-25 / 294. (4143.) szám
1936 december 25, péntek. <HW4M-MAG$AR-mHLAPi 5 Karácsonyi interjú Budapest, december 23. Most, december 14-én múlt két esabendeje annak, hogy Szen- dy Károly egyhangú váíasetás ala^ián elfoglalta Budapest polgármesteri sízékét. A mai összekuszált gazdasági és politikai viszonyok közepette két esztendő nem olyan hoststnu idiő, hogy egy milliós metropolis éléin álló férfiúnak az egyénisége a maga teljességiében ki- bonitakozíhassék. Az élet, az egyik napról a másik napra tengődő élet, a nagy problémák mellett az apró-cseprő ügyeik olyan tömegét vett fel, hogy manapság egy milliós város polgármestere nemcsak a városi politika irányitója, nemcsak az óriási adminisztráció vezetője, hanem a polgárság — különösen pedig a szűkölködő néprétegek — ügyvédje, orvosa, gondnoka, segítő apja egy személyben. Ezért van, hogy Szerudy Károly óriási, szinte hihetetlen munkaerejét felaprózni kénytelen és a város nagy kérdéseiről úgyszólván pillanatok alatt az eléje vetődő kicsiny, de kihatásaiban mégis fontos életproblémák elintéiziésiére kell áttérnie. Persze, azért a nagy ügyek is mennek a maguk utján, de a polgármester idejének nagy részét . mégis csak a szociális kérdések kötik le. Szenidy Károly büszkéin nevezhetné magiát a szegények és szüköillködők polgármesterének is, mert a nyomorúság és a nélkülözés enyhítése telén annyit tett, mint eddig előtte senki. Előszobája a nap mindem órájában tele van és Szendy lehelben mindenkit fogad, a lehetőség határain belüli, — sokszor azokon inul is — mindenkin segít, mert ő egész Budapest polgármesterének vallja imagát, akinek ajtaja és szive minden polgár előtt tárva-nyitva áll. Ezen a napon is, amikor felkeressük, hogy a Prágai Magyar Hírlap részére karácsonyi interjúit kérjünk tőle, bizony soká kell vára- kozn/umik, amig eléje kerülünk. Kiesőire jár imáx az idő, nem akarjuk soká zavarni, de ő olyan kedvesen, olyan barátságosan invitál, olyan szivíből jövő nevetéssel tiltakozik a fáradtság, a kimerültség érzése ejlen, hogy az. inteijtu előtt toég arra is ráérünk, hogy —- ,politizáljunk. — Hált halljuk a kérdéseket! — mondja, minekutána már vagy félórája ülünk vele szemben. Budapest középeurópai föladata . . . Mindenek előtt azt szeretnék tudni, milyennek llátja Polgármester ur Budapest szerepét a világvárosok sorában? — Az én megítéléseim szerint — feleli Szendy Károly — Budapestinek a Kelet és a Nyugat kapujában elsősorban az a hivatása, hegy itt bonyolódjék le a Duna-medence államainak árucseréje és hogy itt találkozzanak azok, akikre ennek az árucserének a gyakorlati keresztülvitele háramlik. Ezzel szemben nekünk az a kötelességünk, hogy vámosunkat a Kelet és a Nyugat vonzó találkozóhelyévé tegyük, ahol az idegen jól érzi magát és mindent megtalál, amit egy modern világváros kényelemben, kultúráiban, művészetben és szórakozásban nyújtani képes. A világvárosok tisztelgései egymásnál . . . Szükségét Játja-e Polgármester. ur annak, hotgy az európai országok fővárosai között állandó és tehetőén barátságos érintkezés fejlődjék ki? — Erre a kérdésire válásául azt felelem, hogy a múlt év folyamán adtam vissza azokat a látogatásokat, amelyekkel Róma, Varsó, Berlin, Bécs és München polgármesterei tiszteltek meg engem és Budpestet. Kijelenthetem azt is, hogy- a jövőben is vissza fogom adni kivétel nélküli, mindenkinek a látogatását, aki azzal megtiszteli, sőt tovább menve, nemcsak viszonozni fogom, de minden erőmmel rajta leszek, hogy az ilymódom kialakult baráti viszonyt fenntartsam és elmélyítsem. Szendy emlékei Prágáról — négyéves korából f . . Járt már Polgármester ur Prágában? — Igen, jártam és ismerem a várost. Igaz, régen, négyéves koromban három hónapot töltöttem Prágában és jóllehet — sajnos — messzetünt az az idő, amelyben ott éltem, mégis egészen világosan magam előtt látom a várost. Látom a Vencel-teret, a Károly-hidat, a Keppter-tornyot, élénken emlékszem a Vinohradyra, képzeletemben ottjárok a fejedelmi Hraázsinon. Sőt még az ucca nevére is emlékszem, amelyben laktam: Screta-gasse-nak hívták. Persze, hogy ma mi a neve, azt nem tudom. Édesanyám nővérénél laktam, akinek férje a Sc-henker-cég tulajdonosa volt. Nem tagadom, szeretném az uj Prágát is látni, megnézni, hogyan olvadt össze a régi várossal. Sajnos, erre addig kell várnom, amig a prágaiak is olyan megértő és tárgyilagos szemmel néznek Budapestre, mint ahogy én nézném az aranyos Prágát, ha odalátogatnék. Remélem az idő, mint sok mást, ezt a lehetőséget tó meg fogja hozni. Budapest uccáL ól eltűntek a koldusok Prága után meigimit Budapestre terelődött a szó és aziránt éróeklődlünk, hogy mit tett a város az utolsó években a szociális kérdés elintézésére. — Elsősorban azt tette, hogy hatszáz kislakást épített, amelyet a legközelebbi hetekben adunk ót rendeltetésének. A város törvényhatósága az én javaslatomra a legnagyobb készséggel lehetővé tette ennek az akciónak a folytatását is azzal, hogy egy 400.000 pengős állandó tételt állított be erre a célra a város költségvetésébe. A szociális problémák megoldása során hozzányúltunk a nagyvárosok közös rákfenéjének, a koiduskérdésnek a megoldásához is. Megtettük az első komoly lépést ennek a szomorú és az idegenforgalom nézőpontjából rendkívül fontos kérdésnek a végleges rendezésére. Remélem, hogy a kérdést kiöamegelé- gedéssel meg tudjuk oldani. Nézzen szét a városban, saját szemével győződhetik meg. róla, hogy Budapest uccálról eltűntek a koldusok. Hálásan emlékezem meg a főváros társadalmáról, amely felismerve a kérdés nagy hoírd- erejét, a legnagyobb áldozatkészséggel sietett segítségemre. A fiatalokat a termelő munkában kell elhelyezni — Rendkívül fontos és nehéz problémánk az intelligens középosztály, különösen a fiatal nemzedék helyzetének megjavítása. A nemzet gerincéről van itt azé! igaz, hogy ez a probléma nemcsak nálunk, Magyarországom vár (megoldásra, hanem ilyen a helyzet — úgy tudom — Csehszlovákiában és imás államokban is. Persze, tisztában vagyok vele, hogy ezt a kérdést csak az államhatalom tudja rendszeresen megoldani. Mert hiszen nem megoldás az, hogy olyan Íróasztalokhoz ültetünk embereket, amely íróasztalokra a hivatalnak semmi szüksége nincsen. Ilyen módon csak feleslegesen növelnek az eltartottak számát, ami végül feltétlenül katasztrófához vezetne. Az én megítélésem szerint a mai fiatalságot a termelő munkába kell belekapcsolni és talán mondanom sem kell, hogy a kérdés ilyetén ímegöldásánál Budapest székesfővárosa a legmesszebb menően rendelkezésre áll. A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy milyen tervek foglalkoztatják most Budapest polgármesterét? „Mindent Budapest népéért!“ — Mindenek előtt — feleli Szendy Károly polgármester — szeretném teljes egyensúlyba hozni a magyar székesfőváros költségvetését s el szeretném tüntetni a hatmáilíliónyi hiányt, ami ma papiroson fennáll. Csak teljesen kiegyensúlyozott költségvetés mellett lehet szó arról, hogy komoly, átgondolt és nagyvonalú beruházó programmal állhassak a nyilvánosság elé. Egy ilyen programnak a keresztülvitelére pénz kell és keltenék komoly hitelezők, akik normális kamattal számolnak. Viszont csak egy pénzügyileg teljesen kiegyensúlyozott ikőizület számíthat arra,, hogy nagyobb összegű (beruházó .kölcsönhöz juthasson. Budapest fizeitmi akaró komoly adós, áld eddig is eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni minden vállalt kötelezettségének. Nagyobb tervekről ilyen körülmények között természetesen nem beszélhetek, de azért vannak terveim, amelyeknek keresztülvitele időszerű. Az élet nem tűr merev kereteket és a felmerülő szükségletet mindenkor ki kell elégíteni. Hogy csak egyet is említsek ezek közül a tervek közül: feltét Jenül meg akarom ég meg fogom építeni az úgynevezett óbudai és az uj repülőtérhez vezető utat. Az erre szükséges 3 millió pengőt mindenesetre elő fogom keríteni, mert ennek a két útnak a megépítés© Budapest közlekedésiének és idegenforgalmának eminens érdeke. Éppenigy folytatni fogom a kislak ás építő akciót is mindaddig, amig lesi szegény ember, aki ilyen lakásra szorul. Végezetül azt a kérdésit intéztük a Polgármester úrhoz, ha jelmondatot keltenie választania, mi volna a jelmondata? Pillanatnyi gondolkozás után féléit: — „Mindent Budapest népéért!” — ezt választanám. . . s Az újságíró készséggel állapítja meg, hogy a jelmondat szerencsés és egyben mértéktartóan szerény is. Szerencsés azért, mert Budapest, vagy általában egy város polgármestere 30 évig bélrenyheségben szenvedett A legtöbb hashajtószer hátránya, hogy csak átmenetileg segít. Egy asszony, aki hosszas keresés után végre állandóan ható szert talált, a következőket írja nekünk: „30 évig bélrenyheségben szenvedtem. E szerencsétlen Idő alatt mindent megpróbáltam és rengeteg pénzt adtam ki, hogy az igazi orvosságot megtaláljam. Három hónappal ezelőtt (kezdtem a Kruschen-sóval kísérletezni és azóta, amig csak élek, első dolgom lesz, naponta, a felkelés után Kru- schen-sót szedni. Egészen ki vagyok cserélve. Beleim órapontossággal működnek és barátaim állandóan hangoztatják, milyen jó színben vagyok. A. M.-né.“ A Kruschen-só a természet adománya a test tisztántartására. A Kruschen-só a beleket enyhe és állandó működésre kényszeríti. A beleket tisztítja és megóvja a reny- heségtől. ísn? hivefbben és pregnánsabban ki sem fejezheti a maga (hivatását és szerény, mert személytelen és kisugározza magából azt a szeretetett amely egy nagy család fejéinek a szivét betölti a család miniden tagjával szemben. Délután három órára járt az idő, amikor elhagytak a polgármester dolgozószobáját, aaiy- nyi termelő imiunkániak, panasznak, ohömnek, hálának színhelyét. ZÓLYOMI DEZSŐ. Szent-Ivány József képviselői három hónapra ítélte e! a bíróság rendtörvényes ügyében Rimaszombat, december 23. (Tudósítónk telefonjelentése.) A rimaszombati kerületi bíróság Vágássy-tanácsa ma tárgyalta Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő két rendtörvényes ügyét. Ismeretes, hogy Szent-Ivány József évekkel ezelőtt a budapesti Magyarság cimü lapban „A prágai műhelyből1” címen cikket irt. A cikk egyes kitételei miatt az államügyészség rendtörvénybe ütköző közbékehábo- ritás vétségéért vádat emelt a képviselő ellen, akinek mentelmi jogát erre az esetre a csehszlovák képviselőház felfüggesztette. A mai tárgyaláson a biróság SzentIvány József képviselőt háromhónapi fogházbüntetésre ítélte el és nem mondotta ki az ítélet végrehajtásának feltételességét. A képviselő dr. Törköly József ügyvédje utján fellebbezett az ítélet ellen. A másik rendtörvényes ügyre a bércpusztai népgyülés alkalmával elmondott pohárkör szöntője szolgáltatott okot. Az ügyészség ebben az esetben Szent-Ivány Józsefet bűncselekmény elkövetésére való felhívás vétségével vádolta! Ebben az ügyben a mai tárgyaláson csak a vád tanúit hallgatták ki, majd a bíróság dr. Törköly József védőügyvéd indítványára elrendelte a bizonyítás kiegészítését és a tárgyalást elnapolta. Az állam nem csökkentheti a volt Ooburg- uradalom nyugdíjasainak illetményeit A betegsegéíyződijak levonását is megfellebbezték Pozsony, december 23. (Pozsonyi szerkesztőségünkből.) A Ooburg-félle nagybirtok volt tulajdonosa, néhai Fülöp száz kóbuirgi herceg nagylelkű módon gondoskodott az alkalmazottak nyugdíjéi látásáról. Halála után az államkincstár vette meg 'az örkösöktől a birtokot azzal a kötelezettséggel, hogy az államkincstár magára vállalja a nyugdíjak fizetését abban az összegben, amely a volt tulajdonos által alkotott szabályrendelet szerint jár. Alig néhány év múlva az államkincstár majdnem kivétel nélkül leseáiKlitotta a nyugdijakat, még pedig tetemes módon. Néhány nyugdíjas kezdetben folyamodvánnyal kísérletezett, majd mikor ez eredménytelen maradt, a bírósághoz fordultak. A nanokban hirdette ki a pozsonyi járásbíróság az egyik nyugalmazott Ifőerdőtanácsos peréiben az Ítéletet és abban kötelezte az államkincstárt, hogy visszamenőleg fizessen az elmaradt nyugdíj részi etek (fejében 33.514 koronát, ezenkívül pedig’ 1085 május 1-től a rendes 35.400 korona évi nyugdijat folyósítja. Dr. Emery Lajos pozsonyi ügyvéd, a nyugdíjasok ügyésze, a feliperes főerdlőtanácsos nevében fellebbezett az ítélet ellen, mert az kimondott D ISTOL meggyógyítja mételykóros juhait és marháit KAPHATÓ MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN ta, hogy a betegsegélyző járulékok és egyéb illetmények, amelyek az állami alkalmazottaknál tevonandiók, a nyugdíjból is levonhatók. A fellebbező azzal érvelt, hogy magánjogi viszonyról van szó és mintáin a fizetendő nyugdíj a birtok vételárába beszámíttatott, nem alkalmazhatók a kiirtok nyugdíjasainál az állami alkalmazottakra érvényes levonások. A Coburg-nyugdijasok nagy érdeklődéssel várják a másodfokú biróság Ítéletet ebben az ügyben. Több sebesülne van a remsn vasgárda és parasztéért brassói közelharcának Bukarest, december 32. A Brassó közelében lévő Szászai jfaluban tegnap veres összeütközésre került a sor a nemzeti parasztpárt és a vasgárda hívei között. Az összeütközés során több halott és sebesült is volt. A halottak és sebesültek számát még nem lehetett megállapítani. A cse ml őrség számos letartóztatást eszközölt. Hetvenöt halottja van egy mexikói bányarobbanásnak Eagile Paa (Texas), december 23. Egy mexikói szénbányában, amely kilencven mérföld távolságira fekszik Diedras Negrastöl. súlyos robbanás történt. Az eddigi jelentések szerint hetvenöt halálos áldozata van a borzalmas kasrtró fának. Szendy Károly, Budapest polgármestere beszél Budapestről és Prágáról
