Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-03 / 277. (4126.) szám

1936 december 3, csütörtök.

^®®OTíA\AG$Xft.-HIHL2S£

A magyar-olasz-osztrák barátság jegyében

Darányi miniszterelnök beszámolt a budapesti rádióban Horthy Miklós olaszországi és ausztriai útiéról

A magyar államférfiak felejthetetlen emlékekkel tértek vissza Olaszországból és Ausztriából

Budapest, december 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Darányi Kálmán magyar miniszterelnök kedden este háromnegyed kilenc órakor a budapesti rádióban nagyobb beszédben ismertette a kormányzó társaságában tett olaszországi és ausztriai útját és annak eredményeit. A miniszterelnök beszédében többek között ezeket mondotta:

Az utazás célja

— A kormányzói pár látogatásának célja az volt, hogy közvetlen érintkezés utján ismerkedhessék meg Olaszország és Ausztria államfőivel, valamint e két baráti állam vezető politikai egyéniségeivel és a személyes érintkezéssel a három állam hosszú évek óta tartó baráti együttműködését szélesebb alapokra fektesse.

Hiszem, hogy a kormányzói pár rendkívül meleg fogadtatásának Olaszországban és Ausztriában tartós emléke marad az olasz és az osztrák nép minden rétegének lelkében, mert alkalmat adott arra, hogy az államaink és nemzeteink] között történeti alapokon fönnálló természetes és őszinte barátságot demonstrálja. Őfelségéik, az olasz király és királyné, valamint a trónörököspár s velük együtt Rómában és Nápolyban egész Olaszország népének impozáns tömegei olyan közvetlen melegséggel fogadták a kormányzói párt, hogy ez a mindent nagy lelki fogékonysággal megfigyelő olasz nép millióira nem maradhatott maradandó hatás nélkül. Ezt a hatást tükrözte vissza az egész olasz sajtó is.

Külön ki kell emelnem azt a kitüntető baráti magatartást, amelyet Mussolini olasz kormány- elnök ur irántam és a külügyminiszter ur iránt tanúsított. Nagy örömmel láttam és állapítottam meg Magyarország és a magyar nép iránt érzet meleg és igaz barátságát. Célom az volt, hogy nála, mint az olasz kormány fejénél, bemutatkozó látogatást tegyek és Kánya külügyminiszter úrral együtt, akinek a római jegyzőkönyvben foglalt politika kialakulásában jelentős szerepe volt, személyes eszmecsere során ismertethessem a magyar kormány felfogását az általános politikai kérdésekről.

Az olasz barátság értéke

— A Dúcéval folytatott megbeszéléseink azt az érzést keltették bennem, hogy Olaszország barátsága Magyarország iránt nem múló, hanem ötven millió ember szivében mélyen gyökeret vert érzelem. Ez nem kis dolog. Az afrikai háborút győzelmesen befejező Olaszország, amely államféríiainak céltudatos vezetése mellett megtalálta önmagát és megnyitotta azokat az erőforrásokat, amelyekből a több mint ezeréves római birodalom annak idején erejét merítette, ma olyan hatalmi tényező, amely világpolitikát csinál és amelynek súlyával a béke érdekében mindenkinek számolnia keli.

Az olasz ét a magyar lobogó

— Ezt a nyugodt öntudatot láttam visszatükröződni a pompás római katonai szemlén minden egyes olasz katona arcán. Örökké felejthetetlen emlékként marad meg bennem az az érzés, amely akkor fogott el, amikor a nápolyi öbölben latiam az erőtől duzzadó olasz hajóhadat és minden olasz hajónak árbocára felszaladni a magyar lobogót és hallottam felzengeni a magyar Himnuszt. A Nápolyban és Magyarországon egyidőben uralkodott Anjou-királyok emléke éledt fel lelkemben, amikor a hatalmas flotta élhajóján lengő olasz lobogó mellett feltűnt a magyar államfő lobogója is. Szeretném, ha e szavaimmal, amelyek talá.u az olasz hallgatósághoz is eljutnak, ki tudnám fejezni azt a tiszteletet, barátságot és szeretetet, amely bennünk olaszországi impresszióink révén keletkezett az olyannyira megerősödött olasz nép milliói és annak hivatott vezérei iránt.

I

tudatos, higgadt és nemzetünkkel szemben mindig őszinte baráti magatartását igen nagyra értékelem. A római és bécsi látogatások uj eredményt jelentenek a három állam baráti kapcsolatainak történetében.

„Adják meg végre Szlovenszkénak és Kárpátaljának az autonómiát!“

Esterházy János a képviselőház költségvetési vitájában síkra szállt a magyar iskolasérel- mek orvoslásáért ■ „Egyetlen sz^ovenszkói katolikus nem he-yesetheSI a bolsevikbarát politikát*' ■ A magyar szónok fölényesen visszaverte a kormánypártok közbeszólóit

Prága, december 2. A képviselőház tegnapi vitájának egyik eseménye Esterházy }ános nemzetgyűlési képviselő fölszólalása volt. A magyar szónoik mindenekelőtt leszögezte, hogy a költségvetést a kormány- pártiak ugyanúgy bírálják, mint az ellenzék. Ha a kormányképviselők nincsenek megelégedve a kormány gazdálkodásával', akkor az ellenzéki magyarok még inkább kell, hogy bírálják, mert a magyarság sérelmei még nagyobbak.

A szovjetszövetség és a katolikusok

— Mi Szlovenszkón és Ruszinszkón —- úgymond — már teljesen tönkrementünk. Nekünk azonban elvi és másnemű kifogásaink is vannak a kormány ellen. A korLátogatás a Vatikánban

— Mély és maradandó benyomást tett ránk az az évezredes hagyományok során kifinomult szertartással lefolyt fogadtatás, amelyben a pápa őszentsége és Pacelli biboros-államtitkár ur a vatikáni államban a kormányzói párt és bennünket részes! tett. Boldog vagyok, hogy Őszentsége ránk és rajtunk keresztül — hogy az ő szavaival éljek — az általa hőn szeretett magyar nemzetre oly meleg szavakkal adta áldását.

Ausztriai benyomások

— Ausztriában régi és évszázados kapcsolatokon alapuló baráti érzelmekkel találkoztunk. A kormányzó ur és Miklas szövetségi elnök ur között váltott igen meleghangú köszöntők híven fejezték ki azt a baráti viszonyt, amely Ausztria és .Magyar- ország között fennáll és amely őszinte szándékkal törekszik az igazság békéjének megteremtésére. Ezt dokumentálta az a katonai szemle is, amelyet végignézhettünk, s amely beszédes bizonyságot tett arról, hogy az osztrák hadsereg elérte régi magas ezjnvonalát és ma egyik biztos eszköze az általános európai béke fenntartásának.

minden katolikus embernek elveivel teljesen ellenkezik, hogy mi 'azzal a társasággal, azzal az országgal, ahol asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak le, szövetségre lépjünk.

(A kommunisták padsoraiból több közbeszólás hangzik el.) Beszéljünk végre nyíltan. Ha a csehszlovák köztársaság meg akarja határait védeni, annak nem az a módja, hogy itt beoltsák az emberekbe a bolsevista eszmét. A köztársaságnak ezer módja lett volna szomszédaival tisztességes barátságot kötni és bárkivel szövetségre lépni, csak éppen nem a szovjettel.

Kik nincsenek megelégedve

— Azt mondják reánk, hogy nem vagyunk megelégedve. Hát nézzük tárgyilagosan, hogy a köztársaságban ki van megelégedve. A csehek nincsenek megelégedve, mert félnek az anyagi tönkrejutástól. A szlovákok nincsenek megelégedve, mert éppen úgy nem kapták meg az autonómiát, mint a ruszinok, akiknek nemzetközi szerződésben biztosították ezt a jogot. De nincsenek megelégedve a németek és nem lehetnek megelégedve a magyarok sem. mert a békeszerződésben és az alkotmánylevélben biztosított kisebbségi jogoknak nincsenek birtokában. Ha a csehszlovák kormány úgy akarja konszolidálni az állam belső viszonyait, ahogy azt eddig tette, úgy nagyon téved, mert a kétoldalú szerződések egyoldalúan fel nem bonthatók.

Magyar községeit magyar iskola nélkül

Micura azt mondta, hogy a fasizmussal már csak azért sem lehet egy síkon mozogni, mert a fasizmus a revíziót szolgálja. A békében és a háború alatt, a kormány néhány tagja propagandát csinálnak külföldön és azt állították, hogy az osztrák-magyar monarchiában a nemzetiségek el vannak nyomva. Mi nem megyünk panaszainkkal a külföldre, mi itt minden alkalommal nyíltan hangoztatjuk, hogy ebben az államban nem respektálják a magyarok jogait s csak a kormány szokott kimenni azzal, hogy a magyarok, akik ellenzékben vannak, irredenták

és mert a kormánypártban van egy-két magyar, aki a költségvetést megszavazza, a kormány arra hivatkozik, hogy itt a magyarság meg van elégedve. Nem szeretnék annak a magyarnak a lelkiismeretével rendelkezni, aki megszavazza a költségvetést, amikor ezrével vannak itt sérelmeink. Színtiszta magyar községekben nincsenek elemi iskoláink.

A színtiszta Macsola két tantermes iskolájában egy-két finánc és csendőr családja érdekében cseh iskolát szerveztek és betelepítették a magyar iskolába s

ma az egyik teremben a cseh tanító 35 gyereket, a másik tanteremben pedig két magyar tanító fölváltva 124 magyar gyereket tanít.

Az ipolykéri magyar iskolát 1935-ben megszüntették.

Macháza község elöljárósága 42 magyar gyermek részére többször kért iskolát, de eredménytelenül. Sirák községben 58 szülő kérte a magyar tanítás bevezetését, de eredménytelenül.

Aknászlatinán a tanítás egy kétszobás mellékhelyiségben folyik, mert a kincstári római katolikus négy tantermes iskolaépület életveszélyes és az iskolafenntartó erdő- kincstár nem hajlandó újat építeni.

A kétszobás épület egyik tantermében a csekélyszámu cseh gyermek egymaga, a másikban 470 magyar gyermek nyer oktatást felváltva a ruszin gyermekekkel, Pályin községben mintegy 100 magyar szülő kérte a magyar nyelv fakultatív tanítását.

Kővár igazgató még csak fel sem terjesztette a kérést a felettes hatóságokhoz. Nincs magyar iskola Nagyborsán, Csecsen, Makrancon, ami már állandó sérel- mi téma, Gyertyánligeten, ahol 1936-ban felálEtoítak római katolikus magyarnyelvű iskolát, de a rahói tanfelügyelő utasította a ruszin iskola igazgatóját, hogy tegyen feljelentést azon szülőik ellen, akik a magyar iskolába íratták gyermekeiket*

Tótmegyeren 123 magyar gyermek számára kérnek már régebben magyar iskolát, de nem tudják megkapni.

Az elmaradt fcizéssísfeoSálí

— Hasonló a helyzet a polgári és középiskolák terén.

A Munkácson visszaállítandó magyar középiskolai oktatás iránti kérelmet ez év júliusában immár hatodszor utasította el a külügyminisztérium, bár a kérés teljesítését Dérer miniszter, sőt maga Benes köztársasági elnök ur is megígérte, Llngvár ezidén két beadványt is intézett magyar gimnázium ügyében, de eredménytelenül.

A megokolás az, hogy nincs pénz. Ezzel szemben a cseh gimnázium felépítéséhez a minisztérium 2 millió koronával járult hozzá.

Aliik mindezzel meg vannak elégedve

— Ezek, uraim, égbekiáltó bűnök.

E sérelmeink mellett elmennek nyugodtan a kormánypárti képviselők és azt állítják, hogy itt a magyaroknak megvannak az összes jogaik,

hogy itt semmi hiba nincs és csák az a magyar gyilkos revizionizmus és az a gyilkos német hitlerizmus az, amely veszélyezteti ezt a köztársaságot ési sietnek Sztálinnál szövetséget kötni.

Szlovenszfcé ezeréves kereszténysége

— Ez a rövid felsorolás bizonyítja, hogy miért nem tudunk mi mást csinálni, mint azt, hogy a legélesebb ellenzékben legyünk a mai kormánnyal szemben, (A kommunista képviselők közbekiáltanak. A szónok feléjük fordulva folytatja):

Szlovenszkón a kereszténység ezer év óta fennáll. Szlovenszkót mi, katolikusok nem hagyhatjuk bolsevizálni azért, mert a kormány külpolitikája rossz. Mi nem hagyhatjuk a tanítókat, akik gyermekeinket nevelik, szovjettanulmányutra utazni, hogy gyermekeinket megfertőzzék.

H@¥es szöharc a szUGViASzfeéi autonómia

körűi

— 18 évvel ezelőtt a közMa-saság felelős tényezői autóinóimiiát ígértek Szlovernezkómlk és KáiT|pá,ta,lij;ápalk.

Adja meg végre a kormány a két tartománynak az autonómiát,

hogy mi szlovák tesvéreinkk-el megegyezve, sa3

mány 18 év óta úgy irányítja külpolitikáját, hogy akkor, amikor békéről beszél és azt mondja, hogy közvetlen szomszédaival békében akar élni, azt tapasztaltuk, hogy

azért volt kénytelen szövetséget kötni Szövietoroszországgal, mert nem tudott ténylegesen olyan külpolitikai atmoszférát teremteni a szomszédos államokkal, hogy a szovjetszövetséget elkerülhette volna.

Micura volt miniszter, felsőbirósági elnök védte azt a papminisztert, aki reverendája dacára nem átallotta a szovjetbarátságot elsőrendű szükségletként jellemezni. Én csak azt mondhatom, hogy

— Különös örömömre szolgált, bogv ez alkalommal újból eszmét cserélhettünk régi barátunkkal Schuschnigg szövetségi kancellár úrral, akinek cél-