Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-19 / 290. (4139.) szám
2 1936 december 19, szombat* Demokratikus szabadságjogokat, önkormányzatot és jogegyenlőséget követelt Törköly a szenátusban Dr. Törköly Jözsef vitája Krofta külügyminiszter karlsbadi kisebbségjogi tételeivel - Niért bizalmatlan a magyar kisebbség a mai kormánypolitikával szemben? harmónia intézi a birodalmi gazdaságpolitikát. A nagy nemzetek Ottawa és az amerikai bevándorlás, az orosz elzárkózás óta önállóságra rendezkednek be, megtehetik, mert gazdagok, de mi marad a németeknek, akik nem elég gazdagok az önállóságra? Pusztuljanak el? Az olaszok és a japánok kockázatos erőfeszítésekkel 20—30 évre kiragadták magukat a nyomorból, mi legyen Németországgal? Csak a nyersanyagok igazságos elosztása segithet, — mint a proletáron a javak igazságosabb felosztása. A gyarmatoknak ma más jelentőségük van, mint a háború előtti szabadkereskedelem idejében, amikor elhanyagolták őket, mert nem volt szükség feltárásukra és Szibéria például „értéktelennek" számított: ma a modern eszközökkel és a modern szorgalommal egy-két millió négyzetkilométer terméketlen földet a tudomány úgy ki tud aknázni, hogy évtizedekre megadja 60—80 millió embernek azt a tiz-tdzen- öt százalékot, ami hiányzik a kiegyensúlyozott élethez, mint a jóval kisebb anyaország, ahol szintén csak a föld az egyetlen erőforrás. De a németek ezzel az „értéktelen" gyarmati területtel sem rendelkeznek. Schacht fájdalmasan utal a szovjetkrőzusra, amelynek birtokában még mindig milliós és milliós földterületek hevernek kiaknázatlanul, ahol a szovjetpolgár játszva él, mig Németországban 70 millió ember lakik negyedannyi, kiaszott területen, mint kétszázezer cserkesz vagy eremisz a középázsiai paradicsomi ősföldeken. Ha a 90 millió oroszt (az orosz fennhatóság alatt élő 80 millió más nemzetiséget nem is számítjuk) összezsúfolnák arra az alig félmillió négyzetkilométerre, amelyen a 90 millió németség él Középeurópában lehetetlen gazdasági és politikai körülmények között, három hétig sem tudna megélni. Hogy pusztul és sínylődik a világépitő német szorgalom, mig az orosz oblomovság tejjel-mézzel folyó burzsujgazdagságával munkátlanul is jólétre tud szert tenni. Erre vonatkozóan a szovjetbarát André Gide hozott most adatokat a szovjetből, amikor könyvében megállapította, hogy az orosz ma is lusta, álmodozó és fantaszta maradt, s a „sztaohanovizmus", a szorgalom felcsigázása sem mérhető európai mértékkel, mert „ ha Oroszországban büszkén mondották, hogy a sztachanovista ma hét nap munkáját nyolc óra alatt elvégzi, akkor láttam, hogy ugyanezt a francia munkás méggyorsab- ban elvégezné" — írja a híres iró. Hát még a német munkás! De a német munkás, ez a legcsodálatosabb munkaerő, dolog- talanságra, nyomorra van kárhoztatva, s szorgalmát vad dühhel legfeljebb a fegyverkezésbe ölheti, semmi másba. Helyes ez? Nem kellene békésen segíteni rajta? De hogy? Állandó magyar kereskedelmi kirendeltség Bukarestben Budapest, december 18. (Budapesti szerkesztőségiünk telefonjellenlbéfee.) A Magyarország és Románia közötti kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése érdekében még 1984 végén helyszíni tanulmányozásra küldték ki Budapestről gróf Teleki Ernőt, a romániai gazdasági élet egyik magyar szakértőjét. A román gazdasági és kereskedelmi élet, valamint a devizaviszonyok végleges nyugvópontra jutottak és igy a magyar Külkereskedelmi Hivatal Bukarest székhellyel állandó kirendeltséget létesített Romániában. A bukaresti iroda 1937 január elején kezdi meg működését Heyessy Jenő központi titkárral az éléin. A füleld református gyülekezet fiókéi! házkozséflé alakult Losonc, december 18. (Saiját tudósítónktól.) A füleki református gyülekezet, mely .mint szórvány a losonci református egyházközséghez tartozik, december 13-án, vasárnap fiókegyiházközséggé alakult. Az alakuló közgyűlésen Losoncról megjelentek Sörös Béla és Kövy Árpád lelkészek és az egyház tagjai közül többen. Sörös Béla lelkész, teológiai igazgató nagyhatású beszédben fejtette ki az alakulás jelentőségét és Isten áldó kegyelmét kérte a kisszámú, de lélekben erős gyülekezet egy házépítő munkájára, Előterjesztésére a közgyűlés egyhangúlag kimondotta a fiókegyházzá alakulást azzal, Ihogy haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a losonci anyaeigylházközséghez való viszonyának rendezésére. Ezután megválasztották a nyolctagú presbitériumot a következő egyháztagokból: Horváth Ferenc, Tary Béla, Nagy Lajos, Czakó Károly, Á/lám József, Egyűld Lajos, Kállay Lajos és Fekete Károly. Az egyház gondnokává egyhangúlag Horváth Ferencet választották. A füleki egyház a losonci egyház lelki gondozása alatt önállóan indul meg Isten által kijelölt utján, a lelki gondozást, — mint eddig is — Kövy Árpád lelkész fogja végezni. A közgyűlés után vallásos estély következett, melynek gazdag műsorából kiemeljük Pály.i Gyulámé tartalmas előadását (.Mit telhet a református nő egyházáért?), a „Szűkölködünk" cimü , Losoncon sikerrel előadott trialógot, Vilcsek Zita református kántor.nő lélekemelő énekszámát s a füleki leánykor tagjainak buzgó vallásos énekét. Kövy Árpáid „Fülek múltja és jelene" óimén tartott érdekes előadást, amelyben mozaikszerli- leg csoportosította a Fülek múltjára vonatkozó (történelmi adatokat, majd a füleki református egyház mai életét és munkáját, ismertette. Végül .Sörös Béla tanulság-teljes bibiiamagyarázatáva,l, imádsággal. és gyülekezeti énekkel nyert befejezést a "füleki refonmá/tus hívek lelkében felejtheti len emléket hagyó ünnepség. Prága, december 18. Jelentettük, röviden, hogy dx. Törköly József, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt szenátora a szenátus tegnapi költségvetési vitájában nagy beszédet mondott. Beszédében kifejtette, hogy a költségvetés megszavazása bizalom kérdése. A magyar kisebbség népi minősége — A magyarság képviselőinek — mondotta szószerint a szenátor — nem azt kell vizsgál- niok, vájjon van-e okuk arra, hogy az államkormánnyal szemben bizalommal viseltessenek-e, mert e vizsgálatnál elsősorban az ötli'k a döntés előtt a vizsgálók szemébe, hogy a magyarsággal — Krofta miniszter minap két államnépről beszélt, de a magyarságról mint népről egyáltalán nem kíván megemlékezni. Krofta úgy gondolja, hogy a magyarság mint államnép nem számit, államnép jelentőségére sohasem fejlődhetik. mint néppel szemben az államalakulástól kezdve a mai napig nem korrektül, nem igazságosan járt el és jár el a kormány. Az állam megalakulásánál beszéltek Szlovákország népéről, mely alatt azonban a magyarságot egyáltalában nem értették, a magyarságról mint népről egyáltalán megfeledkeztek. Már az állam alakulásától kezdve megfosztották a magyarságot népi minőségétől, népi jelentőségétől és a csehszlovák hivatalos fölfogás elégségesnek tartotta a magyarság részére a modern rabszolga jelentőségét nyújtani, ahol népakaratról beszélni sem lehet és ahol a magyarságnak a jelentősége abban merül ki, hogy el lehet neki veszteni nemzeti mivoltát. Definiálja a nemzet fogalmát, hogy ez alatt amaz emberek összességét kell érteni, akiket a közös nyelv és ugyanakkor a közös hagyományok, kultúra és közös ideálok összetartanak, összeforrasztanak. És bár látja, hogy a Csehszlovákiában élő magyarságot azok az emberek teszik, akiket a közös magyar nyelv, a közös magyar hagyomány, a közös magyar kultúra, a közös ideálok és a közös erkölcs elválaszthatatlanul kötnek össze, mégis e tényezők jelenléte dacára sem kívánja őket nemzetnek tekinteni. Vagyis Krofta elgondolása szerint a magyarság sohasem tekintheti magát államnépnek, vagyis olyan népnek, amelynek érdeke fűződik az állam létezéséhez és fejlődéséhez. Mindezekből logikusan következik az is, hogy Krofta szerint a csehszlovák nemzet igazán demokratikus nemzeti politikával nem is kívánja elősegíteni ennek a fejlődésnek a kialakulását annak ellenére, hogy az állam alkotmánya megadja erre a lehetőséget, amint azt Krofta készségesen el is ismeri. A hivatalos fölfogás ilyen mentalitása mellett a magyarság természetesen nem lehet bizalommal az államkormány iránt. a szabadság és az önkormányzat hiánya, ami bizonyltja azt is, hogy a demokrácia nincs meg. A jogegyenlőség különös esetei — A jogegyenlőséget is proklamálta az alkotmány, azonban az sincs meg, mert a tárgyi jogrend teljes azonossága is hiányzik. Vannak különböző törvények, magánjogi és közjogi szabályok, amelyek az azonos bánásmódot sértik. Ilyen az ügyvédi kamaráról szóló törvény, amely a történelmi országokban lévő ügyvédekkel szemben a szlovenszkói ügyvédeket jogfosztással terheli, mert elvonja tőlük az ön- kormányzatot. De megvan a különbség az elbánásban az esküdtszék tagjainak kiválasztására vonatkozó jogszabálynál és a lajstrom összeállításánál, amely a csak magyarul tudó, egyébként esküdtképes állampolgárokat kizárja az esküdtszéki tagok lajstromából. Ilyen a választókerületek beosztásáról szóló törvényintézkedés és a jog- egyenlőtlenségnek bizonyítéka a bírósági járások területi beosztása a magyarlakta vidékeken . Nincs magyar bírósági elnök, sem magyar miniszteri tisztviselő, sem járási főnök — A hivatalképesség in praxi a magyarságra nézve szintén a jogegyenlőség megsértésével gyakorol tátik. Magyar nemzetiségű kerületi bírósági elnök nincs, jóllehet két kerületi bíróság is van magyar többséggel biró vidéken. A minisztériumokban magyar nemzetiségű tisztviselő nincs és nincs egy magyar járási főnök sem. Krofta miniszter a németekre nézve elismerte már, hogy számarányuknak megfelelően kell őket a hivatalos állásokban, részesíteni. Hol késik az éji homályban ugyanezen elvnek az elismerése a magyarokra nézve? A kulturális autonómia hiánya — Krofta a németekre nézve azt is kimondotta, hogy a kulturális autonómiájuk már nagyrészt megvan. Helyes, hogy ezzel a kulturális autonómiára való jogukat is elismerte. Dehát mi van a magyarság kulturális autonómiájával? Itt Krofta miniszter ur is megállapíthatta, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban a kulturális autonómiának még csak a legkisebb része sincs meg. A magyar kisebbség jogtöbblete — Hodza miniszterelnök ur is állította már nyilvánosan, hogy a magyar nemzeti kisebbség több jogot élvez, mint amennyi megilleti. Azzal azonban még mindezideig adós maradt, hogy mi az a jogtöbblet? Hiszen a saintgermainí béke- szerződésben fixirozott jogok, amelyeknek megr adására a nagyantanttal szemben kötelezte magát a köztársaság, csak az emberi szabadságjogok minimumai, amelyekkel minden embernek bimia kell és ezek sincsenek még ma sem maradék nélkül kiszolgáltatva, Mi tehát az a többlet? És miért felejti el mindig a miniszterelnök ur, hogy a kisebbségi szerződés a nemzeti kisebbségek nemzeti létének és fejlődésének bizonyos minimális garanciáit akarta megadni annak ellenében, hogy bizonyos területekhez juttatta a másik szerződő fél az utódállamot. Igenis áll az, hogy a csehszlovák köztársaságban. a nemzeti kisebbségi védelem nem érvényesül. Ha az államhatalom komolyan gondol a kisebbségi szerződés megvalósítására, akkor azokat a minimumokat, amelyek a békeszerződésben vannak lefektetve, a belső jogszabályalkotás révén közjog erejével kellene fölruháznia és annak teljesülése érdekében a nemzetközi védelem hatályosabbá tétele szempontjából meg kellene tenni a csehszlovák kormánynak az iniciálé lépéseket. — Mindez hiányzik és a javulást itt hiába várjuk. Úgy van, amint ez Krofta beszédéből kitűnik, hogy minket még a népi jelentőségtől sem sajnálnak megfosztani és nem akarnak semmiféle olyan jogot részünkre biztosítani, amely jog megilleti azt a népet, amelyik fölött impériumöt gyakorolnak és amit megkérdezése nélkül vettek a csehszlovák impérium alá. A szónok végül bejelentette, hogy a kifejtett okok miatt bizalmatlan a kormány iránt s ezért a költségvetést nem szavazza meg. — GONDOLJATOK, SZLOVENSZKÓI MAGYAROK, A SzMKE-re, a Szlovenszkói Magyar Kultiir-Egyesilletre. A Slovenská Ligának 20.000 tagja van, a Deutseher Kultur- Verbandnak 435.000!! Légy rajta, hogy a SzMKE-beu te légy a tízezredik. *A demokrácia annyit jelent, hogy a nemzet kormányoz" — De van más ok is a bizalmatlanságra. A demokrácia szükségességéről unos-untalan hallunk említést, de ha keressük ezt a demokráciát, akkor, sajnos, arra az eredményre jutunk, hogy ezt egyáltalában nem lehet megtalálni. Az angol parlamentben a minap mondotta egyik vezére az ellenzéki pártnak, hogy a demokrata országban az a fontos, hogy a nép akarata érvényesüljön. Azt mondotta, hogy a demokrácia annyit jelent, hogy a nemzet kormányoz. Uraim, lehet népakaratról szó olyan államban, ahol a legfelső bíróságnak elnöke nyíltan és írásban jelenti ki, hogy itt a köztársaságban a jog, törvény és igazság elve visszavonulóban, a hatalom, főkép a politikai hatalom elve pedig előnyomulóban van. Nem ellenzéki politikus mondja*ezt, hanem a köztársaság legelső birája, tehát mindenesetre szavahihető tényező és olyan tényező, aki a külföld szempontjából is erős súllyal esik mérlegbe. De a minap a költségvetési bizottságban a köztársaság legfelső közigazgatási bíróságéSzabadság és önkormányzat — Olvassuk el jó hangosan a köztársaság első elnökének, Masaryk Tamásnak a tanítását, hogy a demokrácia a szabadságot és a lehető legszélesebb önkormányzatot jelenti. Kérdezzük meg az objektivitástól, megvan-e hát itt tényleg a szabadság és a széleskörű, a kormányzottak beleegyezésén alapuló önkormányzat? Az alkotmány kimondja ugyan, hogy az élet és szabadság abszolút és teljes védelme mindenkinek biztosittatik, azonban az élet abszolút védelmének létezését a nemrég hozott és a köztársaság védelméről szóló törvény módosítását tartalmazó novella erősen kétségessé teszi, a szabadság abszolút védelméről pedig szó sincsen. Manapság a büntető igazságszolgáltatásban a titkos és eltitkolt följelentők följelentési manővere grasszál, a közvád könnyelmű és a nemzeti gyűlölettől sokszor nem mentes vádemelése derüre-borura juttat nagyon sokszor ártatlan embereket az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság szabadságfosztásába. Nem ritka eset, hogy a szabadsági ősz tás 4—■ 11 hónapig, sőt annál hosszabb ideig tart és az egész eljárás fölmentő ítélettel végződik. A személyes szabadság védelme — A polgári elem sokszor a titkos katonai rendőrség beavatkozása alá kerül ás ha másként nak elnöke mondotta, hogy a panaszok 37— 40 százalékban sikerre vezetnek, vagyis olyan kormányzás folyik itt, amellyel szemben a panaszok 40 százalékig jogosultak. Hol van olyan jogállapot Csehszlovákiában a demokrácia szempontjából, mint Angliában vagy Amerikában? Angliában lehet beszélni parlamenti szuverenitásról, a népakarat érvényesüléséről, a jog uralmáról. Ott vádesküdtszék van, ott itélőesküdtszék van, ott minden komoly bűncselekmény esküdtszék elé kerül, nem úgy, mint Csehszlovákiában. Amerika alkotmánya kimondja, hogy „senki sem vonható felelősségre főbenjáró, vagy más tekintetben súlyos bűncselekményért egy nagy esküdtszék által való vádemelés és döntés nélkül." Ide is kellene vádesküdtszék, mert ez volna a valódi alkotmánybiztositék és szabadságbiztositék különösen a nemzeti kisebbségek részére. Itt a nép közvetlen részvétele a törvényhozásban, a közigazgatásban és a bírói hátalom gyakorlásában ki van zárva. nem, hát az által szenvedi el a katonai hatóság bíráskodását, hogy a titkos katonai rendőrség sokszor tendenciózus indítványait az állam- ügyészség foganatosítja és ez által húzódik a vizsgálat és a vizsgálati fogság, ami már büntetésszámba megy. A nyomozás és a vizsgálat során a titkos katonai rendőrség, a csendőrség, sőt a polgári államrendőrség is sokszor megpróbálkozik a szerencsétlen fogvatartottból erőszakkal, testi és lelki sanyargatással terhelő vallomást kicsikarni, tehát nem úgy van, mint Angliában, ahol az őrizetbe ntar tásnak csak az a célja, hogy a gyanúsítottnak a tárgyaláson való megjelenése biztosítva legyen. Az államügyészség vak eszköze a hatalomnak. Rebus hic stantibus, itt igazán nem lehet a személyes szabadság abszolút védelméről beszélni. De valódi és széleskörű önkormányzatról sem. önkormányzat kinevezett és a kormánytól függő tagokkal, akikkel a többség eleve biztosittatik, fából készült vaskarika. De ott a klasszikus példa: a szlovenszkói ügyvédi kamara, az igazságügyminiszter által kinevezett és ‘általa bármikor elmozdítható választmánnyal és fizető, de gyűlésre soha össze nem hívható tagokkal. Itt azután adva van egyszerre Leltet államnép a magyarság, mint.a szudétanémefek!