Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-18 / 289. (4138.) szám
2 1936 december 18, péntek. soha nem került szóba a kétéves szolgálati idő lerövidítése. Erre a jelenlegi nemzetközi helyzetben gondolni sem lehet. Ugyancsak nem jöhet szóba a fegyverkezési kiadások csökkentése. A jelenlegi szolgálati idő Franciaország számára hatszázezer főből álló békehadsereget biztosit, amelyből 150.000 ember Északafrikában, 50.000 ember pedig a többi gyarmatokon van. Ezzel szemben Németország nyolcszázezer főnyi hadsereggel rendelkezik, ezenkívül pedig kétszázezer főből áll a munkahadsereg és ötvenezer tagja van az áHamréndőrségnek is. Olaszország is erős hadseregre támaszkodik. A radikális szocialista párt kongresszusának befejeztével rezoluciót fogadtak el, amelyben jóváhagyják a kormány politikáját, amelynek célja a nemzetközi béke fenntartása. A párt teljes- értékű támogatásban kívánja részesíteni a nemzetvédelmi törekvéseket, amelyeknek ugyancsak a béke sérthetetlensége s az ország szabadságának védelme a céljuk. A párt hü maradt kötelezettségeihez, amelyeket a népfront megalakítása alkalmával vállalt és el van tökélve teljes lojalitással minden helyzetben támogatni a népfront kormányát. A szociális reformokat eredménnyel lehet keresztülvinni, amennyiben a gazdasági élet megújul. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a közrend megóvása és a törvények föltétien tisztelete. Rozsypal nem megy nyugdíjba Prága, december 17. A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése alapján a PMH is röviden közölte, hogy Kárpátalja országos választmányának tegnapi ülésén Rozsypal országos elnök bejelentette, hogy január 1-vel nyugdíjba vonult és búcsút vett az országos választmánytól, Stefán Antal pé' dig az országos választmány jókivánatait tolmácsolta a távozó országos elnöknek. Ezt a hirt közölte a rádió is. Munkácsi munkatársunk telefonon most arról értesít bennünket, hogy a Rozsypal országos elnök távozásáról szóló hír Kárpátalján is nagy feltűnést keltett, de kiderült, hogy a hir nem felel meg a valóságnak. A hirt a Csehszlovák Sajtóiroda ungvári tudósítója adta le valószínűleg téves információ alapján. Kárpátalja országos képviselőtestülete ma tartotta ezévi utolsó ülését. A tartománygyülési képviselők közül többen akartak felszólalni az országos elnök nyugdijbavonulásával kapcsolatban s akkor derült ki, hogy a hírből egy szó sem igaz. Motta svájci köztársasági elnök Bern, december 17. Az egyesült szövetségi kongresszus ima 1!57 szóval az 1987. esztendőire szövetségi tanácselnökévé választotta Guisep- pe 'Motta jelenlegi atelnököt, a politikai ügyosztály vezetőjét. A szövetségi tanács alelnö- kévé 153 szóval Johamnes Baumannt, az igazságügyi és rendőrségi ügyosztály vezetőjét választották. Guiseppe Motta 64 éves és ötödször tölti be Svájc államfői tisztét. Magyarországon nem lesznek munkástáborok Budapest, december 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kozma Miklós magyar belügyminiszter berlini látogatásával és nyilatkozatával kapcsolatban magyar politikai körökben sok szó esett arról, hogy a kötelező munkaszolgálatot német mintára Magyarországon is bevezetik. Az Est szerkesztősége illetékes helyen érdeklődött az ügyről s azt a felvilágosítást kapta, hogy a magyar kormány elvileg foglalkozott ezzel a kérdéssel és a leghatározottabban a munka- szolgálat megszervezése ellen foglalt állást. Elsősorban pénzügyi okokból, másrészt azért is, mert Magyarországon ma már annyira csökkent a munkanélküliség, hogy ez sem teszi indokolttá a német példa követését. A tervet a magyar kormány tagjainak egyhangú felfogása alapján egyszer s mindenkorra elvetették. Görögország is elismerte Abesszínia olasz annexióját Róma, december 17. Magyarország, Ausztria. Németország, Albánia és a délamerikai államok után most Görögország is elismerte Abesszínia olasz annexióját. A görög kormány kedden jegyzéket intézett az olasz kormányhoz és közölte, hogy elismeri az abessziniai olasz császárságot és az eddigi addisz-abebai görög követséget főkonzulátussá szervezi át. Az olasz sajtó nagy megelégedéssel üdvözli a görög kormány elhatározását s annak a reményének ad kifejezést, hogy Grögország tevékeny részt vállal Abesszínia gazdasági fejlesztésében. Délszlovenszkó magyar lakosságának követelései a szenátus vitájában Turchányi Imre szenátor költségvetési beszéde ■ • Jobb vasúti összeköttetést, az útrendszer gyors kiépítését sürgeti ■ ■ Szlovenszkőn és Ruszinszkön módosítani kell a körzeti polgári iskoláról szőlő törvényt Prága, december 17. Jelentettük röviden, hogy dr. Turchányi Imre, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt szenátora a szenátus költségvetési vitájában hosszú' beszédben bírálta a kormány kisebbségi politikáját. Az érdekes beszédből az alábbi részleteket emeljük ki. Csehszlovákia és a kisebbségi jog — A költségvetés, — mondotta egyebek között a szenátor, — a magyarok szempontjából semmi haladást nem tüntet fel az eddigi mostoha elbánáshoz képest, ezért mi sem változtathatjuk meg az ezzel szemben való magatartásunkat, ígéretek ugyan történtek, de ezekből a költség- vetés úgyszólván semmit nem valósit meg. Nincs külön kimutatva, mit fordítanak magyar célra. Krofta külügyminiszter karlsbadi beszéde, hogy itt „persze” Svájchoz hasonló állam nem lehet, egyenesen ellentétben áll Masaryk elnök ur többször tett kijelentéseivel. A magyarság nevében fel kell emelnem tiltakozó szavamat az ellen a cseh részről többször hangoztatott kijelentés ellen, hogy bizonyos külpolitikai események folyományaképpen Csehszlovákia szüntesse meg a békeszerződések kisebbségvédelmi rendelkezéseinek kötelező voltát, A békeszerződés az állam létalapját teremtette meg, ha tehát a békeszerződésnek egyik leglényegesebb részét megsemmisítenék, ezzel az állam létalapját rendítik meg. Mi van az állampolgársági törvénnyel? A szónok kijelenti, hogy a lakos legprimérebb joga, hogy állampolgársága legyen. Ezzel szemben a belügyminiszter elismerte, hogy 200 ezer lakos van állampolgárság nélkül, de nagyrészük „csak” igazolni nem tudja állam- polgárságát. A szónok rámutat arra, hogy több nemzetgyűlési határozat sürgette már az állampolgársági törvényt, a legutóbbit a szenátus júniusban az ő indítványára hozta meg. Panaszolja, hogy a törvények magyar fordítása nagy késéssel jelenik meg. Ezt a kérdést úgy kellene rendezni, hogy a törvényeket már javaslat korukban fordítanák le és igy teljesedne a magyar törvényhozók egyik régi követelése. 225 ezer ember vándorolt ki Szloventzkórői Magyarországra A Lidové Noviny-ben közölt statisztikai adat szerint Magyarország azon lakosai kőiül, akik Magyarország utódállamaiban születtek, 507 ezer közül csaknem a fele, 225 ezer — szloven- szkói születésű. Ezen mégis gondolkozóba kellene esnie az itteni hatóságoknak. Mégis hibáknak kell lenniük, — mondja a szónok, — ha ilyen nagy volt a republikából való menekülők száma. A lojalitás és a kisebbség Vitába száll azzal a közhellyé vált sztereotip tétellel, hogy a kisebbségnek előbb lojálisnak kell lennie és aztán a többség majd meglátja, hogy mit adhat a kisebbségnek. Eltekintve attól, — mondja a szenátor, — hogy itt a lojalitáson kiforgatott logikával csak kormánytámogatást, kormánypártiságot értenek, rá kell mutatnom arra, hogy minden bölcseleti és észjogi elmélet szerint a lojalitás nem lehet priusza, az előfeltétele a kisebbségi jogok kiszolgáltatásának, hiszen a békeszerződések a kisebbségvédelmi intézkedéseket már akkor meghozták, amikor még állam sem ,volt. A hangoztatott tétel csak ürügy a kitérő válaszhoz. Mit tanítanak a magyarokról a cseh iskolákban? Lehetetlen rá nem mutatnom arra az ellenszenvre, amely egyes cseh körökben a magyarokkal szemben uralkodik, annyira, hogy például kimennek a vasúti kocsikból, ahol magyarok vannak. Azt hiszem a csehországi iskolákban még sok minden olyat tanítanak, ami a tényeknek nem felel meg és a magyarokat kedvezőtlen színben tünteti fel,. Általánosságban semmi igyekezet nincs a magyarok megértésére. Minket tesznek felelőssé a múltaik hibáiért és mulasztásaiért és velünk szemben alkalmaznak retorziót. A mostani nemzedék semmiképpen nem felelős a régebbi nemzedékek esetleges tényétért a általában senkit nem lehet felelőssé tenni azért, mert a múltban esetleg a világ közszelleme más volt. Szlovenszkőn rossz a vasúti közlekedés A költségvetés egyes tételeinek bírálata során a szenátor hangsúlyozza, hogy Szlovenszkó nagyon érzi a fald vitel pangását. Ily körülmények közt az volna várható, hogy a kormány minA szlovenszkói úthálózat négyszerte ritkább, mint a történelmi országokban. Egyenlő közlekedési viszonyokat kell teremteni, de addig is a szlovenszkói autó- és trak- tortulajdonosoktól nem lehet oly magas adókat szedni, mint a történelmi országokban. A traktorok adóját egyáltalán meg kell szüntetni, mert emiatt ez a termelőeszköz kiszorul Szlo- venszkón a használatból, pedig államérdek az, hogy mennél több földet műveljenek traktorral. A nagyarányú útépítést az is szükségessé teszi, hogy Délszlovenszkó talaja a legtöbb helyen homokos. A mai nagy autóforgalom a rossz utakon olyan porfelhőket ver fel, hogy nemcsak azokat a falvakat burkolják állandóan vastag portömegekbe, ahol elvonulnak, hanem a távolabb eső falvakat is. Ennek következménye a tuberkulózis ama nagymértékű emelkedése, ami Délszlovenszkón a többi országrészekkel szemben észlelhető. Ezen sürgősen segíteni kell, ha nem akarják, hogy az egész lakosság tüdőbajban pusztuljon el. Ógyallán a portalanitott ut éppen a falu szélénél ér véget, bár ez egyike a legporosabb vidékeknek és itt van a híres csillagda. Ennek működését persze erősen akadályozza a nagy por. Másik kuriózum, hogy Délszlovenszkó fővárosába, Érsekújvárra nem vezet egyenes összekötő ut, hanem csak nagy kerülővel lehet idejűtől. A közvetlen útnál hiányzik egy darab Tatrdos- kedd és Tornóc közt. Ezt félig kiépítették, de a hiányzó négy kilométernél három évvel ezelőtt abbahagyták a munkát. Az úgynevezett ma- gisztrál-autóut ugyan készül, de ez csak öt év múlva lesz kész. A sorompók nélküli vasúti átjáróknál sok szerencsétlenség történik különösen Szloven- szkón. A vasút magatartása egyenesen tarthatatlan. Szlovenszkó sínyli az idegenforgalom hiányát. A bürokrácia itt is kitermelte csodabogarait, amilyen például az volt, hogy a pénzügyi minisztérium a kereskedelmi minisztériumnak az utazási irodákkal kötött megállapodásaihoz csak június végén járult hozzá. A frankdevalváció és Csehszlovákia Ezzel kapcsolatban a szónok nagyon furcsállja, hogy a kormánykörök hallgatnak a francia devalváció kapcsán arról a francia intézkedésről, hogy a külföldi adósság Franciaországnak a devalváció előtti úgynevezett Auriol- frankban törlesztendő. Ez Csehszlovákiára súlyos megterhelést jelent s mégsem halljuk, hogy a kormány erre reagált volna. A szónok helyteleníti a munkanélküli-segélyezés mai rendszerét. Közgazdaságilag tarthatatlan állapot az, hogy milliókat adnak ki anélkül, hogy ezzel szemben valami termeltetnék s ezen felül még a lakosság egy része demoralizálódik is. Ez az a tér, ahol elsősorban helye lenne a beruházási tervgazdálkodásnak. Nehézségek az ipar* engedélyek körül A szónok szóvá teszi az iparosok átkvaliifiká- lása körüli nehézségeket. A régi magyar törvény szerint a képzett iparos minden további kiképzés nélkül áttérhetett más iparágra. Az uj ipartörvény ezt megváltoztatta és az iparostól a más szakmára való áttérésnél újabb kiképzést kíván. A hatóságnak ugyan joga van engedményt tenni, de ezt a nagy munkanélküliség ellenére csodálatosképpen mindig megtagadják. Még a főiskolákon is beszámítanak bizonyos számú szemesztert a más szakokon letöltött szemeszterekből. A boritaladó uj rendezése A pénzügyi kérdéseknél okvetlenül felemlítendő a boritaladó. Rengeteg yexafuxának és dent megtesz a belső fafogyasztás emelésére. Annak ellenére, hogy Szlovenszkó fulladozik a fafölöslegben, a vasút Pozsony és Vágsellye közt mégis vasból való talpfákat rakatott le. Szlovenszkó vasúti összeköttetései nagyon rosszak. Csak Pozsonyig mennek s onnan legtöbbször csak átszállással, hosszú várakozással és lassú személyvonatokkal lehet tovább jutni. fölösleges izgalmakat okozó hatósági eljárásnak a forrása. Ezt az adót egészségesebb alapon rendezni kell, különben teljesen agyonüti a szlovenszkói és kárpátaljai szőlőtermelést. A legegészségesebb megoldásnak tartaná, ha az adót ne a kitermelt bor mennyisége, hanem a szőlőterület alapján vetnék ki, természetesen csak az esetben, ha a szőlő megtermett. Az érdekeltek négyszögölenként 50 fillért tartanának maximumnak. De addig is szükséges, hogy saját használatra mindenképpen mentesítsenek az adó alól 200 litert, mert ez a kérdés okozza a legtöbb vitát. Takarékoskodás a nyugdíjasokon — Az úgynevezett negyedosztályu nyugdíj- csoport egyenjogúsítását már a kormány is elismerte s csupán a végrehajtás késik pénzügyi okokból. Hát, kérem, tessék bárhol takarékoskodni, miattam akár minisztereket is elbocsáthatnak, azonban öreg, életük vége felé haladó nyugdíjasoktól a kenyeret elvonni mégsem méltó az államhoz. Ide .tartoznak a régi vasúti kegydijasok is. Ezek is önhibájukból kerültek abba a helyzetbe, mert az, hogy magyarországi utasításra léptek sztrájké bh, csak mese. A sztrájkutasitást a szociáldemokraták prágai köpzomtjától kapták és még mielőtt sztrájkbaléptek volna, egész vonatnyi vasúti alkalmazottat szállítottak előre a történelmi országokból Szlovenszkóra. így nem válik sem a kormánynak, sem a szociáldemokratáknak a dicsőségére, hogy e szerencsétlen embereket megokolatlanul sanyargatja. A Metterních-rendelet A nyugdíjasok külföldi utazásaival folytatott gyakorlat nemcsak helytelen, hanem egyenesen törvényellenes. A nyugdijakat törvény szabályozza, azok megszorítása tehát szintén csak törvénnyel, vagy törvényes felhatalmazás utján kiadott, de szabályszerűen a törvénytárban kihirdetett rendelettel történhetik. Már pedig mit tett a kormány? Egyszerűen életbeléptette az e tárgyban Metternich korában 1827-ben kiadott udvari rendeletet, anélkül azonban, hogy magának a rendeletnek a szövegét Szlovenszkőn és Ruszinszkóban a törvényes módon, vagyis a törvénytárban közzétette volna, hanem csak egyszerűen két rövid sorban azt mondta ki, hogy ezt a rendeletet Szlovenszkóra is kiterjeszti. Nyilvánvaló, hogy igy ez az egész rendelet a törvényesen előirt proklamáció hiánya folytán Szlovenszkőn és Ruszinszkóban egyáltalában nem bir érvénnyel. Az egyházi iskolák Szlovén- tzkón és Kárpátalján Aiz iskolaügyekkel kapcsolatiban a szónok •visszauítasittjat azt a vádat, amit a töudénelmi országokban a .püspöki kar memorandumával szemben emeltek, nevezetesen, hogy a püspöki kar ezzel az emlékirattal bele avatkozott ír ol n a az állaim iskolapoli t i kajába. A történ el ni i országrészekben nincsenek tisztáiban azzal, hogy Szlovemszíkón és Ruszinszkön az iskolák nagy többsége ma is egyházi iskola, ott az állami és községi iskola kivétel. Ott tehát nem az egyház avatkozik be az állami iskolák ügyéibe, hanem fordítva, az állam iskolaügyi intézkedései jelentenek beavatkozást az egyházi iskolák ügyébe. Ezért a körzeti iskolákról szóló törvényt is novellál- ni kell Szlovenszkóra és Kárpátaljám' vonatkozólag. Az egyházi iskoláknak is meg kell engedni a körzeti polgári iskolává való átalakulás, küllőmben ezt a 'törvényt évtizedeken nem sikerül majd &dovenis®któon .m*$vató»ltaaji, Délszlovenszkó az országutak porfellegeinek fullasztó tengerében
