Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-17 / 288. (4137.) szám

i

jBl mT I XV. évf. 288. (4137) szám . Csütörtök • 1936 december 17

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- j r. r.

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓÍ TTiagUarság

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • • •/

R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. pOLltlKQl TlCLpiLQpjCL ,

Egyes szánt ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki*

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. • «

SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.

Vissza Oroszországból

(*) André Gidet a kommunisták az úgynevezett szovjet-rokonszenvezők között az első helyen tartották nyilván, szívesen és sokszor hivatkoztak rá és tagadhatatlan, hogy nem minden eredmény nélkül. Sok európai intellektuell akadt, aki szívesen igazodott André Gide után, már csak sznobizmusból is. André Gide nagy iró, a század egyik legérdekesebb irói profilja, az élő francia irók között alig van még kettő, aki olyan mély nyomokat hagyott volna a regény formáján és nyelvén, mint ő. A legfiatalabb irónemzedéknek, a magyart is ideértve, két nagy stilusélménye volt: Gide és Joyce. Tehát nem lehet közömbös a világnak, hogy az ilyen formátumú szellemi nagyság hogyan vélekedik az élet dolgairól. Nem lehet közömbös, senkinek, aki érzi é világnézetek egyre türelmetlenebbül dörömbölő követeléseit, hogy melyik oldalon éli André Gide. Ezért jelent sokkal többet André Gide kis könyve, amit oroszországi tapasztalatairól adott ki mint érdekes és kuriózus útleírást. Politikai hitvallást is kell ikeresni benne, aminthogy politikai hitvallás yoltjnár abban a könyvében is, amelyet évelckel ezelőtt Kongóról írt S amely elvitte a kommunizmusig. Külön kellene foglalkozni magával a tüneménnyel, ahogyan egy nagy iró a valósággal való ismerkedés közben politikai állásfoglalások között sodródik s végül nem találja helyét, mert hiszen nem is találhatja abban a világban, amelynek ő minden üres jelszavát élő gondolatnak vette. André Gideből egy kongói utazás csinált kommunistát, mert hiszen közvetlen közelről látta a modern kapitalizmus hatalmi- és munka-módszereit ott, ahol ezek a módszerek a legkevesebb álhumanizmusba burkolóznak s ahol legigazabban mutatják magukat ■— az afrikai gyarmatokon. Amikor Gide a „Voyage au Congo“-t irta, már ötvenhét éves volt, szóval túl a világnézeti hevülések korszakán s amikor visz- Szaérkezett útjáról, saját bevallása szerint úgy érezte, hogy többé nem élhet úgy, ahogyan eddig élt. A ,,L’Immoraliste“ és a „Les Faux-Monnayeurg" írója elkezdett politikával foglalkozni, mindenütt ott volt, ahol demonstrálni kellett a szovjet mellett, leveleket irt, manifesztáció'kon szerepelt a neve. egyszóval úgy viselkedett, 'ahogy egy becsületes emberhez illik, aki hisz egy mozgalomban, hisz egy eszmében és hisz a szellem küldetésében.

Aztán elutazott Oroszországba, hogy Személyesen is körülnézzen a paradicsomban, amire eddig látatlanban esküdött. A „Retour de l’URSS“ ezért a legmegbélyeg- zőbb könyv, amit valaha Oroszországról és a szovjetemberről írtak. Nincsenek benne rémtörténetek, egyszerűen csak az van benne, amit egy nyugateurópai hivő megdöbbenve kénytelen tudomásul venni az orosz életből. Az van benne, hogy ezt mi európaiak nem igy képzeltük s hogy ebből köszönjük szépen, de nem kérünk, mert ez [Végsőfokon annyit jelentene, hogy Európa maga is Kongóvá változik, gyarmatává sü- lyed egy barbár-rendszernek, amely az emberből gépet, a nyelvből üresen forgó kerep-' Jőt, az agyvelőből pedig szitát csinál, amin íninden igaz és önálló gondolat megakad s csak a hivatalosan beszajkózott frázisok hullanak át rajta. Mit fognak szólni majd André Gide megállapításaihoz: a polgári in- itellektuellek, akik vakon követték eddig a kávéházi szovjetbölcsek útmutatásait, csak

Kina a polgárháború küszöbén

Egyetlen puskalövés felboríthatja

a Távol Kelet békéjét

Vad hírek Csangkaisek sorsáról - 1 marsall állítólag elfogadta a zendülők követeléseit - London Kína elbolsevizálásától fél

N a n k i n g, december 16. A központi kormány ma reggel parancsot adott a hadműveletek megkezdésére. A keddi nap folyamán Szinanfut a kormánycsapatok teljesen bekerítették s a csapatparancsnokok a nankingi parancs vétele után azonnal megkezdték az előrenyomulást. Az offenziva közvetlen célja az, hogy Csangkaisek marsall^ kiszabadítsák a felkelők kezei közül. Egy katonai repülőgép, amely Szinaníuból délben egy órakor (középeurópai időszámítás szerint reggel 6 órakor) Nankingba érkezett, megfigyelte, hogy Csangszuliang hadseregének előőrsei mintegy 15 mérföld- nyire Szinanfutól megütköztek az előrenyomuló kormánycsapatokkal'.

Egy sanghai jelentés szerint Csangszuliang marsall azzal fenyegette meg a kormányt, hogy amennyiben a kormánycsapatok megindítják a támadást, az első puskalövésnél agyonlöveti Csangkaiseket és a többi kezei között levő túszt.

volt a kivégzésről'. A lapok figyelmeztetik a közönséget, hogy ne üljön föl a rémhíreknek, amelyeket börzespekulánsok terjesztenek, igen könnyen érthető üzleti okokból. Ebből a körből származott egy nappal előbb az a hir is, hogy Csangkaiseket csapatai kiszabadították a fogságból. Az általános bizonytalanság igy is a spekulánsok malmára hajtja a vizet, az árak Sanghaiban úgyszólván, óráról-órára emelkednek és megint bő kereseti alkalom nyílik a lánckereskede- lemre*

A Csencsu és Lancsu között közlekedő utasszállító repülőgépet nem indították ma már útnak, úgy hogy az Európát Ázsiával összekötő légi forgalom ezzel egyelőre megszűnt,

Mr. Donald titokzatos szerepe

Csangkaisek ausztráliai tanácsadója, Mr. Donald az United Press sanghai szerkesztőségéhez táviratot intézett, amelyben a leghatározottabban leszögezi, hogy Csangszu- liangnak nincs szándékában a nankingi kormány fejét eltenni láb alól, A táviratban azonban olyan közlések is vannak, amelyek igen különös színben tüntetik föl1 Donald szerepét az egész titokzatos ügyben. A távirat ugyanis megállapítja, hogy a konfliktust Szinanfu és Nanking között előreláthatólag rövidesen be fogják fejezni, még pedig Csangkaisek kapitulációjával'. Donald szerint ugyanis Csangkaisek és Csangszuliang között megegyezés jön létre oly értelemben, hogy a marsall teljesen magáévá teszi Csangszuliang japánellenes követeléseit. „Amennyiben nem lépnek föl előre nem látott nehézségek, — irja Donald —• vagy pedig a helyzetet Tokio befolyása nem fogja elmérgesiteni, úgy a konfliktus elsimítása néhány napon belül várható. A differenciák Csangkaisek és Csangszuliang között kizárólag politikai természetűek,**

Blűcher tábornok Chabarowskba irkáiéit

Vad pánikhirek Sanghaiban

Sanghai, december 16. Tegnap a késő esti órákban ismét a legfantasztikusabb és a legvadabb hírek keltek szárnyra a felkelők fogságában levő Csangkaisekkel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a nankingi kormány a legerélyesebben cáfolta azt a hirt, hogy Csangkaiseket a felkelők agyonlőtték, a városban futótűzként terjedt el1 a marsall kivégzésének hire és valóságos pánikot keltett a lakosság körében. A hírek Szerint Csangszuliang marsall rádióbeszédet tartott, amelyben bejelentette, hogy miután Csangkaiseket nem tudta rávenni arra, hogy Japán ellen nyílt támadásba menjen át, úgy a marsallt, mint a kíséretében levő tiszteket éís Csfucsinghuo tábornokot, Hopei volt kormányzóját agyonlövette. Mint utólag kiderült, Csangszuliang beszédét szóról-szőra felvették s a beszédben egy árva szó sem

Sanghai, december 16. Sato japán tengerészeti attasé tegnap fölkereste a külügyminisztérium ázsiai osztályának főnökét és kijelentette, hogy — noha Kina elutasította Japánnak egy antikommunista egyezmény aláírására vonatkozó javaslatát —> mégis Tokio reméli, hogy a két ország között ebben a kérdésben csendes megegyezést sikerül létrehozni. Ugyanekkor rámutatott arra a veszélyre, amelyre Csangkaisek fogvatartásával áramlik az egész Távol- Keletre, Ázsia békéjét japán felfogás szerint Kina bolsevizálása katasztrofális helyzetbe sodorná. Sato kijelentette, hogy a japán Kvantung-hadsereg megtette az előkészületeket, hogy esetleges meglepetések ne érjék Japánt készületlenül.

Nagy feltűnést keltett Tokióban, de Nankingban is, hogy Blücher tábornok, a távolkeleti orosz hadsereg parancsnoka repülőgépen Chabarowskba érkezett. A hangulat rendkívül ideges egész Kínában. A kínai lapok kivétel nélkül a kormány oldalán állnak és a legerősebb rendszabályok alkalmazását követelik a lázadó tábornokkal szemben. A kínai közvélemény ugyanis attól tart, hogy amennyiben a konfliktus kihúzódik, tartani lehet Japán vagy Oroszország beavatkozásától.

Japán a nevető harmadik

London, december 16. A legújabban ismét fölmerült az a hir, hogy Csangkaisek nincs többé az élők sorában. Angliában ez a hir rendkívüli nyugtalanságot keltett, mert a kínai viszonyokat jólismerő tényezők véleménye szerint Csangkaiazért, mert unos-untalan olyan szellemi nagyságra is lehetett . hivatkozni, mint Gide? Mit szólnak majd, ha olvassák, hogy „soha ilyen mélyre horgasztott fővel nem járt az orosz ember.“ .Vájjon elhiszík-e majd André Gidenek, aki az emberi méltóságon esett sérelmek miatt lázadt fel a kapitalista társadalmi rend ellen, hogy nincs egyetlen egy politikai vagy társadalmi rendszer a világon, amely jobban, mélyebben, győzelmesebben alázná meg az embert erhberi méltóságában, mint a szovjetrendszer? S mit szólnak majd, ha André Gide szájából hallják, hogy „nincs még egy ország,, Hitler Németországát sem véve ki, ahol a szellem megtörtebb, megfélemlitet- tebb, keményebb igába hajtott s olyan kevéssé szabad volna, mint Oroszországban." Mii lehe£ - erre felelni? A«t» a mit, éveken

keresztül mondott a szovjet, hogy a szabad szellem csak a henye és jóllakott polgári társadalom fényüzési cikke, a forradalmi proletariátusnak semmi szüksége rá, — igen, ezt. „lehet" felelni, de azt nem, amivel újabban agitálnak a kommunisták,, hogy egyedül ők jelentik az európai szellemet. Ök a szellem^ szabadságának utolsó Szent-Győr gy- lovagjaí. Amint ezt a helyiérdekű kommunista orgánumok is nap-nap után harsogják lés ítélkeznek elevenek és holtak fölött az ítélkezés jogának olyan pretenzióival, mintha valóban a humanizmus felkent apostolai volnának s nem megfizetett ügynökei egy szivegyökeréig szellemellenes politikai rendszernek.

André Gide könyve nemcsak politikai és irodalmi esemény, hanem emberi dokumentum, sőt elsősorban az. Emberi dokumentum. mert megmutatja, hogy az európai szellem milyen vergődve, mennyire összesebezve keresi az igazságot ebben a korban, Aki gondolkozik s utolsó lélegzetvételével is embernek akarja tudni magát, Kongó, őserdeje és a szovjet laboratóriuma között hányódva végül mégis csak kénytelen visszatérni az ezerszer .megvetett polgári Európába, amelynek szellemi . tájai ugyan az „ezüstkor" tompa fényében úsznak, de azért az,-amit szellemi szabadságnak szokás nevezni., .ebben a halk magányban lelhető már csak fel. Az európai ember visszatér Oroszországból — s nemcsak a vaspályán, hanem lélekben is. „Vissza Szovjetoroszor- Szágból", irta könyvé .fölé André Gide s ebben a .címben beismerés, elszámolás és ugylátszik, program is van egy kicsit.