Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-16 / 287. (4136.) szám
I XV. évf. 287. (4136) szám • Szerda ■ 1936 december 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ ÓS TUSZinSzkÓi mCLgUCirság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. ® • SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRfiHfl. A „módosított11 MINT Í9Í8-BAN... (d) A jövő évi költségvetés ikertestvére az eddigieknek, éppen olyan aktív, mint az eddigiek s valószínűleg a mérlege is olyan lesz, mint ikertestvéreinek. De a költségvetés törvénnyé emelésében mégis volt valami, ami egészen egyedülálló s ami a parlamentarizmus szempontjából különösebb jelentőséggel bir. Ez a figyelemreméltó esemény az, hogy az állam fennállása óta a nemzetgyűlés elsőizben eszközölt módosításokat a kormány által benyújtott költség- vetési előirányzaton. Igaz, hogy a módosítások jelentéktelenek, de itt a hangsúly nem a módosítás mikéntjén, hanem magán a módosítás tényén, a precedensen fekszik. A precedens azt jelenti, hogy a parlament első ízben éreztette törvényhozó hatalmát a .bürokráciával szemben, amely a költségvetéseket összeállítja. Eddig a benyújtott költségvetési előirányzat tabu volt. Lehetett bírálni, de megváltoztatni nem. Az ellenzék módosítási szándékait a 'kormánytöbbség konok merevsége eleve eredménytelenségre kárhoztatta, ő maga pedig, bármily paprikás ellenzékiséggel kuruckodott is a költségvetés egyes részletei ellen, mindig csak a szavazógép szerepét töltötte be. A szavazógép az idén gondolkodni kezdett. A kormánytöbbség is belátta végre, hogy az eddigi tradíció nemcsak a kormánytöbbségnek, hanem az egész parlamentnek, az egész parlamenti demokráciának a rovására megy. Mert a beterjesztett költségvetés hagyományos érinthe- tetlensége azt a hiedelmet gyökereztette meg, hogy a parlament passzíve jóváhagy mindent, amit a magas pénzügyi bürokrácia kezdeményez és ez a hiedelem egészségtelenül megnövelte a bürokrácia szarvait. Szerencse, hogy a bürokrácia egyik túlkapása, a dubovai szeszfinomitó ötvenmilliós esete rikító színekben mutatta be, hová fejlődhetnek a dolgok, ha a bürokrácia annyira hisz a — koalíciós szavazógépben. A dubovai eset meggyőzött egyes kormánytámogató parlamenti férfiakat, hogy ezt a tradíciót nem szabad tovább fenntartani, hanem rá kell koppintani a bürokrácia körmére s el kell venni azt a hitét, hogy a parlament úgyis mindent tudomásul vesz és jóváhagy. Ez fölébresztette a parlamentarizmus híveinek önérzetét s kissé a parlament presztízsének emelését célozta és szolgálta az a módosítás, amelyet a kormánytöbbség a költségvetésen az elv kedvéért eszközölt. Az egész módosításnak inkább csak demonstráció a célja, de legalább odáig értünk már, hogy a koalíciós szavazógépben is fölébredt a lelkiismeret. Jó későn ... Csak kívánatos lenne, hogy a parlamentarizmus hívei ne maradjanak meg egyes jelképi gesztusoknál, hanem a dolgok lényegére tapintsanak. Nem elég egy ilyen gesztus, hanem tradícióvá kell emelni, hogy a parlamenté a döntő szó mindenben. Nem elég a főelőadói székből bírálni a dubovai- hoz hasonló eseteket, hanem parlamenti vizsgálóbizottsággal kell tisztázni a túlkapásokat. Nem elég a kormánypárti padokból ellenzéki bírálattal bombázni az egyes tárcák meg nem szavazott túllépéseit, hanem az elméleti szférákból a gyakorlati valóság élő elvei közé kell átplántálni a miniszteri felelősséget. És főleg nem kell tovább a végtelenségig fokozni a végrehajtó hatalomnak adott meghatalmazásokat. Mert Amerika közvetíteni akar Németország és a nyugati nagyhatalmak között Roosevelt visszaérkezése után békeszózatot intéz a világ népeihez • • Edén és León Blum érdekes nyilatkozatai Kózépeurópáról, a béke fentartásáról és a fegyverkezési verseny korlátozásáról Washington, december 15. Roosevelt elnök az „Indianopolis" hajó fedélzetén útban van hazafelé. Tegnap zajlott le egyébként a Fehér Házban az alkotmány- szerű elnökválasztás. Az Egyesült Államok fővárosában november 3 óta negyvennyolc állam 580 elektorja gyűlt össze, hogy négy évre megválasszák a világ egyik leghatalmasabb birodalmának fejét. Roosevelt meglett 528 szavazat esett, mig egyetlen komoly ellenjelöltje, Landon kormányzó mindössze 8 szavazatot kapott. Politikai körökben az a vélemény, hogy Roosevelt elnök hazérkezése után nagyszabású külpolitikai akciót kezdeményez, melynek az a célja, hogy Németországot a nyugateurópai nagyhatalmakkal összebékitse. Az elnök az egész világhoz felhívást fog intézni, amely iránt diplomáciai körökben rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Roosevelt politikai barátainak kijelentése szerint az elnök nyilatkozatát a következő három alapelvre fogja fölépíteni: Roosevelt három pontja 1. Be kell szüntetni, vagy legalább is sürgősen korlátozni kell a fegyverkezéseket. 2, A világ vezető hatalmainak általános megnemtámadási egyezményben kell megegyezni. 3* Nagylelkű tárgyalást kell kezdeni a világ nyersanyagkészletének és nyersanyagforrásainak igazságos föosztásáról. Politikai körökben rendkívül előnyösen ítélik meg Roosevelt vállalkozásának kilátásait. A Külpolitikai Egyesület elnöke, Raimond Duell kijelentette, hogy Roosevelt az egyetlen állam- férfiú az egész világon, aki alkalmas arra, hogy Németország és a többi nagyhatalmak között fönnálló nézeteltéréseket eloszlassa. A Roosevelt-féle tervnek természetesen van ellenzéke is, igy elsősorban ellenzi Amerika beavatkozását Európa belső ügyeibe Norman Da- vies* A pártok azonban teljesen egyetértenek abban, hogy Rooseveltnek a külpolitikában teljesen szabad kezet kell biztosítani. Edén az angol elzárkózás politikája ellen London, december 15. A tegnapi nap folyamán két rendkívül nagyjelentőségű külpolitikai nyilatkozat hangzott el a két nyugati nagyhatalom vezető államférfiai részéről. Az egyiket Edén angol külügyminiszter, a másikat León Blum francia miniszterelnök tette. Edén Kózépeurópáról Edén nagyjelentőségű külpolitikai beszédét Bretfordban mondotta el. A bretfordi beszédet általában Edén leamingtoni expozéja kiegészítésének tekintik. A külügyminiszter többek között kijelentette, hogy Angliának közvetlen és szerződésben lerögzített kötelezettségein kívül egész sereg érdekeltsége van Európában. Számos olyan eset van, — mondotta az angol külügyminiszter, — amellyel kapcsolatban hiba volna Anglia érdektelenségére következtetni abból a puszta tényből, hogy Anglia viszonyát egyik vagy másik vonatkozásban nem szabályozzák szerződések. Ez vonatkozik elsősorban a középeurópai államokra és noha középeurópai államokhoz Angliát nem kötik szövetségi szerződések, mégsem lehet mondani, hogy mindaz, ami Középeurópában történik, nem érdekli Nagybritanniát. Még ha — folytatta az angol külügyminiszter — az angol érdekek világosan és könnyen definiálható területekhez vannak is kötve, mégis elsőrangú angol érdeknek mondamilyen arányban szélesíti a parlament a meghatalmazásókat és diskrecionális jogokat, ugyanolyan arányban szűkíti a maga ellenőrző hatalmát. S ezen fordul meg a parlamentarizmus lényege. ható, hogy az egész világon megőrizzük a békét. Igen egyszerű okból: A világ oly kicsi, hogy egyetlen egy szikra, amely egy az angol érdekektől távol fekvő szférában pattan ki, könnyen olyan katasztrófát idézhet föl, amely lángba borítja az egész világot. Éppen ezért, Angliának minden időben s a világnak minden részén őrködnie kell a béke felett. A nyugateurópai „üvegbura** — Nem mondhatjuk azt, hogy a világnak egyik vagy másik részén nincsenek érdekeink. S hogy a távolfekvő helyek eseményei a mi sorsunkat nem befolyásolják. Az olyan doktrínával, amely szerint mi itt Nyugateurópában mint valami üvegbura alatt nyugodtan élünk, úgy magunkat, mint másokat súlyosan félrevezetnők. Ha a világ valóban tartós bókét akar élvezni, akkor bizonyos irányzatoknak, amelyek ma uralják a világpolitikát, el kell tünniök a történelemből. Az emberiség vagyonának egy nagy részét ezidőszerint fegyverkezésre fordítják. És ha a világ ki akafr tartani a fegyverkezésnek mai tempója mellett, ez annyit jelent, hogy ki akar tartani a teljes és végleges elszegényedés mellett. Nagybritannia készséggel részt vesz és segédkezet nyújt a nehézség rendezéséhez, de szükségesnek tartja, hogy a fegyverkezések szabályozására vonatkozó egyezmény megelőzzön minden más lépést. Senki sem számíthat Nagy- britamnia gazdasági és pénzügyi segítségére, aki a fegyverkezések további fokozására törekszik. Franciaország álláspontja Hasonló szellemű nyilatkozatot tett Léon Blum a New Chronicle munkatársa előtt. A francia miniszterelnök először a spanyol helyzetre vonatkozó kérdésekre válaszolt, majd pedig az újságírónak arra a kérdésére, hogy a semlegességi bizottság munkájának kudarca európai háborút idézhetne-e fölt a következő érdekes választ adta: —- A háború sohasem tekinthető abszolút szükségességnek. Nem vagyok fatalista és tudom, hogy aki a békét élvezni akarja, annak dolgoznia kell érte. Franciaország kész Németországgal normális gazdasági viszony megteremtésében közreműködni, amennyiben német részről hajlandóság nyilatkozik meg a leszerelés egy általános érvényes mértékének és formájának az elfogadására. Ez a lépés szerintem elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Európában a normális politikai viszonyok helyreálljanak. Semmi fáradság nem sok, hogy ezeket a problémákat valóban megoldjuk. Mi a magunk részéről jó szándékunknak tanujelét adtuk már júliusban, londoni utunk alkalmával. Mi már akkor a béke biztosításának szem előtt tartásával foglalkoztunk az összes aktuális kérdésekkel. A japán-német egyezményre vonatkozóan Léon Blum kijelentette, hogy nem tudja megítélni ugyan, hogy az egyezmény Németország nyersanyagszükségletének kielégítése szempontjából milyen jelentőséggel1 bir, de azt kijelentheti, hogy amennyiben Németország a többi európai államokkal tárgyalásokba kezd, úgy Franciaország mindent meg fog tenni, hogy általános kiengesztelődés- hez vezesse a világot. Egyébként pedig, szerinte, a német-japán egyezmény csak arra jó, hogy az Egyesült Államokat közelhozza az európai hatalmakhoz, ez pedig mindenkinek az érdekeit szolgálja. A szandzsák-konfliktus a népszövetségi tanács előtt Genf, december 15. A népszövetség tanácsa ma folytatta a török kormány panaszának ta- mutaáinyoiziását. Viieno alálflamfiitkár, a francia megbízott ismertette a francia kormány álláspontját s kijelentette, .hogy a sízamdzsálk-íkonfliik- tust Franciaország és Törökország között fennálló barátság mérvén remélhetőleg rövidesen elintézik. Hivatkozott arra, hogy Franciaország nemzetközi kötelezettségeinek Szíriában a törvény értelmiében eleget tesz. A szandzsák-terű - létnek semmiféle jogalapja nincs arra, hogy Szírián belül politikai önállóságra tartson igényt. A szandzsák-terület helyzetén nem változtat, ha Szíria megkapja függetlenségét. A francia kormány egyébként hajlandó a. rendkívüli szandzsák kormányzat feltételeiről Törökországgal tárgyalni. A helyzet tumulmá,nyo,zására Mkhldemdö semleges megfigyelőkhöz a francia kormány hozzájárul.
