Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-15 / 286. (4135.) szám

■■nnnnEBHHnHBHHHnBHHHHi fejlődéséért és nagyságáért, mert tudjuk azt, hogy minden nemzetnek megvan a maga hiva­tása, mely nem lehet soha ellenséges más nemzet hivatásával szemben, ha kölcsönösen tiszteljük egymás értékeit és birtokállomá­nyát Kisebbség vagyunk ebben az államban, de tekintélyes területén élünk és tekintélyes területének adjuk meg külön magyar színét és jellegét most már a saját erőnkből és vita­litásunkból. Tisztelje a többség ezt a szint, ezt a jelleget, ez részéről — ha megteszi, sem lesz kegy, hanem puszta kötelesség. A nem­zeti harcot is álljuk, ha kell, hisz tizennyolc éves osztályrészünk, de ünnepélyesen kije­lentjük, hogy ellenállásunk ereje és kitartása idővel csak növekedni fog. — Ez a zászló újabb fogadalmi alkalom ré­szünkre, hogy a. karcolt állni fogjuk, (ha támadás Jaross Andornak mindenkit felvillanyozó, párat­lan lelkesedést kiváltó beszéde után a követke-' ző szónok dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, kéméndi plébános volt, aki a délszlo- venszkói magyar háromszög, Ipolyság, Zseliz és Párkány testvéri üdvözletét tolmácsolta. Ma­gas szárnyalásu, emelkedett szavakkal tett hitet a felekezeti és osztály-különbségeket nem ismerő magyar egység mellett s a XVI. századbeli magyar történelem nagy tanulságaira hivatkozva idézte Pázmány Pé­tert, a nagy magyar katolikus főpapot, aki az ellenreformáció legforróbb napjaiban is a pro­testáns erdélyi fejedelmekkel barátkozott, mert ■—• úgymond — „azt az időt éljük, amikor sem­mi sem választhatja el a magyart a magyartól". Ezeket a pázmányi szavakat hirdeti számunkra ez a zászló is. — A szónok ezután azt fejtegeti, hogy mi késztet bennünket arra, hogy a kor­mánykoalícióval szemben továbbra is kitart­sunk az ellenzéki oldalon. Mi, — mondotta többek között, — akik felelősséget hordunk önökért Isten előtt is, sokszor átgondoltuk, vájjon helyes-e álláspontunk. Be kellett és be, kell látnunk, hogy nekünk az ellenzékben ki kell tartanunk, ha meg akarjuk menteni maradék­jogainkat s ha biztosítani akarjuk a magyar szó és a magyar munka jövőjét. Utal a szónok a kulturális és szociális sérelmekre, a telepítési ér, vagy rendszeres terv szédít. Hdisérliik meg memzieti erőink vtisszaözodtáeáitu A harcot tár­sadalmi egységben fogjuk megvivni és me hiigy- je eemlkü., (hogy iaiz Oöztályharc őszibe, amely hova- toválbto korszerűtlenné válik, . sorainkat lénye­gileg gyöngíteni tudná. — Ez a zászló neon fegyveres harc jeliképe, hanem összefoglaló .szimbóluma egy nemz elmész élniafcarás'áinak. Nőm fcgyvorcsörgés és ágyu- dörgés zené jébe kivánko-zák és neon oöaezámjulk. Ez a iziáis'zió oibt afcair lobogni a magyar földmű­ves vidám fala féltett a tavaszi zöld mezőn, ott akar lenni a magyar iparos műhelyében., védőn akar borulni a magyar munkás kenyérgondja föllé és acélozni (kívánja a magyar Íróasztal gondolatiutamáit. Át akarja- fogni és egységes szellemiségbe fonni az egész Mtieini .magyar életet. politika következményeire s nagy lelkesedést ki­váltó szavakkal buzdította a hallgatóságot a zászló melletti rendíthetetlen kitartásra. Virágh Béla tartománygyülési képviselő, ki- rályhelmeci református lelkész nemes lendületű szavakkal fejtegette, hogy a zászló mindig igaz­ságot, eszményt jelképez. A most felavatott zászló egy csodálatos magyar jelkép, igazság, tanítás hordozója: ha mi ezen a földön élni akarunk, akkor sohasem szabad lemondanunk arról a jogról, amit Isten és ember biztosit szá­munkra. Ennek a magyar zászlónak fehér szí­ne arra szólít fel bennünket: alázatos szivü, jó- akaratu magyar emberek, építsetek fel egy uj világot Isten nevében. A zászló zöld színe a jö­vőbe vetett reménységet hirdeti. Válaszolva Porubszky Gézának, a katolikus lelkésztestvérnek szavaira, ő, a református lelkész ugyancsak hitet tesz a magyar össze­fogás mellett. Ha katolikus és protestáns magyarok testvér­ként összefognak e zászló alatt, nem fogunk el­bukni, biztosítani fogjuk emberséges jövőnket. Hokky és Paior beszéde A két papszónokot a hallgatóság lekes szere­tettel ünnepelte. Hokky Károly, Kárpátalja magyar szenátora meleg visszhangu felszólalásában büszkén vall­ja magát Szepsi és a Cserehát szülöttjének. Rá­mutat arra, hogy a kárpátaljai románok mily hűséggel őrzik egyik templomukban Rákóczi- korabeli zászlójukat, hasonlóképpen őrizze meg a most felavatott zászlót a szepsi körzet hűsé­ges magyarsága is. Becsüljük meg ezt a zászlót, amely a magyar összetartást jelképezi és nemzetünk iránti kötelességeinkre figyel­meztet. . A szónokok beszédük végén elhelyezik zászló- szögeiket a zászlórudban. A megjelenésében akadályozott dr. Szül lő Géza és a többi tör­vényhozó szögeit Esterházy János és Jaross Andor helyezik el hatásos jelszavak kíséretében. Dr* Pajor Miklós szenátor rövid beszédében a magyar népnek az egyesült párt zászlaja alatti egységes felsorakozása történelmi jelentőségét méltatta. Majd Esterházy János, Tost Barna prelátus-kanonok zászlószögét helyezte el. Tost László kassai helyettes polgármester a saját és Dobrámszky János nevében, Münster Tivadar a saját, dr. Kútra Kálmán a saját és dr. Aixinger László és Koczo<r Gyula, dr. Laczkó Béla a sa­ját és dr. Kolos Ákos nevében, Virágh Béla dr. Giller János, dr. Giirder Dénes és dr. Salkov- szky Jenő nevében helyezett el zászlószöget. Majd Helyei Gyula. Wirth Gyula, dr. Rédcky László, Kelembéri Sándor és, mások helyezték el zászlószögeiket. A Prágai Magyar Hírlap tagjainak zászlószögeit Forgách Géza felelős szerkesztő helyezte el. Végül Esterházy János meleg szavakkal emlé­kezett meg azokról a kassai hölgyekről, akiknek művészi munkáját dicséri a pompás zászló. Palócz Elek zárószavaival ért véget délután félkettőkor a nagyszabású diszgyülés, amely­nek közönsége páratlan lelkesedéssel ünnepelte az egyesült párt vezéreit. A gyűlés folytatásaképpen még közel egy óra hosszat tartott a zászlószögek elhelyezésének befejezése. Mintegy 400 arany szög díszíti az egyesült párt első zászlajának rudját. Társasebéd A körzeti nagygyűlés után az emeleti színház­teremben kétszázteritékes bankett következett, amelyen számos pohárköszöntö hangzott el. A különböző társadalmi osztályokat képviselő szónokok lelkes egyöntetűséggel tettek hitet a magyar egység mellett és biztosították ragasz­kodásukról és bizalmukról az egyesült párt ve­zéreit és törvényhozóit. Porubszky és Virágh a katolikus és protestáns magyarok nemzeti egységéért — M°más: A“— Windsor hercege Rothschild báró enzesfeldi kastélyában Kitzbühelbe készül téli sportra az exkirály ■ Állítólag karácsony előtt Budapestre is ellátogat Bécs, december 14. VIII. Edvárd, angol ex­király általános meglepetésre Ausztria felé vet­te az útját. Windsor hercege a menetrendszerű párisi gyorsvonattal érkezett Bázelbe. A gyors­vonat második, kocsija volt a hercegé. A szaloa- kocsi ablakai az egész utón sűrűn le voltak függönyözve és a többi kocsikhoz vezető ajtón csak az étkezőkocsi pincérei közlekedhettek, akik Edvárd élelmezéséről gondoskodtak. Az exkirály kíséretében utazik magántitkára, egy magándetektív és a Scotland Yard egy hivatal­noka. Megérkezés Bécsbe A vonat vasárnap negyed tizenegykor érke­zett a bécsi nyugati pályaudvarra, ahol a volt uralkodóra a bécsi angol követ és Rothschild Jenő báró, a párisi Rothschild-ház főnöke vára­kozott. Az angol követ, akinél velszi herceg korában Edvárd vadászaton volt, nem hivata­los minőségben, hanem mint Windsor hercegé­nek régi személyes barátja jelent meg Edvárd fogadtatására. Rothschild Jenő báró pedig mint Edvárd ausztriai vendéglátó gazdája várt királyi barátjára. Edvárd exkirály ugyanis Rothschild enzesfeldi kastélyában tölt néhány hetet. A pontos programot még nem állapitot- ták meg, egyes hirek szerint azonban a kará­csonyt Edvárd az ezesfeldi kastélyban fogja tölteni, amely mitegy ötven kilométernyi távol­ságra fekszik Bécstől egy hatalmas park köze­pén. Karácsony után előreláthatólag Kitzbühel­be utazik az exkirály, ahol idejét a télisportnak fogja szentelni. Egyes hirek szerint a volt ural­kodó tervbevette, hogy meglátogatja Salzbur­got is és néhány napot Bécsben tölt, ahol héthársi Neumann professzorral, a híres magyar származású fülspecialistával fogja kezeltetni magát. Neumann professzor már velszi herceg korában is kezelte az exkirályt. A Stefani-ügy- nökség budapesti tudósítója arról is értesült, hogy karácsony előtt néhány napra a magyar fővárosba is ellátogat Edvárd exkirály. Kétszáz újságíró rohama Edvárd ellen Edvárd exkirály vonatán mintegy kétszáz újságíró utazott, akik a világ majdnem vala­mennyi nagy lapját képviselték. Már Bázelben valóságos ostrom indult meg Edvárd szalon- kocsija ellen, azonban a lefüggönyözött és szi­gorúan lezárt kocsira egyetlen újságírónak sem sikerült bejutnia. Végül is az exkirály magán- titkárával sikerüli összeköttetésbe lépniük. Ed- yárd titkára utján közölte az újságírókkal, hogy amennyiben útközben nem molesztálják, haj­landó megszegni Bécsben a fényképezési tilal­mat és odaáll a riporterek fényképezőgépei elé. A volt uralkodót a megállapodás értelmében az újságírók többé Bécsig nem zavarták. Az exkirály utazási tervei Edvárd először Innsbruckban hagyta el ko­csiját, ahol táviratot kézbesítettek részére. A táviratban mindössze anyi állott, hogy Edvárd hivja föl Londont telefonon. Windsor hercege megérdeklődte először, hogy mennyi ideig tar­tózkodik az állomáson a vonat, majd egy távira­tot adott föl, amely a belvederi kastélyba volt címezve. Kitzbühelben újabb sürgönyt kapott az exkirály. Közben a vonaton utazó újságíróig között elterjedt a hír, hogy Simpson asszony már Zürich óta a szalonkocsiban utazik, sőt a pincérek, akik az étkezőkocsiból szolgálták ki a volt uralkodót, állítólag látták is. A kitzbüheli távirattal kapcsolatban azután fölmerült a kom­bináció, hogy az értesülés hamis, mert Simpson asszony küldte a táviratot és közölte Edvárd- dal, hogy az úgynevezett Riviera-gyorssal egye­nesen Bécsbe érkezik és csak ott fognak talál­kozni. Minthogy a vonat Kitzbühelben a rendes tartózkodási időnél tovább állott, a volt ural­kodó fogadta annak a kitzbüheli hotelnek az igazgatóját, amelyben velszi herceg idején hosszabb ideig lakott Megígérte az igazgatónak, hogy rövidesen Kitzbühelbe érkezik, ahol spor­tolni óhajt. Állítólag azt is kijelentette a herceg, hogy csak egészen rövid ideig lesz az enzens- feldi kastély vendége, mert több utazást szán­dékozik tenni Ausztriában. Az újságírók között hírek terjedtek el arról is, hogy Windsor her­cege meg fogja látogatni Jugoszláviában Pál régensherceget is. Windsor hercege talpig feketében A bécsi pályaudvaron a rendőrigazgatóság intézkedésére mindent megtettek, hogy Edvárd föltünés nélkül találkozhassék barátaival. Az új­ságírók és fotóriporterek rohamát természetesen nem lehetett elkerülni, mert. ezek a vonattal együtt érkeztek. Az exkirályt, mikor kiszállt szalonkocsiiából. a vonat közönsége és azok, akik a pályaudvaron összegyülekezhettek, lel­kesen megéljenezték. A volt uralkodó néhány percig odaállott a fényképészek gépei elé, majd az angol követ és Rothschild báró társaságában kisietett a pályaudvar épületéből. A pályaudva­ron összegyűlt újságírókra és közönségre mély benyomást gyakorolt Edvárd megjelenése* Az exkirály talpig feketébe volt öltözve. Azt az asztrachángalléros fekete kabátot viselte, amely V. György temetésén volt rajta. Az exkirály egyébként fekete ruhát, fekete kalapot és sötét­szürke nyakkendőt viselt. Az enzesfeldi kastélyban A pályaudvar úgynevezett magánbejárata előtt várakozott Rothschild báró francia rend­számú autója. Edvárd házigazdájával beszállt a kocsiba, a sofőr mellett pedig a Scottland Yard detektivje foglalt helyet. Az autó ablakain át látni lehetett, amint Edvárd azonnal élénk be­szélgetésbe kezdett Rothschild báróval. Az autó nem haladt át a városon, hanem kerülőuton, a Triesterstrassén keresztül hagyta el az osztrák fővárost. A Rothschild-autó mögött számos rendőrautó haladt, az egész útvonalat Bécstől Enzesfcldig elzárták. Éléiben háromnegyedtí- zenkét órakor érkezett meg Edvárd exkirály az enzesfeldi kastélyba, amely a déli vasútvonal mentén fekszik Vöslau és Hirtenberg között. A kastély hatalmas, egyszerű és egyenesvonalu épület, amely az angol kastélyok modorában épült. Tornyából pompás kilátás nyílik az egész környékre. Bécsben ma elterjedt hirek szerint Tirolba vagy Salzburgba fog ellátogatni az exkirály, akinek egyébként az a terve, hogy Korfu szige­tén kastélyt és birtokot vásárol magának. Ezalatt otthon... London, december 14. Egész Nagybritán- niáb&n nagy ünnepség keretében ülik meg ma VI. György király 41. születésnapját. Ebből az alkalomból az uj uralkodó számos üdvözlő táviratot kapott külföldi uralkodóktól és ál­lamfőktől. Az üdvözlő táviratok között volt Hitler birodalmi kancellár távirata is. A belvederi kastély, Edvárd utolsó tartóz­kodási helye, előreláthatólag sokáig lakó néjkül marad. A királyi főudvarmester utasí­tására a személyzet máris megkezdte a búto­roknak, sző nyegléknek és képeknek az elcso- magolását. A belvederi kastély berendezését a windsori kastélyba, szállítják és csak azo­kat a berendezési tárgyakat, amiket Edvárd személyesen használt, bocsátják az exuralko­dó rendelkezésére és elhelyezik részére egy raktárban. A canterburyi érsek éles szavai Ed várd exkirály barátai ellen London, deccmbex .14, A canterburyi ének 1936 december 15, kedd. tegnap _este rádióbeszédet mondott, amelyben az exkirály cselekedeteit a Simpson-afférral kapcsolatban újból a legélesebb kritika tárgyá­vá tette. — Szomorú, mondotta a főpap, hogy Edvárd egy ilyen motívumból kifolyólag, még ha szivének szava még olyan erős is volt, le­rombolta azt a nagy reménységet és azt a nagy bizalmat, amelyet alattvalói és népei belé he­lyeztek. Még érthetetlenebb azonban, — mon­dotta, — hogy Edvárd boldogságát olyan em­berek között kereste, akiknek életmódja és élet- felfogása az angol nép érzéseivel és világfelfo­gásával semmiképpen sem egyezik. Az érsek beszéde további folyamán éles kritikát gyako­rol Edvárd baráti köre felett is és kijelentette, hogy „azok, akik ehhez a körhöz tartoznak, ve­gyék tudomásul, hogy az egész nemzet rossza- lását hívták ki maguk ellen, amiért elszakították tőlünk Edvárdot, akit az egész nemzet rajongva szeretett". VI. György üzenete a felsőházhoz London, december 14. Lord Cromer a felső- házban fölolvasta a király üzenetét, „Rendkívüli körülmények között és a személyes gyász pillana­tában vettem át a trónt, mondja a királyi üzenet, de eltökélt szándékom, hogy kötelességemet telje- sitem és ebben az elhatározásomban megerősít az a tudat, hogy alattvalóim rokonszenvét és támo­gatását itt és a birodalom többi részében élvezhe­tem. Állandó törekvésem lesz, hogy Isten segít­ségével és hű hitvesen támogatásával a birodalom üdve és népeim boldogsága érdekében dolgozzam.” Krofta a németek köz­jogi helyzetéről Prága, december M. Krofta külügymi­niszter vasárnap előadást tartott Karlsbad- ban a németség csehszlovákiai szerepéről. A miniszter azt vallotta, hogy fajtisztasági szempontból lehetetlen megoldás lenne a csehországi németeknek a német birodalom­hoz való csatolása, mint amilyen lehetetlen lenne más oldalról az itteni németek elcse- hesitése. A svájci példa sem valósítható meg Csehszlovákiában. Svájc esete évszázados fejlődésnek az eredménye. Csehszlovákiia nem lehet olyan nemzetiségi állam, amelyben a csehszlovák nemzeti jelleg megszűnne. Ez nemi jelenti azt, hogy tmii egye­düli állam nemzet vagyaink és akarunk ma­radni, — mondotta az előadó — amelynek a többiek szolgálni kötelesek. A második ál- lammeinuzet lehetőségét, vetette föl ezután, de ennek szerinte az a föltétele, hogy a néme­tek maguk tekintsék magukat ilyen állaim- nemzetnek, amely aiz államban a maga hazá­ját. látja. Ez .lassú fejlődéssel érhető el s ezt a fejlődést csehszlovák oldalról a józan, igaz­ságos s valóban demokratikus kisebbségpo- litiká'vail segíthetik elő. A miniszter állást foglalt a németek területi autonómiája ellen, ezzel szemben — úgymond — cseh részről is megértéssel találkozik a közigaz­gatás decentralizálásának gondolata. A kulturá­lis önkormányzat nagyrészben már meg van va­lósítva s el kell ismerni azt a jogát a német ki­I sebbségnek, hogy számaránya szerint joga van az állami és közhivatalokban való aránylagos hivstatodésiS-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents