Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-13 / 285. (4134.) szám
Hírek TÉLI CSEND Hogy honnan jöttem, hogy hová megyek, Hogy mi kő marja megvérzett lábam: Már nem kutatom. Jaj! Mégis szánom, Hogy elbolyongtam időm hiába. Kinek voltam én valakije, Kinek ütöttem sebet a szivén, Kinek ültettem kertjébe rózsát, S kit ejtettem meg, mint csalfa szirén! Senkinek, senkit. Mint zengő harang önmagam vertem, ha szavam kondult. S im megcsorbulva, kitépett szívvel Zuhantam le az élet-toronybul. Már kiestem a tavaszból ... Tél van . , . Behavaz múlás, feledés, közöny, Sejtem, már nem lesz feltámadásom És ünneplőbe már nem öltözöm . . , A zengő erdő dérütött régen . . . Tar ágon szélvert, elhagyott fészek. Mellette álmos, szótalan varjak. — Lassan az örök pusztába érek . . , És körül, messze nagy mező alszik . . , S betakarja a süket téli csend . . . Keresztek, dombok álmodnak szerte: Esendő valónk pihen odalent . . . Itt ütök tanyát. Egy kőre ülve Nézem a ködbe öltözött eget, És várom, várom, amint sóhajtva Szól a téli csend : „Elvégeztetett . . .“ TELEK A. SÁNDOR. 1936 december 13, vasárnap. 'PRSCGAI^AG^ARHlRLiAP 5000 koronái és az összeg tíz százalékéi tűzték ki a pozsonyi postarablók nyomravezetőjének Még egy negyedmillió korona volt a kocsiban ■ Holtponton a nyomozás —■ A POZSONYI KIRÁLYI KONZU- LÁTIIS közli, hogy december 24-én csak 11 óráig tart hivatalos órát. A karácsonyi ünnepek alatt (péntek, szombat és vasárnap) zárva marad a konzulátus. — BETHLEN ISTVÁN GRÓF OLASZOK SZAGBA UTAZOTT. Budapesti sízerkeszvő- ségünk jelenti teleijjonooi: Gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnök az olasz külpolitikai intézet meghívására kedden előadást tart Milánóiban ,01asíziország és a Diu- navölgye“ ciimen. Gróif Bethlen István már el is utazott Olaszioirsizáglba. — SROBÁR BELÉP A NEMZETI SZOCIALISTA PÁRTBA? Az Expres jelenti, hogy Srobár az agrárpártból átlép a cseh nemzeti szocialista pártba, hogy ezzel megerősítse pozícióját a szlovák intelligencia köreiben. A Právo Lidu megállapítja, hogy Srobár politikai karrierjét még pártcsere utján sem lehet felújítani. — DOKTORRÁAVATÁS, Dobayt Sándort (Eperjes), dr. Dobay Zsigmond nyug. vármegyei főügyész fiát december 12-én avatták a prágai Károly-egyetemen a jogtudományok doktorává. —' HÁZASSÁG. Pusztelnik Károly kereskedő és Hasek Juci december 8-án házasságot kötöttek Mariazellben. (Minden külön értesítés helyett.) — REFORMÁTUS KÁNTORNÖ SZLOVEN- SZKÓN. A dunáninneni református egyházkerület legutóbbi losonci körgyülése alkalmával Vilcsek Zita a kántorvizsgáztató bizottság előtt sikeresen tette le a kántori vizsgát. Vilcsek Zita, mint a Losonci Magyar Dalegylet szól'óénekesnője, már több hangversenyen feltünéstkeltően szerepelt és szárnyaló kotor aturhangj ával osztatlan sikert aratott. — ELŐADÁS RIMASZOMBAT TÖRTÉNETÉRŐL. Rimaszombati tudósi tónk jelenti: A rimaszombati községi közművelődési bizottságnak a város múltjáról és jelenéről szóló előadás-cikliusa szerdán érkezett el a harmadik előadáshoz. A városiháza szépen megtelt nagytermében ez alkalommal Fáíbián Vilmos gimnáziumi tanár bevezető szavai után Maros Miklós városi pénztáros, a városi krónika és levéltár vezetője tartott kitünően felépített, értékes előadást Rimaszombat történetéről. A kitűnő tollú előadó epizódokkal tarkított színes felolvasás keretében vázolta hallgatói előtt a város multi át és ismertette, hogy miként emelkedett a város a Zsigmond király által egyesített hét kis'honti falucskából megyei és törvényszéki székihellyé. A nagysikerű előadás a legteljesebb mértékben megnyerte a hallgatóság tetszését és a jelenlévők azon kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a hézagpótló előadás a „Gömör“ cimii helyi lapban való folytatólagos közlés utján kerüljön a város legszélesebb rétegeinek is tudomására. Az előadó bemutatta az előadás kapcsán felemlített és a városi levéltárban őrzött régi pátenseket, okiratokat és dokumentumokat is' és ez a körülmény még élvezetesebbé tette a felolvasást. A ciklus legközelebbi előadója dr. Eszenyi Gyula városbiró tesz. — AZ ÉRSEKUJVÁRI IZRAELITA HITKÖZSÉG VÁLASZTÁSAI. Tudósítónk jelenti: Az érsekujvári Jesurin ueolog hitközség vasárnap választja uij képviselőtestületét. A hivatalos lista valószínűleg nagy tülbbséggel kapja a szavazatokat. xx Természetesen. „A legfőbb ideje, hogy színházba menjünk, — jajgat az asszony — és nem találom a harisnyám párját!'1 — „Melyiket?" — „Egy Bat’a Narcis-haris- nyát, ha éppen érteni akarsz a harisnyához. Nemrégen vettem 6 pár különféle szinü harisnyát." — „Látod, milyen finomak? —> mondja a férj —, hiszen mindkettőt egy lábra húztad fel, anélkül, hogy észrevetted yolna." Pozsony, december 12. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Á negyedmilliós pozsonyi postarablás ügyében lázasan folyik a nyomozás, de a tetteseket még nem sikerült elfogni. Mint most kiderült, a postakocsiban a negyedmillió koronát tartalmazó postazsókon kívül még egy másik pénzküldemény is volt. Abban is közel egy negyedmillió korona volt, amiről a tolvajok vagy nem tudtak, vagy pedig nagy sietségükben nem volt idejük annak elemelésére. A postaigazgatás 5000 korona jutalmat tűzött ki a rablók kézrekeritőjének, aki ezenfelül a visszaszerzett összeg tíz százalékát is meg fogja kapni. Pénteken este a prágai postaügyi minisztérium három magasrangu tisztviselője érkezett Pozsonyba s ők is résztvesznek a vizsgálatban. Megtekintették a rablás színhelyét, majd infor- máltatták magukat az esetről dr, Hencl pozsonyi postaigazgató utján, A postakocsis és a kísérő altiszt még mindig a rendőrségen van. Az eset hatása alatt a pozsonyi postaigazgatóság elhatározta, hogy ezentúl szigorúbban fogja ellenőriztetni a postai küldeményeket. A királyhelmeci „barlanglakok" közöli Királyhdmec, december 12. (A PMH kiküldött munkatársától.) Többizben volt már alkalmunk foglalkozni azzal a hatalmas szegénységgel, amely a Bodrogköz népét szorítja. Ez a szegénység itt általános s természetesen még erősebben kihat azokra a rétegekre, melyeknek a két kezükön kívül semmijük sincsen. Vannak a Bodrogközben községek, ahol a munkanélküli munkásemberek rendszerint nagyon népes családjukkal együtt hihetetlen nyomorban élnek s hónapokon keresztül nemcsak kenyeret nem látnak, de még emberhez méltó födelük sincsen, ahol a tél hidegében meghúzódhassanak. E szegény magyar munkásemberek részére még munkanélküli segély is alig-alig jut, sőt a legtöbbjük semmiféle hatósági segélyezésben sem részesül. Szinte érthetetlen, miből élnek, hogyan élnek ezek a sokgyermekes emberek? Sokan, akik majd olvassák ezeket a sorokat, azt hiszik az első pillanatban, hogy megint az újságíró fantáziája dolgozott. Ezeknek ajánlanám, hogy nézzék meg a királyhelmeci „barlanglakókat", akik az ottani szegénysoron, ha nem is kimondott barlangokban, de maguképitette, nyomorúságos vályogviskókban, kunyhókban laknak, melyeknek nagyrészén még rendes födél, rendes ajtó sincsen s úgy fuj keresztül rajtuk az Isten hidege, ahogy éppen kedve tartja. Tizenegy munkanélküli magyar napszámoscsalád lakik a bodrogközi városka szélén ilyen vályogkunyhókban, melyek valóságos fészkei a különböző betegségeknek: tüdővésznek. A tizenegy családnak összesen negyvenhárom gyermeke kinlódja ezt a sorsot. Csaknem valamennyi csupa apróság, — a legidősebbje talán tizenhárom-tizennégy éves lehet, — akik nem is tudják, honnan tudhatnák, hogy életük jobb is lehetne, ha volna munkaalkalom és ha az illetékes hatóságok, a község vezetőségével együtt jobban felkarolnák ezeket a szerencsétleneket. Mert a mai helyzet, ahogy panaszolták, az, hogy hiába mennek a járási hivatalhoz, hiába mennek a községházára, nem kapnak segélyt. A szokásos kifogás: nemkirályhelmeci illetőségű a segélykérő. Hiszen érthető, hogy a községek elsősorban a maguk embereit segítik, de ez még nem lehet ok arra, hogy a más illetőséggel biró munkanélküli, aki már esetleg évek óta lakik egy községben a családjával, teljesen segítség nélkül maradjon. Kétségtelenül súlyos probléma ez, de egy kis találékonysággal, egy kis jóakarattal mindenre lehet megoldást találni és segítségükre sietni olyanoknak, akik hibájukon kívül kerültek súlyos helyzetbe. Ősz óta tiz korona kereset... A királyhelmeci „barlanglakok" először a község szélén, a régi bodrogközi kisvasút állomása mögött húzódó domboldalban akartak pinceszerü lyukakat vájni maguknak ezelőtt néhány évvel, ami a mainál mindenesetre „olcsóbb" megoldás lett volna .. Ehelyett azonban a domb alatt megvásárollak a gazdáktól néhány parcellát és azokon építették fel vályogviskóikat. Egy-egy ilyen tiz méter széles és ötvenhatvan ' méter parcelláért ezer koronát fizettek, csakhogy sok hasznuk nincs belőle, mert a. parcellák szélén nádas terül el, melynek vize tavasszal és ősszel rendszerint elönti az egész területet. Ezt a nádast kellene sürgősen kiszárítani és a vizét levezetni a közeli csatornába, hogy a „barlanglakok4* legalább krumplit termelhessenek kis parcelláikon. Kontraszként hangzik ugyan, hogy ezek az emberek hatalmas nyomoruk ellenére telek- tulajdonosok, de ez csak munkakészségük, szorgalmuk mellett bizonyít, mert egyikük például, aki csak ez ősszel lépett a „barlanglakok" sorába, egész nyári részarató-keresetét áldozta ilyen parcellára. Megmaradt pénzéből tiz métermázsa krumplit vásárolt s most ebből tengődik kilenctagú családjával. Ismét csak a híres nyomorelmélet mellett bizonyít, hogy egy sereg gyermeke van csaknem valamennyi „barlanglakónak". A tizenegy családban negyvenhárom gyermek. Az egyke tehát csöppet sem pusztít közöttük, de mit ér ez, ha ehelyett pusztítja őket a kenyértelenség. Álljon itt azonban a „barlanglakok" pontos névsora: Fazekas Mihály nyolctagú család, hat gyermek. Timkó András kilenctagú család, hét gyermek. Gerenyi Mihály négytagú család, két gyermek. Pataki János hattagú család, két gyermek. Czibók Béla négytagú család, két gyermek. Mislai István hattagú család, négy gyermek. Mondok Károly nyolctagú család, hat gyermek. Bohács György kilenctagú család, hét gyermek. Demeter Mihály háromtagú család, egy gyermek. Balogh István öttagú család, három gyermek és Drótos János öttagú család, három gyermek. Ezek közül Fazekas Mihály ősz óta mindössze tiz koronát keresett favágással. Timkó András már szerencsésebb volt, mert százötven koronát tett ki a keresete ősz óta. (Timkó András hét gyermeke közül a legkisebb kétéves. Az anyja még most is szoptatja, mert másképpen nem tudna neki tejet adni.) És ez a helyzet végig az egész szegénysoron . .. Az egyesült párt kii'áüyhelsisecl titkársága mozgalmat indított a szerencsétlen „bar- ;j langlakók" karácsonyi felsegélyezésére. | Legalább egy tányér meleg étel és egy darabka kenyér jusson a szeretet ünnepén az asztalukra és érezzék, hogy a Megváltó az ő számukra is eljött. . . Búzát és egyéb élelmiszert gyűjt a párttitkárság az akció keretében a bodrogközi földbirtokosok között s a magunk részéről is kérünk mindenkit, hogy a szeretet ünnepe előtt ne utasitsa vissza a kérő szót. Legyen melegebb karácsonyuk ezeknek a szerencsétlen magyar munkástestvéreinknek is, akik nem tehetnek arról, hogy a sorsuk a város, az élét szélére vetette őket, kívül az emberi gondoskodás határain. Mi hisszük, hogy így lesz és a királyhelmeci szegénysor apró gyermekei, akik hónapok óta nem láttak tejet és kenyeret, puha kenyérbe fognak haraphatni a Megváltó eljövetelének szent ünnepén . .. (k. s.) — SZLOVÁK KERESKEDELMI ISKOLA LESZ ÉRSEKI!jVÁROTT? Érsekujvári tudósítónk jelenti: A járási kereskedelmi grémium legutóbbi előljárósági ülésén a Szülők Szövetsége átiratát tárgyalta, melyben egy szlovák tannyelvű kereskedelmi iskola létesítését kérik. A grémium ülésén Bláha Károly támogatta a szövetség kérését. A grémium felkérte a szövetséget, hogy pontos tervet és költségvetést dolgozzanak ki, mert csak azután tudnak dönteni a kérdésben. SOS kiáltása a bodrogközi nyomorvidékről Emberek, akik ősz óta tiz koronát kerestek ■ Az egyesült párt nyomorenyhitő akciója 9
