Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-13 / 285. (4134.) szám
1936 december 13, vasárnap* ■MBBBHMMi Km l&wtéleméuij. Szociográfia őszinte elismerésünk és szerencsekivánatunk azoknak a fiatalembereknek, akik praktikusan űzik azt a friss tudományt, vagy adatgyűjtést — hamarjában nem is könnyű meghatározni a szociográfia mibenlétét —, amely a legegyszerűbb eszközökkel, de a legvalóságosabban vezet visz- sza bennünket a nép közé. Az egyszerű eszközök megkapó eredményét látjuk egy tanulmányban, amely mintaképen jelent meg az Uj Élet novemberi számában. Bodnár József állította össze adatgyűjtésének anyagát a Kassától délre fekvő Komaróc községről. A tanulmány — mint a csillag alatti jegyzet mondja — a Prohászka Kör falucsoportja munkájának egyik eredménye. És tegyük hozzá: nagyszerű eredménye. Fáradságos munka eredménye. A száraz egy- iszerüséggel és okosan egymás mellé helyezett adatok izgalmas olvasmányt nyújtanak. Ha a néhány érdekes oldalt elolvassuk, sokkal közelebb jutottunk a faluhoz, mint jutottunk hosszú történetek olvasásával valamikor régen, a népszínművek korában, amikor urambátyám a színpad közepén tempós mozdulattal kötözte föl a kötöznivalót és szélesen megtörülte odaragasztott bajuszát. Nagy idő, ami azóta elmúlt, nemcsak ízlés- és fölfogásváltozás, hanem főleg események hengerelték naggyá az elmúlt időt. A festett buzavirágos, muskátlis romantikát még a nagy történések előtt igyekezett elsöpörni a valóság utjából egy hatalmas erejű művész, Móricz Zsigmond, akinek robusztus munkája nélkül talán döbbenetes kiábrándulás lett volna a megismerésből. Móricz a valóságos népiélek mélységeibe tekintett, nem csoda tehát, hogy le-1 döntötte a hazug kulisszákat, amelyek negédes pásztorjáték hátterét mutatták a rögös föld helyett, amely a falusi nép életének valódi háttere. Ez a kezdetben annyit gáncsolt és hivatalosan annyi ideig el nem ismert művész vezette volta- képen a mai tennikész fiatalságot arra az eredményes munkára, amelynek módszereit Stein- metz jelölte meg 1913-ban szociográfia néven. A fiatalságnak tehát meg kell hajtania zászlaját Móricz Zsigmond felé, ha elindul a falu tanulmányozására. ] A keresztmetszet, amely a falu életéről a né- hányoldalas tanulmányban elénk tárul, könnyen kitölthető lélekkel. Nem kell hozzá művészi kép- : zelet, elég hozzá a normális olvasó képzelete. A 1 száraz mondatok néha oly megkapok, mintha , költemények sorai volnának. . a. ruházkodás terén megnyilvánul a fény- , tizés, a világháború után nemhogy csökkent vol- j na, hanem még fokozódott. Ennek az az oka, hogy senki sem akar háttérben maradni/1 Tudtuk ezt eddig, városi emberek? A jövő, az élni- akarás iránya mutatkozik meg ebben az egyetlen mondatban és kell, hogy buzdítsa a művészt, a szociológust szélesalapu tanulmányozásra. , Egy másik mondat: ,,A szappanhasználat ma j már általános és még a legszegényebb családban sem hiányzik." Valamivel följebb: ,,A ruházat egységes, a szegények és a gazdagok ruházata között semmi eltérés nem észlelhető." De alig lehet idézni, mert idézni kellene az egészet. Hogy mit esznek reggelire, ebédre, va- 1 csóróra, mivel dögönyözik simára a földes pad- 1 malyt — ez a pác naly okozza egyébként a lég- 1 súlyosabb betegséget, a tuberkulózist —, mikor ^ használnak zsebkendőt, mikor fürdenek (évente f egyszer), mikor váltanak fehérneműt (hetenkint 1 egyszer) és hogy az ünnepi ruhájuk mindig tisz- 1 ta. Háromszor olvastam el a cikket egymásután, de úgy érzem, még többször keli olvasni, úgy érzem: kivülről kell megtanulni. Visszalapozok az elejére: Komaróc magyar , község, noha a legutóbbi népszámlálás már hat- ^ vanhat csehszlovákot mutat ki. A falu lakossága ^ 1921-től 1930-ig tizenhárom emberrel gyarapo- ] dott, a magyarok száma harmincnéggyel csők- ] kent. Száraz számadatok ezek? Mélyen beleváj- j nak ezek az adatok az ember szivébe, nem kell ] hozzá történet, kápráztató ceirás és sorsfordulat. 1 Nem bokorugró szoknyáról van szó, mint a nép- c színmüvekben, hanem egyszerű számról: har- i mincnégy! i Via más időket élünk és ami idillikus történet s volt valamikor, ma egyszerű számadattá súlyosbodott. Takarítani szeretnek, —> állapítja meg a szorgalmas adatgyűjtő és ez a mondat úgy hat. mint valamikor egy szerelmi enyelgés leírása, holdfény mellett az erdőszélen. Egyszerű, meg- 1 kapó mondat: „A gazdagabbak tisztábbak, a t szegényebbek piszkosabbak." f A faluban elegendő ivóvíz van, de mivel a l kutakat még nem vizsgálták fölül, egészségügyi c állapotáról semmit sem tudnak. Milyen szeren-1* csel Az volna baj, ha tudnának. A nemibetegség * j1 a faluban még ismeretlen. A kuruzslás már meg- . #zünt közöttük. 2 Ezek a mérföldkövei a fejlődésnek. A kuruzs- ^ lás már megszűnt közöttük. Milyen hatalmas ut v volt ez, amig idáig eljutottak: egy szlovcnszkói faluban megszűnt a kuruzslás! Még mielőtt a nemibetegséget megismerték volna. Megszűnt vájjon a Kuruzslás a világvárosokban? Londonban, Newyorkban, Berlinben, Pári bán? Szó sincs róla. A keletszloyenszkói magyar faluban megszűnt. Mert a falu már ré- gesrégen a józanság álláspontjára helyezkedett, r-,ak ml nem tudtunk róla. Régi Íróink érzelmes | csizmadiákat faragtak parasztjainkból, jóval az- r után, hogy Petőfi fölfedezte őket. A falu józan, tárgyilagos és csak azért használ házi gyógyszereket, mert nem telik patikára. Mert ha telik, akkor a paraszt a legújabb tudomány álláspontján áll. Kérdezzék meg kisvárosi orvosoktól. A tehetős paraszt hasfájással is rögtön röntgenológushoz megy. A józan magyar parasztból nem lehet pásztor- játékbeli Daphnist készíteni, semmiféle szagos esszenciával sem lehet és ha meg akarjuk ismerni a parasztot — már pedig meg'kell ismernünk! —, úgy szociográfiát kell készítenünk és olvasnunk, minél többet, minél részletesebben. Ha jövendő sorsunkkal, társadalmunk jövendő sorsával akarunk törődni, úgy legelőször a falu népét kell megismernünk. Személyesen és valóságosan. Sem a népszínmű, sem az elmélet nem segít hozzá bennünket. A nagy társadalmi fölforgatók legfőbb fogyatékossága is az volt, hogy nem ismerték a parasztot. Elméleteket agyaitok ki a parasztról és ezeket rá akarták huzni, mint a szűk csizmát. Személyes és valóságos ismeretségre van szükség. Népszerűsíteni kell a szociográfiát: talán kellene rá mindenekelőtt magyar szót találni. A legjobb szó, a „néprajz", már le van foglalva a folídore számára. Talán valami ilyet: társadalomrajz. Kérek jobbat! És azt a megfizethetetlenül értékes és fáradságos munkát, amelyet egyszerű tőmondatokba rögzített a szociografus, még sokkai szélesebb körökben kell ismertté tenni, mint amilyenekben egy akármennyire elterjedt folyóirat képes. Az ember mindenfélére gondol: talán regényíróknak, stilusmüvészeknek kellene földolgozni az anyagot? Számomra abban a formában a legérdekesebb, amelyben íródott: egyszerű, tartalmas, izes, mint a kenyér. És arról szól: a mindennapi kenyérről. SÁNDOR IMRE. London,- december 12. (MTP.) Vili. Ed várd és a szép Mrs. Wally Simpson. szerelmi regénye nem «z első ilyen eset az angol világbirodalom történetében, amelynek sorsdöntő hatása volt. egy hatalmas ország életére. Többször és súlyosabban hatottak ki Angliában a királyok szerelmi ügyei a nép és az egész ország életére, mint minden más nemzet történetében.. Százéves háború egy házasság miatt Az első elvált asszony a trónon szintén az angol történelem eseménye volt. Igaz, (hogy ez az asszony nem egy bajóügynöktöl, hanem egy másik királytól vált el, mielőtt VIII. Edvájd egyik elődje feleségül vette volna. A később világtörténelmi jelentőségű házassági regénynek a középpontjában aquitaniai Eleónóra állt, aki 1163-ban elvált VII. Lajos francia királytól, hogy II. Henrik angol királynak legyen a felesége. Henrik egyébként az angol trón mellett számos francia hercegségnek az ura is volt. II. Henrik Anjou, Maine, Touraine és Normandia hercege volt, az ÉleónórávaJ kötött házasság révén megkapta a poitou-i, guyenne-i és gascogni hercegségeket. Ezáltal VII. Lajos trónját alaposan megingatta^ megkezdődött az évszázadokig tartó ellenségeskedés az angol és a francia korona között és ez a házasság szolgáltatta okát annak a százéves háborúnak, amelyben úgy Anglia, mint Francia- ország legjobbjai elvéreztek. Ugyanekkor azonban Anglia számára nemcsak Franciaország felé jelentett súlyos konzekvenciákat a házasság, hanem ellentéteket támasztott az egyház és az angol korona között is, minthogy a pápa nem akarta elvált asszonyra adni az egyház áldását, amire Henrik azzal válaszolt, hogy nemcsak Thomas Reckett cantenbury-i érseket gyilkoltatta meg, hanem már 1164-ben kiadott úgynevezett clarendoni alkotmánnyal éles határvonalat húzott az egyházi éa világi hatalom között, amivel az első lépést tette meg az egyház és az állam különválasztása, illetőleg az anglikán egyház megalapítása felé. Amikor az angol nemesség leJázadt a királyné elten Rendkívül sok szerencsétlenséget okozott úgy az uralkodóivá znak mint Anglia népeinek III. Henrik házassága provence-i Eleonórával. Míg II. Henrik számára a francia asszony az angol birodalom és az angol trón megerősödését jelentette, addig III, Henrik francia feleségével számos francia főur került az angol udvarba, s olyan mértékben fokozódott a francia befolyás az angol politikáiban, hogy az angol nemesség nyilt ellenállását váltotta ki. 1264 május 12-én Montfort Simon gróf vezetése alatt fegyveres felkelés tört ki a nemesség körében. A nemesi felkelők két nappal később Lewis mellett megütköztek a király csapataival és a főleg idegen zsoldosokból álló királyi hadsereget teljesen megsemmisítették és a királyt magát, pedig fogságba ejtették, elosa.pt ák és helyére kormányzót ültettek. Csak 1265 augusztus 4-én sikerült Henrik fiának, Edvárd- nak leverni a felkelőket és visszaszerezni atyja számára a trónt. Vili. Henrik érdek- és szerelmi házasságai Közismertek VIII. Henrik házassági és szerelmi botrányai. A nagyközönség csak nemrégiben látta Korda Sándor híres filmjében VIII. Henrik szerelmi históriáit. De számos regény és színdarab is foglalkozott VIII. Henrik szerelmeivel. Annak ellenére, hogy ezekben az irodalmi alkotásokban nagy mértékben jut szóhoz az írói képzelet, mégis határozott történelmi tény, hogy VIII. Henrik nevezetes válópere sorsdöntő esemény volt nemcsak Anglia, hanem egész Európa történetében. VIII. Henriiket — mint ismeretes — első feleségétől, Aragóniái Katalintól a pápa nem akarta elválasztani. A 'király azonban legyőzhetetlen szerelemmel viseltetett feleségének egyik udvarhölgye, Boleyn Anna iránt, akit később feleségül is vett. Boleyn Anna tragédiája ugyancsak számos drámából ée regényből ismeretes. A szép udvarhölgyből lett uralkodóm) teljesítette Henrik nagy álmát és csakhamar íiuörök őssel ajándékozta meg Anglia uralkodóját. De az udvari pletyka és a király szerelmi ál Ihat a Hanság a csakhamar vérpadra juttatta a szerencsétlen, asszonyt. Az Aragónia! Kataliu ellen indított válóper olyan méretű alkotmánykrizist robbantott ki, amelyre soha azelőtt nem volt példa Európa történetében. Amikor a pápa hajthatatlan maradt Henrik válási tervével szemben, a király Thomas Cronwel! és Crammer érsek tanácsára az angol egyházat „szabaddá" tette Kómától és saját .magát telte meg az önálló anglikán egyház fejévé. Boleyn Anna 1530- ban hűtlenség miatt vérpadon végezte életét, utána a királynéi trónon Clve Anna követte, aki pio- testáns volt és akit Henrik Ciönxvell tanácsára azért veit feleségül, hogy erősítse az uj egyházat. Ezzel a házassággal som volt szerencséje azonban Vili. Henriknek és már másfél esztendő múlva elvált feleségétől, szerencsétlen tanácsadóit kivégeztette és Howard Katalint vezette az oltárhoz, aki azonban kél esztendő múltán ugyanúgy vérpadon fejezte be életét, mint az érdek- és szerelmi házasságuk o végtelen és bonyolult sorában szereplő másik „nagy szerelem*', Boleyn Anna. 1586-ban 'kötötte meg utolsó házasságát Vili. Henrik Parr Katalinnal, ez nem. volt ecm szerelmi, ecm érdekházasság, hanem egy rendkívül erélyes és céltudatos asszony manővere egy király szivének és trónjának meghódítására. Parr Katalintól .már VHI. Henriik sem tudott elválni, sőt az asszony több évvel túl is élte királyi férjét. Asszony a trónon Sokat foglalkoztatta úgy a történelmet, mint korának közvéleményét Anglia nagy asszonyura lkod ó- jáitak, Erzsébetnek az alakja is, aki mindig elég okos és józan volt ahhoz, hogy szivét alá tudja rendelni az államérdeknek. A történelem, folya- jj mán nagyon sokszor hasonlították össze Erzséoet | alakiját Yl. Katalinéval, a hasonlat azonban éppen szerelmi vonatkozásokban nagyon sántított, mert ! hiszen Lord Leioeeter mégsem volt Potem'kin, sőt még csak egy Gregor Orlov sémi és soha nem kísérelte meg, hogy a királynő szerelmén keresztül politikai karriert csináljon. Suba nem vette a bátorságot, bőgj' a mindenható állatnkance 11 árnak, Lord Burleigh-nek tanácsokat osztogasson állanriigyekre vonatkozóan, mint ahogy ezt. Katalin kegyencei megtették. Vele ellentétben skót riválisai, Stuart Mária. — aki feleségül ment Boíhwell grófhoz, akit azzal gyanúsítottak, hogy ö tette el a szép skót királyasszony rokonait láb alól — ezért a „bűnös szerelemért" trónjának, szabadságának, sőt életének elvesztésével fizetett. Rossz házasság-politika A történelembon külön fejezetet, érdemelnek I. Jakab házassági manőverei is, amelyek viszont túlságosan „taktikusak" voltak ahhoz, hogy az angol nép számára szerencsét, az uralkodó, ak pedig jj sikert hozhattak volna, I. Jakab ugyanis leányát, Erzsébetet a protestáns V. Frigyes pfalzi he.céghez adta feleségül, Károly fiával pedig a katolikus Mária Henrietta francia hercegnőt vétette el feleségül. Csakhogy V. Frigyes csakhamar elveszítette trónját, Franciaország pedig rövidesen cserbenhagyta Angliát, úgyhogy Jakab úgynevezett „körültekintő** és fulokos házassági politikája tulajdonképpen az angol trón presztízsének alapos gyengüléséhez vezetett. Ugyanilyen szerencsétlen házassági politikát folytatott II. Jakab is, aki leáuyát, Máriát orániai Vilmossal, Németalföld uralkodójával jegyeztette el. Ez ellen a házasság ellen viszont az angol nemesség lázadt fel, mert attól tartott, hogy a katolicizmus befolyásának erősödéséhez fog vezetni ée végül is Jakab elveszhette trónját. Ugyancsak sok bajt okoztak I. Györgynek, a hannoveri házból származó első uralkodónak botrányos szerelmi ügyei is. Az uralkodó a nép haragját főleg azzal váltotta 'ki, hogy Hannoverből magával hozott kedveseinek nagy részét angol nemesi rangra emelte. Szerencséje csak az volt, hogy 1727-ben meghalt, még mielőtt az elkeseredés nyilt lázadásba csaphatott volna át. A legnagyobb válási botrány Külön fejezetet jelent az angol történelemben IV. Györgynek, Napóleon kortánsának házassági regé hye. " Amikor első felesége meghalt, fölajánlották- hogy vegye feleségül Mecklenburg Strelitz Lujza hercegnőt, a későbbi porosz királynét, ő azonban ezt az ajánlatot mereven elutasította és Braun- schweig Karolinát vezette oltárhoz. A házasság szerencsétlen volt és a király röviddel trónralépése után 1820 január 29-óa kikény* szeritette a válás kimondását. A nép és a nemesség ellenállása következtében a válást törvénytelennek nyilvánították, sőt kény- szeritették az uralkodót, hogy a válópert vonja vissza. A házastársak között azonban soha neiui enyhült meg a helyzet és az uralkodó megalázásra és száműzetésre kényszer!tette feleségét, aki egyetlen egy hivatalos ünnepségen sem vehetett részt. A legujabbkori történelemhez tartozik Viktória házassági regénye és Mary királynéé, aki — mint ismeretes — először V. György fiatalabbik fivérével járt jegyben s csak V. György feleségének, hirtelen halála után lett az uralkodó felesége. Érdekes, hogy egyetlen egy európai uralkodó- háznak sem olyan változatos a szerelmi botrány- krónikája, mint az angolé. Az önhibájukon kívül munkanélküli sorsba j - (ott magyar tömegek ezrei lerongyolódva, réti v tes nélkülözések között tengődnek. Gyérméé ruha, cipő nélkül szenvednek. Te is magyar v. Erezd dl, hogy mit Jelent az, ha szenvedő tenné reln-k a Szent-Estére magyar kézből, magyar svai: eégben részesülnek! Mindennemű ily célra nzan természetbeni (ruhanemű, lábbeli, élelmiszer, takarók slb.), vagy készpénz adományt köszönettel fogad és rendeltetési helyére juttat az Egyesült. Tárt pozsonyi titkársága (Venlur-ucca lő., 1. em.). Le égetőbb nemzeti érdekünk, hogy ne hagyjuk pusztulni magyar testvéreinket, és « magyar gyeinket! A magyar lelki eméről szava kiált Hozzátok! (Aa E. P. pozsonyi sajtóosztálya.) Mit mond a történetem? Szerelem és házasság regénye az angol trónon Ezer év házasság-politikája és az uralkodók szerelmi „zendülései“ Angliában m m A Simpson-iigy történelmi előfutárai ■ ■ ■ ff. Henriktől Vili. Edvárdig • • 4
