Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-08 / 256. (4105.) szám

1936 november 8, vasárnap* Beck a Downing Streeten Danzig, a négyhatalmi egyezmény és Lengyelország gyarmati követelései miatt utazik Beck Londonba Teljes az egyetértés Rydz-Smigly és Beck között ■ Aggodalmak Danzig miatt ■ Lengyelország informálja Angliát a szovjetről ■ ■ Hogyan akarják a lengyelek megoldani a zsidókérdést? H-3135 Varsó* november 7, (MTP) A lengyel fővá­ros politikai köreit most Beck külügyminiszter londoni látogatása foglalkoztatja. Van egy len­gyel mondás, amely szerint a november hónap mindig veszélyt hoz Lengyelországra, — remél­jük, hogy ezúttal nem igy lesz. Egy bizonyos, hogy ^ Beck külügyminiszter részére a november meghozhatja a visszatérést a régi sikerek szín­terére* Varsóban nagy eredménynek tekintik, hogy Beck meghívást kapott Londonba és különösen sokra értékelik, hogy a király is kihallgatáson fogja fogadni — Lengyelország „kegyvesztett" külügyminiszterét. # A Wierzbowa-uccában, ahol a külügyminisz­térium oalotáia van. nacvon naav ielentőséaet tulajdonítanak a londoni látogatásnak és Beck személyes sikerének mondják. Vannak termé­szetesen lengyel körök, amelyek igyekeznek Beck újabb sikerét bagatellizálni és azt hangoz­tatják, hogy a londoni utazásnak semmi más célja nincs, mint informálni Angliát a lengyel külpolitika céljai felől, mert hiszen Londonból származik az a megállapítás, amiből az ellenzék jelszava lett: Nodo'oy knows Polish policy. (Senki sem tudja, hogy Lengyelország külpoli­tikája valójában hogyan fest.) És ebben a meg­állapításban van is némi igazság, elvégre az utóbbi években Lengyelország olyan külpolitikai hadmozdulatokat tett, amelyek az általános európai helyzet szempontjából, úgy latszik, mintha homlokegyenest ellentétesek volnának- egymással. Ki irányítja. a lengyel külpolitikái? Akárhogyan áll is a dolog, az az egy bizo­nyos, hogy a londoni ut alkalmat ad Becknek, hegy ismét kézberagadja a külügyek tényleges vezetését. Mert nem volt titok nemcsak Len- * gyelországban, hanem a külföldön sem, hogy Rydz-Smigly nem mindenben azonosítja ma­gát Beck külpolitikájával sőt" számos jel szólott amellett, hogy a marsall személyesen szándékozik irányítani az ország külpolitikáját. Sokan kérdezgették, miért marad a párisi ut után is hivatalában Beck? Ez a kér­dés természetesen helytelen, legföljebb arról le­het szó, hogy a külügyminiszternek úgynevezett „carte blanche" van-e a kezében és a saját kül­politikáját csinálhatja vagy pedig kötött mars­rutával dolgozik és minden egyes esetben alkal­mazkodnia kell a marsall útmutatásához. Ebből a szempontból mindenesetre lényegesen változott a helyzet azóta, hogy Rydz-Smigly diktátori hatalommal irányítja az ország ügyeit Azelőtt ugyanis Beck meglehetősen szuverénül saját külpolitikáját folytatta, ennek most vége. Lengyelországban azonban úgy Ítélik meg a helyzetet, hogy amennyiben Beck hajlandó al­kalmazkodni az általános politikai irányvonal­hoz, amelyet a marsall, az államfő és a kormány közösen szabnak meg, úgy senki nem mozdít­hatja ki pozíciójából és nagy szolgálatokat tehet a világbéke ügyének. A londoni megbízatás egyébként a kurzusvál­tozás óta az első alkalom, amikor Beck meg­mutathatja a külföld előtt, hogy közte és kor­mánya között teljes az egyetértés s hogy a skartbatételéről szóló legendák való­ban csak legendák voltak. Lengyel gondok Danzig miatt Lengyelország politikai helyzete nemzetközi szempontból nem a legkedvezőbb. Két nagy gondja van Lengyelországnak, — az egyik a Dánzig-kérdes, a másik a négyhatalmi egyez­mény terve. Danzigon keresztül jött létre 1934-ben az eny­hülés Németország és Lengyelország között s ez kétségtelenül Beck érdeme volt, igaz, hogy az akkori erőviszonyok sokkal kedvezőbbek voltak Lengyelországra nézve, mint a maiak. Ma már mindenki tudja Lengyelországban, hogy Danzigöól bármely pillanatban revolvert le­het szegezni Lengyelország szivének. Danzig­ból el lehet zárni Lengyelország kijáratát a tengerhez, mert Gdynia lőtávolságban fekszik az ősi hanzavárostól. Ezek eshetőségek, amikkel — akármilyen is a helyzet — minden lengyel kormánynak számol­nia kell. Közismert dolog, hogy Rydz-Smigly Beck danzigi politikáját túlságosan enyhének tartja és a két államférfiu nézetei nem egyeznek ebben a kérdésben. Az sem titok, hogy a marsall a legkevésbé sem volt elragadtatva, amikor Beck azzal tért vissza Genfből, hogy Danzig részére lengyel népszövetségi biztost harcolt ki. A kérdést a lengyelek nem tartják elintézettnek, mert Lengyelország nem akarja egyedül vállalni egy esetleges konfliktus elintézéséért a felelős­séget. Tehát egészen bizonyos, hogy Edén és Beck londoni tanácskozásainak tárgya elsősor­ban a danzigi kérdés lesz. Harc a nagyhatalmi rangért A második fontos tanácskozási pont lesz a négyhatalmi egyezmény terve. Lengyelország­nak az a törekvése, hogy nagyhatalmi pozíciót harcoljon ki magának, vagy legalább is egyen­rangú partnerként tudjon bekapcsolódni a nagy­hatalmak koncernjébe. Lengyelország úgynevezett középhatalom, amelynek 35 millió lakosa van, természetes törekvése, hogy a középhatalom rangjáról a nagyhatalmak sorába ugorjon elő. A lengyel tétel a négyhatalmi tervvel kapcsolat­ban egyelőre az, hogy Európát nem lehet a nagyhatalmak diktatúrájával kormányozni. Va­lószínűleg nem akarja még belátni Franciaor­szág és Anglia, mondják a lengyelek, hogy a négyhatalmi paktumból — amennyiben létre­jön — csak Olaszországnak és Németországnak lenne haszna. Franciaország és Anglia pedig a rövidebbet húzná. Becknek tehát az a megbíza­tása, hogy erről meggyőzzé az angolokat. Kér­dés, hogy sikerülni fog e nehéz feladatot ügye­sen és eredményesen megoldani, . Mindenesetre Lengyelország vétóját bejelenti a terv ellen. Egy vonat-kozásiban ia.zoinlh.ain biztosam jó szol­gálatot tud majd temmi Bocik a Foneigm OifiMoe uralmaik. Lemigyeil'oms'ziág Oroszország' szomszéd­ja és jobbam tudja bánkimól, hogy mi történjk S'zovjotoroszoirsiZ'ágbain. Az angol koirmárny nat várja a lengyel külügyminisztertől, hogy az Orosz­országra vomiaitkozó inloirmiáiciódt bocsássa ren- delike zésére. London tehát hallani akarja Lengyelország véleményét a szovjetről. taiiiálsa, gfruguayiia, Argentínába, Paraguayba és a többi délamerikai államba gyorsan és kényelmesen utazhatik az angol hajóstársaság hajóin. Prospektussal és költségvetéssel készséggel szolgél Miki HASI WUüfiD PraEia II., Váciavské nácn&stí 72b/4. A itáirgyailásoik angol szeimpomtiból aikömül forog­nak, hogy ki kiináll többet. Magyárul: hogy me­lyük hadseregben van nagyobb reménye Angliá­nak, a lengyelben-<e, vagy pedig az oroszban? S föfeg, hogy adott körülmények között, melyik lehet hasznosabb Anglia szempontjából. Varsó és a zsidókérdés Vannak teiranészeitesem még más nagyon fon­tos kérdésiek is, amelyek Beck londoni látoga­tása során szőnyegre fognak kerülni, Lengyelország gyarmatokat akar, főleg azért, hogy a zsidókérdést megoldja. Évente 70—80 ezer zsidónak kell kivándorolnia Lengyelországból. Ez Jabotinskymek, a revizio­nista c'onii©ták vezérének programja s ezzel a programmal egyetémt a lengyel ikoirtmámy is. Vi­szont Anglia az arabok nyomására kénytelen erősein korlátozná a zsidó bevándorlást Palesz­tinába s ez különösem .a lengyel zsidókra vonat- | kozák. í A. ZALESKI. Bezárták a búcsúi magyar iskolát, mert a gyermekek nem birták tovább a filtetlen tantermek hidegét ■ n ■ ■ ■ ■ Újabb iskolabotrány Seregben ■ o ■ A jegyző nem vásárolt fát az iskolának Beregszász, november 7. Az itteni iskolaimizé- riákkal kapcsolatban, amelyekről sorozatosan beszámolt a PMH, hasonló jelentés érkezett a szomszédos Búcsú községből, amelynek magyar iskoláját fűtőanyag hiánya miatt be kellett zárni. Mint ismeretes, a társadalmi és^ sajtókampány­nak Beregszászon megvolt az a részletes ered­ménye, hogy az állam végre elvállalta a magyar iskola dologi kiadásainak fedezését. Alig egy­két nappal azután, hogy erről beszámolhattunk, a közvetlen szomszédságból érkezik jelentés arról, hogy a búcsúi magyar iskolában a gyermekek öt napig füteden tantermekben voltak kényte­lenek tanulni és mivel az időjárás még zor­dabbra fordult, az iskola igazgatója a gyerme­kek egészségének megóvása érdekében a ta­nítást tegnapelőtt beszüntette. Az iskola fűtőanyagáról nem a községi bíró, hanem Podolcsák főjegyző szokott intézkedni. Ezúttal az történt, hogy Podolcsák főjegyző megrendelte a község fáját, de még egy felöl fát sem vásárolt az iskolának. A főjegyző körzetében nem először fordul elő, hogy éppen a magyar iskolák tüzelőanyagáról nem történik gondoskodás, ezért kötelesek va­gyunk felhívni úgy az illetékes iskolai, mint po­litikai hatóságok figyelmét Podolcsák eljárására. U! 6riásf®9ii;iSír Mificiisnlen München, november 7. Göring porosz minisz­terelnök elhatározta, hogy Bajorország főváro­sában felépítik Németország legmodernebb és legnagyobb repülőterét. A München-oberwie- senfeldi repülőteret feloszlatják és helyette a München-riemi négy négyzetkilométeres terüle­ten szervezik meg az uj légi állomást. A terve­ket Sagebiel tanár, a Berlin-tempelhofi óriási uj repülőtér terveinek kidolgozója, készítette el. Soh os pusztulást és ember- halált okozott az árviz Athénben Athén, november 7. A görög fővárosban az özönvízszerű hatalmas esőzések és a szomszédos hegyektől alázuhanó víztömegek súlyos áradást okoztak. Az árviz okozta kárt mintegy százezer koronára becsülik. A vizáradat elsodorta a Pha- leron öböl felett vezető hidat és a hidon tartóz­kodó két ember a hullámokban lelte halálát. Szá­mos sebesülés is történt a híd pusztulásakor. Athén külvárosaiban az árviz számos házat elso­dort és szétszakította a telefonvezetéket. Betörték a bukaresti olasz konzulátus ablakmi Bukarest, november 7. Pénteken délután egy román diák egy munkás kíséretében benyomult az olasz konzulátus uílevélosztályára és betörte a konzulátus ab’akait. A rendőrség letartóztatta a két tüntetőt. Kihallgatásukkor azt vallották, hogy tettüket Mussolininek a magyar revizioniz- mus érdekében tett kijelentései miatt követték el. Az eset miatt és tekintette! arra az izgalom­ra, amelyet a duce milánói beszéde keltett, a rend­őrség intézkedéseket tett hasonló tüntetések meg­akadályozására. A román külügyminiszter a bu­karesti olasz követnek sajnálatát fejezte lei a tör­téntek miatt. Két budapesti vatutasibert lógtak a lengyel határon Kassa, november 7. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A varsói gyorsvonatban Zseb- ridovice lengyel határállomáson a határőrök le­tartóztattak két gyanús utast: Kriener Jakab és Eisler János pesti lakosokat. A két letartóztatott a lengyel határig másodosztályú fülkében uta­zott s közvetlen a vizsgálat előtt szálltak át egy harmadosztályú fülkébe. A határőrök, akiket a kalauz figyelmeztetett a különös utasokra, ala­posan átvizsgálták mindkettőjüket, de sem ná­luk, sem csomagjukban semmit nem találtak. Ekkor a határőrök átkutatták azt a másodosz­tályú fülkét is, amelyben előzőleg utazott a két férfi. Rövid keresés után a bársonyülés rugózata között 160.000 zlotyt és 76.000 zloty értékű értékpapírt találtak a határőrök. Kriener Jakab és Eisler János semmit sem akart tudni a megtalált pénzről és értékpapírról. Ta­gadták, hogy ők rejtették el azokat az ülés ru­gózatában. Tagadásuk ellenére a lengyel határ­őrök letartóztatták őket és a talált értéket el­kobozták.

Next

/
Thumbnails
Contents