Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-08 / 256. (4105.) szám

„Az Ön neve azok között szerepel, akik ma Európa szellemi életét jegyzik" <— irta Thomas Mann Kosztolányi Dezsőről abban a tanulmányban, amit a „Véres Költő" meg­jelenésekor irt s nem hisszük, hogy sokat mondott. Vannak magyar írók, akik vala­hogy csak magyar kulturbirtokot jelente­nek s bármennyire homlokon csókolta őket a géniusz, Európa szivét nem reszketteti meg a szavuk s ha a magyar földön legna­gyobb és legfontosabb is érvényük, lényük és sorsuk titok marad Európában. És van­nak magyar irók, akik beömlenek a nyu­gati kulturóceánba s ugyanolyan mértékben tartoznak az európai, mint a magyar iro­dalomhoz. Amit mondanak, nem „titok, északfok, idegenség", hanem része az eu­rópai mondanivalónak, egy kerék, egy csa­var a kulturmikrokozmoszban, ők nem kü­lönálló mikrokozmoszok. Vitatkozni lehet­ne, mi több az irodalmi értékelésben, az előbbi vagy az utóbbi, de örüljünk, hogy mindakeítő megvan. A modern magyar iro­dalomban az elsőhöz talán Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Dezső vonala tartozik, a másodikhoz Márai Sándor, Ba­bits Mihály és Kosztolányi Dezső. Származásuk indogermán. A szláv és ger­mán elem letagadhatatlan bennük, mint a legáltalánosabb európai érvényű magyar költőben, Petőfi Sándorban s voltak idők, amikor a másik vonal védői, élükön Szabó Dezsővel irtó hadjáratot viseltek ellenük, éppen indogermánságuk miatt. Szabó De­zső „magyartalanoknak" nevezte őket s irányukat és éppen Kosztolányi Dezsővel évekig hadakozott. Viszont a Babits—'Kosz­tolányi irány soha nem rokonszenvezett túlzottan a másik csoporttal, ha csendesebb is volt, de kezdettől fogva a hideg tagadás álláspontját képviselte. Kosztolányi soha­sem értette meg Adyt s a háború után kü­lönös revíziót kezdeményezett a szerinte túlértékelt költő ügyében. A klasszikusok és a romantikusok örök harca ez, egyiknek sincsen igaza. — De a két irány megvan. Babits és Kosztolányi a leginkább Európát jelentik nálunk, a kontinens érzelmeinek és gondolatainak legbensőségesebb kifejezői. Nemcsak az irányuk nyugatos, hanem nyu­gati emberek is, a nyugati kultúra hagyo­mányainak, elsősorban a latin hagyomá­nyoknak letéteményesei. Okcidens őrei ná­lunk, mint hajdan Petőfi volt, egy másfajta, nyugtalanabb és frissebb okcidens idején. Zrínyi, a költő, óta a délszlávok sokszor közvetítették felénk a délnyugati népek lel­kének katolikus elemeit s rnig például Má­rai Sándor északibb és protestánsabb, ad­dig Kosztolányi és Babits, a két délmagyar, tisztára úgy érzi a világot, mint a legrégibb mediterán törzsek ivadékai, a latin és a gö­rög hagyományokban felnőtt humanisták. Egész életükben Nyugat szellemével bíbe­lődtek, többet, mint a magyar lélekkel, so­hasem ismerték azokat a belső magyar har­cokat, amiket Ady, Móricz és Szabó De­zső vívtak. De ültetgették a nyugati lelket a magyar talajba, Babits Daniét ajándékoz­ta nekünk s nem szégyelte a pávatollakat, mikkel ékeskedett, Kosztolányi százával da­lolta át magyarra a nyugati verseket, ezek­ben érezhette meg egyedül a szinmagyar ember Nyugat énekeinek dallamát. * Sikerült Nyugatot átültetni hozzánk? lyan, akik éreztük és értettük az ő nagy­ságát, hogy a szivünkhöz ő állt közelebb. A. hatása nem volt hangos, nem rázta át a nemzetet, mint Ady vihara, Szabó Dezső elkeseredése és Móricz Zsigmond őszinte­sége, a tábora sem lehetett széles és lelkes, néhány „beavatott", néhány inas és növen­OKCIDENS VEDOJE Irta: SZVATKÓ PÁL dék leste csak szavait, de az ő műhelyé­ből kerültek ki azok, akik a legfegyelme- zettebb módon értelmezték a kultúra szo­lidságát és tartósságát. Vele együtt őriz­tük okcidenst a magyar világban s a zabo­látlan szépség helyett vele együtt tiszteltük a ,,mesure"-t, a lélek és a szellem fegyel­Bgsaamaaa Véres harcok az elővárosok uccám Franc© csaoatai Madridban A népfront kormánya Valenciába menekült ■ ■ Marokkói lövészek karcol­nak a barrikádok ellen • ■ A nemzeti kormány előkészíti a bevonulást Szombaton délután megfelelték a felkelők első katonái Madrid iccéi Perpignan, november 7. A R&uter-iroda je­lentése szerint Ascenzio tábornok osztagai szombaton délután benyomultak a spanyol fő­városba, A kormány elmenekült, egyedül Lar­gó Caballero miniszterelnök maradt a városban és igyekszik megszervezni az egyes kerületek­ben az ellenállást. Ugyancsak a Reuter-iroda jelenti Liszabon- ból, hogy a milicia szétvert osztagai a különböző madridi kerületekben helyezkedtek el és a kés­hegyig védekezni akarnak a fölkelők ellen. Az­zal fenyegetőznek, hogy a főváros főbb épületeit levegőbe röpítik. Egyes helyeken előkészülete­ket tettek tervük megvalósítására és dinamitot helyeztek el az udvari színház, a telefonközpont és néhány felhőkarcoló alatt. Valamennyi kor­mányépület és a királyi palota alá van aknázva. A népkormány 30.000 politikai foglyának sorsa kétségbeejtő. Az United Press lisszaboni jelentése ugyancsak közli, hogy a nacionalisták szom­baton délben 13 óra B5 perckor benyomultak Madridba. Az általános támadást heves uccai harcok követték, amelyek a késő esti órákig tartottak. A helyzet a városban bizonytalan, de a milicia aligha fejthet ki tartós ellenállást a százezer főnyi nemzeti hadsereg ellen, amciy többszáz tankkal, páncélautomobillal, nehéz tüzérséggel és 2C0 repülőgéppel ren­delkezik. Annak ellenére, hogy a bombázást hallani le­hetett, Madrid belvárosában nyitva volt vala­mennyi kávéház és hivatal. Az uccák terraszain aránylag nyugodtan ült a lakosság és feketézett. Mindazonáltal a látszólagos nyugalom ellenére az izgalom nagy, mert a polgárság nem tudja, Franco békésen vonul-e be a városba, vagy az uccai harcok átharapcznak-e a központi kerüle­tekbe is. A lakosság nagyrésze szívesen venné, ha a nemzetiek minél előbb bevonulnának. előkészületeket tesz a Madridba való át­költözésre. Franco tábornok mindent elkö­vet, hogy a fővárost lehetőleg nagyobb vér­ontás és pusztítás nélkül foglalja el. Mivel az anarchisták azzal fenyegetőznek, hogy végszükség esetén lemészárolják Madrid jobboldali érzelmű polgárságát, Franco hadítervét meg változtatta s nem zárta min­den oldalról körül a várost, hogy a milicia és az anarchisták kellő időben elmenekül­hessenek. Tudta ugyanis, hogy ebben az esetben a szélsőséges elemek nem váltják be ígéretüket, hanem kellő időben elfutnak. Csak, ha a várost minden oldalról körülke­rítette volna, akkor lett volna valószínű, hogy a baloldaliak végső elkeseredésükben felkoncolják a védtelen polgárságot. Jellem­ző Franco hadviselési módjára az is, hogy ámbár a Guadarrama-hegységben elfoglal­ta a főváros vízvezetékének forrásait, a vízvezetéket nem vágta el, hanem biztosí­totta a főváros vízzel való ellátását. Ami­kor megkérdezték, hogy miért teszi ezt, a következőket felelte: —■ Nagyon sok barátom van Madridban. Készen a bevonulásra Talavera, november 7. A fölkelők szombaton reggel a madridi belváros határához érkeztek. Az elővárosokban teljes rend és nyugalom uralkodik és a milicia tüzérütegei egymásután szüntetik be a tüzelést. A miliciacsapatok frontja Madrid­tól délre át van törve. A föíkelők megtették a végső előkészületeket a fővárosba való bevonulásra. A front mögé pénteken és szombaton nagyobb csendőroszía- gok érkeztek s ezenkívül a fallcngisía és a kar­lista milicia sokezer tagja készenlétben áll, hogy Madrid bevétele után fölváltsa a frontharcoso­kat és megtisztítsa a várost a kommunista ele­mektől. A város határán kétszáz tank áll ké­szenlétben, hogy behatoljon a város uccáiba. A tankokkal és a páncélautókkal szemben a barri- kádokon és a házakban küzdő milicia katonái tehetetlenek. Rosenberg srovietnasir- kBvet és e'menakfih London, november 7. A közvetlen teleSon- és szikratávirati összeköttetés az angol fő­város és Madrid között ma megszűnt. A lon­doni külügyminisztérium mégis megszervezte a híradást a spanyol fővárosból. Forhes. a Madridban maradt angol ügyvivő a nagykö­vetség szikratávíróján leadja a híreket a spanyol vizeken horgonyzó brit hadihajóknak, amelyek továbbítják a jelentéseket London!) llir szerint Eosemberg szovjetorosz nagyköv t ma éjjel a spanyol kormány tagjaival egyii.t k«iö« repülőgépen Valenciába menekült. London, november 7. A madridi angol nagykövet hivatalosan értesítette az angol külügyminisztériumot, hogy a madridi kor­mány elhagyta a fővárost és Valenciába utazott. A spanyol fővárosban szombat reg­geltől kezdve kizárólag a katonai hatósá­gok gyakorolják a hatalmat. A hadügyi fő­biztos a városban maradt és a királyi palo­tából irányítja a hadműveleteket. A pénteki harcok Madrid, november 7. Reynolds Psckard, az United Press munkatársa, áld Franco tábornok hadseregével együtt nyomul elő­re, telefonon értesítette lapjait a pénteki harcok lefolyásáról*. Elmondotta, hogy Tel­ia ezredes mór csapatai péntek este elfog­lalták Madrid legerősebb rádióállomását, Campamentot. Ezzel a nacionalista oszta­gok, amelyek nyugatról nyomuknak Madrid felé, mindössze öt kilométerre állnak a vá­ros központjától, a királyi palota parkjá­nak közelében levő Segovia-kapuíól. Az amerikai újságíró egy tizenötcentiméteres ágyú mellől figyelte a légionáriusok és a marokkóiak előnyomulását és látta, ahogy azok a Cuatro Vientos repülőtér közelében elfoglalták a milicia lövészárkait. A mene­külő kormánycsapatok a város felé futottak és a mórok azonnal1 üldözőbe vették őket. A repülőtér elfoglalásával Franco osztagai még jobban megközelítették a város közép­pontját. A kormány ütegei pénteken reggeltől es­tig bombázták a nacionalista állásokat, de nem sok kárt okoztak bennük, Franco ősz­Mai számunk a Képes Héttel 24oldal — Ara 2‘- Kt * a Ma; Kis Magyarok Lapja xv. évf. 256. (4105) szám ■ Vasárnap ■ 1936 november 8 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ TTlCLglJCirsáQ u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ....... 0,7 Ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. OO Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Kí» SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl. Most meghalt az egyik nagy kertész s ami­kor távozik, hitvallást tehetünk mi néha-1 ElRieneküit a ssanyol Scorejsány tagai félkör alakban nyomultak elő és min­den oldalról megközelítették a város külső részeit. Az ágyulövések állandóan megre- zegtetik a madridi házak ablakait, az uccá- kon sürü köd gomolyog. A kormány repü­lőgépei állandóan Madrid fölött keringnek és megkísérlik, hogy elűzzék a nacionalista repülőgépeket, amelyek a kormány tüzérsé­gének állásait kémlelik. A !oromu;üstáft u'o’só napjai Madrid, november 7. Az esti lapok pén­teken még rendesen megjelentek és arra ösztönzik a lakosságot, hogy vonuljon az utolsó pillanatban a város védelmére. A la­pok elismerik, hogy a várost most már csak a „falakon beliül" lehet megvédeni, azaz uccai harcok árán. Az orosz forradalom ti­zenkilencedik évfordulójával! kapcsolatban az ostromolt Madridban számtalan népgyii- lést tartottak, amelyeket a szocialista és a kommunista ifjúság szervezett meg. Ezeken az összejöveteleken is fölszólították a pol­gárokat, hogy ragadjanak fegyvert és véd­jék meg a várost külvárosi lövészárkokban. A szónokok azzal* a vérfürdővel ijesztgették a munkásokat, amelyet a győztes naciona­listák a városban „okvetlenül" rendezni fognak. A Valencia felé vezető utat eltorlaszol­ták a menekülő lakosság autói és kocsijai. A menekülés változatlanul tart s eddig kö­rülbelül 50.000 ember hagyta el a fővárost. Óvatos előnyomulás Madrid^ november 7-. A burgosi kormány

Next

/
Thumbnails
Contents