Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-07 / 255. (4104.) szám

'PRMAI *7^AGÍ*AR* H1 RTjAP 1936 november 7, szombat. lottak közül 150.000 a front mögött esett el. Egyedül Madridban 35.000 embert kontrol­iak föl. A harctereken ötvenezer ember lel'te halálát. A tizenhat hetes polgárháború teljesen megbénította Spanyolország gazda­sági, ipari és pénzügyi aktivitását. Azok a gyárak, amelyek nem hadianyagot gyárta­nak, hetek óta állnak. A külkereskedelem­ben Spanyolország 220 millió pezetát vesz­tett. A bevetett terület alig fele a tavalyi területnek. Spanyolország másfélmillió ton­nás kereskedelmi flottája hetek óta tétlenül vesztegel a kikötőkben. A havi 500.000 tonnás szénfogyasztás néhány ezer tonnára redukálódott. Milánó uiabb román visszhangja Bukarest, november 6. A romániai revizióel- lenes liga választmánya Mussolini milánói be­szédével kapcsolatban rendkívüli ülést tartott. Az ülésen fölszólaló szónokok megállapították, hogy a magyar revíziós törekvések legújabb eredményének kell tekinteni Mussolini beszédét. A választmány kiáltványt szerkesztett, amely­ben fölhívja a román népet, hogy egységesen követelje a kormánytól a fölfegyverkezés minél gyorsabb keresztülvitelét. Végül figyelmeztetik a kormányt, hogy a határmenti magyar lakossá­got telepítse Románia belső területeire és távo- íitson el mindenkit a határvidékről, akinek min­den tekintetben való megbízhatósága eddig nem nyert beigazolást. Készül a béke Ki tér és a katolikus egyház közölt Berlin, november 6. Faulhaber bíboros csütör­tökön meglátogatta az Obersalzbergben tartóz­kodó Hitler kancellárt és tárgyalt vele a német katolikusok kérdéseiről. A müncheni bíboros é6 Hitler találkozását E,pp bajor helytartó készítette elő. Mint ismeretes, Faulhaber a katolikus jogok legerélyesebb védője s igy Hitlerrel való konfe­renciájának általában nagy jelentőséget tulajdoní­tanak. Valószínűleg a. német kormány és a ka­tolikus egyház közötti egyetértés megteremté­séről volt szó az értekezleten. A konferenciák a jövőben folytatódni fognak és Faulhaberen kivid a kölni, a breslaui, a münsteri és a berlini püspök is részt vesz rajtuk. Tömeges kommunista letar­tóztatások Romániában Bukarest, november 6. A román rendőrség nagyarányú mozgalmat indított a kommunista mozgalmak letörésére. Ennek eredményeképpen Olteanu Radu ügyvédet, a szélsőséges paraszt­párt egyik ismert tagját, ma Brassóban letartóz­tatták. Lakásán igen sok levelet találtak, amiket Olteanu a franciaországi kommunista párt veze­tőivel váltott. Ezzel egyidejűleg Jassiban, Ki- senevhen és Csernovicban is kommunista sejte­ket lepleztek le. E városok mindegyikében mint­egy 40—50 embert tartóztattak le. Készül a költségvetés módosítása Prága, november 6. A parlamenti taka­rékossági választmány ma délelőtt tartott ülésén az 1937. évi állami költségvetés ter­vezetével foglalkozott s a fölmüvelésügyi, kereskedelmi, közmunkaügyi, posta- és vas- utügyi, népjóléti és pénzügyi tárcákhoz számos kisebb-nagyobb módosítást határo­zott el. E hivatalos jelentéssel kapcsolatban azt az értesülést szereztük, hogy a módosítá­sok egyáltalán nem valami mélyenjárók, inkább csak azt akarják demonstrálni, hogy igenis, a parlamenti bizottság megváltoz­tatja a pénzügyminisztérium bürokratáinak a müvét. Tgxtü-vi'ágkonfereiK’a Amerikában Washington, november 6. Misa Perkins mun­kaügyi miniszter bejelentette, hogy az amerikai kormány 1937 elejére fontos textilkonferenciát hiv össze Newyorkba. A konferencián az iparág termelési feltételeiről és lehetőségeiről fognak tanácskozni. Árdrágításért 3 hónapra ítélték Kassán egy csokoládégyár prágai igazgatóját Kassa, november 6. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai rendőrbiróság újabb árdrágitási ügyekkel foglalkozott. Gelmann Ja­kab bőrkereskedőt följelentették, hogy indoko­latlanul magasabb áron árusította borkészletét. Gelmann védekezésében elmondotta, hogy jobb- minőségű árut adott el drágább áron s ezért nem követett el árdrágítást. A vizsgálat beiga­zolta Gelmann állítását s ezért a rendőrbiróság fölmentette őt. — A Marysa-cukorkagyár kas­sai lerakatát szintén följelentették, hogy a cso­koládé kilóját 2 koronával megdrágította. Leutsch László igazgató prágai lakost a kassal rendőrbiróság a vád beinazolása után háromhó­napi elzárásra és 3000 korona pénzbüntetésre ítélte. Az igazgató felebbezett az Ítélet ellen. Kárpátaljai relormíervek Az egykori honit alkotmányhoz hasonló önkormányzatot követel a két ruszin nemzeti tanács Kárpátalja kormányzóia hétfőn viszi Prágába a kormánypártok törvény­tervezetét a kormányzói jogkörről ■ Nem lesz vasúiigazgatöság Kárpátalján? Prága, november 6. A koalíciós pártok kikül­döttei Ungvárott parafálták és Hrabár kor­mányzóinak tegnap ünnepélyes keretek között átnyújtották a utón ó mi a j a v as 1 atukat. Javaslatuk a kormányzói jogikor szabályozásáról szóló tör­vény tervezetét, a kormányzói tanacs létesítésé­ről szóló rendelet tervezetét és egy kisebb ren­éí deletet tartalmaz, amely szerint Kárpátalja vas- utigazgatóságot, felsőbíróságot, ügyvédi kama­rát és kereskedelmi és iparkamarát kapna. A tervezeteket Hrabár krmányzó hétfőn vi­szi el Prágába. Hír szerint a kormányzói jog- körró'l szóló javaslatot még január elsejéig törvényerőre emelik, hogy a reformokat ja-1 nuáx elsejével életbeléptethessék. Minden jel| megerősíti, hogy a javaslatokról szóló eddigi tudósításaink teljesen autentikusak voltak. A koalíciós pártok kiküldötteinek értekezletén ugyanis Hrabár kormányzó szemrehányással emlékezett meg arról, hogy a tervezetek tar­talma indiszkréció révén az ellenzéki magyar sajtóba került. A nemzeti tanács au.onőmia-javasiata Mialatt a kormánypártok megbízottai az „autonómiát" pótolni hivatott tessékdássék ja­vaslatok szerény keretein dolgoztak, ugyanak­kor az orosz irányzatú és az ukrán irányzatú ruszin nemzeti tanácsok, melyek eddig éles nyelvi harcot folytattak egymás ellen, kezet fogtak és teljes egyetértésben együttes javaslatot dol­gozlak ki az igazi kárpátaljai autonómia meg­valósításáról. A két tanács a szövetség elnö­két, dr. Brascsiajkó Gyula ügyvédet bízta meg az autonómiajavaslat megszövegezésével. A javaslat elkészült és a tanácsok szövetsége azt egyhangúlag elfogadta. A nemzeti taná­csok javaslata szerint Kárpátalját a kormány­ban külön tárcanélküli miniszter képviselné, mint annak idején Horvát-Szlavonországot a magyar kormányban a horvát miniszter. A javaslat széleskörű önkormányzatot köve­tel, mely nagyban hasonlít az egykori horvát alkotmányhoz. A tanácsok szövetség® a szojmválasztáisok azonnali kiírását kívánja. Javaslata szerint a szojmválasztásnál a sza­vazók közül kizárnák azokat, akik utólag szereztek itt illetőséget. Szavazati joggal csak azok bírnának, akik 1919 május 8-án, vagyis azon a napon, amikor az egyesült ruszin ta­nácsok kimondták Kárpátaljának a csehszlo­vák köztársasághoz való csatlakozását, az ak­kor érvényes törvények alapján itt illetőség­gel birtak. A két nemzeti tanács az általuk követelt autonómiaterv elfogadása érdekében széleskörű mozgalmat indítanak a ruszin la­kosság körében. Vasutigazsa^öság helvett - kormányzóság! referens A kárpátaljai vae/u^igazgatóság (kérdésévei tegnap foglalkozott a vasúti központi tanács és elutasító álláspontot foglalt eL A tanács rámutat arra. hogy Kárpátalja vasúti hálózata mintegy 650 kilo­métert tesz ki, az egyes vasuíigazgatóságok körzete pedig átlagban 1500—2200 kilométer vasútvonalra terjed ki. A vasúti alkalmazot­tak száma. Kárpátalján 2300 személy, a többi vasutigazgatóság 10.000-nél több alkalmazott­jával özemben. Egy ilyen kis vasutigazgatóság drága lenne. A tanács azt a véleményét szegezte le, (hogy vasutigazgatóság helyett Legföljebb közleke­désügyi <ref erábusst kellene létesíteni a kormány­zói hivatal keretében. A jugoszláv régensherceg Párisban és Londonban Pál Kerten ás Beck lengyel külügyminiszter közös utazása jak a köztársaság felelős tényezőinek olyan kijelentéseit a felfegyverzésről, hogy még a semleges államoknak is fel kell fegyverkez- niök, mert a szövetséges nagyhatalmak sem nyújtanak annyi biztonságot, mint a saját jól felszerelt hadseregük. Mi állandóan han­gozta tjük, hogy a külpolitikát nem lehet ál­landóan a messze levő, bármily nagy álla­mokkal való szövetségre alapozni, hanem a közeli szomszédokkal kell az atmoszférát enyhíteni. Magyarországot illetően volt már elég kedvező pillanat és lehetőség, amiket a mi külpolitikánk eddig nem használt ki. Remélni szeretném, hogy legalább a jövő­ben nem fogják ezeket a kedvező pillanato­kat kihasználatlanul hagyni. A Magyarországhoz való közeledés politikáját sürgeti Tüidiány f szenátor „Számunkra nem lehet bö-őmbSs, hagy milyen a köztársaság viszonya Magyarország iránt" Prága, november 6. Jelentettük, hogy a szenátus külügyi bizottságának tegnapi ülé­sén dr. Turchányi Imre egyesültpárti szená­tor éles bírálatban részesítette a kormány külügyi politikáját. A beszéd, amelyet a .szenátor szlovák nyelven mondott el, a kö­vetkezőképpen hangzik: t hogy milyen a köztársaság viszonya Ma- ° gyarország iránt. Őszinte örömmel tölt el ? bennünket már az is, ha a miniszter kije­I lenti, hogy ez a viszony javult, bár sajnos, eddig nem szerezhettünk meggyőződést az­iránt, hogy e tekintetben mindent megtettek volna. A magyar kisebbség nevében Csehszlovákia és Magyarország — A külügyminiszter ur a képviselőház külügyi vitájában a bizottság magyar tag­jának némi iróniával azt mondotta, hogy ő | nem magyar királyi követ, ezért a felelős ■ magyar külügyminiszter beszédére fog vá­laszolni. Az természetes, mi magyar szená­torok és képviselők nem vagyunk Magyar- ország követei, de igenis jogos képviselői vagyunk az itteni magyar népnek s nem­csak jogunk, hanem kötelességünk is részt- venni a parlamentáris életben, kinyilvání­tani minden kérdésben véleményünket, fel­fogásunkat és bírálatunkat, elsősorban pe­dig a rendkívül fontos külpolitikai kérdé­sekben. Hiszen az állam felelős tényezői és a csehszlovák közvélemény is csak ezen az utón ismerheti meg a magyar nép felfogá­sát, követeléseit és kívánságait. Az is ter­mészetes és magától értetődő, hogy együtt érzünk a világon élő minden magyarral, bárhol lakjanak is és nem közömbös előt­tünk az ő sorsúit. Ezért örömmel üdvözlünk minden olyan megnyilatkozást, amely meg­értéssel szól a mi nehéz helyze­tünkről 8 nem lehet előttünk közömbös, —• Igaz, hogy a miniszter ur azt mon­dotta, hogy a magyar külügyminiszter a tárgyalások előfeltételeként csak az egyen­jogúság elismerését követeli s a külügymi­niszter ur idézi a mostani köztársasági el­nöknek 1933-ban mondott szavait annak bi­zonyítására, hogy ezt az egyenjogúságot jj már akkoriban elismerték. Mi mégis úgy látjuk, hogy valami hiányzott ebbő! az elis­merésből, mert a tárgyalások mindezideig még nem kezdődtek meg. Krofta külügymi­niszter ur most ugyan maga is hozzátette ehhez az idézethez, hogy Magyarország egyenjogúságát ma is elismeri, de csak gaz­dasági dolgokban. Ez azonban retrogád lé­pés, mert ilyen értelmű korlátozás nem tel­jes értékű egyenjogúsítás. Mindenesetre többre van szükség, hogy a római blokkal, illetve azokkal az államokkal, amelyek résztvesznek a római jegyzőkönyvben, már most megkezdődhessenek a tárgyalások. Ki kell küszöbölni az egyéb ellentéteket is. El tudom ugyanis képzelni, hogy mit éreznek ! Magyarországon, ebbe^ a ma talán egyet­len lefegyverzett államban akkor, ha ball­Két bíofck .— Hiányzott a külügyminiszter ur expo­zéjából annak megemlítése, hogy Francia- ország az ott kér észtül vitt valutaleértékelés ellenére a nemzetközi kölcsönök visszatérí­tését régi francia frankokban követeli, ami pedig óriási különbség. Természetes, az is mindenkinek szemébe ötlött, hogy a minisz­ter ur egy szóval sem említette Angliát. Pe­dig ez a birodalom túlsúllyal bir az európai politikában és nem hinném, hogy a vele való viszony részünkre közömbös volna. Látjuk azt, hogy egész Európa, de talán az egész világ ma két egymással ellentétes blokkra osztódik: a kommunista és vele együttérző államokra s a kommunktaellenes államokra. Hamarosan mindenkinek határo­zott állást kell foglalnia. Semlegesnek ma­radni nem lesz lehetséges, mert aki ezt megkísérelné, az könnyen teljesen elszige­telődhetik. Erről sem hallottunk egy szót sem a miniszter ur expozéjában. Mussolini tárgyal az osztrák legi'imisták vezérével Róma, november 6. Wiesner báró, a* osztrák le­gitimisták vezére az elmúlt napokban Rómában tartózkodott, alhol Mussolini (hosszabb audiencián fogadta. Az c©ztrák legitimisták vezére részletesen beszámolt a dúcénak a legitimisták terveiről és oéi- jairól. Hivatalos olasz körök hangsúlyozzák ugyan, hogy Wiesner látogatása magánjellegű volt, a kon­ferenciának óe egyáltalán annak a ténynek, hogy Mussolini fogadta Wiesner bárót, az osztrák-Írói. timisták mégis nagy jelentőséget tulajdonit? k. Római utazása ©lőtt Wiesner Budapestet látogatta ímeg, ahol ugyancsak tárgyalt illetékes körökkel, , azon állal nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Pál herceggel egyidejűleg Beck ezredes, lengyel külügyminiszter is a francia fővárosban tartózkodik, majd Pál herceggel együtt Londonba utazik. Páris, november 6. Pál jugoszláv régcns-i herceg Münchenből Londonba utazott. Út­közben Párisban is kiszállt és a jövő hét | szerdájáig marad a francia fővárosban. PálI herceg utazása magántermészetű. Mind- j

Next

/
Thumbnails
Contents