Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-06 / 254. (4103.) szám
1A gSt I XV. évf. 254. (4103) szám ■ P&Bf G&€ ■ 1936 nOTössze^er 6 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyedévre 76, havon iá 26 Kt., külföldre: évente 450, J\ szlovenszkói és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • # OJ ° fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12. II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÚRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. Belgrád és a magyarok (*) A kisebbségi magyarság létküzdelmének legszorongatottabb frontszakaszáról a helyzet javulását jelentik. A belgrádi kormány egyelőre még nem tett ugyan egyebet, csak nyilvánosan számot vetett a vajdasági magyarság kéréseivel és egy dologban meg is mutatta segítő kedvét s ismét megkezdhette működését a vajdasági magyarság legnagyobb kulturszerve, amelyet a diktatúra elnémított. Ami Jugoszláviában a magyarság körül történik, önmagában még nem lenne alkalmas arra, hogy örömujjongva körültáncoljuk, tapasztalataink — sajnos •— nem biztatnak sok jóval. Belgrád nem is csinál titkot belőle, hogy külpolitikai körülmények hatása alatt közeledik a magyarsághoz s engedi némi levegőhöz jutni magyarjait. Arról tehát, hogy ennek a rendszerváltozásnak mély gyökerei lennének, ne is álmodozzunk. De ne is legyünk kishitüek. Tizennyolc év kisebbségi harca Erdély, Szlovenszkó, a Vajdaság magyarjait egyformán megtanította arra, hogy ne sokat keresse a miértet. S ha nem is szívja éltető nedveit a humanista életszemlélet gyökereiből az uj jugoszláv kisebbségi politika, hanem csak a politikai kényszerűség noszogatja barátságosabb magatartásra a kisebbségekkel szemben, — mégis az életet, a fel- eszmélést, az évtizedes tespedésből való kiemelkedést jelenti a kisebbségi magyarság egyetemének legmostohább sorsba jutott tömegei számára. Belgrád a magyar kérdést sokáig a hor- vát kérdés egyszerű függvényének tekintette. A magyarok miatt soha nem voltak fejfájásai, nem csinált magának gondot belőle, hogy milyen gazdasági és kulturális helyzetben élnek magyarjai. Saját gondjai kötötték le minden érdeklődését. Az állam- szervezésnek olyan feladataival kellett megbirkóznia, amelyek kevesebb keserű emléket és több történelmi tapasztalatot hordozó nemzetnek is próbára tették volna erőit és rátermettségét. A belgrádi kormányzat nem vette figyelembe, hogy mik a jugoszláviai magyar politika rugói s hogy a vajdasági magyarság igyekezett saját érdekeit mindenkor nyomatékosan különválasztani Zágrábtól és a szélsőséges horvát oppozi- ciótól. A magyarság az ellenzéki megmozdulásokban is csak akkor és olyan mértékig vett részt, amikor s ameddig saját érdekei megkívánták. Soha nem mutatott ellenséges magatartást a szerb nép iránt és soha nem azonosította magát olyan horvát követelésekkel, amelyek az ő nemzeti sorsát valamilyen vonatkozásban nem érintették. Mindez nem akadályozta meg Belgrá- dot abban, hogy egy zsákba ne dobja a magyarokat a horvátokkal S amikor a horvá- tokon akart ütni egyet, nem mulasztott el sújtani a magyarságon sem. Ez pedig — mint ahogy végül a szerbek maguk is rájöttek — nemcsak igazságtalanság volt, hanem ostobaság is. A magyarok etnográfiai helyzetüknél fogva közelebb álltak a szer- bekhez, mint a horvátokhoz. A vajdasági mépléleknek a szerb néplélekkel több az érintkezési pontja, mint a horváttal, úgy hogy a külön magyar-szerb összebarátko- zásnak meg volt a lelki és természetadta fundamentuma. Nem is kellett volna egyéb hozzá, mint belátás, a segítés becsületes készsége s egy arasznyival több államférfim bölcsesség a belgrádi hatalmasok részéről. FOLYTATÁS A 2. OLDAL 1. HASÁBJÁN GETAFE ELESTE UTÁN Elkeseredett harcok Madrid déli külvárosaiban Ütközet a vülamosvégálíomásoknál A madridiak szabad szemmel figyelhetik a harcokat ■■ A nemzetiek miaden oldalról előnyomu:nak Menekül a kormány Madrid, november 5. A spanyol nacionalisták Varela tábornok főparancsnoksága alatt szerdán megkezdték a döntő támadást a madridi kormánycsapatok alcprconi, leganesi és getafei állásai ellen, valamint a Cerro de Los Angelos magaslatok ellen, amelyek a getafei repülőteret uralják. A Madrid déli városnegyedeiben élő lakosság lakásainak ablakaiból jól láthatta az ütközetet. Megfigyelhette a nehéz lövedékek becsapódásait Carabanchell külváros közelében és a városi villamosvasút déli végállomásainak vidékén, Szabad szemmel láthatók voltak Madridból a hatalmas lángoszlopok és a sürü füstfelhők, amelyek a getafei repülőteret beborították. Időnkint hatalmas földtomyok emelkedtek a levegőbe: á becsapódó gránátok nyomai. A Madrid kapuinál lévő lövészárkokat egymásután érték a telitalálatok és irtózatos veszteséget okoztak a milíciának. Getafét a nacionalisták szerdán délután foglalták el. A döntő roham előtt a népfront csapatai ágyúikat a Cerro de Los Angelos magaslatokon állították föl, de az ellenséges repülőgépek állandó bombatámadásai és a nehéz tüzérség! gránátjai csakhamar lehetetlenné tették a magaslatok védelmét. A kormányütegek egymásután hallgattak el s amikor a lövedékek utánpótlása megszűnt, a helyzet megérett a döntő támadásra, Varela ütegei, repülőgépei és gyalogsága kitűnő összhangban dolgozott együtt. A Getafe elleni légi támadásban a fölkelők ugyan három repülőgépet vesztettek, de a koncentrált támadás mégis sikerrel járt és megtörte a milicia ellenállását. Szerdán a késő esti órákban a Getaféből Madridba vezető utón a fölkelők újabb 3—4 kilométert vonultak előre és elérték a villamosok végállomásait is. A carabanchelli kaszárnyákat három kilométerre megközelítették Yague ezredes halálosztanai. Mivel Vilavidózáíól, Ge- tafétől és Pintotól egyformán nyomultak előre a kormánycsapatok, sőt csütörtökön elérték a Madridtól délkeletre fekvő Vallecas városkát is, az átlagos távolság Madrid központjától a frontra 9—10 kilométer. Egyetlen nap alatt tehát megtehető az ut, ha sikerül a kormánycsapatok utolsó ellenállását megtörni. fi szerdai döntő roham Getafe, november 5. A nemzeti hadsereggel1 együtt haladó ujséglrók már szerdán este Ge- J tafebe érkeztek. A Havas-ügynökség munkatársa részletesen beszámol a madridi katonai repülőtér elfoglalásáról. Varela tábornok osztagai lassú előnyomulás után szerdán délután két ősz-, lopban szuronyrohamot intéztek a kormányműi'' cia osztagai ellen. Félórás harccal sikerült elfog- lalniok a repülőteret és a kormánycsapatok ha- nyat-homlok menekültek a város felé. A jobb- szárnyat Telia alezredes vezette és Fuenlabra- dából indult útnak. A balszárny Barron alezredes vezetése alatt állott és Páriából indult el. A támadás előtt több szökevény érkezett a kormány táborából a fölkelőkhöz, akik részletesen tájékoztatták a nemzetiek tisztjeit a madridi helyzetről, — Három nap előtt — úgymond — érkeztün! | Madridból a getafei frontra. Saját szemünkkel láttuk, hogy a forradalmi bizottságok Madrid néhány külvárosában szisztematikusan kirabolják a magánházakat. Madridban kizárólag a milicia tagjai részesülnek szabályos ellátásban; úgyhogy mindenki belép a milíciába, de senki nem gondol komoly harcra. Getafenál három nap előtt kaptunk utoljára húst. A milicia valamennyi katonája szigorú parancsot kapott a fór > radalmi bizottságoktól, hogy azonnal lőjjenek azokra a katonákra, akik meg akarnak szökni a lövészárkokból. Getafe elfoglalásánál a község legelső házaiban heves közelharcra került a sor.. A milicia megkísérelte, hogy fedezze a visszavonuló kor- mánycsapatokat. Amikor azonban a repülőtér* hatalmas benzintartályai egymásután a levegőbe röpültek és minden sürü füstbe borult, a kormánycsapatok fölbomlotton menekültek a város felé. Csütörtök reggel a fölkelők elfoglalták Al- corcon községet is, amely Madridtól 11 kilométerre fekszik és ütegeiket azonnal a milicia carabanchelli kaszárnyáira irányították. A fölkelők most különösen északkeleti irányban törnek elő, hogy a fővárost teljesen bekerítsék. A nemzeti hadsereg tisztjei szerint a hét végén olyan gyűrű keletkezik a főváros körül, amelynek rádiuszai sehol sem lesz nagyobb húsz kilométernél. Miért omlott össze az „orosz oKenilva” Talavera, november 5. A Havas-ügynökség jelentése szerint a kormánycsapatok kiürítették a cuatrovientosi repülőteret. Az ott lévő tizennégy repülőgép ismeretlen helyre távozott. Ugyancsak a Havas-ügynökség közli, hogy a milicia nem engedelmeskedik többé a Madridban lévő orosz tábornokoknak és tiszteknek. Az orosz tankok közül a fölkelők négyet tönkrelőttek. Az az offenziva, amit az oroszok szerveztek meg Madrid fölszabaditására, már kedden siralmasan összeomlott, amikor kitűnt, hogy a fölényes fegyverkezés nem elég a nacionalisták elszántságának megtörésére. Az orosz tankok ugyan nagyobbak és erősebbek voltak, mint azok a kis olasz tankok, amelyeket a fölkelők szereztek, s a hárommotoros orosz repülőgépek 80 kilométerrel nagyobb sebességet fejtettek ki óránként, mint Francoék Junkers-gépei, de mivel nem állt kellőszámu kiképzett legénység az orosz vezetők rendelkezésére, a hadi gépeket nem lehetett kellőképen kihasználni. Kivégzések Barcelőnában Barcelona, november 5. A népbiróság szerdán halálra ítélt 15 polgári és katonai személyt, aki zendülést szított a barcelonai kormány ellen. Az ítéletet szerdán végrehajtották, A kivégzettek között egy őrnagy és egy kapitány volt, Nacionalitia kémek mindenfelé Bayonne, november 5. Bilbaóban óriási arányú kémszervezet nyomára bukkantak, amely a burgosi kormány javára kémkedett. A helyi lapok szerint a város számos közismert személyisége részt vett az összeesküvésben. Sőt egy idegen konzul is a kémek között van. A szervezet pontosan tájékoztatta a burgosi kormányt a kormánytól megszállt városok helyzetéről és továbbította azokat a pénzeket, amelyekkel a burgo- siak bomlasztó munkát végeztek a néphadseregben. Munbástoborzás Franciaországban Lens, november 5. A francia iparvárosokban nagyarányú toborzás folyik a madridi kormány javára. Liliében sok száz ember jelentkezett a népmiliciába s a munkások állítólag Marseilles-n át Kataloniába indulnak. A toborzók azt állítják, hogy a besorozottakat nem a harctérre küldik, hanem az aszturiai bányákba, ahol elvégzik azt a munkát, amelyet az Oviedónál küzdő bányamunkások elhanyagoltak. Salauminez városban a rendőrség letartóztatott egy külföldit, akiről kitűnt, hogy tényleg önkénteseket toboroz Spanyolország számára. „Maiszki kegyelmes ur nem Ismeri Szovjetoroszország ipari földrajzit" London, november 5. A semlegesség! bízott- I Bismarck szerint a repülőgépeket a német jegyság legközelebbi ülését hétfőn tartja. Aplénum csak csütörtökön, november 12-én ül íresze. A bizottság szerda délutáni ülésén súlyos ősz- széütközésre került a sor Maiszki orosz nagykövet, Bismarck herceg német ügyvivő és Grandi olasz nagykövet között. A bizottság öt óra hosszat vitatkozott arról az orosz válaszról, amelyben Moszkva cáfolni igyekszik az orosz fegyverszállításokról szóló német vádakat. Bismarck herceg szívósan tiltakozott az orosz cáfolatok ellen és Grandi nagykövet mindenben segítette. Maiszki kijelentette* hogy szeptember 18-án a getafei repülőtéren már csak azért sem szállhatott le négy szovjetorosz „Gorkij“-repü- lőgép, mert ilyen repülőgépek nem is léteznek, zék azért nevezte Gorkij-repülőgépeknek, mert a gorkiji repülőgépgyárban készültek. Maiszid erre kijelentette, hogy Gorkijban nincs is repülő- gépgyár. Mire Grandi olasz nagykövet fölugrott és egy Oroszországban készült, angolnyelvti statisztikából kimutatta, hogy Gorkijban a szovjet egyik legnagyobb katonai repülőgépgyára működik. — Excellenciád, úgy látszik, nem ismeri Szov- jetoroszország ipari földrajzát — fejezte be gúnyosan beszédét az olasz nagykövet —, de az is lehet, hogy az orosz statisztika valótlan adatokat tüntet föl. A bizottság ülése ingerült hangulatban és eredmény nélkül fejeződött be.
