Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-06 / 254. (4103.) szám

1A gSt I XV. évf. 254. (4103) szám ■ P&Bf G&€ ■ 1936 nOTössze^er 6 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed­évre 76, havon iá 26 Kt., külföldre: évente 450, J\ szlovenszkói és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • # OJ ° fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12. II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÚRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. Belgrád és a magyarok (*) A kisebbségi magyarság létküzdel­mének legszorongatottabb frontszakaszáról a helyzet javulását jelentik. A belgrádi kor­mány egyelőre még nem tett ugyan egye­bet, csak nyilvánosan számot vetett a vaj­dasági magyarság kéréseivel és egy dolog­ban meg is mutatta segítő kedvét s ismét megkezdhette működését a vajdasági ma­gyarság legnagyobb kulturszerve, amelyet a diktatúra elnémított. Ami Jugoszláviában a magyarság körül történik, önmagában még nem lenne alkalmas arra, hogy öröm­ujjongva körültáncoljuk, tapasztalataink — sajnos •— nem biztatnak sok jóval. Belgrád nem is csinál titkot belőle, hogy külpolitikai körülmények hatása alatt közeledik a ma­gyarsághoz s engedi némi levegőhöz jutni magyarjait. Arról tehát, hogy ennek a rend­szerváltozásnak mély gyökerei lennének, ne is álmodozzunk. De ne is legyünk kishitüek. Tizennyolc év kisebbségi harca Erdély, Szlovenszkó, a Vajdaság magyarjait egy­formán megtanította arra, hogy ne sokat keresse a miértet. S ha nem is szívja éltető nedveit a humanista életszemlélet gyökerei­ből az uj jugoszláv kisebbségi politika, ha­nem csak a politikai kényszerűség noszo­gatja barátságosabb magatartásra a kisebb­ségekkel szemben, — mégis az életet, a fel- eszmélést, az évtizedes tespedésből való ki­emelkedést jelenti a kisebbségi magyarság egyetemének legmostohább sorsba jutott tö­megei számára. Belgrád a magyar kérdést sokáig a hor- vát kérdés egyszerű függvényének tekin­tette. A magyarok miatt soha nem voltak fejfájásai, nem csinált magának gondot be­lőle, hogy milyen gazdasági és kulturális helyzetben élnek magyarjai. Saját gondjai kötötték le minden érdeklődését. Az állam- szervezésnek olyan feladataival kellett meg­birkóznia, amelyek kevesebb keserű emlé­ket és több történelmi tapasztalatot hordo­zó nemzetnek is próbára tették volna erőit és rátermettségét. A belgrádi kormányzat nem vette figyelembe, hogy mik a jugoszlá­viai magyar politika rugói s hogy a vajda­sági magyarság igyekezett saját érdekeit mindenkor nyomatékosan különválasztani Zágrábtól és a szélsőséges horvát oppozi- ciótól. A magyarság az ellenzéki megmoz­dulásokban is csak akkor és olyan mérté­kig vett részt, amikor s ameddig saját ér­dekei megkívánták. Soha nem mutatott el­lenséges magatartást a szerb nép iránt és soha nem azonosította magát olyan horvát követelésekkel, amelyek az ő nemzeti sor­sát valamilyen vonatkozásban nem érintet­ték. Mindez nem akadályozta meg Belgrá- dot abban, hogy egy zsákba ne dobja a ma­gyarokat a horvátokkal S amikor a horvá- tokon akart ütni egyet, nem mulasztott el sújtani a magyarságon sem. Ez pedig — mint ahogy végül a szerbek maguk is rájöt­tek — nemcsak igazságtalanság volt, ha­nem ostobaság is. A magyarok etnográfiai helyzetüknél fogva közelebb álltak a szer- bekhez, mint a horvátokhoz. A vajdasági mépléleknek a szerb néplélekkel több az érintkezési pontja, mint a horváttal, úgy hogy a külön magyar-szerb összebarátko- zásnak meg volt a lelki és természetadta fundamentuma. Nem is kellett volna egyéb hozzá, mint belátás, a segítés becsületes készsége s egy arasznyival több államférfim bölcsesség a belgrádi hatalmasok részéről. FOLYTATÁS A 2. OLDAL 1. HASÁBJÁN GETAFE ELESTE UTÁN Elkeseredett harcok Madrid déli külvárosaiban Ütközet a vülamosvégálíomásoknál A madridiak szabad szemmel figyelhetik a harcokat ■■ A nemzetiek miaden oldalról előnyomu:nak Menekül a kormány Madrid, november 5. A spanyol nacionalis­ták Varela tábornok főparancsnoksága alatt szerdán megkezdték a döntő támadást a madridi kormánycsapatok alcprconi, leganesi és getafei állásai ellen, valamint a Cerro de Los Angelos magaslatok ellen, amelyek a getafei repülőteret uralják. A Madrid déli városnegyedeiben élő la­kosság lakásainak ablakaiból jól láthatta az üt­közetet. Megfigyelhette a nehéz lövedékek be­csapódásait Carabanchell külváros közelében és a városi villamosvasút déli végállomásainak vi­dékén, Szabad szemmel láthatók voltak Madrid­ból a hatalmas lángoszlopok és a sürü füstfel­hők, amelyek a getafei repülőteret beborították. Időnkint hatalmas földtomyok emelkedtek a le­vegőbe: á becsapódó gránátok nyomai. A Mad­rid kapuinál lévő lövészárkokat egymásután ér­ték a telitalálatok és irtózatos veszteséget okoz­tak a milíciának. Getafét a nacionalisták szerdán délután fog­lalták el. A döntő roham előtt a népfront csapa­tai ágyúikat a Cerro de Los Angelos magaslato­kon állították föl, de az ellenséges repülőgépek állandó bombatámadásai és a nehéz tüzérség! gránátjai csakhamar lehetetlenné tették a magas­latok védelmét. A kormányütegek egymásután hallgattak el s amikor a lövedékek utánpótlása megszűnt, a helyzet megérett a döntő támadásra, Varela ütegei, repülőgépei és gyalogsága kitű­nő összhangban dolgozott együtt. A Getafe el­leni légi támadásban a fölkelők ugyan három repülőgépet vesztettek, de a koncentrált támadás mégis sikerrel járt és megtörte a milicia ellen­állását. Szerdán a késő esti órákban a Getaféből Madridba vezető utón a fölkelők újabb 3—4 kilométert vonultak előre és elérték a villamo­sok végállomásait is. A carabanchelli kaszárnyá­kat három kilométerre megközelítették Yague ezredes halálosztanai. Mivel Vilavidózáíól, Ge- tafétől és Pintotól egyformán nyomultak előre a kormánycsapatok, sőt csütörtökön elérték a Madridtól délkeletre fekvő Vallecas városkát is, az átlagos távolság Madrid központjától a front­ra 9—10 kilométer. Egyetlen nap alatt tehát megtehető az ut, ha sikerül a kormánycsapatok utolsó ellenállását megtörni. fi szerdai döntő roham Getafe, november 5. A nemzeti hadsereggel1 együtt haladó ujséglrók már szerdán este Ge- J tafebe érkeztek. A Havas-ügynökség munkatár­sa részletesen beszámol a madridi katonai repü­lőtér elfoglalásáról. Varela tábornok osztagai lassú előnyomulás után szerdán délután két ősz-, lopban szuronyrohamot intéztek a kormányműi'' cia osztagai ellen. Félórás harccal sikerült elfog- lalniok a repülőteret és a kormánycsapatok ha- nyat-homlok menekültek a város felé. A jobb- szárnyat Telia alezredes vezette és Fuenlabra- dából indult útnak. A balszárny Barron alezre­des vezetése alatt állott és Páriából indult el. A támadás előtt több szökevény érkezett a kormány táborából a fölkelőkhöz, akik részlete­sen tájékoztatták a nemzetiek tisztjeit a madridi helyzetről, — Három nap előtt — úgymond — érkeztün! | Madridból a getafei frontra. Saját szemünkkel láttuk, hogy a forradalmi bizottságok Madrid néhány külvárosában szisztematikusan kirabol­ják a magánházakat. Madridban kizárólag a mi­licia tagjai részesülnek szabályos ellátásban; úgyhogy mindenki belép a milíciába, de senki nem gondol komoly harcra. Getafenál három nap előtt kaptunk utoljára húst. A milicia vala­mennyi katonája szigorú parancsot kapott a fór > radalmi bizottságoktól, hogy azonnal lőjjenek azokra a katonákra, akik meg akarnak szökni a lövészárkokból. Getafe elfoglalásánál a község legelső házai­ban heves közelharcra került a sor.. A milicia megkísérelte, hogy fedezze a visszavonuló kor- mánycsapatokat. Amikor azonban a repülőtér* hatalmas benzintartályai egymásután a levegőbe röpültek és minden sürü füstbe borult, a kor­mánycsapatok fölbomlotton menekültek a város felé. Csütörtök reggel a fölkelők elfoglalták Al- corcon községet is, amely Madridtól 11 kilomé­terre fekszik és ütegeiket azonnal a milicia ca­rabanchelli kaszárnyáira irányították. A fölkelők most különösen északkeleti irányban törnek elő, hogy a fővárost teljesen bekerítsék. A nemzeti hadsereg tisztjei szerint a hét végén olyan gyűrű keletkezik a főváros körül, amelynek rádiuszai sehol sem lesz nagyobb húsz kilométernél. Miért omlott össze az „orosz oKenilva” Talavera, november 5. A Havas-ügynökség jelentése szerint a kormánycsapatok kiürítették a cuatrovientosi repülőteret. Az ott lévő tizen­négy repülőgép ismeretlen helyre távozott. Ugyancsak a Havas-ügynökség közli, hogy a milicia nem engedelmeskedik többé a Madridban lévő orosz tábornokoknak és tiszteknek. Az orosz tankok közül a fölkelők négyet tönkre­lőttek. Az az offenziva, amit az oroszok szer­veztek meg Madrid fölszabaditására, már ked­den siralmasan összeomlott, amikor kitűnt, hogy a fölényes fegyverkezés nem elég a nacionalisták elszántságának megtörésére. Az orosz tankok ugyan nagyobbak és erősebbek voltak, mint azok a kis olasz tankok, amelyeket a fölkelők szereztek, s a hárommotoros orosz repülőgépek 80 kilométerrel nagyobb sebességet fejtettek ki óránként, mint Francoék Junkers-gépei, de mi­vel nem állt kellőszámu kiképzett legénység az orosz vezetők rendelkezésére, a hadi gépeket nem lehetett kellőképen kihasználni. Kivégzések Barcelőnában Barcelona, november 5. A népbiróság szerdán halálra ítélt 15 polgári és katonai személyt, aki zendülést szított a barcelonai kormány ellen. Az ítéletet szerdán végrehajtották, A kivégzettek között egy őrnagy és egy kapitány volt, Nacionalitia kémek mindenfelé Bayonne, november 5. Bilbaóban óriási ará­nyú kémszervezet nyomára bukkantak, amely a burgosi kormány javára kémkedett. A helyi la­pok szerint a város számos közismert személyi­sége részt vett az összeesküvésben. Sőt egy ide­gen konzul is a kémek között van. A szervezet pontosan tájékoztatta a burgosi kormányt a kor­mánytól megszállt városok helyzetéről és továb­bította azokat a pénzeket, amelyekkel a burgo- siak bomlasztó munkát végeztek a néphadsereg­ben. Munbástoborzás Franciaországban Lens, november 5. A francia iparvárosokban nagyarányú toborzás folyik a madridi kormány javára. Liliében sok száz ember jelentkezett a népmiliciába s a munkások állítólag Marseilles-n át Kataloniába indulnak. A toborzók azt állítják, hogy a besorozottakat nem a harctérre küldik, hanem az aszturiai bányákba, ahol elvégzik azt a munkát, amelyet az Oviedónál küzdő bánya­munkások elhanyagoltak. Salauminez városban a rendőrség letartóztatott egy külföldit, akiről ki­tűnt, hogy tényleg önkénteseket toboroz Spa­nyolország számára. „Maiszki kegyelmes ur nem Ismeri Szovjetoroszország ipari földrajzit" London, november 5. A semlegesség! bízott- I Bismarck szerint a repülőgépeket a német jegy­ság legközelebbi ülését hétfőn tartja. Aplénum csak csütörtökön, november 12-én ül íresze. A bizottság szerda délutáni ülésén súlyos ősz- széütközésre került a sor Maiszki orosz nagy­követ, Bismarck herceg német ügyvivő és Gran­di olasz nagykövet között. A bizottság öt óra hosszat vitatkozott arról az orosz válaszról, amelyben Moszkva cáfolni igyekszik az orosz fegyverszállításokról szóló német vádakat. Bis­marck herceg szívósan tiltakozott az orosz cá­folatok ellen és Grandi nagykövet mindenben segítette. Maiszki kijelentette* hogy szeptember 18-án a getafei repülőtéren már csak azért sem szállhatott le négy szovjetorosz „Gorkij“-repü- lőgép, mert ilyen repülőgépek nem is léteznek, zék azért nevezte Gorkij-repülőgépeknek, mert a gorkiji repülőgépgyárban készültek. Maiszid er­re kijelentette, hogy Gorkijban nincs is repülő- gépgyár. Mire Grandi olasz nagykövet fölugrott és egy Oroszországban készült, angolnyelvti sta­tisztikából kimutatta, hogy Gorkijban a szovjet egyik legnagyobb katonai repülőgépgyára mű­ködik. — Excellenciád, úgy látszik, nem ismeri Szov- jetoroszország ipari földrajzát — fejezte be gú­nyosan beszédét az olasz nagykövet —, de az is lehet, hogy az orosz statisztika valótlan ada­tokat tüntet föl. A bizottság ülése ingerült hangulatban és eredmény nélkül fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents