Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-04 / 252. (4101.) szám
2 t>ra:gatA'Vag^arhirtjAP 1936 november 4, szerda. ■HflKHHHMMl szerződésre léphetne a kisantant-államok valamelyikével. Ehhez megjegyzendő a következő: Igaz, hogy 1920—21-ben a Magyarország részéről fenyegető közvetlen veszedelem adott indítékot a kisantant megteremtésére, nevezetesen, hogy kísérlet fog történni a béke- szerződések által teremtett helyzet erőszakos megváltoztatására. De Benes már 1920 szeptember 1-én a külügyi bizottságban mondott beszédében a „most születő kisantantot" a középeurópai gazdasági és idővel politikai rendszerhez vezető első lépésnek nevezte. 1920- s 1921-ben a kisantantszövetség egyik lényeges része lehetett az esetleges magyar támadás elleni védekezésnek, azonban éppen ebben az időben Szüllő képviselő ur órája megállóit, hogy az ő saját szavaival éljek. Azóta a kisantant lényege alaposan megváltozott. Dr. Benes külügyminiszter 1926 december 9-én a nemzetgyűlés előtt már azt állapíthatta meg, hogy *,a kisaníantállamok szövetségét inkább már egészeurópai értelemben kell fölfogni, vagyis mint nem Magyarország ellen irányuló szövetséget, hanem mint három állam együttműködését a népszövetség által elfogadott s védett szellemben". Ma már az állapítható meg, hogy a kisantantszövetség már régen túlnőtt a közép- európai kereteken s ma már egészeurópai problémákkal foglalkozik és hogy csak Magyarországon múlik, hogy amennyiben egykor ő adott alkalmat a kisantant létrejöttére, most már ez a körülmény is, mint gyakorlatilag fölösleges, teljesen töröltessék ama politikai kérdések közül, amelyek a kisan- tantállamokat közösen érdeklik. — Ami Szül lő képviselő ur ama nézetét illeti, hogy a kisantant léte már a priori gátolná a Magyarországgal való együttműködést, amelynek elérését ki vártjuk, úgy vélem, hogy a képviselő ur más szerepet szán magának, mint ami őt megilleti. Amennyire tudóim, Szilillő képviselő ur nem magyar királyi követ s ezért megnyilatkozásának nem tulajdoníthatok oly jelentőséget, mint a magyar politika felelős tényezői megnyilatkozásának. Ezek közül maga Kánya Kálmán magyar külügyiminiszter iir ugyanazon a napon, amikor itt Szüllő képviselő ur 'beszélt, megismételte a külügyi^ bizottságokban, hogy a kisantant-államokkal való gazdasági s idővel talán a politikai együttműködés megvalósítását semmi sem akadályozza, ha Magyarországot teljesen egyenjogú félnek fogják tekinteni és amennyiben figyelembeveszik szerény és természetes kívánságait. Ebben a megnyilatkozásban a jövő nemzetközi tárgyalások jó előhírnökét látom, különösen ami a kereskedelmi tárgyalást illeti. Mondhatom, hogy a Kánya miniszter ur említette föltételek a kisantánt-államok részéről már előre adva vannak. A,mj Csehszlovákiát illeti, idézhetném itt a miniszterelnök ur, dr. Benes volt külügyminiszter ur 1933 január 1-én tett megnyilatkozását, aki kijelentette, hogy „a kisantant tudatában van az európai politikában való fokozottabb felelősségének, különösen ami az Ausztriához és Magyarországhoz való viszonyának s kapcsolatainak rendezését illeti, melyek jogait, szuverénitását, önállóságát és teljes egyenlőségét a többi állammal respektálni elsőrendű kötelességének és szándékának tartja.*1 Ebben a szellemben fogják vezetni az összes következő tárgyalást Magyarországgal, ugyanúgy, mint ahogyan az eddigi tárgyalásokat vezették, nevezetesen a gazdaságiakat, amelyek a régebbi években is már 6zámos jó eredményhez vezettek. A bizottsági vita Dr. Stránsky cseh nemzeti szocialista előrebocsátotta, hogy a külügyminiszter expozéját tudomásul veszi. Ehhez nem szükséges talán hozzáadnom — mondotta szó- szerint —, hogy az olasz miniszterelnök milánói revíziós megnyilatkozása után külügyi hivatalunkkal való szolidaritásunk még nagyobb. Ha ez nem is volna kormányunk koalíciós összetételének nélkülözhetetlenül szükséges következménye, akkor sem akarnánk, hogy nemzetközi politikánk irányát kösse bármiféle pártideológia akár jobb-, akár baloldali. Akarjuk azonban, hogy valamennyien közösen hívek maradjunk a jogot és szerződést tisztelő ideológiához, mely nem kötelezi el magát olyanra, amit nem képes teljesíteni. Ha fizikai erőink szerint kisebb államok közül valók vagyunk, jó hírnevünkkel nagyhatalom vagyunk s ennek mindnyájan örülünk, Örömmel látjuk egyúttal a külföldi közvéleménynek külügyminiszterünk munkásságával szemben kifejezett elismerését is. De hálásak vagyunk dr. Hodza Milán miniszterelnöknek, aki habozás nélkül támasztotta alá a külföldi laptudósitók klubjában tett nyilatkozatával a külügyminiszter tekintélyét, mihelyt a külföldi lapokban oly hirek jelentek meg, hogy a külpolitikai irányunkat az egész kolaciós többség nem helyesli. 2ilka agrár képviselő beszédéhez Stránsky azt jegyzi meg, hogy az elhangzott aggodalmakat és kételyeket nem veszi tőle rossz néven, ha azokat nem is osztja. Utal a törvényhozó nehéz felelősségére. A könnyelműség bűn volna. De vigyázni kell arra, hogy ami gondolatainkban még bölcs aggódás lehet, hangosan kimondva ne váljék nemokos félelemmé, figyeljünk arra, hogy bár a legjobb szándékkal is, népünk szilárdságát ne lazítsuk akkor, amidőn a határokat erősítjük és hogy ne lazítsuk meg abbeli bizalmát, hogy a háború borzalmát csak kívülről jövő, szomszédtámadás idézheti fel és soha nem támaszthatja e veszélyt saját képviselőinek vagy vezetőinek könnyelmű nemtörődése. Ha a népben nem volna meg ez a bizalom, úgy azt már soha többé nem keltené fel semmifele mozgósítás. Mire való volna akkor még a határerősités, a fegyverkezés, minek tanácskoznánk és gyüléseznénk? Kommunista aggodalmak Köhier kommunista német beszédében ama reményének adott kifejezést, hogy a külügyminiszter haladéktalanul közli a kormány álláspontját Mussolini milánói beszédével kapcsolatosan. Mussolini beszéde minden egyebet mutat, csak azt nem, hogy Olaszország viszonya a kis- antanthoz és Csehszlovákiához javult volna. A népszövetségre vonatkozó szavai egyenesen riasztók. Még határozottabbak és súlyosabbak Csehszlovákiára ama fejtegetései, amelyekkel közvetlenül érintette a dunai s a középeurópai problémákat. Mussolini bolsevikiellenes kürtöt fuj s ezzel nyilván és nagyon határozottan akarta kifejezésre juttatni a harmadik birodalommal való szövetségét. Még Hitlernél is világosabban s nyíltabban fogalmazta meg a fasizmus Csehszlovákia- és kisantant ellenes céljait. Nem kétséges, hogy a magyar revizionizmus támogatása közvetlenül Csehszlovákia s a vele szövetséges Románia ellen irányul. Hitler és Mussolini egyre élesebben járnak el közösen a kisantanttal és Csehszlovákiával szemben. Kormányunknak erélyesen és határozottan kell fellépnie Mussolini terveivel szemben. Ez csak a csehszlovák- francia-szovjet szövetség még alaposabb megszilárdítása utján történhetik. Követeljük, hogy a külügyminiszter határozott külpolitikát kövessen a fasiszta nagyhatalmakkal szemben. Ami nem „klappol** Benes cseh iparospárti a lakosság legszélesebb rétegeinek a mai homályos és bizonytalan nemzetközi helyzettel szemben megnyilvánuló érdeklődésére utal s üdvözli a külügyminiszter expozéját. Kívánatosnak tartja, hogy gyakrabban legyen külügyi expozé és külügyi vita, melynek során számos vitás kérdés tisztázható s nem következnének be oly esetek, minta leg- utóbb. így a „Magyarság" október 24-i számában a mi sajtónkban közölt híreket úgy értelmezd, hogy abból az tűnik ki, mintha a kisantant másik két állama nem volna köteles Csehszlovákiát fegyverrel támogatni Németország részéről jövő támadás esetén. Ma, amikor a csehszlovákellenes propagandával telitett Németország legnagyobb érdeklődésünk tárgya, ma, amikor katonai szerződést kellett kötni a Szovjetszövetséggel a Csehszlovákia ellen intézett támadás esetére s ma, amikor még mindig nem tudjuk Románia ez eshetőségre vonatkozó világos és határozott álláspontját, úgy véljük, hogy a sajtó nem tesz jó szolgálatokat külpolitikánknak, Mussolini beszédében nem erősítette meg külügyminiszterünknek az Olaszországhoz való viszonyunkra vonatkozó szavait. Majd a kisantant államok gazdasági kapcsolataival foglalkozik és sajnálkozik, hogy e gazdasági kapcsolatok nem olyanok, amilyenek a politikai barátság mellett várhatóik volnának. A kereskedelmi szerződéseink gyakorlati végrehajtása „ nem klappol", ment a bamáiteágoe viszonyba euvaitikozó tényezők befolyása oly méintiéfobon érvényesül, hogy a végrehajtási gyakorlat, tonthaito'ti'.iairaiak bizonyul. A jugoszláviai és rornémaá nohézsertés iimipOTtiniil a jugoszláv és román exportőrök szabad bizományos választást eszközöltek lka maguknak. A jó árak érdeke nem mehet oly messze, hogy álliaitszindikátusunk és a földművelésügyi minisztériumunk kívánságait szabotálják olyképpen, hogy a sertést nem adják el azoknak, akik nálunk behozatali engedélyeket kaptak. Az utóbbi időben sok áruit néma vetítünk át Romániáitól és Jugoszláv iáitól s e tány a másik fellett fe köteile zi. Az e héten Belgrádiban kezdődő tárgyalásokon mindezeket alapos megbeszélés tárgyává kell tenni. Románia különbem a tárgyalásokon mindig elég megértést mutat, de az adminisztraitivája azután ■más szellemiben jár el. Franciaországhoz való barátságunk elitemére a vele vai’ó gazdasági kap- ceeliat-ainik túlságosam egyoódaiiiu irányban fejlőidnek. Ha Franciaország nem mutat több megértést a csehszlovákiai áru átvétele terén, úgy tartani kell attól, hogy ennek kövekezményei lesznek politikai téren is. Általános nálunk a panasz, hogy kereskedelmi tárgyalásokra nem hívják meg a gyakorlati gazdasági élet szakértőit Hodza expozéla Kfizéoeurópa gazdasági megszervezéséről Holecek (cseh nemzeti egyesülés) szerint a nemzetek szövetségének egyik alapvető hibája az, hogy megalakulásakor az európai viszonyokat nem sikerült úgy rendezni, hogy a népszövetség a nagy mü koronája lett volna, hanem csak úgy, hogy az európai viszonyok uiabb lehető konfliktusok csiráit viselik magukban. A népszövetségből kizárták a szláv Oroszországot és benne szentimentálisán hirdették a békemunkát, noha a győztesek nem voltak egységesek; viszont a legyőzőitek egységesek voltak a békeellenes törekvéseikben. Föl kell figyelni arra, hogy milyen következményekhez vezetett Franciaország politikája Belgiummal szemben, ami annak eredménye, hogy a politikai szerződéseket nem mélyítette ki gazdasági és katonai egyezményekkel. Nem akarunk Franciaországgal szemben men- toroskodni, de kívánjuk, hogy Franciaország is hallgassa meg barátaitól az igazság keserű szavait is. A francia szűkkeblű kereskedelempolitika revízióra szorul. Ez nagy lépést jelentene előre. Köszönettel veszi a külügyminiszter ama bejelentését, hogy a kisantant államok szerződéses viszonyának kiegészítését megkezdték bármely kisantantállam ellen jövő támadás esetére. Ha Franciaország részéről nagyobb gazdasági és pénzügyi érdeklődést követelünk Kö- zépeurópa számára, úgy a mi érdekünk is, hogy katonai és politikai kisantantszövetsó- gesünket gazdasági alapra helyezzük. A szónok azt javasolja, hogy a külügyi bizottság hívja meg egyik legközelebb tartandó ülésére dr. Hodza miniszterelnököt, hogy tartson expozét Középeu- rópa gazdasági megszervezése aktuális problémájáról. Mussolini milánói beszéde Károly király hazaérkezett Bukarest, november 3. Károly román király és Mihály nagyvajda .ma délelőtt külön- vonattal megérkezett Bukarestbe. A bukaresti pályaudvaron megjelent Tatarescu miniszterelnök vezetésével a kormány valameny- nyi tagja, a képviselőház és a szenátus küldöttsége és sok katonai é3 polgári előkelőség. A király ezután kíséretével együtt Bukarest fellobogózctt uiocáin át a királyi kastélyba hajtatott. A kastély előtt összegyűlt tömeg hangosan ünnepelte az uralkodót. azt mutatja, hogy Olaszország külpolitikájában a Földközi tenger problémái az uralkodók. E kérdésekben Olaszország sacro egoismo politikáját folytatja. Nagyon kívánnánk, hegy a középeurópai kérdésben reálisabb politikát folytasson, mint amilyen a Magyarországgal való koketálás. Mussolini Magyarországgal szemben kifejezett szimpátiáit nem fogják fizetni sem csehszlovák, sem romániai, sem jugoszláv számlára. A revizionizmus kétélű fegyver. Mussolini miniszterelnöknek a magyar revizio- nizimius javára mondott szavai nagy szolgálatot tettek a szovjet köz ép európai törekvései javára. A kca'tó nyilatl’oxa'a Majd Zilka agrár képviselő nyilatkozatot olvasott fel az összes koalíciós párt nevében és megbízásából. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy valamennyi koalíciós párt tudomásul vette a külügyminiszter október 22-i expozéját. Különösen helyesli a koalíció a külügyminiszternek a szomszédos és az összes középeurópai államokkal való megértés megteremtésére irányuló politikáját. Ez a politika összhangban van a népszövetség szellemével és egyetlen állam ellen sem irányul, A külpolitika az egész nemzet ügye, amely a nemzeti hagyomány szellemében csak demokratikusan irányítható. Majd Krofta külügyminiszter tartotta meg záróbeszédét. A 'bizottság ezután Hrusovsky helyett Stránsky képviselőt választotta meg elnökéül. A külügyi bizottság végül két, kereskedelmi egyezményt hagyott jóvá. (Quatemalával és a belga-luxemburgi gazdasági unióval.) A legközelebbi ülést írásiban hívják össze. Jugoszláviában őszinte e'ragadtatással fogadták Mussolini beszédét ReJgrád, november 3. A félhivatalos Vre- me vezércikkében megállapítja, hogy Mussolini milánói beszéde egész Jugoszláviában nagyszerű visszhangot keltett, különösen a jugoszláv Adria partjain, mert a beszéd a békét jelenti. Mussolini és Ciano jól tudják, hogy Jugoszlávia még soha, még a szankciók idején sem mutatott ellensége® magatartást Olaszországgal szemben és őszintén csodálta az olaszok abessziniai hősiességét, amely egész Európát meglepte. Ha Jugoszlávia és Olaszország között vannak is vitás kérdések, ezek olyan jelentéktelenek, hogy könnyű őket kiküszöbölni. — Olaszország eddigi tartózkodó maga*' tartásának oka Jugoszláviával szemben —» Írja a lap — az a mindkét oldalról rendszeresen működő rossz információs munka* amely a két ország közötti viszonyt elmér- gesitette. Ezt a munkát érzésnélküli emigránsok hajtották végre, amikor Jugoszlávia közeli szétesését hirdették, Jugoszlávia Mussolini beszédében az igazi béke komoly előjelét látja, amely békére Európa valamennyi népének olyan szüksége van, mint a falat kenyérre. Darányi távirata Mussolinihoz Budapest, november 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Darányi Kálmán magyar miniszterelnök Mussolini olasz miniszterelnökhöz a következő táviratot intézte: „Nagyméltóságod milánói beszéde az egész országban lelkes és hálás visszhangra talált. Engedje meg Nagymél’- tóságod, hogy ez alkalommal mint a magyar nemzet tolmácsa tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöljem." Az egyetemi diákok Turul-€<zővetsége elhatározta, hogy Mussolinit, vasárnapi beszéde alkalmából, táviratban üdvözli. A diákszövetség az olasz ducc tiszteletére ma este fáklyás, lampiono® felvonulást rendez a budapesti olasz követség elé. Az ifjúságot Végváry József képviselő, a szövetség fővezére vezeti az olasz követség elé, ahol Colonna herceg ofasz követ fogadja őket. MUSSOLINI MEGÉRKEZÉSE MILÁNÓBA Milánóba érkező dúcét ünnepélyesen fogadták. Feltünéstkeitő beszédét ember hallgatta a dómtéren.
