Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-29 / 274. (4123.) szám

14

^RXGAI-MACifeARHlRLAP

1936 november 29, vasárnap.

1935-ben csökkent az előlegpénztárak száma

Befejeződött akisantant jegybank- kormányzók tanácskozása

Prága, november 28. A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A kisantant jegybankjainak kormányzói és a delegátusok ma tartották meg a Csehszlovák Nemzeti Bankban a zárótanácskozásokat. A tanácskozás a három szövetséges állam kölcsönös viszonyának elmélyítését eredményezte és a jegybankok együttműködését a gazdasági kisantant keretein belül megszilárdította. A tanácskozásokon albizottságokban megtárgyalták a kölcsönös fizetési viszony kérdését. Közös határozati javaslatot fogadtak el, amely hangsúlyozza a világ valutarendszer-stabilitása állandósításának szükségességét. A re- zolucióban külön telein tettel voltak az adós államok gazdasági aktivitásának elősegítése érdekében a kamat- és a törlesztési szolgálatnál nyújtandó kedvezményekre. A rezoludó végül utál a nemzetközi fizetési viszony megkönnyítésére irányidó törekvésekben megnyilvánuló diszharmóniára. A rezolució ünnepélyes aláírása után a tanácskozásokat 11 órakor befejezték. A résztvevők este a prágai Nemzeti Színház „Tos- ca“ előadásán vesznek részt.

A végrehajtási rendtartás novellája ellen foglaltak állást az ipari és a kereskedelmi körök

Prága, November 28. A végrehajtási rendtartás novellájához az ipari és a kereskedelmi körök egész sereg észrevételt fűztek. Az említett körök

a novella ellen foglaltak állást,

mert. azt állítják, Ahogy a novella rosszabb helyzetet fog teremteni a hitelezők kárára. Az ipari és kereskedelmi körök utalnak az észrevételekben arra, hogy már a mai végrehajtási gyakorlatnak sem (kielégítő az eredménye, és pedig nem csupán az adósok kedvezőtlen gazdasága helyzete miatt, hanem azért is, mért

a végrehajtási eljárás túlságosan hosszadalmas,

továbbá az adósok, akik már rendszerint előre spekulálnak a végrehajtás eredménytelenségére, kijátsszák a törvényt. Az érdekelt körök utódnak arra, hogy ha a novellát ilyen, formában iktatják törvénybe, ez a körülmény a hitelezők érdekének továbbá veszélyeztetését s ezzel egyidejűleg természetesen a kereskedelmi hiteleik további korlátozását vonná maga. után, minek következtében

érzékeny veszteséget szenvednének a rendes adósok,

akik mindenkor igyekeznek 'kötelezettségeiknek eleget tenni. Különösen azt kifogásolják a novelláiban, hogy a végrehajtás engedélyezése^ vagy elutasítása körül

igen nagy szabadságot biztosít a bíróságok részére

s ezért félő, hogy a bíróságok nagy megterhelése mellett a végrehajtások engedélyezését megtagadnák olyan esetekben is, apielyekben ennek nincsenek meg az anyagi indokai. Ez a lehetőség annál is inkább fennáll, mert: a javaslat maga igen homályos fogalmakat vezet be,

amelyek eddig a büntető és a végrehajtási eljárásban teljesen ismeretlenek voltak és amelyeknek a. magyarázató igen sokféle ílehét, úgyhogy a magánvállalkozás terén ennek folytán a jogi bizonytalanság, amely ellen maga a kormány is állást foglal, tovább növekedne. Az ipari és kereskedelmi körök érthetőnek tartják, hogy a szociális szempontok reflexe a bíráskodásban is megnyilatkozik, de emellett szükségesnek tartják, hogy ennek az érvényesítése ne okozzon több kárt, mint amiennyi arányban lenne az adósokkal szemben tervezett, könnyité- sekkel. Ezért kérik, hogy a végrehajtási rendtartás novelláját a beadott észrevételek értelmében dolgozzák át.

(—) A csehszlovákiai szállodaipar állása. A

köztársaságban 58.000 szálloda van. Ezek közül 36.000 Csehországra, 12.000 Morvaországra és Sziléziára, 9.000 Szlovenszkóra, 1.000 pedig Kárpátaljára esik. A szállodák értékét 9 milliárd koronára becsülik.

(—) Forgalmiadóátalányok. A pénzügyminisztérium eleget tett az érdekelték kívánságának és a sütőporok forgálmiadóját átalányositoftta. Ez adókat január elsejétől kezdve a. fogyasztási adóval együtt fogják beszedni.

(—) Januárban kerül a parlament elé a kisipari novella. A kisipari novella szerkesztésével megbízott, bizottság a novella szövegét befejezte és jelenleg az indokoláson dolgozik. Tekintette] az anyag terjedelmére, valószin/íl, hogy a novella csak januárban Ikerül a parlament elé.

(—) Tárgyalás a minimális árakról. A gazdasági miniszterek a miinimáMs árakra vonatkozó törvényjavaslattal foglalkoznak. Néhány ügyosztálynak a fogyasztóik védelme érdekében tett javaslata annyira fontos, úgyhogy ezek miatt a, tárgyalások nehezen haladnak.

(—) Megalakult a kereskedelmi minisztérium mellett a keményítő ügyeket intéző testület. A kereskedelmi minisztérium mellett a napokban alakult meg a keményítő ügyeiket intéző testűM. Elnökül az Arnylon cég központi igazgatóját, Malinskyt, választották. A testület az idei tm.rgonyaknrnényitő: szükségletet 800—900 vagonra becsüli, ami a kóntingensnek csupán 85

40 százalékú. A keményiitőcukor ügyeket iür tózft testük*. a jövő héten alakul meg*

Prága, november 28. A polgári és ipari előlegpénztárak száma 1935-ben az 1934-ben kimutatott 2081-ről 2052-re csökkent. Ezek közül Csehországban volt 1143, Morvaországban és Sziléziában 845,

Szlovenszkón és Kárpátalján 64,

A tagok száma az 1934-ben kimutatott 987.872- ről 997.032-re emelkedett. Az említett pénzintézetek 1935, évi mérlege millió koronás tételekben az 1934. évi adatokkal szembeállítva a következő tételeket tartalmazza:

1935 1934

Készpénz 119.7 115.0

Elhelyezett fölöslegek 2.026.9 1.597.2

Értékpapírok 1.071.3 1.044.7

Kölcsönök 10.855.5 10.964.4

Aktivá, illetve passzíva: összesen 15.033.7 14.658.4

Részjegyek 257.9 263.3

Alapok 770.2 775.9

Betétkönyvi betétek 12.219.5 11.984.1

Folyószámlabetéíek 1.073.3 971.3

Hitelezők 550.2 494.0

Nyereség 59.3 62.4

Veszteség 10.4 14.2

Nyereségi kamat 743.7 747.0

Veszteségi kamat 535.8 522.0

Ami a betétkönyvi és a folyószámlabetéteket illeti, az előző évvel szemben javulás észlelhető.

(—) A csehszlovák terménytőzsdék átlagárai decemberben: búza 150, rozs 120, árpa 110, zab 110, kukorica 120, prózó 120, borsó 170, bab 140, lóbab 120, peluska 120, téli bükköny 120 és rizs 220 korona.

(—) Felújítják a csehszlovák—lengje! tarifaiárgyalásokat. A csehszlovák-lengyel tar,ía tárigya:ásókat ifölujitják e valószínű, hogy megállapodást rövidesen létrehozzák és kihirdetik az uj csehszlovák- lengyel tarifát.

(—) Lesz elegendő árpa a daragyárak részére?

A napokban jelentettük, hogy az árpahiány következtében több daraeiöáilitáesal foglalkozó malom üzemét beszüntette. Szakértők ezt az állapotot átmeneti jellegűnek tartják és remélik, hegy az árpafölvásárlás föltételeinek a közelmúltban történt javításával, az áopahiány rövidesein meg fog szűnni és a daragyárak is föl vehetik újra üzemüket.

(—) A szabad csehszlovák korona Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma a következőképpen ieuvezt^k* 1 Kőzr 4.75—4.85 lej.

Ezzel szemben azonban a kedvezőtlen helyzet nem engedte meg a hitelüzlet kiszélesítését, úgyhogy a kölcsönök összege csökkenést mutat. Ez a körülmény megnyilvánul a kamatokban is, ahol az átvett kamatok csökkenést mutatnak ki, ezzel szemben a betéti kamatok emelkedtek. Ami az intézetek gazdálkodását illeti,

a veszteséget kimutató intézetek száma 92-rŐl 72-re csökkent

és a veszteség összege is alacsonyabb, de nem emelkedett a nyereséges mérleget kimutató előlegpénztárak száma és a kimutatott nyereségek összege is 3 millió koronával alacsonyabb. Ami a költségeket illeti, nincs változás. A tétel 40 millió koronát tett ki a dologi kiadásoknál, a személyi kiadásoknál pedig 110 millió koronát. Az intézetek azonban adó és illeték címén 8 millió koronával kevesebbet, 24 millió koronát fizettek be. A nyereség felének nagyobb részét a tartalékalapokra fordították, a részjegyek útá- ni kamatokra és az osztalékra 13 százalék jutott, 12 százalékot fordítottak a hivatalnokok és az igazgatóság remunerációjára, 6 százalékot jótékony célra és nem egészen 1 százalékot a veszteség fedezésére. Ami a keresetet illeti, az előlegpénztárak a legjobbnak mondható 1930. évvel szemben igen hátramaradtak, annak ellenére, hogy a betétek és a kölcsönök összege nem nagy változást mutat ki. Ez azonban a kamatláb leszállításának tudható be.

(—) A líra árfolyama, A Nemzeti Bank közli, hogy a december 5-én végződő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél lévő „Conto speziale" utján történő utalványátruházásoknál a lira árfolyamát a következőképpen állapították meg: 100 lira—148.81 korona.

(.—) Nem fejezték be az őszi vetéseket Szlovenszkó több vidékén. Felsőnyitrában, a Feleőgaram mentén, Zempléniben és a Szepességen az esős időjárás miatt mindimáig nem fejezték be a® őszi vetési munkálatokat. A korán elvetett vetések állása rendkívül kedvezőtlen.

(—) Mezőgazdasági kényszeregyezségek. A

hivatalos lap jelentése szerint Szlovenszkón 11 uj mezőgazdasági kényszeregyezségi eljárás indult. Ezek közül 6 a nyitrai, 2 a lőcsei, 3 pedig a kassai kerületi bíróság körzetébe esik.

(—i Romániában magánosoknak tilos a nemes fémek vétele és eladása. A Romáin Nemzeti Bank szigorú rendeletet adott, ki, amelyben magánosok számára megtiltotta a nemes fémek, vételét és eladását. A nemes fémek szállítása a közeljövőben csak (t Nemzeti -Bank engedélyével történhet.

„Kereskedelmi politikánk

ködös irányai"

■ Prága, november' 28. Az „Expres“ a fenti ciim alatt hosszabb gazdaság- és keresfceicklem- politikai cikket közöl, amelyben többek között szóról-szóra a következőket írja:

„Kereskedelmi tárgyalásaink Magyarországa gal november 16-tól kezdve folynak. Várhatunk valami eredményt? Aligha. A nagyiparos *k szövetsége a tárgyalásokra a múlt napokban kiküldte szakértőjét. Már ez arra vall, hogy ott lábunk alatt ég a talaj. Nem csodálatos. Magyar- országnak ma már határozottan nincsen olyan érdeke a velünk való kereskedelmi kancsola- tok kiszélesítése iránt, amint arra voni.ifcozóatt még nem is régen hajlandóságot mutatott. Az ck világos. Jugoszlávia mint mezőgazdasági állam olyan kereskedelmi szerződést kötött Magyarországgal, amely 80 millió csehszlovák korona értékű kereskedelmi forgalomra alapul, Olaszország tovább ment. Magyarországnak 500 millió csehszlovák korona értékű kereskedelmi forgalmat ajánlott fel s a szerződést meg is kötötték. Fokozatosan elveszítjük azokat az előnyöket, amelyeket mint uj államnak kereskedelempolitikai kapcsolatainkban sikerült megszerezni. Tovább tart az engedélyezési eljárás és a devizaeljárás. A kisantant természetesen levonja ebből a következtetést és meghatározza a velünk való kereskedelmi tárgyalásoknak jövőbeni alapelveit. Összejöttek a kisantant-álla- mok nemzeti bankjainak kormányzói, azonban tárgyalásaiktól pozitív eredményt várni időelőtti remény volna, minthogy a jegybankok elvei diametrálisan különböznek az egyes államok egzisztenciális és kereskedelmi feltételeitől. Ki kell 6zéles.teni szövetségeseink körét: nemzetünk szivbéli barátságos viszonyt kivan Lengyelországgal szemben/4 Az „Expres“ cikkét végiül a következőkkel fejezi be:

.AlinicLccikánek kijáir a magáé. A kereskedőnek a kereskedelem, a lalkatosnak a kulcs, azonban sajnos, nálunk a politikusnak jut a döntő 6zó. Ameddig ez tant,, nem fogúik feleszmélni a meredeken való lesiklásból és dolgunk mindig rosszabbul fog menni/

(—) a délafrikai Unió ismét résztvesz a prágai mintavásáron. A délafrikaá Unió római követsége bejelentette, hogy a prágai tavaszi min- tavásáron az Unió gazdag kiállítási csoporttal vesz részit.

(—) Bevégződik a cukorkampány. A cukorgyárak központi szervezetéihez beérkezett jelentések' szerint november 22-ig 91 cukorgyár és 21 cukorfinomitó fejezte be az idei kampányát. Ettől az időtől kezdve már valószínűleg több cukorgyár is befejezte üzemét, amelyekről még jelentés nem érkezett be, úgyhogy a cukorkampány már vége felé közeledik.

(—) A román exportőrök kénytelenek teljesíteni szállitási kötelezettségeiket a devalváló államokba.

Bukarestből jelentik: Mint ismeretes a Román' Nemzeti Bank a devalvációk után az exportotokét fölmentette a devalváló államok felé kötött szállítási szerződéseikben vállalt kötelezettségek alól. A kormány a Nemzeti Bank rendelkezését most. visszavonta és az exportőröket kötelezte a devalváció előtt kötött szerződéstől folyó szállitási kötelezettségeik teljesítésére. A helyzet most az, hogy az exportőrök kötelesek szállítani, bármilyen veszteség is éri őket.

(—) Franciaország nagy kölcsönt vesz fel Amerikában. Parisból jelentik: A párisi tőzsdén elterjedt hírek szerint a fiancia kormány az Egyesült Államokban nagyobb kölcsönt fog felvenni. A pénzügyminisztérium sem meg nem cáfolta, sem meg nem erősítette a híresztelést. Állítólag 4 százalékos, 15 milliárd frank összegű kölcsönről van szó, amelynek lejárata 25 év lenne. A Blum-kormánynak állítólag arra kellene magát köteleznie, hogy nem devalválja újból a frankot és hogy elvileg beleegyezik az Egyesült Államokkal szemben fennálló francia haditartozások fizetésének ujrafelvételébe. A párisi tőzsdén a hir hatása alatt a francia állami járadékok árfolyama emelkedett.

(—) Belgiumban csökkent a munkanélküliek száma. Belgiumban a munkanélküliek száma október hónapban 193.671 volt a szeptemberi 193.812-vei szemben.

(—) Emelkedett a szovjet cipőipara. A szovjet cipőipara az 1936. év első felében 24 8 nnüik.ó pár cipőt állított elő. Ezzel a terveit 104 százalékkal meghaladte. A múlt évvel szemben az emelkedés 25 százalék. \

(—) Emelkedik a világ aranjytermelése. Az amerikai statisztikai hivatal kimutatása szerint a világ aranytermelése az 1936./ év első kilenc hónapjában a múlt év azonos szakában kimutatott 18.3 millió unciáról 20.64 í millió unciára emelkedett. Az emelkedés 12.3 'százalék. A világ aranytermelése 1935-ben aiz előző évvel szemben csak 5,7 százalékkal enhelkedett. Ezekben az adatokban nem foglaltának benn a szovjetoroszországi termelés adatai, i

(—) Nagyobb a világ auóomo bilgyárfása. 1935 október 1-től 1936 szepteimber 30-ig az egész világon 5,678.000 gépkocsid állítottak elő az azelőtti időszakban kimutatott 4,357.000-rel szemben. Az 1932. évi adatokkad való összehasonlításból kitűnik, hogy a világ autóelöálli- tása megháromszorozódott. Enn ek ellenére még mindig nem sikerült elérni az P429. év adatait, amikor 600.000 darab autóval ■, többet gyártót tak, mint az idén. Az autóelőállhtásból 78 százalék az Egyesült Államokra esik},

Tisztázni kell az adóköteles jövedelem

fogalmát

Prága, [november 28. Az egyenesadóförvény 1936. évi 226. számú novellája még nem lépett érvénybe s az érdekelt körök máris a novella megváltoztatását és kiegészítését kérik.

Kérésüket azzal indokolják, hogy a novella teljes mértékben átvette az 1927. évi 76. számú törvény elő Írásaiinaik nagyrésziét, amelyek közül néhány ellentétben áilil a végrehajtási rendelettel és egész sereg legfelső közigazgatási bírósági döntvénnyel. Az adótörvény egyes részeit különféleképpen magyarázzák és

úgy hajtották végre az egyes előírásokat, hogy az az adófizetők részéről elégedetlenségre és panaszra szolgál tatott okot s rengeteg jogorvoslatot vont maga után, 'amelyeknek bár nagy része indokolt volt, mégsem nyertek kedvező elintézést, így az egyik legfontosabb kérdés, amely a legtöbb zavart okozta, az adóköteles jövedelem fogalma.

Ámbár a törvény 7. paragrafusának első bekezdésében kifejezetten kimondja., hogy az adóköteles jövedelem magában foglalja az adófizető különféle bevételi forrásaiból származó (földből, vállalatból, foglalkozásból, szolgálati viszonyból, tőkéből valamint'' más) jövedelmeit a megengedett levonások leszámítása után, mégis néhány pontnál éppen ezzel ellenkező és a törvénnyel esszé nem egyeztethető gyakorlat fejlődött ki.

A törvény szövege szerint az adófizetőnek minden bevételi forrásból eredő jövedelme együttesen adóztatandó meg, azaz az egyik bevételi forrás passzívái a, másuk bevételi forrás aktíváiból leszámitandók. Például: az adófizető az általa, lakott házon 10.000 koronás veszteséget szenvedett. Vállalatából vagy szolgálati fizetéséből azonban 40.000 korona jövedelme volt.

Ennélfogva tehát 30.000 korona után adóztatandó meg.

Az adóhivatalok azonban ragaszkodtak a törvénnyel ellenibe,zö végrehajtási rendelet elő Írásaihoz és nemcsak hogy nem számították le a ház passzívumát, hanem a másik jövedelmi forrás aktívumához hozzászámították a háznak tiszta (8000 korona) haszoinéirtókét. Ez az eljárás természetesen a végrehajtási rendelet helytelen értelmezésiével történt és az adófizetőt 48.000 korona tiszta jövedelem után adóztatták meg.

Néhány adóigazgatóság a háznak ebből a ha- szomiéntiékébőí nem akarta beszámítani még a megengedett levonást sem, úgyhogy az adófizető fizette az adót a tényleges veszteség és a törvény áltól engedélyezett levonások után ás.

Ezzel az esettel már számtalanszor foglalkozott a legfelső közigazgatási bíróság és annak ellenére, hogy az adóigazgatóságok döntéseit törvénytelenség okából mindig megsemmisítette (legutoljára például az 1936 július 9-én keit 13.469/36. számú döntésével), az adóigazgatóságok ezt a nézetet továbbra is változatlanul fenntartották.

Ez az eljárás semmivel sem indokolható és annál kevésbé támasztható alá a törvénnyel, de ezen túlmenően azonban pláne nem tartható fenn továbbra ás néhány adóigazgatóság ama további gyakorlata, amellyel arra törekszik, nehogy csökkenjen az adófizetők teljes jövedelme s ezért a.z egyik bevételi forrásból származó jövedelmeit a másik bevételi forrásból származó jő vedelem terhiére emeli. Például egy adófizetőnek egy esztendőiben a ház utáni jövedelme

10.000 koronáit, a vállalatból eredő jövedelme pedig 40.000 koronát tett ki, tehát- 50.000 korona utón adóztatták meg.

A másik évben azonban a házból eredő bevétel a törvény által engedélyezett levonások és a ténylegesen elköltött kiadások következtében passzív volt.

Az a dóigazgatóság azonban ezzel szemben, hogy az adófízetőköteíjes jövedelme ne csökkenjen, a vállalatból eredő jövedelemhez becslés utján egyszerűen 10.000 koronát számitott hozzá és az adófizetőt ismét 50.000 korona után adóztatta meg,

azt állítván, hogy az adó változatlan maradt. A'következő évben azonban a házból eredő jövedelem 7000 koronát tett ki s így az adófizetőt 57.000 korona után adóztatták meg. Az adófizető kifogására azután azt, állatják, hogy a vállalatból eredő jövedelme a múlt évvel szemben változatlan maradit, a házból eredő jövedelmét pedig kiszámították s ez ellen nem lehet kifogást, emelni. És az adóailapemelés igy folytatódik tovább. Nem lehet aztán csodálkozni, hogy

ilyen körülmények között az adóelőírások összege emelkedett, ezzel szemben azonban az egyedek adófizetési képessége és az adómorál csökkent.

Éppen ezért itt az ideje, hogy az iegyenesadó- törvény novellájához kiadandó végrehajtási rendelet tárgyalása során ezeknek a körülményeknek fokozott figyelmet, szenteljenek ® hogy a törvényinek ez a szakasza, amely az elégedetlenségek és a különböző magyarázatok melegágya, miindenekfölÖtt tisztáztassék olymódon, hogy az adóköteles jövedelem fogalmának tekintetében a jövőben kétségek ne merüljenek fék