Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-27 / 272. (4121.) szám

^ra:cai-A\sx,^atí-hirlm> „Tizennyolc év után újból beszivom a tenger lebeKetét és újból érzem magam alatt a parancsnoki híd remegését" Nápoly, november 26. Közel három óra hosszat tartott a magyar kormányzó tiszteletére rendezett hatalmas arányú flot­tabemutató, amelynek végeztével a zászlós­hajó dísztermében vil’ásreggelin vettek részt az előkelőségek. Ott volt Viktor Emánuel király, Horthy kormányzó, llmberto trón­örökös, Mussolini és az olasz előkelőségek, továbbá Darányi miniszterelnök és Kánya kiüügyminiszter. Ez idő alatt a trónörökös felesége a nápolyi királyi palotában látta vendégül Horthy kormányzó feleségét. A magyar kormányzó a villásreggeli fo­lyamán újabb pohárköszöntőt mondott* A kormányzó beszéde a tengerészekhez — Királyi és császári Felség! Fenség! Tengerész-bajíársain! — mondotta a kor­mányzó. — Mostani szavaimmal újból visz- szatérek a tengerészek csodálatos családjá­ba, amely nagy, mint a tenger és amely ma­gában foglalja az egész világ tengerészeit, az egyszerű halászoktól a tengernagyokig, olyan embereket, akik az első pillanatban megértik egymást, bármilyen nemzethez tartozzanak is. Mert az elemekkel folytatott állandó harcban megtanulták egymást meg­ismerni. Amikor a népek nagy összeütközé­sénél a sors úgy akarta, hogy mi tengeré­szek is szembenálljunk egymással, a mi sze­münkben nem égett a gyűlölet tüze, mint azoknál, akik a két lövészárok között rövid távolság által elválasztva életre-halálra küz­döttek egymással. A mi tekintetünk szaba­don járta be a tengert, amikor az eljövendő cél felé fordult. Az ágyuk pontossága, a fel­fejlődés ereje és a gyorsaság volt a mi te­vékenységünk és ítéletünk egyetlen megha­tározó eleme. A mi küzdelmünk olyan, mint a sport: nemes vetélkedés, amely nem hagy maga ulán haragot, úgy hogy a pillhinatnyi ellenfél később baráttá válik. Tizennyolc év után újból beszivom a tenger leheletét és újból érzem magam alatt a parancsnoki hid remegését. Nem nehéz megérteni, hogy ez nekem mit je­lent. Ebben az ünnepélyes pillanatban, amely lelkemet eltold, feltör szivemben a bensőséges köszönet mindazért a szép és fölemelő lát­ványért, amelyben ma részem lehetett. E felejt­hetetlen órák, amelyeket a Ti boldog országo­tok ritka melegségü figyelme nekem nyújtott, örökre életem legszebb emlékei maradnak. Az Adriáról, amelyért lovagiasau küzdöttünk, az olasz hajók uj, dicső célok felé fordították kor­mányukat más, nagyobb tengereken. E hajók, amelyek immár a világ egyik legerősebb tenge­részeiét alkotják, példás fegyelemmel készen a győzelemre keresik jövőjüket a távoli láthatáro­kon. Ezekkel az érzésekkel emelem poharamat királyi és császári Felséged s az uralkodóház egészségére, a Duce egészségére, akinek neve jelképpé vált és az olasz királyi haditengerészei szerencséjére. Búcsú Nápolyid! A kormányzó beszédét a király, a trónörökös és a jelenlévő előkelőségek meghatva hallgatták végig. A vifiásreggeli alatt a cirkáló körutat tett a nápolyi öbölben, majd visszatért a kikötőbe, ahol ismét huszonegy ágyulövés fogadta. A kikötő partján a nápolyi helyőrség disz- zászlóalja sorakozott föl s a tiszti küldöttség díszes sora fogadta az államfőket A két állam­fő elvonult a diszzászlóalj arcvotsala előtt, majd a több tízezernyi tömeg üdvrivalgása között az állomásra hajtatott A hivatalos bucsuzás után a vendégek az udvari vonaton visszatértek Ró­mába. Este a római királyi palotában díszes udvari ebéd és nagy fogadás volt Viktor Emánuel a magyar nemzetről Róma, november 26. Szerdán este az olasz királyi pár diszebédet adott a magyar kormányzói pár tiszteletére. A vacsorán a két államfő nagyjelentőségű pohárköszön­tővel köszöntötte egymást. Az olasz király és császár köszöntőjében a következőket mondotta: — Főméltóságu kormányzó ur! Főméltó­ságod látogatása a legőszintébb örömet kelti a mi lelkűnkben, mert lehetővé teszi, hogy legszívesebben látott vendégünk Eegyen és alkalmat ad az olasz népnek arra, hogy ér­zelmeit kifejezésre juttassa egy régi és di- ccő korona őrzője iránt és megmutassa me­leg barátságát egy nép iránt, amely törté­nelmi nagyságának nemes hagyományait lovaglás értékének kiváló előnyeivel egye­sítette. A századok folyamán sokszor nyílt alkalom olyan kapcsolatokra, amely a mi országainkat és a mi népeinket egymá:boz közel hozta és egymással egyesítette. Ezek a kötelékek az elmúlt években még szoro­sabbá fűződtek és a kölcsönös rokonszenv nyíltabban megmutatkozott a béke, az igaz­ság és az újjáépítés politikájának folytatá­sára. Főméltcságod kormánya és a mi kor­mányunk ezeket az érzelmeket bizodalmas együttműködés tényévé változtatták és úgy fogják folytatni, azzal a meggyőződéssel, hogy a learatott gyümölcsökhöz újabb ered­ményeket sorolhassanak, amelyek nemcsak a mi népeink jólétére hasznosak, hanem Eu­rópa népeinek békés együttélése ügyére is« Remé’jük, hogy Főméltóságod magával vi­szi a szívélyesség és érdeklődés élénk be­nyomását, amellyel a mi kormányunk és a mi népünk azt a tevékeny munkásságot fi­gyeli, amelyet Fömélíócágod vezérlete alatt a magyar kormány és a magyar nép kifejt a nemzeti erők halhatcsabbá tételére és fej­lesztésére, valamint egy jobb jövő érdeké­ben. Ennek a munkának szivünkből kíván­juk megérdemelt eredményét. Ezeknek a ki­Ganzig: Hit er karácsonyi aléndéka vánságoknak kifejezést adva emeljük poha­runkat Főméríóságod és a Főméltóságu Asszony egészségére s a magyar királyság boldogulására! A magyar kormányzó válasza Horthy kormányzó a köszöntőre a követ­kező szavakkal válaszolt: — Sire! Mélyen meghatva a szívélyes üdvözlő szavaktól, amelyeket Felséged hoz­zám intézni méltóztatott, elsősorban ki aka­rom fejezni legőszintébb hálám érzelmeit azért a meleg fogadtatáiért, amelyben Fel­I séged, kormánya és az clasz nép részesített. Felbéged szavai felidézték a barátság és ro- konszenv számos megnyilatkozásnak emlé­két, amelynek mostani olaszországi tartóz­kodásom alatt tanúja voltam s boldognak ér­zem magam, hogy ebben a pillanatban tol­mácsolhatom a meleg barátság és őszinte csodáltat érzelmeit, amelyelv az én országo­mat Felséged dicső személye és a nemes olasz nép iránt eltölti. Az olasz nép tevé­keny munkásságát és hősiességét Felséged dicső uralkodása alatt a Duce magas veze­tésével nemrégiben megkoronázta egy nagy gyarmati birodalom megteremtése és én örömmel ragadom meg az ünnepi alkalmát, Olaszországot hevíti a vágy az újjáépítő és igazságot hozó békés munka folytatására. Magyarországot ugyanezek az érzelmek fű­tik és a célkitűzéseknek ez a hasonlatocsága számomra záloga annak, hogy a mi két nem­zetünk, amelyeket ugyanaz a magasztos szellem irányit, a jövőben is egyesítheti ere­jét, hogy védje az igazságon alapuló béke nemes élveit, amelyekhez mindketten szi­lárdan ragaszkodnak. Ezekkel az érzelmek­kel emelem poharamat királyi és császári Felséged, Őfelsége a királyné és császárné, a felséges királyi és császári ház egészségé­re és a testvéri és baráti nemzet mindig na­gyobb boldogulására. 1936 november 27, péntek. A duce eli5 nagy külföldi útja Negvarországra vezet Imi budapesti ilafogatása március második fe­liében vagy áprilisiban várható. Hir szerint az olasz király is viszonozni kí­vánja Horthy kormányzó mostani látogatá­sát. Természetes, hogy az olasz király és Mussoli­ni egyidiőben érkeznek Budapestre. Az Uj Nemzedék beavatott helyről azit az ér­tesülést szerezte, ho-gy Mussolini előrelá'Iia- tólag március második felében látogat el Bu­dapestre. Az Est szerint viszont ápriltaíbán várható a látogatás viszonzása. Az időpontot azért halasztották 'tavaszra, — Írják a pesti la­pok — mert aiz olasz királyi pár is viszonoz­ni akarja Horthy látogatását s az olasz király előrehaladott korára való tekintettel tervezik a visaontlátogatást az enyhe tavaszi időszak­ra. Ugyancsak tavasszal, esetleg az olasz ki­rályi pár látogatásával egyidejűleg vagy közvetlen utána adja vissza Miklas osztrák szövetségi elnök Horthy kormányzónak a közeli napokban Becsben teendő látogatá­sát. Bevalott politikai böuSkiben úgy tudják, hogy a budapesti államfőlátogatások után magyar részről magiyjel&n'tősü hivatalos diplo­máciai utazások várhatóik. Román hang a magyar kormányző utjának európai jelentőségéről Varsó, november 26. Forsíer, a danzigi remzetí szocialista párt vezetője egyik legutób­bi beszédében kijelentette, hog7 Danzigot ka­rácsonyi ajándékként cda fogja adni Hitler kan­cellárnak. Egyelőre nem tudni, hogy Forster hegy értette bejelentését. Egyesek szerint Dan- zlg erőszakos visszacsatolására gondol, mások szerint puccsszerűen eltávolítja a danzigl széná­nkból a kisebbségi pártokat és Danzigot, mint fűzfára nemzeti szocialista államot prezentálja Hitlernek. Bukarest, november 26. Az egész román sajtó | rosszalólag foglalkozik Horthy kormányzó ró­mai látogatásával. Különösen föltünést keltő a Dimineata vezércikke annál is inkább, mert a lapot röviddel ezelőtt kormánypárti érdekeltség vásárolta meg az eddigi liberális baloldali tulaj­donostól. —■ Senki sem tagadhatja, bármilyen politikai párthoz tartozzék is — írja egyebek között a lap —, hogy a római értekezlet izgalommal és aggodalommal töltötte el a román közvéleményt. A római tudósításokból olvashatjuk, hogy Olaszország fasiszta népe milyen hallatlan lel­kesedéssel fogadta Horthy Miklóst, Magyaror­szág kormányzóját. Ezt a lelkesedést bensőségé- ben és mélységében talán csak a kormány, a sajtó s a közhivatalok által rendezett óriási ará­nyú ünneplés szárnyalta túl. A római ünneplés kapcsolatban áll a milánói beszéddel, de kap­csolatba hozható Románia december 1-i ünne­pével is. Az olaszországi lelkesedés megdönthe- íetlénül bizonyítja, hogy az olasz kormányzat véglegesen megvonta külpolitikai irányvonalát. Olaszország revizionista politikájáért nem lehet egyetlen román államférfit sem felelősségre von­ni. A fasiszta kormányzat uralomra jutása óta állandóan hangoztatja, hogy elégedetlen a béke- szerződésekkel és a fasiszta Itália egyre jobban erősítette kapcsolatait Magyarországgal. A két ország közti kapcsolatok valóban igen régiek, de a fasiszta kormányzat uralomrajutása óta vál­tak tényleg hatékony faktorrá. Itália föltétlenül tisztában volt azzal, hogy magyarbarátsága HORTHY KORMÁNYZÓ FOGADTATÁSA ROMÁBAN ma gyar kormányzó Viktor Emánuel császár és király jobbján diszhintóban megy a pályaudvarról a római királyi palotába. szembehelyezi Romániával és mégis folytatta a Románia érdekeire nézve oly veszélyes külpoli­tikáját, amely a milánói beszédben érte el ed­digi csúcspontját* Nem hisszük, hogy egyszerű véletlen az, hogy Horthy római látogatása egy­beesik Románia december 1-i ünnepével. A ró­mai ünneplés válasz a román december 1-re. A római látogatás véleményünk szerint teljeses tisztázta a nemzetközi helyzetet# — fejezi bo cikkét a lap. . .. A budapesti rádió közve'lti Horthy Miklós vatikáni látogatását is Vatikán város, november 26. A budapesti rá­dió helyszíni közvetítést adott a magyar kor­mányzó római és nápolyi látogatásáról. A rá­dió vezetősége megtette a lépéseket, hogy a magyar kormányzó pápai kihallgatásáról is ad­hasson helyszíni tudósítást. A vatikánvárosi egy­házi főhatóság most megadta engedélyét ahoz, hogy a magyar rádió helyszíni közvetítést ad­hasson a magyar kormányzó pénteki vatikáni látogatásáról. A közvetítés pénteken délután 5 órakor lesz. A vasutasok kifogásai a vasúti törvény ellen Prága, november 26. A képvőselclháizi nép­jóléti bizottság ma délután tartott ülésén a vasúti törvény javaslatának a vasúti alkalma­zottakra vonatkozó nészeiveil foglalkozott. A törvényjavaslat ugyónós a szolgálat közben elő­fordult balesetekből eredő rokkantság esetén 'a mai állapottal szienrJben sokkal ridegebben in­tézi el az alkalmazott ellátmányra vonatkozó igényét s ezt a renidékozést a vasutasok ezer ve­zetői nem akarják elfogadni. Fegyelemre méltó, hogy a javasolt rlgorózusalbíb intézkedéseket a műszaki forgalmi és az alkotmányjogi bizottság már elfogadta. Az uj törvényjavaslat a vasúti balesetekből eredő sérülések kártérítési kérdé­sét. ás sokkal 'rigórózusablwua kezeli, .mint a imái törvény. A bizottságban különösen sok vita folyt afölött, hogy a vasúti őrséget mely minisz­térium hatáskörébe utalják. Az agrárpárt szónoka azt kívánta, hogy mivel fegyveres őrségről van szó, a belügyminisztérium, vagy pedig együttesen a belügy- és had­ügyminiszter rendelkezése alá kell uralni. A vita végén a vasutügyi miniszter köröké, hogy szó sincs fegyveres alakulatról, hanem csak ártatlan őrségről, amelynek tagjai csce revolvert kapnak a kezükbe, reggel pedig azt újból -beszolgáltatják. Erre aztán az ag­rárok is elfogadták az erre vonatkozó pa­ragrafust. Hösszcbb vita volt még a fe­gyelmi tanácsról is. A fegyelmi tanácsot ! S xoni évre fogják kinevezni. Az ülés tart; hogy Felségednek a magyar kormány és 2 magyar nép legmelegebb szerencsekivána* tait fejezzem ki. Különösen örömömre szol­gál, hogy Felséged magasztos személyében folytatóját üdvözölhetem a régi Róma lég szebb hagyományainak, amely távoli népei számára árasztotta a kultúra és a műveléséi jótéteményeit. A maavar nén jól tudja, hoa\ Darányi magyar miniszterelnök szerdán fo­gadta a sajtó képviselőit és előttük myilalko- w>tt római tárgyalásairól. A minisztereinek kijelentette, hogy Musso- linivel letárgyalta a két országot érdeklő po­litikai és gazdasági kérdéseket és a tárgya­lások során a legteljesebb összhang nyil­vánult meg. Darányi egyken bejelentette, hogy a magyar kormány hivatalosan meg­hívta Mussolinit Budapest meglátogatására s a Duce a meghívást elfogadta. Remé­nyünk lehet arra, — mondotta a magyar miniszterelnök, hogy a tavasz folyamán Budapesten üdvözölhetjük az olasz nép le­gendáshírű vezérét. Természetes, hogy a lá­togatás időpontjának megválasztását a Du- cere kell bízni. Viktor Emánuel. Mussolini és Miklas márciusban vagy áprilisban tátogatja meg Budapestet Budapest, november 26. (Budapesti saerfcesz­ő Bégünk telefon jelentése.) A foudiapestt lapok s küzdik Mussolini (budapesti látogatásának érvét. A magyar sajtó úgy tudja, hogy Mnisso-

Next

/
Thumbnails
Contents