Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-26 / 271. (4120.) szám

— DOKTORRÁ AVATÁS. Orbán Józsefet, id. Orbán Sándor bilkei gazdálkodó fiiát szombaton d'étkrtán 1 órakor ámítják a jog- és lállamtudományok doktorává a prágai Károly­iegyetem jogi fakuiltásán. — AZ EGYESÜLT PÁRT HUSZTI VÁ­LASZTÁSI GYŰLÉSE. Húsz tró 1 jelentik: December 6-ára Huszt városában is kiírták* a községi választást. Jellemző a kormánypár­tok zavarosban halászó taktikájára, hogy a 86 mandátumért 87 párt verekszik. A cseh agrárpártnak egyediül 16 listája van. Az egye­sült országos keresziténysizocialista és ma­gyar nemzeti párt csupán egy listát nyújtott be, melyen a város őslakos társadalmának legjobbjai szerepelnek. Az egyesült párt husztii szervezete a közelgő községi választá­sokkal kapcsolatban az elmúlt vasárnap nagy­szabású népgyülést tartott, amelyen a kárpát­aljai kerületi pártvezetőség részéről Hok'ky Károly szenátor és Köszörű Károly ügyvezető főtitkár jelent meg’. Vig János helyi elnök üd­vözlő- és megnyitó beszéde után Hokky Ká­roly szenátor a hatalmas közönség által lel­kes figyelemmel hallgatott beszámolót tartott a politikai helyzetről. Majd Köszörű Károly gyújtó hatású beszédéiben buzdította további kitartásra és összetartásra a huszti magyar­ságot és őslakosságot. A forró sikerű nén:0rvü- lés Vigh János köszönő szavaival ért végét. — HALÁLOZÁS. Budapestről jelentik: Özv. he­gyezi Hegyessy Lászlóné, született giczi, assa és ablanckürti Ghyczy Mária november 22-én, életé­nek 74. évében elhunyt. A megboldogultban dr. Hegyessy Gyula miniszteri tanácsos és dr. Hegye9- ey László, a „Hangya11 főtisztviselője édesanyjukat gyászolják. — UJ ISKOLÁK FELSŐCSALLÓKÖZBEN. Felső­csallóközi tudósítónk jelenti: Az uj tanév kezdeté vei Csallóköz felső részében több uj magyar iskola nyílt meg, illetőleg nyert bővitést. Nagy lég község­ben kéttanerős, római katolikus iskola épült, amelyhez az országos választmány legutóbbi ülé­sén szavaztak meg 30.000 korona összegnyi orszá­gos segélyt. A tanítás egyelőre még a régi épület­ben folyik. Elkészült a kislégi, kéttanerős községi iskola is, amelyben már tanítanak. Ez az iskola 90.000 koronás államsegélyben részesült. Ugyan­csak befejeződtek a nagyabonyi háromtanerős isko­la építési munkálatai is, mely iskolát a község épí­tette fel, de a reformátusok hozzájárulásával át­adta a katolikus egyház kezelésébe. Ennek az isko­lának a negyedik osztálya már szervezés alatt van, engedélyezése a legrövidebb időn beiül megtöríé- nik, az osztály azonban egyelőre a régi iskolaépü­letben nyer elhelyezést. C&éfán, ahol eddig bérelt helyiségben tanítottak, egytanerős községi Iskola épült. Az államsegély elnyerése után felépítik a tanítói lakást. Doborgazon az egytanerős állami is­kolához a község saját erejéből uj tantermet épí­tett, úgyhogy az iskola kéttanerőssé lesz. Cteenkén, ahol eddig nélkülözték a magyar iskolát, a tan ügyi hatóság két tanerős, községi jellegű iskolát engedélyezett. A község áldozatkészségével az otta­ni kultunházat alakították át az iskola céljaira, oly­képpen azonban, hogy ezáltal a kulturház jellege nem szenvedett csorbát. Tárnokon az eddigi egy­tanerős iskolát két tanerőssé szervezték át, az uj osztály ideiglenesen a kulturházban nyert elhelye zé&t és a tanítás már folyamaiban van. — MI OKOZZA AZ EMBEREK ROSSZ SZOKÁ­SAIT ? Newyorkból jelentik: Dr. Ernest Adley, a washingtoni lélektani intézet biológiai osztályá­nak az igazgatója a/z ember három rossz szoká­sát, a hazudozáBt, az iszákosságot és a túlzott dohányzást arra vezeti vissza, hogy ezeket az embereket csecsemőkorukban rendszertelenül táp­lálták. A pontatlan táplálás kétségbeojti a sze­gény, tehetetlen csecsemőt és iha ez állandóan is­métlődik, 'Úgynevezett negatív!zrrnus alakul ki lel­kűkben. Ez a negativizmus, amelyet makacsság­nak 1* nevezhetnénk, később felnőtt korban égyre több bajt okoz, és legtöbb rossz szokás oko- jfcójávÁ válik, ' í 1936 november 26, csütörtök. KBnBHnOHHi tistvenegy és fé! millió a fedezetlen hiány Sziovenszká költségvetésében Kállay és Stodola viszont optimisták Pozsony, november 25. (Pozsonyi ezierfceezfő- ségüiniktöh) Szerdán détótött ülit össze Szlovem- szfcó otmzógoe képvise-őtestülote, hogy letár­gyal ja az 1937. évii kölrteégveitést. A rendes ezJüikségtet 279.209.612 korona, a rendkívüli szülkeégleít 19,386.903 korona, a ‘be­ruházási szüíkségüie-t pedig 136,029.538 korona. Az összes szükséglet tehát 434,626.053 koro­na, amellyel szemben 71,629.417 korona fede­zetlen hiány mutatkozik. A Mányit a beruházási kölcsönből és az ors»áigos kórházaik háitrálélkos gyógykölteégéruelk követe­léséiből, továbbá a hátráíékos országos pótllé- kokból kívánják fedezni. A tartományigyölés mai Ülését Oirszáigth Jó­zsef országos eílmöík rövVidel fiéltizenegy óra előtt nyitotta mag. Az ülés eleijén feloVasta dir. Benes köztársasági elnök irodájának köszö­nő levelét a november eteeji pozsonyi fogadta­táséit. Ezután dr. Káiilay József volt miniszter, fő­előadó közei ötnegyedórás beszédben ismertette a költségvetést. Kissé elkésve került most a költségvetés a tartooiánygyülés elé, mondotta, de ennek oka az volt, hogy a költ­ségvetés össze ámításánál tekintetbe kellett ven­ni egyrészt az eflmult évek gazdasági válságá­nak következményeit, miáisrés®t viszont a most kezdődő gazdasági felliendiülés hatásait is. Kü­lönösen az erdőgazdálkodás terén mutatkozik örvendetes javulás, ami rendkívül fontos Szilo- venszfcóra nézve, mert ez a gazdasági ág oko­zott eddig a legtöbb gondot. Az ország kezd lassan kilábalni a válságokozta nehézségekből. Beszéde végén annak szükségességét hangoz­tatta, hogy az önkormányzatok hatáskörét ki kel bővíteni. Zsiirikó János, a pénzügyi bizottság tagja M- szóilailásálban nem osztotta a főelőadó optimista nézeteit, mert szerinte a gazdasági föllendülés jeleit Szüiovenszkón még nem lelhet érezni. Tizenegy párt harcol az igiói városi mandátumokért Lőcse, november 25. (Saját tudósítónktól.) Közöl­tük, hogy Igló városa december 6-án választja meg uj képviselőtestületét. Jelentettük azt is, hogy a pártok között tárgyalások folytak a megegyezéses választás ügyében, ami lehetővé tette volna, hogy a tetemes listanyomtatási költségeket megtakarít­sák. A mozgalom nem járt eredménnyel, a mag­állapodás neon sikerült és igy minden párt külön jelölőlistával indul a választásiba. Vasárnap délig, a jelölőlisták beadásának határ­idejéig tizenegy jelölőlistát adtak be. Az egye­sült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt az igiói egyesült német párttal közös listán vesz részt. A szövetségnek, amelyben egyaránt vannak ma­gyarok, németek, szlovákok, mint eddig, ugv a jövőben is az a célja, hogy Igló gazdasági és kul­turális élete rendezett legyen és a nemzetiségek közt testvéri viszony álljon fenn. Az igiói őslako­sok remélhetőleg okultak a múlt példáin és nem fogják megengedni, hogy a társadalmi rendet fel­forgatni szándékozó pártok kerekedjenek leiül s ezek döntsenek majd a város és a polgárság vagyo­na fölött s ezért első rendű érdeke minden igiói polgárnak, hogy az egyesült párt listája minnél nagyobb sikert érjen el. A lista úgy van összeállítva, hogy azon ott szere­pelnek Igló legérdemesebb polgárai, németek, ma­gyarok, ezlováko-k nemzeti különbség nélkül. Az egyesült párt jelöltjei a következők: dr. Tescbler Antal, főorvos; dr. Företer Lajos ny. kehóigazgató; dr. Marschalkó Elemér, ügyvéd; Koromzav Fr gyes, gyáros; dr. Sdholtz Márton, ügyvéd; Kral Aladár mérnök, gyáros; Hornicsek Elemér, asztalos; Rotter Gyula, birtokos; Hansányi Mihály, nyugdíjas; För- ster Sándor, kereskedő; dr. Marschalkó. József ügy­védjelölt; Halász Ferenc, kereskedő; Sárosey Imre, nyugdíjas; Klen Károly, építész; Beck La os. h va- talnok; Langh József, hivatalnok; Jantner Auréi, birtokos; Király István, nyugdíjas. Prágai emigrációban érte meg ótvesedíb születésnapját Toístoj u.oisó magántitkára Háromszázötven magyar a Vatikánban A pápa fogadta a római ünnepségekre érkezel! magyarországi résztvevőké! h■ A Prágai Magyar Hírlap munkatársától ■■ Róma, november 25. Több különvonattal sok­száz magyar érkezett Budapestről és a magyar vidékről Rómába, hogy jelen legyen a Horthy Miklós kormányzó tiszteletére rendezett ma­gyar—olasz ünnepségeken. A pápa audiencián fogadta a magyarokat. Hétfő délben hatalmas autókárokon érkeztek a magyar vendégek a Szent Péter-térre. A Por- tone di Bronzo előtt magyar beszédtől volt han­gos a vatikáni bejárat impozáns oszlopcsarnoka. * Pápai audienciák napján mindig óriási tömeg tolong a Vatikán palotája előtt. Legtöbb az olasz zarándok. De állandóan nagy csoportok verődnek össze a világ legkülönbözőbb nyelvű vidékeiről. Mert senki se mulasztja el, ha Rómába jön, a pápai audienciát — katolikusok és másvallásuak egyaránt. Szinte profánnak látszik, amikor az idegenfor­galomban divatos nemzetiszinü zászlók alatt összetoborozzák az audienciára készülőket. De ez kikerülhetetlen külsőség és a profánnak ér­zett atmoszféra csak az uccán érvényesül. Mert mikor a beláthatatlan sorokban kígyózó tömeg fölvonul a pápai palotába, már a Vatikán mél­tóságteljes, áhitatos légköre lesz úrrá az embe­reken. Egy audiencia külsőségei Természetesen sötét ruhában illik megjelenni a pápa előtt. A hölgyek ruhája ne legyen de- koltált vagy rövidujjas; általában fekete sált szokás viselni az audienciákon. A könnyű, csip­kés fekete vállkendők a Szent Péter-téren egy üzletben kaphatók. Az audienciára várakozó magyarok elegán­sak. Frakkos urakat látni. Fekete, kicsit talán föltűnően is elegáns toalettekben hölgyeket. De már említettem, hogy a külsőségek ebben az esetben másképen hatnak az uccán, mint a pápai fogadótermekben. A bejáratnál svájci gárdisták állnak őrt színes, festői uniformisban, hosszú alabárdra támasz­kodva. Uccai nyüzsgés és megindult izgalom van a le­vegőben. A magyarok 350 tagú csoportját Luttor Fe­renc prelátus, a vatikáni magyar követség ká­nonjogi tanácsosa vezeti. Lassan halad a renge­teg ember a lépcsőkön. Két emelet magasságban egy udvarra érünk, ahonnan már a vatikáni fo­gadótermekhez vezet egy emeleti díszes föl­járat. A pápa fogadótermei A fogadótermek beláthatatlan sora nyílik a vatikáni palota egyik szárnyában. Hatalmas termek, fehérrel lefüggönyözve, a falak végig bíborral, zölddel, lilával vannak tapétázva és ugyanilyen szinü szőnyegek bo­rítják a padlókat, A magyarokkal egyidejűleg számos más zarán­dokcsoportokat is fogad a pápa. A puha padló­kon nesztelenül mozognak az emberek. Körülbelül százan állnak föl cgy-egy terem­ben tömör félkörben. Az ajtók előtt kétoldalt hatalmas termetű, kucsmás pápai csendőröket látni. Palotaőrök sürögnek. A zarándokcsoportok vezetői pedig néhány szóval az audiencia lefolyását magya­rázzák. . Sokáig kell yárnt ' Először a magánkihallgatások kerülnek sorra és a szükebb csoportok fogadása. Éppen néhány pap vonul át előttünk. Hamar megtudja minden­ki, hogy menekült spanyol papok voltak. A tömegaudienciákra egy óra után kerül sor. Az audiencia lefolyása A nagyobb csoportok fogadása úgy történik, hogy a Szentatya végigmegy a fogadótermeken és termenként megáldja a zarándokokat. Csengő jelzi, hogy a pápa közeledik. Feszült várakozás és áhitatos csönd tölti meg a levegőt. Egy távoli teremből taps hallatszik. Olaszok tapsolnak. Ilyen a 6zokás, ezzel ünnepük a katolikus egyház fejét. Magyaroknak ez szo­katlan. Néhány magyar kispap halkan magyarázza ezt a tipikusan olasz szokást. — Olaszországban a templomokban is tapsolnak — mondja egy élénk­piros reverendás kispap. A német és magyar kispapok közös színe ez. Hozzátartoznak Róma szépségéhez; a nép is szereti őket és közkedvel­ten „gamberi cotti"-nak — „főtt rákoknak" hívja őket.,. A pápa áldást oszt „II Santo Padrel" — A Szentatya: jelenti egy pálotaőr. És észrevétlenül, halkan, belép XI. Pius a terembe. Néhány egyházi előkelőség ki­séri. A teremőrök vigyázban állnak. Az ajtókat becsukják s a zarándokok letérdelnek. A Szentatya megáll a terem közepén és a térdenállók felé fordulva csöndesen, de meg­győzően mondja el a latinszövegü áldást. Jobb­kezét kicsit felemeli. Friss és szeüd arca jósá­gosán, szeretetteljesen néz, A latin szavakat olaszos kiejtéssel mondja. Békés csönd száll le a meghajtott fejeikre. Egy pillanat volt az egész: XI. Pius szavai elhangzottak. A pápai áldást inti még a tiszta fehérreverendás Szentatya keze és máris to­vább megy a következő teremig. Vége az audienciának, A katolikusok keresztetvefnek, a másvallásuak némán felállnak, de. mindenki érzi, hogy a test­véri szeretet, az emberi finomság, a lélek üzent ,és jóra intett ebben a rövid pillanatban. A türelem, a béke, a megértés szólt a lélek­hez. És utána*.. Fényképész v3r a Vatikán udvarán. Megörö­kítik a zarándokok csoportjait. Régenhallott magyar tájszólások közt me­gyünk le a lépcsőkön. 350 magyar volt itt együtt. Már izgatottan, vagy meghatódva tár­gyalják a pápai fogadás részleteit. Lesz miről mesélni otthon ... Régen hallottam ennyi magyar szót. Magya­rok közé keveredtem az idegen városban, hogy jelen legyek római ütjük egyik felejthetetlen él­ményénél. ök most visszaszállnak az autókárokba. Már csak néhány magyar szófoszlány jut el hozzám. Leülök egy pillanatra s körülöttem újra csu­pa olasz szó hemzseg. XI. Pius finom arcát látom s fülemben ma­gyar szavak csengenek. Távoli békesség... Tá­voli otthon, Dr, BORSODY JSTVAN. Prága, november 25. Bulgakov Bálint orosz iró, Tolsztoj Leó utolsó magántitkára, aki Prá­gában él emigrációban, november 26-án tölti be ötvenedik életévét. Bulgakov rendezte Tolsztoj halála után a nagy orosz iró hagyatékát. Nagy feltűnést keltett 19M-ben, mikor Bulga­kov felhívást fogalmazott a háború ellen, ame­lyet Tolsztoj barátai és elvtársai Írtak alá. Bul- gakovot a kiáltvány nyilvánossá gr ahozása után Tolsztoj házában, Krasznaja Poljanaban letar­tóztatták és tizenháromhavi börtönre ítélték. Élményeiről a börtönbüntetés kitöltése után könyvben számol be, amelynek címe: „Eszmél­jetek, emberek, testvérek!" Későbben a Moszk­vában felállított Tolsztoj-muzeum szervezését végezte, a forradalom kitörése után pedig a szel­lemi és vallásos mozgalom élére állt. A bolsevi- kiek elől kénytelen volt Prágába emigrálni csa­ládjával együtt. Azóta itt él és tovább dolgozik kulturális, vallásos és erkölcsi téren. Számos előadást tar­tott Prágában és egyéb nagyvárosokban, ezen­kívül német és cseh nyelven három nagyobb könyvet adott ki Tolsztojról és tanairól. Utolsó könyvében azt vitatja, hogy Tolsztoj eszméinek folytatója Gandhi. Bulgakov Prágában megalapította és azóta is vezeti az orosz emigráció kultúrtörténeti mú­zeumát, melynek céljaira több termet bocsátot­tak rendelkezésére a zbraslavi kastélyban. A múzeumban ‘képek, szobrok, arcképek, fényké­pek, tervezetek, kéziratok vannak felhalmozva, egyáltalán minden, ami az emigráció történetét, életét és működését jellemzi. — ANGOL TÜDŐSÖK TANULMÁNYÚTJA A TÁTRÁBAN. Lőcsei tudósítónk jelenti: Az utóbbi klőben számos európai hírű tudós járt a Szeipes- ségen főleg a Tátrában és itt elsősorban a javo- rinai erdőségekben tettek tanulmányutat. Töb­bek között itt járt Phylis Barcley Smitlh angol ornitológus, továbbá dr. R. Nell Chrystall, az ox­fordi egyetem tanára, aki itt főleg a fenyő pusz­tulásának okait kereste és megállapította, 'hogy a chertmus nustinia nevű rovar pusztítja a fe­nyőt. Hollandiából dr. Oordt van G. J. tanár járt a Tátrában és szintén tudományos kutatásokat végzett. — 18 ÉVIG SZÁLKÁT HORDOTT A SZEMÉ­BEN. Egerből jelentik: Hagen Istváu 3-1 éves ke- recseni földművesnek 18 évvel ezelőtt tövis fúró­dott a szemébe. Azóta kínzó szemfájdalmakról panaszkodott, de csali most ment orvoshoz. Az egyik szemére vak emberen az irgalmasok egri kórházában műtétet hajtottak végre és szeméből 10 milliméter hosszú tövisdarabot távolítottak el. — SÁRGA FERENC MEGKEZDTE PÁRBAJ- SOROZATÁT. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jelentettük, hogy dr. Sárga Ferenc, a romantikus pesti leányszöktető közel egy tucat társaságbeli személyt provokáltatott s a döntő­bíróság párbajképesnek jelentette őt ki. Sárga Ferenc ma meg is kezdte már párbajainak soro­zatát. Szerdán reggel két pisztolypárbajt folyta­tott le a máriaremetei erdő egyik tisztásán. Elő­ször dr. H. A. állott ki Sárgával. Egyszeri go­lyóváltás volt, de a felek egyike sem talált. Pár­baj után a két fél kibékült. Röviddel azután dr. Sárga Ferenc kiállott a második párbajra. Itt Kovács Sándor banktisztviselő volt az ellenfele. Ugyancsak egyszer váltottak golyót s a párbaj során Kovács balkarján könnyebben' megsérült. A párbajorvos (bekötözte, majd az egyik szana­tóriumba szállította. A felek uem békültek ki. A rendőrség tudomást szerzett a párbajokról, megtette az intézkedéseket, ihogy a további pár­bajokat lehetőleg meg&kadál/tízxa. A

Next

/
Thumbnails
Contents