Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-26 / 271. (4120.) szám
f 1936 november 26, csütörtök. ^^gai-ANag^arhtklm* Kis törlésekkel megszavazták a lövő évi költségvetést A költségvetési bizottság záróülésén Holota a községek és városok szanálását sür- gette ■ Kalfus bevallotta, hogy a devalváció egymagában nem hozza meg a gazdasági föllendülést ■ „Mivel más államok is devalváltak, voltaképpen semmi sem változott" Prága, november 25, A költségvetési bizottság ma délelőtt tartott ülésén megszavazta az 1937. évi állami költségvetést Remes főelőadó indítványára a bizottság magáévá tette a koalíciós klubok ama módosító javaslatát, amellyel a költségvetés számos kiadási tételét csökkentik. A törlések E csökkentések a következők: A törvényhozó testületek fejezetében: üzemi kiadások 960 ezer koronás tételét 940 ezerre, a parlamenti nyomtatványok tételét 800 ezerről 770 ezerre szállítják le. A miniszterelnökség költségvetésében a külön munkák díjazásának tételét 253 ezerről 233 ezer 600-ra, a tudományos szakvéleményezések és fordítások diját 66 ezerről 56 ezerre szállították le. Az alkotmánybíróság 60 ezer koronás költségét 40 ezerre szállították le. A külügyi tárca költségvetésében az írói és fordítói tiszteletdijak 680 ezer koronás tételéből 80 ezer koronát vettek le. A külföldön élő csehszlovákok kulturális és népjóléti egyesületeinek segélyét 1.1 millióról 1 millióra apasztották s a külföldi kulturális és emberbaráti akciókon való részesedés költségeit 2 millió 650 ezerről 2.5 millióra szállították le. A nemzetvédelmi költségvetésben az irodai átalány 1.55 milliós tételét 1.49 millióra, a minisztériumi könyvtár 100 ezer koronás tételét 60 ezerre csökkentették, a központi statisztika 3 ezer koronás szükségletét teljesen törölték, a hadseregbeli testnevelési versenyek rendezésére szánt 739 ezer koronából 100 ezer koronát töröltek. A polgári testnevelő egyesületek segélyezésére szánt 73 ezer koronát 50 ezerre, a katonai erkölcsi nevelésre szánt 620 ezer koronás tételt 500 ezerre, a katonai nevelésre szánt 500 ezer koronás tételt 400 ezerre húzták le. A kép- és emlékgyüjtemények kiegészítésre szánt 217 efer koronát 200 ezerre, a légionáriusok telepítésére szánt 5.5 milliót 5.42 millióra csökkentették. Az iskolaügyi minisztérium tárcájában a didaktikai és pedagógiai törekvések 980 ezer koronás tételét 930 ezer koronára, a tudományos készülékekre és berendezésekre szánt 1.5 millió koronát 1.35 millióra, a külfölddel való kulturális kapcsolatok ápolására szánt 3 millió 618 ezer koronát 3 millió 518 ezer koronára csökkentették, a zene művelésére szánt 3.25 milliót 3.5 millióra s az irodalom .és művészet támogatására szánt 500 ezer koronát 550 ezerre emelték. Az építésekre, átépítésekre és ráépítésekre szánt 250 ezer koronát 200 ezerre szállították le. A földművelésügyi minisztériumban az uti- átalány 60 ezer koronás tételét 55 ezerre, a földművelésügyi múzeumnak 350 ezer koronás tételét 300 ezerre, ,,az állami intézetek karbantartása tételét 4 millió 350 ezerről 4 millió 325 ezerre s a mezőgazdasági kísérleti állomások hivatalos kiadmányaira szánt 150 ezer koronát 135 ezerre szállították le. A közmunkaügyi tárcában a szubvenciók 80 ezer koronás tételét 70 ezerre csökkentették. A vasutügyi minisztérium költségvetésében a központi iroda szükségletére szánt 915 ezer 800 koronás tételét 900 ezer 800 koronára, a „vegyes kiadások" tételét 135 ezer 500 koronáról 120 ezer 500 koronára, az újsághirdetések dijának szükségletét 326 ezerről 296 ezer koronára csökkentették. A népjóléti minisztérium költségvetésében a központi könyvtár 45 ezer koronás szükségletét 30 ezerre s a „Szociális Intézet" 60 ezer koronás tételét 55 ezerre csökkentették. A pénzügyminisztérium költségvetésében „a pénzügyi igazgatás reorganizálásával kapcsolatos vegyes kiadások" 400 koronás tételét 370 ezerre szállították le. A kormányjavaslat szerint tehát csak a köz- társasági elnök és irodája, a belügy-, unifikációs minisztérium, legfelső közigazgatási bíróság, a postaügyi minisztérium és a nyugdíjasok tárcáját szavazták meg. Az állami üzemeik költségvetésében az állami dohányjövedék bevételeit és kiadásait is 20—20 millióval szállította le a bizottság. A pénzügyi törvény A költségvetési bizottság ezután az 1937. évi állami pénzügyi törvény megvitatásához látott. RemeS főelőadó kiemelte, hogy a jövő évi pénzügyi törvény nem tartalmazza az államadósság törlesztésére és kisorsolására vonatkozó intézkedést. Ellenben felvette az uj pénzügyi törvény azt az intézkedést, mely szerint a zárszámadásban külön feltüntetendő a hitelre eszközölt beruházás és a folyó bevételekkel rendesen fedezett munka. A vitában Kopfiva kommunista bejelentette, hogy pártja nincs bizalommal a mai kormányrezsimmel szemben s ezért a pénzügyi törvényt nem fogadja el. Rosche szudétaaémct kifogásolja, hogy sehol nincs intézkedés, mely, kimondaná, hogy a költségvetés összefoglaló füzete a pénzügyi törvény lényeges kiegészítő része. A pénzügyi törvény egyébként a pénzügyminiszter hatáskörét az elviselhető mértéken túl terjeszti ki, amennyiben nyolc esetben kimondottan újabb felhatalmazásokat ad a pénzügyminiszternek. Mire való ilyképpen a parlament és a takarékossági választmány? Holota János magyar zárszava Az állami költségvetés és a pénzügyi törvény vitájában utolsónak dr. Holota János képviselő szólalt föl. Beszédében bírálta a kiegyensúlyozott költségvetés legendáját. — Már az első áttekintésre látható — mondotta szó szerint —, hogy az az egyensúly illuzórikus. Ha a kormány a kiegyensúlyozott költségvetés álláspontjára helyezkedik, akkor ennek le kell vonni a konzekvenciáit is: egy fillérrel sem szabad többet kiadni, mint amennyit a bevételek végösszege mutat. Ez nem valósítható meg s ezért a költségvetési egyensúly jelszavát csak demonstrációnak vehetjük s nem realitásnak. A költségvetés összeállításánál a pénzügyminiszter túlzott optimizmust mutatott. Megengedem, hogy a bevételek nagyobb eredményt fognak fölmutatni, de csak azért, mert az adóév megváltoztatása miatt 1937-ben az adókat kétszer kell fizetni. Egyes adószámlákon is bevételemelkedésre számítanak, de ez csak átmeneti jelenség, éppúgy, mint .a depurációs eredmény is. A beMétedt ójtmetietileig növelő okok egyáltalán meim nyújtanak garanciát, hogy az emelt adóbevételek valóban befolynak. Minden jel szerint nem fognak befolyni. A bevételek számainak emelése még nem jelenti az állami pénzügyek kiegyenlitettA nehézségek a kiadás oldalán vannak. 1030-ben a zárszámadás szerint a hiány a bevételek oldalán mintegy egy- milldárdot tett ki, ezenkívül a kiadásokat is kétmilliárddal lépték túl. Ilyen zárszámadások után teljesen indokolt az a nézetünk, hogy a mostani „ költségvetés összeállításánál érvényesülő optimizmus indokolatlan és túlzott volt, mert az állami adósságok emelkedni fognak. Hogy az állam évTŐl-évre ne gazdálkodjék a jövő nemzedékek terhére, meg kellene honositaní az elvet, hogy az állam ne adjon ki ittötblbet, mint amennyi a tényleges bevétele. Ugyanezt kell megvalósítani az önkormányzatoknál s a betartásáért az illetékes funkcionáriusokat kell felelősekké tenni. KülSnfis adóvégrehajtások — Szlovenszkón az adókivetések, beszedések és végrehajtások módja semmivel sem enyhült. Az adóalapokat túlságos optimizr mussal állítják föl. Az adóbehajtások terén változatlanul alkalmazzák a kegyetlen esizkö- zöket, amiről sok interpelláció hangzik el. Hogy csak egyet említsek, a galántai járásban az adóhivatal valameny- nyi répatermelőnél a beváltott répa árát a cukorgyárban foglalta le. A gazda türelmetlenül várta ezt a pénzt, hogy adósságait rendezze, hogy valami télire- valóról, ruháról, lábbeliről gondoskodjék lerongyolt családja részére, de az adóhivatal ilyen meglepetést készített neki . . . Szanálni kell a községeket és városokat — A pénzügyi kormánynak sürgősen kellene gondoskodnia az önkormányzati testületek szanálásáról. A szanálási törvényt már ez év január elsején kellett vöd ina életbeléptéim. A kuratórium megalakult, gyülésezett, minden község számított a segélyre, már az év végién járunk g a központban nem történik semmi. Ha a kormány segíteni akar és van rá pénze is, akikor nem volna szabad adihimiszfra'tiiv nehézségeket csinálni. A községek és városok teljesen legyengülitek anyagilag, föltétlenül segíteni kell rajtuk még az 1906-dk év lezárása előtt A „kormányozható mérleg- fölöslegek" — Minden községnek és városnak uiilliós mérlegfölöslegei vannak, mert az adóhivatalban nem képesek tiszta elszámolást kapui, mert nincs joguk betekinteni az adóbeszedési kimutatásokba. E mérlegiölöslegek egyszer két millió, máskor félmillió körül ingadoznak. Ez a bizonytalanság a községek és városok költségvetéseit is teljesen illuzóriusakká teszi. Itt is rendet kell már egyszer teremteni. Úgy hallom, hogy a statisztikai kimutatások szerint a „sza- bályozható“ mérieglfölöslegek összesen 4 milliárdot tesznek ki. A városi statútumok — Igen fontos volna, hogy az önkormányzatok statútumait a mai időkhöz alkalmazzák. A nia hatályos statútumokat 12 vagy 15 év előtt alkották meg s ez alatt, az idő alatt bizony mégis csak megváltozott az élet. Úgy tudom, hogy mintegy húsz önkormányzat már régebben uj statútumokat dolgozott ki, de a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium azokat nem hagyja jóvá. így például Brünn váro6 is sürgeti az uij statútumot. Állami föladatok a községek terhére — Súlyos probléma az is, hogy a községekre és városokra egyre másra halmozzák az uj feladatokat, ügyköröket, de fedezetről nem gondoskodnak és a gazdasági és pénzügyi nehézségekkel örökösen küzdő községek maguk se tudják a szükséges pénzt előteremtem. Ennek ellenére az fölöttes hatóságok türelmetlenül sürgetik a községeken a rendeletik végrehajtását. Ügy gondolom, hogy legalább a rendkívül nagy kiadásokkal járó s közérdekű célokra az állam köteles legyen segélyt adni a községeknek. Itt van az államvédelmi kölcsön, melyből a községeknek semmit sem adtak, noha a polgárságnak a repülők ellen való védelme is ebbe a körbe tartozik. Nyugdijat a nyugdíjra jogosult hontalanoknak! —- Ismételten, meg kell emlékeznem az állampolgárság nélküli — hontalan — volt közalkalmazottak nyugdijairól. Tudomásom, szerint 350—-4C0 ilyen személyről van szó, vagyis a pénzügyi megterhelés nem mondható túlzottnak. Az elbocsátott közalkalmazottak száma is annyira csökkent már, hogy most végül megoldható volna problémájuk az állami költségvetés egyensúlyának veszélyeztetése nélkül. A nemállami óvónők és a megyei nyugdíjasok illetményeinek egyenjogúsítása is megoldásra vár. — És mert e fájdalmasan sürgős ügyeket a kormány a mai naipog nem oldotta meg, ezért a kormánnyal szemben nincs bizalmam s a költségvetést és a pénzügyi törvény javaslatát se szavazhatom meg. Remei válasza Remes előadó zárószavaiban Holota képviselő beszédére azzal reflektált, hogy az adófizetők 1'9-37-ben nem fognak kétszer fizetni adót. Nagyon kevés lesz az oly adófizetők száma, akik kétszer fognak fizetni. Bírságpénzek TrencséntepHt-részvényekre A pénzügyi törvény megszavazása során lényegesen átdolgozták a pénzügyi törvény javaslatának 21, szakaszát, amely a koalíciós pártok módosító javaslata szerint kimondja, hogy a jövedéki bírságokból létesített jótékonysági alap előlegeinek maradványa az állam javára esik; ez alap szabad rendelkezésre álló összegeiből 6 milliót fordítanak pénzügyőrségi épületek és vámhivatalok építésére. Az igy felépített házak az állam tulajdonába mennek át; az állam ez alap vagyonát három csehországi, egy morvaországi, továbbá a szlovenszkói Baka, Balog, Bese, Medve, Párkány, . Szakálos, Szesetyán(?),, Sizkáros, SzJtrázs, Nagycsalomja, Nagytárkány, Nagykeszi, Vrbovce s a kárpátaljai Técső pénzügyőrségi laktanyáira nemkülönben a trencséntepllci gyógyfürdő részvény- társaság részvényeire vezeti át. A pénzügyi törvény javaslatának többi részét változtatás nélkül hagyták jóvá. — A bizottság végül számos határozati javaslatot fogadott el. Kalfus pénzügyminiszter válaszbeszéde A vűrba végén Kaíllfus pénzügyimiinilszibeT hosz- szalbb beszédben váilaisaoilit a vita folyamán elhangzott painasaoíkra. A Iköltségvotéist kiegyensúlyozottnak mondja. Homokon épült saám- os'zilopoikért, úgymond, nem vállalna felMőis- 'ségeit. A devalváció A devalváció egyék hatása a devizaártfiollgumóikban nyilvánul. A 16 százalékos devalváció után pénzünknek a devailvállatlan értékeikhez viszonyítva 19.03 százalékkal alacsonyabb árfolyamot ; kiélieitt volna elérnie. A valóságban az árfolyam csak 13 százalékkal esett, a dollárhoz viszonyítva 17 százalékkal. Vagyis a devalváció a devizapiacon nem érvényesült teljes mértékben. A devalváció gazdasági következményed lassan jelentkeztek. Genifben nemzetközi konferencia voilt a deviza és behozatalii engedélyezéseik általános megszüntetéséről, de eredménytelenül végződött. A devalváció önmagában nem tekinthető oly eszköznek, amely a gazdasági javulást meghozhatná. Mivel sok állam hajtott végre hasonló devalvációt, helyzetünkben voltaképpen semmi sem változott, sőt ellenkezőleg, azt mondhatjuk, hogy amely államok nagyobb százalékkal devalváltak, azokkal szemben helyzetünk még nehezebb. Minden állam védekezik, hogy a devalváció hatásai az ő számlájára jelentkezzenek. Ez megnehezíti kiviteli iparunk versenyképességét. A hitelkamatláb újabb leszállításáról nem lehet beszélni. Az önkormányzati testületek panaszaival szemben azt állítja, hogy az államra még több gond hárul, mint az önkormányzatokra. Ezzel szemben az önkormányzati testületek bevételei szilárdabbak mint az államé. Szilovenszkó tartomány a söradóiból 5 milliót, a 77 szlovenszkói járás 77 milliót kap. A dohányjövedék 3154 németajkú alkalmazottat foglalkoztat, ami 35.7 százalék.-Szlovenszkón 79 kultúrmérnök kaphat állami alkalmazást, de nincs jelentkező. Bankfúziók Szlovenszkón A szlovenszkói egynémely bankok fúziójára vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak a bankügyek egyszerűsítése végett, mint azt a kereskedelmi bankok s a. kölcsönös földműves- pénztárak viszonyának kikristályosodása megkívánja. Ezek a tárgyalások a szlovenszkói pénzügyi érdekeltségek képviselőivel egyelőre az előkészítés kereteiben mozognak s arra irányulnak, hogy az emlitett problémát tartósan s gazdaságilag a legcélszerűbben oldják meg. A szeszgazdálkodás ktirikája kapcsán a miniszter visszautasítja azt az állítást, hogy a szeszértékesitő társaságnak a pénzügyminisztérium adóleirási kedvezményt nyújtott volna. Ugyancsak tagadta azt is, hogy titkos szeszalapok volnának. A jugoszláv kormány eltörölte a magyarokat sújtó néveiemzést Belgrád, november 25. Mint emlékezetes, 1927- ben Pri'bicsevics akkori belügyminiszter rendeletet adott ki, amely a magyar anyanyelvű tankötelesek névelemzését rendelte el és csak névelemzés alapján írathatták be a tanulókat magyarnyelvű iskolába. Az idegen nevű-eket- a szülök kénytelenek voltak állami iskolába járatni. Ez a magyarságét sújtó rendelkezés egészen mostanáig érvényben vo-l'b. A volt magyar párt vezetőinek közbenjárására Sztojovics közoktatásügyi miniszter a rendelotct hétfőn hatályon kívül helyezte és újabb rendeletben biztosította a szülök szabad iskolaválasztási jogát. A jövőben minden vitás esetben egyedül a szülő nyilatkozata dönti el az iskolaválasztás kérdését.
