Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-03 / 251. (4100.) szám
4 ^^OT-Mag$S&-HROJ5P 1936 november 3, kedd. Egyetemes magyar kulturünnep volt a kisebbségi magyar Írók budapesti estje Budapest, november 2. (Bűdapeeitű ezerfeeez- töségűnkitél.) Sokszor megáiUiapitoitbuk már a Prágai Magyar Hirlaip hasábjain, hogy a „leír rtobbeégd irodalom14 polgárjogoit nyert a magyar fővárosiban, hogy Idseblbségi íróinkat ismerik, szeretik, megbecsülik nemcsak az irodalommal hivatalból foglalkozók, hanem a magyarországi olvasó közönség* széles rétegei is. Az iűyen- fag'ita érdeklődésit nem lehetne állandóan fenntartani, sőt fokozná, ha tisztám a nemzeti szolidaritás érzéséből táplálkoznék s ha, a kisebbségi magyar irodalmiak téíaylegesen nem bermei- nénieik ki olyan értékeiket, amelyek telije joggal kérnek helyet a magyar kultúráiét mostanában annyira dús irodalmi, művészeti termelésében. Mert ha ez az érdeklődés pusztán a más életkörülményeik közé jutott testvér 6orsa és problémái iránt természetes odahajoiás volna és egyébként a kisebbségi irodalom színvonala messze mögötte maradna annak a kul- tuTfoiknak. amelyen az egyetemes magyar irodalom mostnában áll meg lehetne tölteni talán egy Ízben, talán két fejben egy-egy előadótermet közönséggel, de nem illethetne rendszeresíteni a kisebbségi írók budapesti vendégszereplését. vei elénk idézik majd a magyar életforma és magyar sors szellemi alakitó erőit, azért jó és igaz alkotások, mert a kisebbségi sorsnak nemcsak külső, de lényegi átéléséből születtek. Nem beszélnek programszerűen és tendenciával, hogy „én magyar vagyok és még hozzá kisebbségi sorsban élő magyar." De a művészi rendbe kényszeritett szavak zengése és zamata a versek ritmusa, a rímek csengése, a novellák életábrázoló stílusa és megmutató ereje, a gondolatfüzés módszere, a mondatok üteme, a jajdulás és ujjongás kifejezése, a földdel és csillagokkal, a világgal és Istennel való szembeállás bennük kifejezett módja, a tiszta művészet meggyőző, lényeget mondó erejével varázsolja elénk a magyarság lényegének vízióját. De miként a szellemidézők hite szerint a „jó szellemek" csak a hivő lélek számára jelennek meg, úgy ezekből a müvekből is csak a hivő és áhitatos lélek idézheti meg a maga gyarapítására, magyarságának és emberségének erősítésére, ezeket a lényegi I értékeket. Ezért kérem, tárják ki szivüket és lelkűket áhitatos szeretettel a „kisebbségi" magyar Írók megnyilatkozása felé ... Mert csak igy lehet élmény, gazdagító, erősítő élmény, a magyar sorsközösség szellemi találkozó-ünnepe ... Az írók és előadók a pódiumon Az áhitatos csendben végighallgatott bevezető szavak után Szombathy Viktor ült a felolvasó asztalihoz és előadta „Ambrus a bűvész" cimü kedves novelláját. Csallóközi paraszthistória ez, abból a műfajból, amelynek Szombathy annyira ismert, mesteri művelője. Ilyenfajta történetei sok derűt fakasztottak már és igen sok hívet szereztek egészséges humorának, íréi tehetségének. Ambrus Ambrus csallóközi parasztlegény büvészmestersé- get tanul ki és falujában tartja első felléptét. A kézügyességi mutatványok körül sok a hiba, de helyrebillenti a becsületet, amikor legénytársának gondolatát kiolvassa, mert a hetvenkedő legény képére jókora pofont ken le. Az pedig éppen ezt gondolta. Így a gondolati tudományban való jártassággal Ambrus megmentette a becsületet. — Kántor Pepa. a Belvárosi Színház művésznője kisebbségi költők verseiből adott elő és nagy 6Íkert ért el Mécs László „A királyfi három bánata" és I Tamás Lajos „Próféta" cimü költeményeinek művészi interpretálásával. Utána Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház illusztris művésze szavalt s különösen Reményik Sándor „Ahogy lehet" cimü versének megrázó előadásával aratott zajos sikert. Tamás Mihály „Csokoládé" cimü, kedves kis elbeszélését olvasta fel, amelyben Mihály fiának ée Juci leányának izgalmas napjait elevenítette meg, miket csokolá dórára s közben töltöttek. A két gyerek apjának regényét, amelyben egy csokoládégyár gyártmányáról is szó esik, titokban felküldte a gyárnak s most az egész család izgalommal lesi a várható mázsás csomagot. — Saskó Hilda, a magyar Operaháznak Trencsénből származó kiváló, fiatal énekesnője szlovák és erdélyi magyar népdalokat énekelt s különösen szlovák dalaival ért el őszinte, mély sikert. A program második felében szintén három szlovák népdalt adott elő és ezzel záródott is a program, mintegy annak a hirdetésével, hogy a szlovák-magyar kulturközeledés már nemcsak pium desiderium, hanem befejezett valóság. A program második felét erdélyi és vajdasági irók bemutatása töltötte ki. R. Simoni!y Margót, ismert előadóművészelővel egy-egy Áprily, Báírd, Csuka és Fekete verset szavalt, Tompa László maga adta elő verseit, Herczeg János novellát olvasott fel, Kántor József pedig bemutatta Berde Máriának erre az estére irt tanulmányát az erdélyi irodalom hőskoráról, a kezdet éveiről, az úttörőkről, a magvetőkről, akiknek két. legjelentősebbje: Benedek Elek, a nagy mesemondó és Kuncz Aladár, a Fekete kolostor szerzője, a Helikon kezdeményezője, már nincs az élők sorában. A gyönyörűen sikerült estélyről emelkedett lélekkel távozott a közönség. A budapesti Zeneakadémia nagyteinméfbein csütörtökön megitortoht estét — mint máir röviden jelentettük — Budapest Székesfőváros Néip- müvelési Bizottsága illesztette díszes rendezéseinek keretébe és a népművelési ügyosztály a jugoszláviai KESz és a Láthatár kisebbségi szende szerkesztőségének bevonásával rendezte meg a kisebbségi irodalomnak ezt a reprezentatív bemutatását. A miüisort a szemle egyik szerkesztője, Kántor József álUltotta össze meleg érzéssel és sok hozzáértéssel. Szlovenszkói, erdélyi és vajdasági költők és bók vonultak fel, köztük olyanok, akiket már jól ismer a magyaroirszági közönség is, de jócskám voltak köztük olyanok is, akiknek a nevét a legtöbben eiz alkalommal hallották először. Ha ezeket a rendezéseket valahogy központosítanák és tudatos program alapján szerveznék meg, jobb szolgálatot lehetne tenim ilyen módon a kisebbségi magyar irodalom ügyének és aiz érdeklődő közönségnek ás. így csak színeket, izeket kaptunk, de egyetlen költői, írói egyéniséggel sem tudtunk megismerkedni. A népművelési bizottságnak nagy szeretettel végzett munkáját a magyar főváros fóreo- öalkna kellőképpen honorálta, is. Elsősorban meg kell emlékeznünk arról, hogy rangot és elismerést jelentett a budapesti rádió nemes gesztusa, amellyel jó két órát szentelt a kisebbségi estnek és annak egész műsorát közvetítette. így nemcsak a teremben egy,begy ült ünneplő közönség, hanem az elektronok szárnyán soksok tízezer, otthonában csöndben ünneplő magyar lélek kapcsolódott egybe ezen egyetemes magyar kultunünmepen. A Zeneakadémia nagytermét pedig szép és előkelő közönség töltötte meg, öregek és fiatalok, férfiak, nők, rangos emberek, de egyszerűbb társadalmi osztályok sorából valók is, mintegy annak dokumientáiá- sáiul, hogy a kisebbségi irodalom iránti érdeklődésben egységes az egész magyarországi társadalom. A magyar fővárosban időző szlovénézkóiak közül 'is többen megjelentek, igy o,tt láttuk a Magyar írás szerkesztői gárdájának élén Szent- Ivány József nemzetgyűlési képviselőt is. Német Imre bevezetője Németh Imre országgyűlési képviselő emelkedett szellemű bevezetője nyitotta meg az ünnepi estet. — Tisztelettel és szeretettel köszöntőm — mondotta többek között ■— ennek a találkozó-ünnepnek hallgatóit és előadóit. Köszönöm sorrendben először azokat, akik ennek a találkozónak fizikai résztvevői: e díszes terembe gyűlt közönséget, az itt ülő hallgatókat, akikben megsajdult a szomjúság, hogy füllel és szemmel találkozzanak a magyar közösség szellemének más sorsban élő irodalmi munkásaival, köszöntőm *— testvéri szeretettel — az írókat, akik eljöttek ide hozzánk, fáradtságot győző hittel, hogy alázatos szolgálatuk büszke öntudatával nyújtsák át e találkozás szomjuhozói- nak ünnepi ajándékukat: szellemük tiszta borát; köszöntőm az előadó művészeket, akik áhitatos tisztelettel jöttek a cél szolgálatára és köszöntőm — különösen meleg szeretettel <— azokat, akik most messze- messze rádiók hangszórói előtt ülnek, várakozó füllel és e találkozás felé vágyakozó lélekkel, de akikhez csak e találkozó „hangjait" viheti el az antennák titokzatos szikrája a sötét éjszakán át... __ Azok az irodalmi müvek, versek, elbeszélések, esszék és dalok. — mondotta Németh Imre befejezőben —, amelyek itt ma elhangzanak és az irodalmi művészet erejéAz egyesült párt küveteli a kárpátaljai szóim életrehivását Prága, november 2. Megbízható forrásból nyert értesüléseink alapján a napokban ismeret- tűk a kormányzói jogkör megállapításáról szóló törvény tervezetét. A kormánypártok megbízottai a rendelettervezetek szövegét a napokban nyújtották át a kormányzónak s Hrabár kormányzó továbbította az iratokat a kormányelnökhöz. A kárpátaljai kormánypárti körök arra számítanak, hogy a minisztertanács rövidesen foglalkozni fog a javaslatokkal és a tervezett intézkedéseket a közel jövőben végrehajtják. Ezzel kapcsolatban az országos elnök személyének kérdése is előtérbe nyomult. Ismeretes ugyanis, hogy az uj rendezés mellett Kárpátalja élén nem országos elnök lesz, hanem a kormányzó s az országos elnök hatáskörét megosztják a kormányzó és az alkormányzó (vicegubernátor) között. Világos, hogy az uj rendszer életbeléptetésével kapcsolatban Rozsypal országos elnök nyugdíjaztatásának kérdése is aktuális lesz. Az eddigi rendelkezések szerint az uj rendszer bevezetéséig az országos elnök a helyén marad. A közigazgatási reformnak beillő törvény, illetve három kormányrendelet életbeléptetése elé Ung- vár városa nagy érdeklődéssel néz, mert a gazdasági élet föllendülését várja az uj szervezettől. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt elnöksége foglalkozott a tervezett kormányintézkedések kérdésével, azokat az alkotmánylevélben megígért autonómia előzetes szűkítésének tekinti s követelni fogja a békeszerződésben biztosított szojm- önkormányzat csorbítatlan bevezetését Egy német repülőgép katasztrófája — tíz halott Vakmerő életmentés Frankfurt, november 2. A „D—Alpe" utas- szállító repülőgép, amely Frankfurt és Ehrfurt között látja el a repülőforgalmat, vasárnap délután három óra körül a thüringiai erdőben levő Tabartz közelében lezuhant. A nagy viharban a szél a földhöz nyomta a repülőgépet, az felborult és darabokra zúzódott. A benzintartály felrobbant és a hatalmas repülőgép pillanatok alatt lángbaboTult. A gép vezetője, Fritsche pilóta, Winz szerelő, Kehle rádióstiszt és hét utas az életét vesztette a lángokban. Három utast sikerült megmenteni: ezek egy véletlen szemtanú, Simon főhadnagy vakmerő beavatkozásának köszönhetik életüket. A főhadnagy saját élete kockáztatásával hozta ki a három embert az égő repülőgép kabinjából. A katasztrófa okait hivatalos vizsgálóbizottság igyekszik felderíteni. Gazdag kulfurprogrammal indult a prágai MÁK uj munkaéve Prága, november 2. A prágai magyar főiskolások idei kulturévadjukat és mozgalmi mimikájukat nagy lendülettel indították meg. A MÁK már október 20-ár a közgyűlést hivott egybe, hegy a vezetőségben a végzett főiskolások üresen maradt helyeit fiatalabb tagokkal töltsék be. E közgyűlésen különben az egyesület visszatért a régebbi, bevált rendszerhez, amely szerint a választmány egy évre szóló megbízatása a tanév elején kezdődik. A MÁK választmánya e közgyűlés után a következő: elnök ónody Zoltán, alelnök Galló Tibor, titkár Haulik Antal, altitkár Wein István, kulturreíerens Sztamkay Szilárd, főpénztáros Kmetyi Ferenc, alpénztáros Petruska György, főkönyvtáros Brecher Gyula, alkönyvtáron Bro&ch Rudolf, ellenőrök Mankovicih Rezső és Lóeka Pál, jegyzők Csonthó Menyhért és Ri&ztvey Tibor, választmányi tagok Oeztényi Zroltán és O&eley Márton. * Az uj választmány lelkes mumkakészséggel nyomban megkezdte működését. Néhány napon belül a kör klubhelyiségeiben két nívós előadást is rendezett, amelyeken úgy a tagok, mint az érdeklődő vendégek tekintélyes számban jelentek meg. Első alkalommal Fekete Imre közgazdász ült az előadói asztalnál és Matolcsy Mátyásnak „A földreform műnkaterve" cimü könyvét ismertette és bírálta. Ezzel kapcsolatban foglalkozott az előadó a magyar mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok helvzetével s a magyarországi fölclreforxu-mozgalmaldcal. Az érdekes előadást nagy figyelemmel hallgatták s utána élénk vita fejlődött ki. * Dr. Pfeiffer Miklós kanonok, a prágai magyar főiskolások mindig szívesen látott vendége, s a katolikus magyar főiskolások lelkipásztora „Módszerek a történelmi kutatásban" címmel tartott nagyértékü és a tudományos munkára készülő főiskolások szempontjából rendkívül hasznos előadást. A tudós előadó gondolatmenetét érdemesnek tartjuk az alábbiakban röviden fölvázolni: A történettudomány, mely nem egyéb, mint az emberi múlt rendszeres és okszerű ismerete, az embernek a múlt iránti ösztönös érdeklődéséből fejlődik. A szájhagyományt énekmondók, regősök követik, ezek az egyes nemzetek hőseit és viszontagságait írják le, A politikai -hatalom szívesen szolgálatába állította a történőmet, hogy salát céljait a múlttal Igazolja, A val’ásos gondolat a történelmet az isteni gondviselés irányításával hozta kapcsolatba. A nép nevelői nagy súlyt helyeztek a történelemben rejlő nevelő és oktató elemekre. Kezdetben időrendi volt, később az események összefüggését kutatta, oknyomozóvá vált. Kezdetben inkább politikai kérdésekkel, főleg háborúval, békével és területváltozásokkal foglalkozott, később mindig nagyobb figyelmet fordított a művelődési, gazdasági és társadalmi kérdések fejlődésére. A szorgalmas adatgyűjtést a kritikai módszerek előtérbetolása egészítette ki a múlt adatainak kritikátlan és naiv elfogadása helyett. A történelem szellemében mindig követte korának mindenkori voaérgoodolstsit: románticizmust. idealizmust, materializmust, legújabban pedig a szellemtörténeti módszert. Fontosak a történelem segédtudományai, mint a régészet, oklevéltan, címer- és pecséttan, va’amint a történeti földrajz. A történelem haszna látókör- szélesbülée, azaz tanulmányút a múltba. Ez a jelen események helyesebb megítélésére vezet. Nagyon fontos a történelem nemzeti szempontból, mert a nemzeti jelen ée jövő sokban a nemzeti múltra támaszkodik. Minden tudományágra is többé-kevésbbé fontos, mert a fejlődés folyamatát történelem nélkül megérteni nem lehet. — Utána az előadó a történetírói munkát mutatta be saját történelmi munkássága, tapasztalatai alapján. Mint más tudományos munkánál is, a történetírásban három mozzanat van: 1. anyaggyűjtés, 2. elrendezés, 8. feldolgozás. Nagyon fontos a történelemtudományban is a lényegeset a kévésébe lényegestől megkülönböztetni. A forrástanulmányokban pedig a legutolsó forrásra visszamenni. Az előadást gyakorlati példák egészítették ki, amelyeket élénk hozzászólások s a tárggyal kapcsolatos kérdések felvetése követett, Ezek megtárgyalásával az előadás befejezése a késő éjszakába tolódott. * Mindkét előadással kapcsolatban a kulturrefe- reas felhívta a tagok figyelmét a MÁK ujrend- szerü kul turulunk áj án ak gazdag programjára s mindenkit arra kért, hogy erkölcsi támogatásával, érdeklődésével és aktív részvételével járuljon hozzá a kulturmunka eredményes voltához. Beszámolt az általa megszervezett négy (irodalmi, tudományos, művészeti, testnevelési) szemináriumnak megalakulásáról. A tagok meleg figyelmeibe ajánlotta a kör könyvtárát, amelyben igen sok értékes szépirodalmi és tudományos mü van. A csehszlovák tannyelvű középiskolát végzett főiskolások lelkére kötötte, hogy a könyvtár igénybevétele és az előadások hallgatása révén igyekezzenek kiegészíteni hiányos masryar irodalomtörténeti és történelmi tudásukat. Érdekes újítás a prágai MÁK klubéletében, hogy „Kult.urfigyelő" cim alatt a hirdetési táblán rendszeresen tájékoztatni fogja a kulturreferens a tagokat a megnézni, illetőleg meghallgatni érdemes prágai szinielöadásokról, operaelőadásokról, hangversenyekről, tudományos és mii ' i előadásokról, kiállításokról etb. A prágai MÁK uj vezetőségéből, a/, egyes mozgalmi csoportok erőviszonyaiknak megfelelő arányban vannak képviselve s ez a körülmény, valamint ónodv Zoltán elnök bizalomnak és népszerűségnek örvendő személye biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az eddiginél még fokozottabb és eredményesebb kulturmunka fog folyni a magyar akadémikusok egészét magában foglaló egyesületben, örömmel emlékezhetünk meg itt arról is, hogy ugyancsak a prágai MÁK kezdeményezésére november második felére összehívják Pozsonyba a Csehszlovák Magyar Akadémikusok Szövetségének (a CsMASz-nak) közgyűlését. Ez a fontos országos szerv, amely főiskolásaink különböző irányú mozgalmait és kezdeményezéseit harmonikus egységbe hivatott foglalni, négy évvel ezelőtt tartotta utolsó közgyűlését, így a három egyetemi város magyar ifjúsága delegátusainak országos összejövetele nemcsak fontos, de égetően aktuális is. Hotíza dicsírj a SííísssIm'ci Bukarest, november 2. A Dimineata vasárnapi számában interjút közöl dr. Hodia Milán miniszterelnöktől. Hodía nyilatkozatában azt hangsúlyozza, hogy a kisantant Európában oly szolidáris szervezetet képvisel, amely „államai politikájának nagyhatalmi jelleget kölcsönöz." Ami még nemrég utópia volt, később álom: akciós programunk valósággá vált. Érdekes, hogy a miniszterelnök szükségesnek tartotta hangsúlyozni a bukaresti lapban, hogy valamennyi csehszlovák kormánypárt egyformán támogatja a kisantantpolitikát: az agrárpárt éppen úgy. mint a többi koalíciós párt.
