Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-22 / 268. (4117.) szám

14 T>RXCAI-A\\GtoR-HlRLAI> 1936 november 22, vasárnap. Csehszlovákia is csatlakozik a valutaegyezményhez ? Prága, november 21. Az angol-francia-ame- rikai valutaegyezmény ezidő szerint látszólag bevált. Eredménye eddig abban nyilvánul meg, hogy sikerült csirájában elfojtani a francia frank elleni támadást Most a közös akciónak a legközelebbi célja az, hogy megakadályozzák az európai tőkének Amerika felé való gravitálását, mert ez a körül­mény ismét újabb valutarefleksziókban nyilvá­nulna meg, A tőke Amerikába való áramlása, amely végül aranyáramlássá változik, mindhá­rom államnak kellemetlen. Ezért foganatosítot­tak Amerikában valutaellenőrzési intézkedése­ket. Mint ismeretes, Roosevelt a dollár további 50 százalékig terjedő devalválására kért enge­délyt. Ez súlyos fegyver a nemzetközi spekuláció ellen, amely a dollárvásárlásokkal és az aranynak Amerikába irányuló vándorlásával emelné az amerikai valuta értékét. így tehát ez az ellen- intézkedés is a kötött valutamegállapodás be­biztosítására irányul. A valutaegyezmény ered­ménye Svájcot is csatlakozásra csábította. Az utóbbi napokban olyan törekvések nyilvánul­nak meg, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az aranyblokk­hoz és a font-, valamint a dollárblokkhoz tar­tozó országok között bizonyos egyezményt Prága, november 21. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a földművelésügyi miniszté­rium elkészítette a fakitermelés szabályozására és a faszindikátus szervezésére vonatkozó kor­mányrendelet tervezetét. Minthogy a miniszté­rium által kidolgozott tervezet indokolása ki­mondja, hogy a fakitermelés szabályozására a faárak mostani színvonalának megtartása, s ez­által a fakitermelés rentábilissá tétele érdeké­ben van szükség, nem érdektelen kissé vizsgá­lat tárgyává tenni a belföldi faipar és a fapiac helyzetét. A belföldi faipart nem is olyan régen válság­ba sodorta az óriási fafölösleg. Mint ismeretes, különösen nagy volt a fölösleg a gömbfában. Az utolsó év folyamán a külön­féle lapjelentésekből is megállapítható volt, hogy a helyzet teljesen megváltozott s a faipar a fölösleg által okozott válságból a nyersanyag­hiány miatt kerül súlyos helyzetbe. A csehszlovákiai faipar állandóan panaszkodik az egyre nyomasztóbbá váló gömbfahiány miatt. Elsősorban a cellulózeipar az, amely a nyers­anyag hiánya miatt nem tud eleget tenni a kül­földi árukeresletnek. Kétségtelen, hogy a deval­váció folytán lényegesen javultak a cellulózeipar kilátásai, mert versenyképessé vált a nyugati piacokon, s készítményeiért értékes devizákat' szerezhet­ne, — ha volna áruja. Azonban a cellulózeipar ezt a kínálkozó alkalmat nem képes kihasz­nálni, mert nem áll megfelelő nyersanyag a rendelke­zésére. A tűzifa felhasználása pedig — amint azt az iparnak ajánlották — nem megfelelő, mert ebben az esetben az ipar nem volna képes állani a versenyt a külföldi, különösképpen a német iparral, A legérdekesebb a dologban az, hogy a cseh­szlovák exportőrök hajlandók aránylag olcsó áron fát szállítani Németország részére, s emel­lett a belföldi ipar nyersanyaghiányban szen­ved. A helyzet ugyanis az, hogy bár a nyers­anyag ára a múlt év óta kerek 30 százalékkal drágult, de a kedvező fekvésű erdőnagybirto­kok a fáért Németországban ennél is kedve­zőbb árakat értek el. A cellulózeipar számára az állami erdőkből jelentős mennyiségit nyersanyag van bebizto­sítva, azonban ez a mennyiség nem elegendő és a magánkjnálat teljesen hiányzik. Azért most illetékes körök mérlegelik annak a lehetőségét, hogy a belföldi ipart mi módon lát­hatnák el a szükséges nyersanyag-mennyiség­gel. Ilyen körülmények között nem tételezhető fel komolyan, hogy a földművelésügyi minisz­térium által elkészített tervezet volna az, amely a faipar mái válságán segíteni hivatva lenne, főképpen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a minisztérium a fakitermelési hányad csökkenté­sével akarja ezt a célt elérni. örök rejtély marad, hogy a minisztérium mi módon képzeli el a belföldi faipar és a fa­piac ellátását, ha a fakitermelési hányadot csökkenteni akarja. Ehhez valami magasabb matematika kell. Ké­zenfekvő, hogy a fakitermelési hányad feleme­lésével egyszersmind elesne a tervezett kétes fog sikerülni létrehozni, Ami Csehszlovákiának e valutablokkhoz való viszonyát illeti, ezidő szerint nincs semmi olyan konkrétum, amiből a viszonyok alakulására tel­jes biztonsággal következtetni lehetne. Szakértő körök nem kételkednek abban, hogy Csehszlovákiának a valutaegyezmény­hez való csatlakozása csupán időkérdés, Természetesen előbb egész sereg alapfeltételt kell megteremteni, amelyeknek e kérdésben döntő szerepük és befolyásuk van. A köztársa­ságra nézve nem lehet közömbös az értékes de­vizájú országokkal való külkereskedelmi mérleg alakulása. Ezért igen sok függ attól, hogy miképpen fog ki­alakulni a Franciaországgal való kereskedel­mi tárgyalások eredménye, mert köztudomású, hogy ebben a viszonylatban Csehszlovákia mérlegét néhány száz millió ko­rona terheli. Ezenkívül rendezésre szorul a Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal való kereskedelmi és fi­zetési viszony, mert Csehszlovákia csak biztos alapokon állva vonhatja le azokat a konzekvenciákat, amelyek a valutaegyezményhez való csatlakozásból foly­nak. Beavatottak hisznek abban, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása nem fog elhúzódni és Csehszlovákia rövidesen bekapcsolódik a valutaegyezményt kötő országok sorába. értékű szindikátus megszervezésének annyit hangoztatott szükségessége is. A kérdésben tegnap foglaltak állást a fafeldolgozással fog­lalkozó nagyiparosok. A csehszlovák nagyipa­rosok szövetségének helyiségeiben tartott ülé­sen részletesen megtárgyalták a faipar hely­zetét. Követelték a rendkívüli vágatásra vonatkozó 1936, évi 53. számú kormányrendelet novel- lizálását és pedig olyan módon, hogy a kor­mányt hatalmazzák fel arra, hogy egyszerű hirdetménnyel százszázalékos általános fa- kitermelési hányadot engedélyezhessen, amely mellett a fakitermelőknek máris jogukban áll­jon a bejelentés alapján százszázalékos há­nyad kitermelésére, ha megfizetik a 3 százalékos szindikátusi ille­téket. Ezt az illetéket a felnemdolgozott fa ki­vitelénél nem térítenék vissza. Követelték to­vábbá, hogy a vámtarifa 124. számú tételében foglalt fatételeket, amelyek eddig devizaeljárás alá estek, ne vonják engedélyezési eljárás alá és kérték, hogy a 134. számú tételnél a beho­zatali illetéket Y\ százalékra szállítsák le. Az ülésen utaltak arra, hogy a bányafában olyan hiány mutatkozik, hogy a széntermelés bizton­sága kerül veszélybe, ha azonnal nem engedé­lyezik 60 ezer köbméter bányafa behozatalát. A fafeldolgozó nagyiparosok követelték, hogy a szindikátus eddigi struktúráján — ha már a kormány mindenáron ragaszkodik hoz­zá — semmiféle változtatást se eszközöljenek, A szállítási kérdésekben követelték, hogy minél előbb vegyék revízió alá a faszállitási tarifa mos­tani rendszerét. Végül tekintettel a kormánynak az árdrágítás­sal szemben elfoglalt álláspontjára, leszögezték, hogy a fafeldolgozó ipar nem vonható felelősségre a készítmények árának emelkedése miatt, mert nem teljesedett az az alapfeltétel, hogy a nyersanyag ár.a nem fog megdrágulni. (—) A gépkocsielhelyezés októberi adatai. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint október hónapban a nyilvántartási hatóságnál 780 uj gépkocsit és 499 motorkerékpárt jelen­tettek be. Ezek közül 698 személykocsi, 79 te­herkocsi és 3 autóbusz volt. Az elhelyezett gép­kocsik közül 732 (93.8%) belföldi, 48 (6.2%) pedig külföldi gyártmány volt. Az elhelyezett gépkocsik közül (zárjelben a szeptemberi ada­tok) Skoda-kocsi 270 (255), Tatra 231 (228), Praga 114 (134), Aero 58 (96), Zetka 32 (45), Jawa 16 (14) és Walter 10 (16) volt. A motor- kerékpárok közül 477 (95.6%) csehszlovákiai, 22 (4.4%) pedig külföldi eredetű volt. (—) November 30-án kezdődnek meg a cseh­szlovák-német, kereskedelempolitikai tárgya­lások. A Metroipress értesülése szerint a csehszlovák-német kereskedelemipoiliitiikai tár­gyalások november 30-án kezdődnek unegtBer­linben s tekintettel a nagy anyagra, valószí­nűen Ihossizabb ideig fognak tartani. Érsekújváron megalakult 1° a magyar méhészegyesii’eiek l országos szövetsége ■ Érsekújvár, november 21. (Saját tudósítónktól.) A napokban hét nagy délszlovenszkói méhész-agyé- ( sülét delegátusai az érsek újvári Katolikus Körben ,] alakuló közgyűlésre ültek össze, hogy megalakítsák i a magyar méhészegyeeületek országos szövetségét, i A gyűlésen ott voltak a pozsonyi, komáromi, érsek- i újvári, galántai, vágsellyei, tornóci és a nyéki egye­sületek kiküldöttei. Joó István korelnök javas- t latára í egyhangú lelkesedéssel kimondották a magyar méhészszervezett megalakulását. Az újonnan alakult szervezet elfogadta a Klauzál 1 József által előterjesztett alapszabályokat és ideig- ’ lenes elnökséget választott. ( Elnökké Brcsztovszky Lajost, az érsekujvári iné- j hészegyesiüet elnökét választották meg. Alelnök i Joó István (Komárom) és Veress Károly (Nyék). . Titkár Klauzál Józseí (Érsekújvár), pénztáros < Molnár János számvevő (Érsekújvár), gazda Hangos Aladár. Az uj választmányt az alapszabályok jóváhagyása után választják meg. Ezt az alakulást már évek hosszú sora kisebb-nagyobb súrlódások előzték meg, amelyek nagyrésze nyelvi természetű volt. Tekintettel azonban arra, hogy Szlovenszkó magyar méhészete anyagilag és szervezetileg is olyan ma­gas fokon áll, hogy egymagában is teljesen életké­pesnek ígérkezik, ezért egyre erősebben nyilvánult meg a magyar egyesületek ama kívánsága, hogy önálló szervezetbe tömörüljenek. Az uj méhészszervezet megalakulása magyar nié- hészkörökben nagy lelkesedést keltett. Az alakulásnak rendkívüli jelentőséget tulajdoníta­nak és meg vannak győződve arról, hogv a szer­vezkedés a szakoktatás, a mézértékesités és az egész szlovenszkói magyar méihésztársadaloin gaz­dasági érdekeinek szempontjából felbecsülhetetlen jelentőséggel Ibii*. Az alakuló közgyűlés határozatban kimondotta, hogy* ezentúl is a legkorrektebb testvéri viszonyt kívánja fenntartani a szlovák egyesületekkel, és hogy a<z alakulásnak semmi politikai háttere nincs. Jugoszlávia mszdanyokat, vásárol Magyarországon Belgrád, november 21. A Jugaslovemsiki Kurír című lap közlése szeirőint Jugoszlávia kö­ze;! 50 vasúti mozdonyt, jeilzclkészülékeket és vil1J&nymiO*doinyokait akar vásárolni Magyaror­szágon a 90 mlMnyi kláringtairtozás kiegyenlí­tésére. Az ügyiben pénteken Budapestire utazott NaimO'VÍcs, a jugoszláv vasutak vezérigazgató­ja két szakértővel, hogy a magyar érdekelt, kö­rökkel a tájékozó tárgyalásokat fölvegye. Növelik a kölcsönös magyar­német behozatalt és kivite t I Berlin, november 21. A német-magyar gaz­dasági kapcsolatok ügyében a német és a magyar kereskedelmi bizottság november 10-én Berlinben megkezdett tárgyalásai véget értek. Mindkét bi­zottságnak alkalma volt, hogy a Németországot és Magyarországot érdeklő összes gazdasági kér­déseket barátságos szellemben behatóan megvi­tassa és megállapítsa az 1937. évi kölcsönös beho­zatal és kivitel keretét. A létrejött szabályozás 1 lehetővé teszi a kölcsönös behozatal és kivitel növelését. Tisztáztak ezenkiviil több technikai természetű kérdést, hogy a mostani gazdasági szerződések zavartalan végrehajtását megköny- nyithessék. Emelkedett Magyarország fabehozata'a Budaipest, november 21. (Budapesti eizerlkeiszitö- eéigünlk teueifonjielienhése.) Magyarország fa- belhozatala ebben az esztendőiben mendíkmili mérteikben m-egniövelkedeht. Ez év első kilenc •'hónapjában a magyar fabehoizaital 11.690 va­gonnal volt hőbb, mint a, murit év hasonló idő­szakában. Magyarország ez időszakban össze­sen 68.405 vagon fáit hozott be 34.8 miL’iió pen­gő értekben. Az emelkedés a tavalyik orz képest pengő értékben 7.4 millió. A beiho’zatailtiöbibiéit Csehszlovákia, Románia es Jugoszlávia között oisiziloitit meg. (—) Állampénztári utalványok forgalma. Az álilampiémztáxi utalványokban ezen a hé­ten igen kis forgalom bonyolódott le. Az 5%-os 1937-ben esedékes 101.85—102, az 1940. I. 1'5-én esedékes 5%-os 101.60—401.75, az 1987-ben esedékes 4.5 %-os 99.80—99.95, az 19‘37-ben esedékes 3.75 %-os 99.60—99.90, az 1938-ban esedékes 3.75%-os 99.10—09.45, az 1939-ben esedékes 3.75%-os állampénztári utalvány pedig 98.20—99.20 koronás áron ke­rült forgalomba. (—) Az általános nyugdíjbiztosító intézet igazgatótanácsa negyedik rendes közgyűlésén jó­váhagyta az intézet működéséről szóló jelentést. A biztosítottak száma 1936. január 1-től noyember 1-ig 6164-gyel, 161.701-re szaporodott. Az intézet­nél 973 újságíró van biztosítva. A munkaadói számlák száma 28.027. Az önkéntes biztosítottak száma október 1-én 4113. Elismerési illetéket 7051 személy fizetett. Az intézet január 1-től szeptember 30-ig 24 015 tagnak összesen 145 millió 778.000 koronát fizetett ki. Munkanélküli segélyt az intézet 1,982.000 koronát, a gyógyitás- ért pedig 4,423.000 koronát fizetett, ki. Az intézet a törvényes és az önkéntes járulékok fejében január 1-től szeptember 30-ig összesen 169.554.000 , koronát fizetett ká, v ­(—) A vidék villamosítása. (PVV.) A vidék rifla- mositását a gazdasági krízis fékezte. 1932. végéig 270 esetben engedélyeztek 203 millió korona se­gélyt. Összesen 5400 községet v.llamositottak, ezek közül 3100 Csehországban, 1530 Morvaországban és Sziléziában, 770 pedig Sziovenszkón fekszik. (—) Jó az idei len termés. A ikiözponiti lem-' szövciteég ötszáz tudósítójiánaik híradása állap­ján jelentésit adott ki. Ebből kitűnik, hogy az idei ilientermés néhány vidék kivételével kitü­nően sikerűit. A szövetség jelentése szerint az idei len rostja igein finom és kiadós lesz. (—) Az idei méztermés adatai. (PVV.) A statisz­tikai adatokból megállapíthatóan a köztársaságban a méztermés 3.5 millió, a viasz pedig 170.000 kg. A méz- és viasztermés értéke 46 millió korona. (—-) A kereskedelmi adók visszatérítése. A ki­vitel támogatását szolgáló kereskedelmi adók viszatéritésének kérdése még mindig nem képezi kormánytárgyalások anyagát. A kormánykörök azon a véleményen vannak, hogy először felül kell vizsgálni a kérdésnek a kivitelre gyakorolt elvárható hatását és csak azután lehet dönteni az adó visszatéri lésről, amelyet az illetékes körök elvben már a devalváció előtt elfogadtak. (—) Kifogások a faszindikátus által megálla­pított faárak ellen. A fakereskedők prágai szer­vezete elhatározta, hogy az országos szervezet­tel karöltve tiltakozó akciót rendez a faszindi­kátus ama határozata ellen,' amellyel a gömbfa árát több mint 5 koronával drágította köbméte­renként. (—) Phönix-ügy. A „Financní Informátor" jelentése szerint a Phönixre vonatkozó kor- ményrendelet készen van. Az említett lap jelen­tése szerint a biztositó intézetek 50 éven ke­resztül évente 14 millió koronával fognak hozzá­járulni az uj intézethez. (—) A müzsirkontingens felemelése. A hiva­talos lap közli az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 115.358/36. számú hirdetményét, amellyel a minisztérium az 1536. évi müzsir- kontingenst összesen 750.C00 mázsára emeli fel. (—) Bat'a cementet is akar gyártani. Hírek szerint Bat'a Olmütz környékén hatalmas ce­mentgyárat akar építeni, amelynek a termékeit nem csupán saját építkezési szükségleteire szándékszik kihasználni. Zlinben kijelentik, hogy ezzel még nem merült ki Bat’a gyártási programja. (—) Ankét a mezőgazdasági termények árá­ról. A ezllovemszíkói mezőgazdasági tanács nő­ve, mbar 30-án. amikótot nemde z, amucilyem meg fogjátk tárgyalni a mezőgazdasági terményeik riőálí’ikiási és elhelyezési viszonyait, valamint a mezőgazdasági tenmé'kiek ánáit. Az ülésen hatá­rozati javaslatot fognak elfogadni. (—) Bonyodalmak Lőcse fakitermelésének bérbeadása körük Tudósítónk jelenti: Közölte a PMH, hogy Lőcse város volt kormánybiztosa ez év elején szabadkézből eladta a városnak 1937—1942. évekre kitermelésre engedélyezett és évenkint 14.400 köbmétert kitévő famennyi­ségét, köbméterenként 38 koronás árban. A kor­mánybiztos e rendelkezését a polgárság egy ré­sze sérelmesnek találta és felebbezéssel élt a po­zsonyi országos hivatalhoz. A felebbezésben utaltak arra, hegy a súlyos anyagi válsággal küzdő városnak legfőbb bevételi forrását a fa- kitermelés képezi s ha a fát nem sikerül megfe­lelő módon értékesíteni, úgy a város még na­gyobb adósságba keveredik. Kérték, hogy a kor­mánybiztos intézkedését semmisítsék meg és rendeljék el a nyilvános árlejtésen való eladást. A város képviselőtestülete is foglalkozott az üggyel, a felebbezés indokait magáévá tette, mert a képviselőtestület véleménye szerint a tá­vozóban lévő kormánybiztosnak nem volt joga hat évre rendelkezni. Elhatározták, hogy a felebbezés soronkivüli elintézését kiildöttségileg fogják megsürgetni. (—) Máíyusföldi takarmánynövények termés­jelentése. Tudósítónk jelenti: Mátyusföldön a takarmánynövények az idén úgy mennyiség, mint minőség tekintetében rekordtermést hoztaL A lucerna holdankinti termése 50—60 métermá­zsa, a vörös lóhere 30—45, a török lóhere 20—- 25 mázsa termést adott, igen jól sikerült a ta­karmánytengeri is, valamint az egyiptomi gyöngyköles (szudáni fü). A réteket háromszor kaszálták és holdankint 60—70 métermázsa széna termett. A legelők jók s az állatok a jó időjárás folytán még most is kijárnak. Takar­mányozás szempontjából igen értékes a kukori­catermés is. A takarmányrépa holdankint 300— 450 métermázsát adott. (—) Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Mátyusföldön, Tudósítónk jelenti: Mátyusföl­dön az őszi vetési munkálatok befejeződtek. Az elvetett korai gabonák szépen fejlődnek. A ké­sőiek a kedvező időjárás folytán jól keltek. A gazdák már a tavaszi árpa és kukorica alá szántanak. (—) Emelkedett a bab ára a Vág völgyében. Tudósítónk jelenti: A Vág völgyében a bab iránt óriási kereslet indult. Különösen nagy a kereslet a szalontai, a gyöngyösi törpe és a nagyszemü lóbab iránt. A babárak a kereslet folytán 15—20 százalékkal emelkedtek. (—) A paprikatermelés kedvező eredménye. A Vág déli völgyéiben, Vágtsteiye, Vágbogisizüfalu, FanIkásd, Zsjgárd, Negyed, Gulá.uita és Tőimbe hajtáráibain a paprikateinmteés várakozásom felül síiikeirülit. A anafim'Oik inuk javában f-oilytátjáik a paiprilkateinmés átvételét, (—) Erdftmunkáshiány Kárpátalján. A „Lidővé Noviny“ hosszabb cikkben foglalkozik a kárpát­aljai faipar helyseiével s megállapít ja, hogy a munkanélküli enctőmunkásSágnak őszre .teljesen nyoma veszett, sőt, a megélénkült erdőkitermelési munkálatok folytán Kárpátalján erdönmnkásihiámy mutatkozik. Nyersanyaghiány fenyegeti a csehszlovákiai faipart Nem korlátozásokra, hanem a fakitermelési hányad fölemelésére van siükség • Vá'ság előtt a ceiiüözetoar ■ Az ipar e. hárítja az árdrágulás miatti felelősséget >

Next

/
Thumbnails
Contents