Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-15 / 262. (4111.) szám
akkor, amikor az ifctélő magyarok kultúrintézményeit még fillérekkel sem (támogatják. Milyen bánásmódban részesülnek a magyar kultur- egyesüielek? Magyar szempontból a diákság, az állástalan intelligencia gondozása is sérelmesen van beállítva a költségvetésbe, amely erre a célra 10 millió koronát mutat ki. A német és ruszin főiskolás ifjúság támogatására 6 millió koronát vettek föl, ami örvendetesnek mondható, de viszont sérelmesnek is, mert hiszen a magyarokról említés sem történik, pedig nekünk is jogunk lenne hozzá, hogy főiskolásaink támogatás okban részesüljenek. Neim különb a helyzet a művészetek terén sem, mert amíg a színházak támogatására például 18 2 millió koronát, tehát a tavalyinál 5 és fél millióval többet irányoz elő a költségvetés, addig ebből a jelentős összegből egy fillér sem jut a magyar színészetre. Pedig a magyarság évek óta hangoztatja kívánságait, de a kormány ezeket figyelemre sem méltatja. Népművelésre 2 és negyed millió korona van előirányozva, de ezen a téren a magyarság nemhogy támogatásban nem részesül, de még lépten- nyomon bürokratikus akadályokat kell legyőznie. Sokszor a legártatlanabb kulturö s s ze j öve te 1 e- ket sem engedélyezik. A pozsonyi rendőrség például nem engedélyezte, hogy a Toldy Kör az egyesület halottjairól Mindszentek napján megemlékezzék. Már egyenesen nevetségesnek mondható a galántai eset, ahol a járási hivatal neim engedte meg, hogy egy szüreti mulatságon Petőfi, Szabolcsba és Holtai verseit szavalják. Az ilyen eseteknek egész tömegét lehetne fölsorolni. Pedig az alkot- imánylevél értelmében támogatásra is igényt tarthatnak, mert amíg a cseh Jednotáknak, a Slovenská Ligának, a Mátkának milliók állanak rendelkezésére, addig a SzMKE-t, a Toldy Kört, a Kazinczy Társaságot és a tölbibi magyar kulturegiyesületet teljes mellőzés éri. Tánciskola államnyelven Esterházy beszéde további során rátért azokra a speciálisan magyar kultursérelmekre, amelyek óvek óta visszatérnek, amelyeknek S'zóvátétel'ét a parlamenti demokrácia lehetővé teszi ugyan, de a bürokrácia gondoskodik arról, hogy soha orvoslást ne nyerjenek. Mindenekelőtt azt a szellemet kifogásolja, amely a pozsonyi iskolaügyi referátuson uralkodik és amely tizennyolc év óta egyetlen magyar kérdéssel szemben sem tanúsított megértést. A magyarságnak határozott kívánsága, hogy az iskolák szelleme keresztény legyen, hogy a gyermekek leikéből ne öljék ki a nemzeti érzést és a tanári kar ment legyen minden politikai befolyástól. Mert a mai szellem szüli az olyan kirívó eseteket is, mint amilyen például a királyhelmeci. Egy ottani lakos a járási főnöktől tánckurzus megtartására kért engedélyt, amit a járási főnök meg is engedett azzal a kikötéssel, hogy „a tanításnak az állam nyelvén kell történnie.44 Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a királyhelmeci járás magyarsága a legutolsó népszámlálás szerint a lakosságnak 79 százalékát, magának Királyhelmecnek pedig |38 százalékát teszi ki. A magyarságnak közvetlen befolyáshoz kell jutnia a tanárképzés terén, mert különben a (magyar nemzetiség mindig akadálya lesz, hogy valakiből iskolaigazgató vagy tanfelügyelő legyen. Ennek előfeltétele a kulturális autonómia. A csehek élvezték az államfordulat előtt ezt az autonómiát s a magyarság sem kíván a maga számár egyebet. — A miniszterelnök ut bejelentette, — mondotta Esterházy — hogy a szlovenszkói iskolatanács fölállításáról szóló kormányrendelet már elkészült. Nem ismerjük a rendelet szövegét, mert bennünket ebben a tekintetben neim kérdeztek meg. Előre is kijelentjük, hogy ragaszkodunk a külön magyar iskolatanácshoz. Hegyen és mit tanul a magyar gyermek? Szó vétette Esterházy a magyar tankönyvek ügyét is s rámutatott arra, hogy a magyar gyermek még saját fezülővárosánalk magyar nevét sem tanulhatja meg. A csehszlovákiai magyar tankönyvekben a szinmagyar Csallóköz csak mint £itny Ostrov, a Duna mint Velky Dunaj, a Garam mint Hron, az Alacsony Tátra mint Nizké Tatry, Érsekújvár mint Nővé Zámky szerepel. Szükséges, hogy a miagyar gyermekek megtanulják a hivatalos elnevezéseiket-, de az is fontos, hogy a magyar elnevezéseket is megismerjék. A magyar múltat akarják minden áron az uj magyar generáció előtt eltüntetni. Ez az igyekezet nyilvánul meg a régi szobrokkal és emlékmüveklkeil tanúsított bánásmódban is. A magyar szabadságharc emlékei közül ugyszól- yán már egy sincs a helyén. , lg ló főteréről most készülnék eltáyolitajii a 1936 november 15, vasárnap. PHBBM A ktsantant és a fegyverkezési egyenjogúság Prága, november 14. (A csehszlovák sajtóiroda jelentése.) A csehszlovák külügyminisztérium a kisantantállamok kormányaival való előzetes megállapodás után a következő hivatalos jelentést bocsátotta ki: — A bécsi konferencia kommünikéjének ama részére való tekintettel, amely a fegyverkezési egyenjogúságról szól, a kisantant államai szükségesnek találják megemlíteni, hogy már 1933 májusában elfogadták a fegyverkezési egyenjogúság elvét, azonban azzal a föltétellel, hogy ez az elv kölcsönös megegyezés utján nyer megvalósítást és hogy pontosan megállapított biztonsági garanciák fognak nyujtatni, Be!grád: Belgrád, november 14. A bécsi értekezletről kiadott hivatalos közlemény a belgrádi illetékes körökben nem keltett nyugtalanságot. Azt mondják, hogy a bécsi határozatok — legalább is I • a kedved V,as\\a\\ó == ü l^t7vr'e' * Irta WWan azok, amelyek nyilvánosságra kerültek — nem okoznak újabb bonyodalmakat Középeurcpában s nem állják útját az együttműködésnek a kisantant és a római biok három állama között. Ami Ausztria és Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának kérdését illeti, erre nézve az illetékes jugoszláv körök kijelentik, hogy Jugoszlávia álláspontja — amely azonos a kisantant álláspontjával — a békeszerződések egyes rendelkezéseinek revíziója ügyében teljesen ismeretes, A kisantant az ilyen revízióhoz csak az előirt eljárási szabályzattal egybehangzóan, a szerződések valamennyi aláírójának egyetértése esetén járul hozzá. Bukarest: Bukarest, november 14. A román külügyminiszter a három kisantantállam kormányaival történt előzetes megállapodás alapján a következő közleményt juttatta a sajtóhoz: — Értesülve a bécsi hármas értekezletről kiadott közleménynek a fegyverkezési egyenjogúságra vonatkozó részéről, a kisantant államai szükségesnek tartják hivatkozni arra, hogy a kisantantállamok már 1933 májusában kifejezetten kinyilvánították a fegyverkezés tárgyában hozzájárulásukat a jogegyenlőség elvéhez, de mindenesetre azzal a föltétellel, hogy annak megvalósítása szabad tárgyalások utján történik, kapcsolatban a formális biztonsági garanciákkal. Franca vélemény Páris, november 14. A Journal a bécsi hármas értekezlettel kapcsolatban utal arra, hogy a hivatalos közlemény szerint a magyar újrafegyverkezés összhangban áll az igazság elvével. Ez részben igaz — Írja a lap —, mert igazságtalanság volna egyeseket szolgaságban tartani, mig mások önkényesen fölszabadították magukat a kötelezettségek alól. A iüzgyar álSárpeni Budapest, november 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A „Magyar- ország44 cimü lap a magyar és osztrák egyenjogúságra vonatkozó kii'aníant-nyÜat- kozathoz ezeket fűzi: Ez a kisantant-nyilatkozat nem jelent újat, hiszen a kisantant már 1933-ban s a stresai konferencián is kifejtette a fegyverkezési kérdésben az egyenjogúságra vonatkozó elvi álláspontját s ezt az úgynevezett kollektív biztonsági rendszer feltételéhez kötötte. Ez az álláspont azóta sem változott, most is csak áriról van szó, hogy újból hangoztatják. Ezzel szemben a magyar álláspont is megmaradt la régi szilárd alapon, hogy tudniillik az ^egyenjogúság és a jogegyenlőség olyan elv, | amelyet nem lehet semmiféle feltétéitől íüg- agővé tenni. A francia kommunistákat sorozatos kudarc éri a kamarában Daladier győzelme •■ Franciaország semleges marad Páris, november 14. A kamara katonai bizottsága pénteken késő este 28 szavazattal 0 szavazat ellen 5 szavazástól való tartózkodás mellett elfogadta a hadügyminiszternek azt a javaslatát, amely kimondja, hogy a mai körülmények között lehetetlen a katonai szolgálati idő leszállítására gondolni. A szavazás előtt heves összeütközés történt Daladier hadügyminiszter és a kommunisták között. Az utóbbiak a kétéves katonai szolgálati .idő leszállítását követelték. Daladier nem engedett és mivel a radikálisok biztosították bizalmukról, lemondásával fenyegetett abban az esetben, ha a kommunisták nem alkalmazkodnak. A fenyegetés hatott és a kommunisták elfogadták a kormány indítványait. Ugyanilyen kudarc érte a kommunistákat a spanyol benemavatkozás kérdésében is. A parlament nagy többséggel a magáévá tette León Blum semlegességi elvét annak ellenére, hogy a kommunisták hevesen támadták azt. katolikus plébánia elölt álló emlékművet, a pozsonyi színház homlokzatáról pedig Vörösmarty, Katona és Liszt Ferenc szobrát csak az imént távolították el. Ezek után különböző sérelmes eseteket tett szóvá, felemlítette a fiiráki, az ipolykéri, a maciiázai és más különösen kirívó eseteket. Arra nézve, hogy mennyire mostoha bánásmódban részesül a magyar gyermek, legjellemzőbbek a ruszimszkói esetek. Rusziinszkában, ahol a csehek az állam- fordulat után telepedtek le, az őslakosság pedig ruszin, magyar és zsidó, ma 164 cseh tannyelvű iskola van 616 osztállyal. Pedig ezeknek az iskoláknak a látogatottságára semmi sem olyan jellemző, mint a nagyrákóczi eset. Ebben a magyar községben 1905 őszén megszervezték a cseh iskolát, decemberben eljött a tanfelügyelő a szokásos iskolalátogatásra és meglepte őt az a „mintaszerű41 csend és rend, ami az iskola táján fogadta. Kiderült azután, hogy a mintaszerű rendnek az volt az oka, hogy egyetlen növendéke sem volt az iskolának. Ezzel szemben a. magyar iskolák annak ellenére, hogy zsúfolva vannak növendékekkel, a lehető legmostobább bánásmódiban részesülnek, élénk példa erre a fancsilkai eset, ahol a magyar iskola tetőzete annyira elkorhadt, hogy a tanterembe becsurgott az eső. Itt van a beregszászi iskolabotrány is, ahol a szülők formális sztrájkot kezdtek az iskolahatóság ellen. Buc-su községben be kellett zárni az iskolát, mert a főjegyző nem gondoskodott fűtésről s a gyerekek nem tudtak a hidegben tanulni. Itt van az aknaszlatinai római katolikus iskola esete amelyet a téesői járási hivatal bezáratott és 470 magyar gyermektől vette el a tanulás lehetőségét. A kőrösmezői magyar iskolát azzal az indokolással zárták be, hogy nincs megfelelő képesítésű tanító. Az iskola bezárása következtében 77 gyerek maradt iskola nélkül, jóllehet a tanítónak érettségije s többévi tanítói gyakorlata van. Fel &ell említeni a dornkappeli, főrévi és zabosi magyar szülők kálváriáját, akik évek óta a legnehezebb küzdelmet vívják, hogy gyermekeik magyar nyelvű oktatását meg- tudják menteni. Ezek kiragadott esetek ugyan, állapítja meg Esterházy, de élénken illusztrálják-a-rendszert. A magyarság kulturális követelései — ilyen viszonyok között — mondatta Esterházy nem lelhet kivánni a magyar kisebbségtől, hogy sorsával megelégiedett legyen. Ha azt olvassuk, hogy az államfordutot óta a csehszlovák állaim 24 milliárdot fordított islko- lai célokra s a jövő évre 973 millió korona vain előirányozva, akkor méltán fog el keserűség bennünket, hogy ezekből az óriási összegekből nekünk még morzsáik sem jutnak. Kulturális követe lés elüket már számtalanszor konkretizáltuk, de mindig hiába. Kívánjuk az iskolai törvények elsősorban az 1919-ik évi 189. számú törvény végrehajtását Szlovenszkón, amelynek alapján meg kell kapnunk a bennünket megillető nép- és polgári iskolákat. Kívánjuk a magyarnyelvű vallásoktatás biztosítását az összes népiskolákban, államiakban csak úgy, mint a községiekben. .Kívánjuk a közéipifokii oktatás kibővítését, továbbá az egyetemi .magyar tanszéknek magyar nemzetiségű tanerővel való betöltését. Magyar iskolák felügyeletét bízzák magyar nemzetiségű pedagógusra. Az iskolatanácsok fölállításánál külön magyar iskolatanácsot kívánunk és kívánjuk a párhuzamos magyar osztályoknak önálló magyar iskolákká való fejlesztését. Magyar iskolák részéire megfelelő helyiségeket kívánunk s e tekintetben 'elsősorban a kassai és pozsonyi magyar középiskolák elhelyezését .tartjuk sürgősnek. Kívánjuk az iskolai és népkönyvtárak bővebb dotációját, magyar irodalmi és tudományos müvekkel való ellátását, a. magyar kultúrintézmények,nek, színháznak és a művészeteknek a támogatását. Kinevezés és pártigazolvfny Esterházy után még Midiitek cseh iparos- párti beszélt s kifogásolta, hogy a tanítók és tanárok kinevezésénél nagy szerepet játszik a pártigazolvány. Franké miniszter visszautasítja az állítást, mondván, hogy egy esetleges példából még nem lehet általánosítani. A vita utolsó szónokai Aipipelt kommunista és Eiclhholz. sízudétanémet párti voltak. A költségvetési bizottság kedden 9 óraikor kezdődő ülésén a földművelési, tárca részletes j vitáját kezdi meg. F—:---------- * Sc hacht Belgrádban Belgrád, november 14. Dr. Schacht, a Német Birodalmi Bank elnöke Ankarába utaztában szombaton délelőtt repülőgépen Belgrádba érkezett. A repülőtéren a Jugoszláv Nemzeti Bank helyettes kormányzója fogadta és hosszasan tanácskozott Schacht- tal. A Német Birodalmi Bank elnöke egyórai belgrádi tartózkodás után tovább utazott Ankarába. Sráüt@!s is Hídra feasisda a költsésvelési isiioftsáeban Prága, november 14. Jelentettük, hogy Srá- mek umiGkáció’S miniszter tegnap a költségvetési bizottságban beszámolt tárcája munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a törvényrgyesités munkájának lassúságáért az unifikációs minisztérium nem viselheti a felelősséget, mert nincs jogában önálló javaslatokat benyújtani a nemzetgyűlésnek. Nem tudhatja, hogy az általa elkészített javaslatok, például a polgári .törvény- könyv, mikor kerül a Ház asztalára. Most javaslatot dolgozott ki a saját hatásköréről. Hóéba, .a legfelső közigazgatási bíróság elnöke fölezóMásáhan azt hangsúlyozta, hogy 1931 óta ezi'dén első ízben történt, hogy a legfelső közigazgatási bíróságnál az elintézett panaszok száma fölülmúlta a befutottak számát. Bamigből kitiltották a tengnél óságokat Danzig, november 14. A danzigi rendőrfőnök kitiltotta Danzig város területéről a legtöbb lengyelországi lapot, mert ezek a lapok az indokolás szerint állandóan támadták a danzigi kormányt. Pozsony—Prága: 4 óra 25 perc Prága, november 14. Az 1937-es uj menetrend ismét megrövidíti az úgynevezett „szlovák nyil'“ menetidejét. A Prága és Pozsony között közlekedő motorosvonat 31 perccel gyorsabban teszi meg az utat, azaz az utas Prágából Pozsonyig 4 óra 25 perc alatt juthat el. infiszesnüta idtenséssk Zágrábban Zágráb, november 14. A horvát zenein- tézet dísztermében pénteken rendezett hangverseny programján zsidó kamnramu- zsifca szerepelt. A hangverseny elején tüntető diákok nyomultak a terembe és kövekkel betörték az ablakokat. A közönség köI zött pánik ütött ki. Később a rend helyreállt és a rendőrök letartóztatták a tüntetés meoszerv ezőiti
