Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-15 / 262. (4111.) szám
2 'KSAXÍAIV yiAC'kAttHxRíiAI* 1936 november 13, vasárnap* sincs belőle, hogy ezt az uj stallumot kisebbségi emberrel töltötték volna be. A második tollvonás a kisebbségi nyelv- használatra vonatkozott a ,,nyelvtörvény liberális alkalmazása" szellemében. A kormányelnök bejelentette, hogy az olyan 'községek bíráival, akik az államnyelvet nem bírják, a járási hivatalok a jövőben kisebbségi nyelven is levelezhetnek olyformán, hogy a rendeletekhez és végzésekhez ingyen forditást mellékelnek az illető kisebbség nyelvén, a kormánynak ez ellen nem lesz kifogása. Ezt az utóbbi mondatot azért fűzte hozzá a miniszterelnök, mert ezzel le akarta szögezni,* hogy ez az uj liberálisabb gyakorlat nem igényelhető a nyelvtörvény alapján, csupán hallgatólagosan megtűrt gyakorlat lesz. A nyelvtörvény második paragrafusát ugyanis a legfelső közigazgatási bíróság is homályosnak minősítette, hogy ezen az alapon lehet-e vájjon teljes joggal követelni a hivataloktól a kisebbségi nyelv használatát a községi birák'kal való levelezésben. A kormány azonban nem akar szűkkeblű lenni s bár elvben kitart a szűkítő magyarázat mellett, a gyakorlatban nem tiltja el a járási főnököknek a kisebbségi nyelven való fordítás mellékelését. Ne nézzük, mi ennek a kedvezménynek a jogi értéke, ne firtassuk, hogy jogilag nem hoz semmi pluszt, csak a gyakorlati értékét vegyük szemügyre. Hiszen maga a miniszter- elnök is csak a gyakorlatra hivatkozik. Tegyük föl, hogy a gyakorlatban minden járási főnök szó nélkül önként, felső utasítás nélkül ilyen liberális nyelvgyakorlat hívévé fog szegődni. Tegyük föl ezt a legjobb esetet és igy tegyük mérlegre, mit ér az uj kedvezmény. Mindenekelőtt nem szabad elfelejtenünk azt, hogy csak a községi bírákra terjed ki ez a kedvezmény. Magyar szempontból legföljebb 6—700 magyar község bírójára. De itt sem mindegyikre, mert megszorítások vannak. Csak a minősített magyar kisebbségi járások magyar többségű községeire s azokra is csak akkor, ha lakosaik száma kevesebb 3000-nél és azonkívül a községben a csehszlovák kisebbség gyengébb húsz százaléknál. Az első megszorítás azt jelenti, hogy mindenelőtt kizárják e kedvezményből a 3000 lélekszámnál erősebb magyar városokat és mezővároskákat, a magyar kisebbségi élet mindegyik gócpontját. Kizárják Szlovenszkón Érsekújvárt, (amelynek 22.457 lakosa van), Komáromot (21.158), Losoncot (15.459), Lévát (12.576), Gutát (10.822), Kárpátalján Munkácsot (26.102), Beregszászt (19.007) és Nagyszőllőst (11.054), azonkívül a következő nagyobb helységeket: Dunaszerdahely, Somorja, Vágsellye, Zseliz, Párkány, Galánta, Ipolyság, Rozsnyó, Tornaija, Királyhelmec, Ó- gyalla, Udvard, Nagydiószeg, Nagyfödé- mes, Felsőszeli, Szene, Csap, Nagymagyar, Szimő, Fülek, Bátorkeszi, Muzsla, Szögyén. Pelsőc, Bős, Farkasd, Negyed, Pered, Tor- nóc, Pozsonypüspöki, Tardcskedd, Tiszauj- lak. Királyháza és Nagydobrony. Csupán ezzel az egy megkötéssel Szlovenszkón 131.095, Kárpátalján 63.630 magyar által lakott helységet zárnak ki a kedvezményből. Gondoljuk meg, hogy egész Kárpátalján összesen 109.472 magyarról számol be a statisztika! Még jobban súlyosbítja a helyzetet a másik megszorítás, amely a 20 százalékos csehszlovák kisebbséggel biró magyar községeket szintén kihagyja az uj nyelvjogi kedvezményből. A két megszorítás azt eredményezi, hogy Szlovenszkón a minősített járásokban levő 537 magyar többségű községből csak 424 élvezhetné a magyar levelezés jogát, 113 pedig nem. Kárpátalján 27-ből 13 élvezhetné, 14 pedig nem. A bejelentett kedvezményt tehát legjobb esetben összesen 437 magyar községi biró vehetné igénybe, az is csak abban az esetben, ha a járási főnök önként hajlandó erre a szívességre. Mert semmi és senki nem kötelezi rá. ,,A kormány nem ellenzi" — ez minden, amit a járási főnök esetleges szükkeblüségével szemben jogkeresési alapnak fölhasználhatunk. Vajmi kevés ahhoz, hogy nagyon túl optimisták legyünk a liberális nyelvgyakorlat szélesebbkörü érvényesülését illetően. De még ezt a problematikus értéket is tovább összezsugoritja az a magyarázat, amelyet a bürokrácia szakköreiből tegnap nyertünk. A magyarnyelvű mellékletek csatolásának a szükségességét ugyanis maga a járási hivatal bírálja el. A 3000 főnél népesebb községék biráina'k azért nem adnak kisebbségi nyelvű másolatot, mert e községek titkárokat kötelesek tartani s a titkárok kötelesek az államnyelvet ismerni s igy tolmácsai a bíráknak, fölösleges a fordítás. De ugyanilyen titkári szerepet tölt be a faluban a községi jegyző: ahol tehát községi Esterházy bírálata az iskolaíigyi költségvetésről 24 milliárdot fordított fennállása óta iskolaíigyi célokra a csehszlovák állam és ebből csak morzsák jutottak a magyarságnak Nem a sérelmek orvoslásává?, hanem propagandával válaszolnak a magyar panaszokra • Iskolapolitika, amely 470 magyar gyermek iskoláját bezáratja, de megnyit olyan cseh iskolát, amelynek egy növendéke sincs ■ Milyen helyzetben van a magyar színészet? ■ A magyar szakoktatás, tanító- és tanárképzés hiányosságai Prága, november 14. A képviselőház költségvetési bizottsága pénteken délután intézte el az iskolaügyi minisztérium tárcájának vitáját. Macek előadó kifogásolta, hogy az iskolai építkezések fényüzőek. Ott tartunk — mondotta —, hogy vannak drága főiskolai palotáink, de nincs pénzünk azok karbantartására. A történelmi országokban az elemi iskolákban a tanulók száma 12.3, a tanítóké 13.7 százalékkal emelkedett, Szlovenszkón ez az emelkedés 45, illetve 42 százalék. Nagy hiány van polgári iskolai tanárokban. A középiskolák a diákok és szülők rémei kezdenek lenni. A tarthatatlan légkör bizonyítékai az egyre gyakoribb diáköngyilkosságok. Nem állítja ezzel, hogy minden tanár zsarnok, de elég, ha egy intézetben egy-kettő van ilyen. Az előadó kétélünek tartja az egyetemek önkormányzatának megnyirbálását. Franké uj tantárgyat akar bevezetni: a közgazdaságtant Franké iskolaügyi miniszter a klasszikus műveltség fontosságát hangsúlyozza. A közgazdaság tanítását be akarja vexet- tetni az alsó- és középfokú oktatásba. Terve szerint a tanárjelöltek is úgy tanulnák a közgazdaságtant, mint a jogászok a bölcsészettant. A polgári iskolákon a polgári ismeretek tana főtárggyá teendő. A tanulóknak érdekük az idegen nyelvek tanulása és különösen fontos, hogy a csehek és szlovákok németül, illetve magyarul is tudjanak. Szkeptikusan Ítéli meg azt a ‘követelést, hogy a szülők jelen lehessenek a középiskolai vizsgákon. Nem fontos, hogy több francia vagy angol óra legyen-e a középiskolában, hanem inkább az fontos, hogy menynyi maradjon a humanista anyagból és mennyi legyen a gyakorlati képzés. A középiskola elsősorban a főiskolai tanulmányokra készít elő és csak másodsorban gyakorlatra. A tervezett főiskolai reformot a miniszter enyhének tartja. Megemlítette, hogy a német színházak több segélyt kapnak. Az iskolaíigyi vita A vitában Kannásán szudétanémet párti után Martinásek agrár helytelenítette, hogy a mai iskolai oktatás mellett a gyermek tudja, hány porzója van a százszorszépnek és ismeri a rómaiak harcászatát, de semmit sem tud a hadsereg motorositásáról. Spaceik kifogásolja, hogy a prágai Voskovec és Werich-szinház, amely baloldali beállítottságú, 300 ezer korona államsegélyt kapott. Ezután Esterházy János képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke a magyar iskola- ügyi sérelmeket ismertette. ugyanakkor, amikor Ruszinszikóban sokszor 4—5 gyermek részére cseh iskolákat építenek. Száz korona a havi fizetése egy nem állami óvónőnek Beszéde további során a szakoktatás hiányosságait tette szóvá (és rámutatott arra, ■hogy egész Szlovenszkón egyetlen férfiszakiskola működik, a kassai felsöipariskola magyar tagozata. Nincs biztosítva a magyar tanoncképzés sem. Szlovenszkón mindössze 25 magyar óvoda van, Kárpátalján pedig 13. Az óvónők fizetése is rendezetlen. Mig az állami óvónők a költségvetés tanúsága szerint átlagosan 20.000 korona évi fizetést kapnak, addig a nemállami óvónők évi fizetése 1100 korona, csekély háborús pótlékkal. Ebből a fizetésiből alig 100 korona jut egy hónapra. A magyar tanítóképzés is ezer panaszra ad okot. Magyar tanitóképezde Pozsonyban van, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy az ország keleti részéből megfelelő számú növendékhez jusson. A ruszinszkói magyarságnak tandtófké- peede iránti kérését mindig ugyanazzal a sztereotip válasszal utasítják vissza: nincs fedezet. Még mostohább a magyar tanárképzés helyzete. Amíg a kormány millióikat áldoz idegen tannyelvű iskolák, tanszékek, lektorok fenntartására, addig a majdnem egymilliós magyar kisebbségnek az itteni főiskolán nincsen magyar tanszéke. A kormány évek óta szabotálja a katedra betöltését. Esterházy beszéde — A költségvetés kulturális részének tanulmányozása — kezdte beszédét Esterházy János — azt a benyomást kelti az emberben, mintha Csehszlovákiában nem is élnének magyarok. — Rámutatott arra, hogy a köztársaság fennállása óta a magyarság törvényhozói minden kirívó sérelmet szóvátesznek és a kormány ahelyet, hogy igyekezne a magyarság panaszait jóvátenni, sajtójában negativizmussal és irredentizmussal vádolja meg a magyar törvényhozókat. — Nagyon is jól ismerjük —- mondotta Esterházy — azokat az ellenérveket, amelyeket a kormánysajtó a mi panaszaink ellensúlyozására és a közvélemény megtévesztésére időnként világgá röpít. Általánosan hangoztatott ellenérv, hogy elegendő népiskolája van az ittélő magyarságnak, de arról senki nem beszél, hogy ezek az iskolák olyan tanfelügyelők ellenőrzése alatt állanak, akik között egyetlen magyar sincs, sőt a legtöbbjük vezető szerepet játszik a Szlovenszká Ligában. Ugyanez a helyzet a kővé piskótáknál is: hangoztatják, hogy elegendő középiskolánk vau, de azt elhallgatják, hogy magyar középiskolák fölött a pozsonyi és ungvári iskolaűgyi re- ferátius magyarul nem tudó tisztviselői gyakorolják a legfőbb felügyeletet. Elhallgatják azt is, hogy az összes állami magyarnyelvű középiskolák igazgatói nem magyar nemzetiségűek, a tanárok között pedig olyan is akad, aki nem tud magyarul. Esterházy szóvátet'te azt is, hogy a magyar középiskolából kizárták a német nyelv oktatását. Háttérbe van szorítva a magyarság a polgári iskoláztatás terén, mert amíg például a történelmi országokban 5735 lakosra esik egy polgári iskola, addig a magyar nyelvű polgári iskolák 49.000 magyar íélekszáinnak felelnek ímeg. A szepesi járásban például, amely túlnyomó reszt magyar lakosságú, egyetlen polgári iskola van, az is csehszlovák tannyelvű. Jellemző az iskolapolitikára az is, hogy a |makranci és csécsi magyar többség tíz év óta Shiába kéri magyar népiskolák megnyitását, Milyen célokra van és milyen célokra nincs pénz? Esterházy poHeimízáil azokkal a vádakkal, ■amelyek a régi magyar rezsimet érik és hangoztatja, hogy az a tény, hogy a szlovák és román nép ezer év viszontagságai között fennmaradt és az „uralkodó“ magyar nép a.z örökös harcokból meggyengülve került kii, cáfolat a magyarság ellen felhozott vádakra.. Azt szokták mondani, hogy a szlovák nép el volt nyomva, anégis a mai csehszlovák miniszterelnök is magyar kultúrán és parlamentarizimiison nevelkedett. S ma, tizennyolc esztendővel az államior- dulait után, legkedveltebb szlovák-magyar szótár a Pechámy-félle, amely a háború előtti évtizedekben jelent meg Budapesten. E bevezetés után Esterházy rátért a költség- vetés bírálatára és hangoztatta, hogy az 1937-es ielkolaügyi büdzsé 998 millió koronát tesz ki. Ennek elleniére meg kell állapítania, hogy a 'tavalyinál 53 millió koronával nagyobb költségvetésből nem sok hasznot lát a kisebbség. A női szakiskolákra például 15 millió korona van beállítva s ebiből egyetlen fillér sem jut magyar kisebbségi célokra egyszerűen azért nem, mert nincsen magyar női szakiskola. jegyző vagy körjegyző van, ott a magyar bíróhoz nem kell magyar forditást küldeni. És igy a kedvezmény a legszűkebb körre szorul, gyakorlati érték helyett igazán elméleti értékűvé válik. Az ismertetett első két tollvonás után nemcsak mi, de reméljük, még a mindenre rábólogató Csömör István sem zengheti még, hogy „teljesítették kisebbségi követeléseinket." Hiszen még az ő faluját, Kálnát is kizárták a fenti elméleti értékű kedvezményből. Mi nem ilyen reformokat várunk. Azt várjuk, hogy visszaadják a magyarlakta vidék magyar jellegét, várjuk a magyar nyelvnek a bíróságokon és hivatalokban való teljes érvényesülését, amint azt az alkotmánytörvény előírta, kívánjuk a magyar községek tábláin a magyar szöveg visszaállítását, a községnevek revizióját, a vasúti állomások szlovák-magyar elnevezését és az állomásokon s a postahivatalokban a magyar föliratok alkalmazását, kulturális egyesületeinknek szabad működését azokon a vidékeken is, ahol a magyarság nem alkot kvalifikált kisebbséget, a kereskedelmi életben a magyar nyelv szabad használatát és ennek megfelelően a magyar cégtáblák elleni eddigi rezsim gyökeres enyhítését. Reformokat várunk, hogy a kisebbségi magyar itthon érezhesse magát szülőföldjén. V/ IS il&yy m<m Ktm i'.MX'l -nak vizét issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. A csehszlovákiai főiskolák költségvetése 142.7 millió koronáit tesz ki, amiből a magyar tanszékre nern jut semmi. Pedig magának a pozsonyi egyetemnek a költségvetése 11.4 millió kotroma. A külfölddel! valló kulturális kapcsolatok céljaira. 9.9 millió korona van beállítva azzal a.z indokolással, hogy a. komán y idegein államok egész sorával kíván kulturális kapcsolatot fenntartani Jellemző, hogy Romániát kivéve, ezek között az idegen államok között maim szerepel Csehszlovákiának egyetlen szomszédja sem. Csodálkozását fejezi ki Esterházy afölött, hogy a püspöki kár elsilk- :lott a költségvetésnek egy olyan fejezete mellett, amely pedig a.z egyház érdekeit élénken veszélyezteti. 1937-ben Szovjetorcszországgal kulturkapcso- luíok kifejlesztését vette tervbe a kormány és erre a célra külön 1 millió koronát vett fül a költségvetésbe, pedig már eddig is elég élénk volt a kapcsolat. Ugyanebben a részben síze-repel 2 és fél millió a külföldi cselli iskolák és kultúrintézmények támogatására. Tiszteletreméltónak momdlha.tó az atyai gondoskodás a. külföldön élő csetheik- nőtl, a magyarok szempontjából azonban, mégis sérelmes, hogy magyar adófillérökbül külföldi kultúrintézmények kapnak támogatást ugyan-
