Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-14 / 261. (4110.) szám

1936 november 14, szombat. <B«<íai.MAfi^sRHníLsa Művest, idé vfakatá Csehországiján e6Ős, egyebütt száraz az idő­járás. A hegyekben könnyebb fagy lépett fel. — Időjárás: A cseh hegyekben északnyugati szé'lel hűvösebb, Szlovenszkón is csapadékra hajló. — A 35. OSZTALYSORSJATÉK V. OSZTÁ­LYÁNAK mai húzásán az egymillió koronás ju­talmat a 77.637. számú 10.000 koronával kisor­solt sorsjeggyel húzták ki. A második millió (mindkettőt Mind! Marén ka árva kislány húzta ki) nyolc részben lesz elosztva. Érdekes, hogy a nyereményt 13-án, pénteken, a 913-ikmak bűzött sorsjeggyel sorsolták ki. Egyéb nyeremények: 100.000 koronát nyert: 29.029. — 20.000 koronát: 35.863, 110.563. — 10.000 koronát: 29.224, 46.167. — 5.000 koronát: 74.575, 72.070, 47.057, 82.244, 80.033, 6793, 12,991. — 2.000 koronát: 29.093, 19.980, 7864, 3256, 91.740, 61.021, 21.450, 54.407, 5865, 90&3, 100.902, 86.713, 26.695, 111.623, 99.929, 30.649, 26.014, 105.305, 22.751, 85.136, 25.668, 110.115, 11.723, 13.344, 43.985, 54.180, 25.003, 476.484, 60.480, 19.233, 76,244. (Felelősség nélkül.) — GYILKOS MERÉNYLET EGY AG­GASTYÁN ELLEN. Nyitrai munkatársunk je­lenti: Szerdán a késő esti órákban ismeretlen tet­tes gyilkos merényletet követett el Tormos köz­ségben Vranikovics András 69 éves gazda el­len. A gazda hazafelé igyekezett, amikor előtte termett egy férfi, vasbottal néhányszor fejbe- sujtotta és elmenekült. Az aggastyán bezúzott fejjel, eszméletlenül terült el a földön. Arrajárók beszállították a sebesültet a kórházba, de kevés remény van életbenmaradásához. A csendőrség megindította a nyomozást. A jelek szerint a sze­rencsétlen ember tévedés áldozata lett. A me­rénylő nyilván valamelyik haragosán akart bosz- szut állni s a sötétben tévedésből Vranikovicsot ütötte le. — JÁRVÁNYOK A PRÁGAI ISKOLÁKBAN. A prágai tiszti főorvos jelentése szerint Prágá­ban októberiben 274 vörihenymeigbetegedés tör­tént, ezeinkivül kétszáz tifusz-eset fór dúlt elő. A vörhenybetegek közül egy, a tifuszbetegek kö­zül kilenc balt meg. Úgy a vörbeny, aniint a tó- fuszjárviány emelkedett október hónapban az előző hónappal szemben és mivel a megbetege­déseik főleg iekolásgyermiekek körében fordul­tak elő, októberben vörbeny miatt 127 iskolai osztályt, tífusz miatt pedig 80 iskolai osztályt átmenetileg be kellett zárni. xx Alig van ma már olyan politikai, gazida- . sági vagy kulturális terület, ahol a rádiót még nem ismernék., A rádió mikrofonja közvetíti a világ összes eseményeit és épugy behatol a szénbánya tárnáiba, minit ahogy követi a repülő­gépeiket az óceán felett, felkeresi a tudóst a la­boratóriumában, kiséri a motorcsónakot a re­gattaversenynél. így követi a rádió miniden élet- föl yásunkat és közvetíti a világűr mindem ér­ütését. A rádió kutturteljesitimónye .megbecsül- hetetlein és az általa kimondott szó hatása óriási! Ma már 'lehetetlen rádió nélkül élni. Ter­mészetesen azonban jó készüléket kell kivá­lás ztanunk. A Teiefnmkem összes készülékeit több éves tapasztalat folytán úgy szerkesztet­ték mag, hogy azok rendeltetésüket kifogásta­lanul teljesítik. Rádió-vételnél ügyeljen a „Tele- fumfcem System“-re. A német légi flotta ereje London, november 18. Az alsóház tegnapi vitáján Churchill megállapította, hogy a né­met légi haderő ma 1600 vadonatúj katonai repülőgépből áll, ami azt jelenti, hogy a brit légi haderő alig két harmada a németnek. Baldwin válaszaiban kijelentette, hogy Chur­chill adatai túlzottak, mert a legújabb értesü­lések szerint a német légi flotta sokkal ki­sebb, mint a konzervatív szónok állította. „Ejtőernyős-zászlóalj “ az angol hadseregben London, november 13. Szovjetorosz mintára a közeljövőben az angol hadseregben is ejtő­ernyős zászlóaljat létesítenek. Ezt a külön csa­pattestet legelőször az orosz hadseregben vezet­ték be. A zászlóalj tagjai külön kiképzésben ré­szesülnek és háború esetén a repülőgépekről le­ereszkedve, az ellenség háta mögé kerülhetnek. A kísérleteket a közeljövőben Angliában meg­kezdik. A has gyakori teltsége, a rekesz erősebb feltolódása, májtájéki fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomcrbélhurut és sárgaság a természetes „Ferenc József** keserüviz hasz­nálata által megszüntethetek és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértó- dulások ellensúlyozhatok. íegs — BETÖRÉSEK ÉS LOPÁSOK. Iglói tudó­sítónk jelenti: Tegnap éjjel ismeretlen tettesek betörtek a Kleinberger Étel-féle poprádi likőr­gyár irodájába s a pénztárszekrényből elloptak 600 koronát. A csendőrség megindította a nyo­mozást. — A szepesszombati vásáron egy isme­retlen férfi fölugrott az egyik gazda őrizetlenül hagyott szekerére és Poprád felé hajtott. A szekér tulajdonosa értesítette a csendőrséget. Poprádon sikerült is a szekértolvajt letartóztatni Dragos György kraviani munkás személyében. •—■ Zsolnai tudósítónk jelenti: A zsolnai csendőr- Ség tegnap letartóztatta Kocsmárszky Ferenc, Mundier Márton és Stefek József többször bün­tetett tolvajokat, mert megállapították, hogy az állami kórházban történt lopásokat ők követték el. Beszállították őket a járásbiróság fogházába. — ELALUDT A SÍNEKEN — HÉT VO­NAT ÁLLT MEG MIATTA. Berlinből jelen­tik: Kassel közelében egy részeg autós különös kalandon esett át, amely szerencsére baj nélkül folyt le. A Weser melletti Höxter állomás mel­lett a részeg sofőr a vasúti sínekre vezette autó­ját, abban a hiszemben, hogy az országúton ha­lad. Jó darabot utazott a síneken, ekkor elfo­gyott a benzinje, a kocsi megállt, vezetője pedig békésen elaludt. A közeli vasúti őr észrevette a síneken keresztben álló autót és fényjelekkel megállásra bírta a nagyforgalmu pályán közle­kedő vonatokat, összesen hét vonatot kellett megállítani, amig az autót egy mozdony segít­ségével sikerült eltávolítani a sínekről. xX A hideg és esÖ9 időjárás nagy hatással van bőrünkre. A hideg szél, átitatva a levegő med'vességévei, elvonja bőrünktől a szükséges zsírtartalmat úgy, hogy az száraz lesz. Rendsze­res bőrápolással megvédhetjük ettől magunkat. A Nivea-krém olyan anyagokat, tartalmaz, me­lyek a bőr kiszáradását megakadályozzák, mert Eucerit-tartalmánál fogva az elvont zsíranyagot pótolja. Az aiomösszetéfel és a kozmikus sugárzás tudósai kapták a vegytani és fizikai Nobel-dijat Holland származású berlini professzor a vegytani díj nyertese, a fizikai dijon egy kaliforniai és egy osztrák tudós osztozik Stockholm, november 13. Az egyetemi tanácsi tegnap ítélte oda a vegytani és fizikai Nobel-1 dijakat. A vegytani dijat Debye Péter Berlinben! élő holland származású egyetemi tanár kapta, a fizikai dijat pedig Andersen amerikai tudós, aki a kaliforniai Pasadenában él és dr. Hess Ferenc Viktor innsbrucki egyetemi tanár közö­sen kapták meg. Debye Péter, a vegytani díj nyertese a mole­kula összetételének fölkutatása körül szerzett eredményeinek köszönheti a kitüntetést Ander- son a pozitronnak nevezett atomalkatrészt fe­dezte föl, dr. Hess pedig a kozmikus sugárzás fölismeréséért kapta meg a dijat. A kozmikus sugárzás felfedezője A kozmikus sugárzást dr. Hess véletlen kö­vetkeztében fedezte föl. A fizikusok régóta fog­lalkoztak azzal az átható sugárzással, amelyet a Föld bocsát ki magából a méhében lévő rádió- aktiv elemek folytán. A sugárzás legerősebb közvetlen a föld felszíne fölött és a magasság emelkedésével a sugárzás ereje csökken. A su­gárzás csökkenését hegycsúcsokon és léggöm­bökben végzett mérések által vizsgálták és ek­kor arra a figyelemreméltó eredményre jutottak, hogy a sugárzás csökkenése csak egy kilomé­ter magasságig tart, a második kilométeren egyforma marad és azután lassan, később va­lamivel gyorsabban emelkedik. Hess annak a ténynek tulajdonította ezt a körülményt, hogy a földsugárzáson kívül még egy másfajta su­gárzásnak kell lennie függetlenül a Földtől. Hess ezt a sugárzást magaslati sugárzásnak nevezte el. A fölfedezés alapján a külföldi intézetek továb­bi vizsgálatokat végeztek, közöttük a pasadenai Millikan professzor is, aki már korábban meg­kapta a Nobel-dijat. Sikerült megállapítani, hogy ez a magaslati sugárzás sokkal áthatóbb, mint a rádióaktiv földsugárzás, mert méter vastagságú ólomlemezen is áthatol. Az emberi szervezetre a sugárzásnak semmilyen hatása nincsen, mert akadálytalanul áthatol rajta. A sugárzás származásával még nincsenek tisztá­ban a tudósok. Az eredeti föltevés, hogy a nap­ból származnak ezek a sugarak, nem bizonyult helytállónak, mert a sugárzás ereje teljesen füg­getlen attól, hogy a nap mily magasan van a horizont fölött. Ugyancsak nem származhatik a sugárzás a tejut csillagtömegeiből sem, mert füg­getlen a tejut égboltozati helyzetétől is. Edding- ton angol tudós azt a föltevést állította föl, hogy őskori sugárzásról van szó, amely sok milliárd év után ért el a földre és eredete az atom származásának idejére vezethető vissza. Az utóbbi időben az a föltevés is megerősödik, hogy a csillagok magvaiban végbemenő változásokkal hozható összefüg­gésbe. Hess 1883-ban született Waldsteinben, az egyetemet Becsben végezte és 1920-ban a gráci egyetemre hívták meg tanárnak. Jelenleg az inns­brucki egyetemen aa elő. A magaslati sugárzá­son kívül főleg a légköri villamossággal foglal­kozik. A második Nobel-dijas fizikus a kaliforniai egyetemen Dr. Anderson professzor Millikan Nobel-dijas tudós tanítványa, aki ugyanúgy Pasadenában ad elő, mint ő. A kaliforniai egyetemen tehát jelen­leg már két Nobel-dijas tudós működik. Anderson régóta foglalkozik az atom­fizikával. ö fedezte föl, hogy az atom nemcsak magból áll, mint eleinte hitték, amely körül az elektronok úgy keringenek, mint a nap körül a" bolygók, hanem hogy az elektronok mellett egyéb elemrészecskék is vannak, amelyek szintén az atomban foglal­nak helyet. Az elektron negatív villamossággal töltött atomrészecske, viszont az Anderson által fölfedezett, úgynevezett pozitron pozitív villamossággal van telítve* Anyaga ugyanaz, mint az elektroné, vagyis 1840-szer kisebb az oxigénatomnál. Működése egész különös föltételektől függ és igy csak rendkívül nehezen figyelhető meg jelenléte. Ér­dekes egyébként, hogy a pozitron létezését már korábban megjósolták elméletileg, még pedig Dirac Nobel-dijas tudós. A molekula-kutatás berlini tudósa Debye Péter, a müncheni Sommerteid Nobel- dijas egyetemi tanár tanítványa, eleinte Zürich­ben volt professzor, majd Lipcsébe hívták meg* jelenleg pedig a berlini egyetemen működik, mint a kísérleti fizika tanára. A vegytani dijat kapta meg, mert az általa fölfedezett fizikai módszer tette lehetővé, hogy betekintést nyer­hessünk a molekula és az atom belsejébe. Debye Scherrer tanárral együtt fedezte föl a molekula uj átvilágítási módját Röntgen- sugár segítségével. Az anyagok molekuláris és atomáris fölépítésé­től függ a Röntgen-sugarak interferenciája és ez fényképfölvételben is megrögzithető. A pontok és vonalak kiterjedése mutatja e fényképeken az egyes atomok távolságát a molekulákban. Debye ezenkívül más módon is megállapította az atomok elhelyezkedését a molekulákban és további kísérletei során sikerült döntő eredmé­nyeket elérnie az atom magvának fizikájában. A Vilmos Császár Társasáq jelenleg Dahlem- ben fizikai intézetet épit Debye professzor számára, amely a kísérleti technika minden uj vívmányával el lesz látva és a berendezkedé­sek különösen az atommagvak fizikai vizsgála­tára lesznek alkalmasak. Debye épp oly kiváló fizikus, mint amilyen rendkívüli vegyész. 1884-ben született a hollan­diai Maastrichtben. A harmadik embert tartóztatták íe a négy év előtti csepei hitvesgyükosság miatt Beregszász, november 13. (Saját tudósítónk­tól.) Néhány hónappal ezelőtt részletesen be­számoltunk arról a négy év előtt elkövetett hit­vesgyilkosságról, amelyet mostanában derített föl a csendőrség. Daru Miklós csepei gazdálko­dó a csendőrség előtt be is vallotta, hogy fele­ségét annakidején a Tisza-hidon leütötte és a folyóba dobta. Később őrizetbe vették Kapusi- nec Máriát, Daru nagynénjét is, mert kiderült, hogy tulajdonképen ő bujtotta föl arra, hogy fe­leségét eltegye láb alól. Az öregasszony ekkor azt vallotta, hogy Daru nem a Tisza-hidon, ha­nem a lakásában ölte meg feleségét, a holttestet előbb a kertben ásta el, majd zsák­ba varrva kivitte a Tiszához és beledobta a fo­lyóba. Daru Miklós e vallomás után megtört és beismerte, hogy valóban otthon követte el a gyilkosságot, de kitartott amellett, hogy az öregasszony un­szolására vetemedett erre a szörnyű bűnre. A csendőrség ezután azt igyekezett kideríteni, hogy a gazda kinek a segítségével vitte ki a megölt asszony nyolcvan kilónál súlyosabb holt­testét a Tiszához. Daru kezdetben azt hangoz­tatta, hogy csak nagynénje tudott a bűncselek­ményről, de tegnap a lelkiismeretfurdalás any- nyira elővette, hogy önként jelentkezett éa bevallotta, hogy Oláh László nevű rokonával együtt vitte ki a holt­testet a folyóhoz. Oláh tagadta, hogy bármi része lett volna a holt­test elszállításában és kitartott vallomása mel­lett akkor is. amikor a helyszínén szembesítet­ték a gyilkos gazdával. Daru is megmaradt val­lomása mellett és mivel egyéb körülmények is amellett szólnak, hogy Oláh tudott a gyilkos­ságról, őt is letartóztatták és a biróság fogházába szállították. — DINAMITOT LOPTAK. Nyitrai munka­társunk jelenti: A ztsérei kőbányából ismeret­len tettesek nagymennyiségű dinamitot és gyujtózsiuórt loptak. A veszélyes robbanó­anyag egy fabódéban volt elraktározva. A nyomozás során a gyanú három elbocsátott munkásra terelődött, — HALÁL A KÓRHÁZ KAPUJÁBAN. Nyitrai munkatársunk jelenti: Csütörtök este Vágkirályfa községből autón a nyitrai kórházba szállították Hlavaty Stefániát, aki szülés előtt állott. A szerencsétlen asszony a kórház kapu­jában elvesztette eszméletét és meghalt. — FELMENTETTÉK EZ ERDÖÖRT, AKI AGYONLŐTT EGY VADORZÓT. Lőcsei tudósitónk jelenti: Az eSküdtbiróság tegnap Ítélkezett Olesák János zdiari erdőőr ügyében, aki szeptember 2ü-án agyonlőtte Budzák István lándoki vadorzót. A va­dászterület bérlője, Sperling Kiirt német állampol­gár az említett napon András Mátyás nevű erdő őré­vel kiment vádaszmi a Fekete-hegyre. Röviddel megérkezésük után három vádorzót pillantottak meg, közöttük Budzák Istvánt, öccsét, Budzák I-ő- rinoet és István apósát, Britanyák Andrást. A föld- birtokos kitért a túlerőben lévő felfegyverzett em­berek elől és Zdiar községből hozott segítséget Badhleda István és Oleksák János erdöörök szemé­lyében. Délután négy óraikor Oleksák János, aki külön útra térve kereste a vadorzókat, váratlanul szembetalálkozott Budzákkal és mikor rákiáltott a vadorzóra, az lekapta válláról fegyverét és Olek- sákra fogta. 01 elásák az életveszélyes helyzetben el­sütötte fegyverét, a golyó Budzák fejébe hatéit és nyomban megölte. Oleksákot letartóztatták. A tár­gyaláson drámai jelenetek között szembesítették az erdőőrt a vadorzókkal. Az esküdtek egész napi tárgyalás után verdiktjükben kimondták, hogy Oleksák túllépte a jogos önvédelem határát, de tet­tét érthető izgalom és felelem hatása alatt követ­te el. A biróság ez alapon felmentette és nyomban szabadlábra helyezte a vádlottat. Az ál'lamügyéöz semmiségi panaszt jelentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents