Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-14 / 261. (4110.) szám
WMM ^M^tMAG^yvRMlRLAB 1936 november 14, szombat. 0‘tieiU és a Hűiei-dH (*) Pirandello után O’Neíll — mintha a svéd akadémia szándékosan előtérbe helyezné a drámairodalom formai újítóit. Pedig a Nobel-dij nem irodalma extravaganciák jutalmazására szolgál, hanem az úgynevezett abszolút irodalmi érték megkoszorúzására. Ilyen és ehhez hasonló hangokat már az első pillanatban lehet hallani, különösen a franciák részéről, akik nemcsak irodalmi okból szerették volna Paul Valérynak megszerezni a Nobel-dijat. Paul Valéry valóban régóta esedékes a Nobel-dijra, a rangsorban mindenesetre fenntartott helye van s előbb vagy utóbb sor kerül rá, ehhez kétség sem férhet. Ha van korunknak húsz Nobel-dijra méltó írója, akkor Paul Valéry az első helyen áll közöttük. De azért a döntés igazságos volt és megnyugtató. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a svéd akadémiához azért mégiscsak legközelebb áll a svéd irodalom. A svéd irodalom nagy hagyományai mindig nyomni fognak a mérlegen a Nobe’-dij kiosztásánál és O’Neill már régóta az egyetlen, aki követni meri Strindberg komor és baljós szárnyalását. Egészen más területeken, egészen más problémák sűrűjében kalandozik ez a különös formabontó költői képzelet, de azért mély lelki rokonságot árul el úgyszólván minden szavában Strindberggel. A kornak, amelyben a drámairodalom egészen kivételes magaslatokig jutott el s nem annyira Ibsen, mint inkább Strindberg jóvoltából — talán legkevésbé méltányolt tüneménye éppen a drámairó Strindberg volt. Ibsen hatásosabb volt, mert mondanivalói talán közelebb állottak a kor gondjaihoz és mert mindig tudott jó és nagy szerepeket írni, ellenben Strindberg volt a dinamikusabb és tra- gikusabb író a színpadon. Ibsen nem olyan vészt- jósió, mert több benne a költői szárnyalás, de Strindberg vitte vissza a modern drámát oda, ahol minden dráma ősforrása fakad: a görög tragédiához. (Na és természetesen Hőbbel.) Úttörő volt ebben az értelemben és sokáig tartott, mig végre követőre talált O’Neillben. ő is a so- phoklesi dráma mestere, ellentétben a formabü- vészekkel és ellentétben mindazokkal, akiket elnyelt a naturalista dráma. Ebből a szempontból tehát érthető a svéd akadémia döntése. S érthető még egy szempontból: Amerika olyan uj és merész irodalmi csapásokat vágott egész sereg nagy és aktuális probléma és egy nagyon is korszerű életszemlélet számára, hogy lehetetlen többé európai magánügyként kezelni az irodalmat. Nagyon valószínű, hogy már Sinclair Lewis jutalmazásánál is ez a szándék vezette a svéd akadémiát. Ámbár Sinclair Lewis sokkal kevésbé A magyar községeknek nem lesz hasznuk az uj nyelvkedvezményböl Miként értelmezi a bürokrácia a minisztereinek nyelvjogi bejelentését? ..........A községi jegyző tud államnyelven, tehát a magyar község ré szére küldött járási hivatali levélhez nem kell magyar fordítás ■■■. Prága, november 13. Bodza Milán miiiniisrateir- ellnölk ,a költségvetési bizottságban tairtott beszédében közölte, hogy a községeknek a fölöttiem hatóságokkal való érintkezéséiben azt az újítást vezette be, hogy a fölöttes hivatal kisebbségi nyeli vein készített fordítást csatolhat oily köizeégi bíróhoz intézett átirathoz, aki az államnyelvet nem beszéli, feltéve, hogy 3000-mél kevesebb liakosn községről van szó, melyben a csehszlovák eleim nem éri el a 20 százalékot. A Csehszlovák Sajtóiroda hivatalos helyen nyert felhatalimaiziás alaipján ehhez arat közli, hogy ez az újítás nemcsak a németajkú, hanem egyéb kisebbségi bírákra is vonatkozik. E hivatalos jelentéshez magas hivatalnoki körökből a következő tájékoztatást kaptak: — A tervezett intézkedés szellemének megértéséhez tudni kell, hogy a történelmi országokban a községi önkormányzatok valóban maguk végzik a hivatalos agendát egy — a község által fizetett — titkár segítségével, akinek tisztét nyugdíjas tanító, nyugdíjas magánhivatalnok s más hasonló személy szokta betölteni. A német többségű községek természetesen rémiét anyanyelvű községi titkárt választanak, aki R igen sok, sőt a legtöbb esetben nem bkja az államnyelveit. Ha ara ily község bírája csak cseh nyelvű átiratot kapott, úgy arat nem értette meg. félretette, ^ amíg akad valaki ingyentolmiáes s Utálérhetetlen köhögés és nátha ellen az igazi és éveken át bevált med. bonbon, ezzel a védjeggyel: jól-rosszul 'lefordítja a hivatalos átiratot német nyelvre. Ezáltal természetesen nagyon szenved a közigazgatás menete. Háromezernél kevesebb lakosra azért van korlátozva az intézkedés, mert a nagyobb községek s városok már tarthatnak s kötelesek is tartani államnyelvet biró hivatalnokot. De a háromezernél kevesebb lakost számláló község sem kap német fordítást a hivatalos átirathoz abban ara esetben, ha a csehszlovák eleun meghaladja a Sű százalékot, mert az ily község már maga gomdoskodhatik a német fordításról; természetesen oly járásbeli községekről van szó, ahol az illető kisebbségnek nincs meg a 20 százaléka sem. — A szlovemszkói magyar többségű községeket az uj intézkedés úgyszólván egyáltalán nem érinti, mert Szlovenszkón és Kárpátalján megvan a községi jegyzők intézménye. A községi és körjegyző állami alkalmazott, köteles zz államnyelvet bírni s igy ott az államnyelven írott hivatalos utasításokat az államnyelven nem beszélő községi bírónak ő magyarázhatja meg. E hivatalos részről nyert információihoz nincs sok megjegyeznivalónk, legfeljebb annyi, hogy ilyen kisebbségi kedvezéseikre kár volt'annyi szót pazarolni, mint arat a miniszterelnök tette a költségvetési bizottságiban.. Az egész ..kön.nyi- térC.-nek az lesz a haszna, hogy megjelenik egy „vynos'h ara kaip egy számot és arra majd hivatkozni lehet, hogy a kormány ,ya nyelvit örvény Lat éra kedése in túlmenő kedvezményekben” része- siti a kisebbségeket. Marconi három emberrel társalog egyszerre az éteren át Tengeren, levegőben, szárazföldem oérlet csúfos kudarcát említette meg, végül rátért a magyarság két pártját egységesítő terv megvalósításának ismertetésére. A főtitkári beszámoló elhangzása után dr. Szenem Pál alelnök emelkedett szólásra és a magyar munkában való fokozott részvételre burkolta a hallgatóságot és hangoztatta, hogy a vetélkedésnek csak egyirányban vau jogosultsága: ki áldoz többet a magyar ügyért. Genua, november 13. Marconi tegnap rendkívül érdekes kísérletet hajtott végre Elettra nevű jachtjának fedélzetén. Az amerikai National Broadcasting Company tízéves fennáiUásá-1 nak évfordulóján Marconi érintkezésbe lépett ej társaság igazgatójával, aki ebben a pillanatban j repülőgépeit repült Newyork felett, továbbá! összeköttetést létesített a francia postaminiszterrel, aki ugyancsak repülőgépen keringett Paris fölött, ezenkívül pedig egy gazdag amerikai rádióamatőrrel, aki dolgozószobájában ült. Marconi három partnerével mintegy fél óráig tartó beszélgetést folytatott. Mind a négy helyen tökéletesen lehetett hallani a beszédet és a társalgást számos amerikai leadóállomás közvetítette. Utána Szabó Gusztáv a magyar munkásság köszönetét tolmácsolta a szervezet vezetőségének, majd pedig Koezor Gyula országos pártigazgató válaszolt az elhangzottakra. 1 ionosén méltatta a munkásság felzárkózását a magyar eszme mellé, a nemzeti munka szempontjából Pozsony egész Szlovenszkó magyarságának példát adott. A magyar egység lágy ében tartatta utolsó üléseit a volt magyar nemzeti párt pozsonyi választmánya, hölgy- és murÉíssialoiifálfa Dr. Bicsovsraky Kázmér javaslatára ara ü^ek továbbvitelét, illetőleg az egyesült párt pozsonyi szervezete megalakulásának előkészítését nyolctagú bizottságra bízták. Kontsek György a szervezet működésére vetett visszapillantást, dr. Thuróczy Tibor pedig a választmány köszönetét fejezte ki Kcntsek GvÖrT'T elévülhetetlen érdemeket szerző reprezentálja a modern amerikai irodalmat, mint O’Neill. Magát az amerikai embert talán igen, hiszen nincs is nála amerikaibb izü iró, — de vájjon ez a hamisítatlan amerikai íz őszintén és mélyen feltárja-e Amerika lelkét? Sinclair Lewis sok érdekeset és találót mondott nekünk az amerikai ember életéről és azt sem lehet tagadni, hogy eredeti és rokonszenves irodalmi formákat talált mondanivalói számára, — de azért legalább tiz különb prózairója van Amerikának nála. John Dos Passos például nemcsak abban sokkal inkább amerikai, amit mond, hanem abban is, ahogyan mondja. Egyedülálló és egészen kivételes írói kvalitásokat ragyogtató müvet irt Newyorkról, mint formamüvész pedig az egyetlen méltó párja O’Neillnek. író, aki rendkívüli mondanivalóval áll elő, kikerü hetetlenül megteremti saját formáit és saját nyelvét is, — különben mindig disszonanciák keverednek muzsikájába. S ez a hiba Sinclair Lewis pályáját végigkíséri. Dos Passos azonban uj formát, uj nyelvet kreált uj mondanivalóihoz s nem tudom, James Joyce mellett van-e korunknak még egy regényírója, aki ennyire merészen uj utakat nyitott volna az irodáomban, mint.ő. A dráma terén már több az eredményes és hatásos kísérletező, — igaz, hogy mindig több is volt. Csakhogy O’Neill formai nyitásaiban valóban kevesebb az extravagancia, mint például Pirandello müveiben, igaz, O’Neill nem igyekezett mindig lelki aberrációkat színpadra vinni. Nála sem hiányzik a modern lélekboncoló szemlélet hatása. A „Különös közjáték44, talán leghíresebb és legna- gyobbsikerü darabja úgynevezett freudista darab, — de ahol megoldhatatlan probléma elé állítja az írói becsvágy, ott ügyes trükkel segít magán s nem úgy mint Pirandello, aki a hatásos lélekelemzés kedvéért kibujtatja bőrükből alakjait és fejetetejére állítja az egész színpadot. A „Különös közjátékéban például a szereplőknek nemcsak kimondott, hanem ki nem mondott gondolataik is szerepelnek, — szóval azok a gondolatok, amiket valamikor „félre44 szokott mondani a szereplő. Ezen az alapjában véve primitív rendezői utasításon e'indulva különös mélységekig jut el uj módszerével O’Neill, aki tud egyidőben hús- és vér-embereket szerepeltetni, konvencióikkal és beidegződéseikkel együtt s megmutatja a folyton másfelé néző és külön utakon járó lelkeket is. Alakjai, világa színes és változatos, minden darabja formai meglepetéseket tartogat, nyelve szuggesztiv és gondolatébresztő. Egyike azoknak a/ Íróknak, akik nélkül a huszadik század irodalma nemcsak szegényebb lenne, hanem más Is. Pozsony, november 13. Az egyesült párt pozsonyi sajlóosztálya közli: A volt. magyar Inemraeti párt pozsonyi szerevezelének, valamint hölgyszakosztályának és műm kas szakosztályának választmányai a minap tartották meg utolsó ülésüket. A hölgyszakosiztály utolsó ülése dr. Zatkalik Lajosáé elnöklése mellett folyt le. Az elnöki megnyitó után dr. Dütsdh Ott óné, a karitatív bizottság elmöknője a szakosztály eredményes működéséről terjesztette be jelentését. A karácsonyi segélymoizgalomnál közreműködött a pozsonyi, dornkappeli, aulieseli, zabosi, liget- falusi és főnévi magyar imunkás^zervezetek vezetősége is. A beszámolót dr. Dütschné az országszerte megnyilvánuló magyar áldozatkészség dicséretével fejezte be. Utána dr. Bi- csovsraky Kázmiér főtitkár a pártegyesüiés szükségességét okolta meg és fölkérte a hölgyszakosztály tagjait, hogy az uj keretek között is folytassák működésüket. Dr. Kontsek György tartoimiánygyülési képviselő a szakosztály eredményes munkáját méltatta, végül köszönetét mondott a nemzet mentő munkáért. A munkásszakosztály, amely Pozsonyon kívül Dornkappel, Ligetfalu, Zabos, Auliesl és Főrév munkanélküliéi és Ínségesei érdekében fejtett ki rendkívül agilis működést, a tagok teljesszáimu részvétele mellett tartotta meg utolsó ülését Szabó Béla elnöklete mellett. Az elnöki megnyitó után Bicsovszky Kázmér, az egyesült párt pozsonyi főtitkára ismertette a magyar önsegély megvalósításának, a munkások szervezésének, a imunkaadók tömöri lésének és munkaalkalmak szerzésének programját. Ennek a programnak szolgálatában értéi- kes eredményeket ért el a szakosztály. Az ülésen elhatározták, hogy az egyesült párt 'munkásszakosztiályáoak megalakulásáig a szakosztály ügyeinek vezetéséivel és az előkészítő munkálatokkal Szabó Bélát, Szabó Gusztávot, Rozinay Gyulát, Rézverő Ferencet, Varjú Mihályt és Éliás Antalt hízzák imieg. Majd Rozinay Gyula szólalt fel. Ismertette a magyar munkásság problémáit, kérte a munkásságnak a kulturmunkáiba és a sajtóba való bek opcso 1 ódását. SzMKE fiókok fölállítását a magyar községekben s kérte a szakosztályt, hogy a magyarság iskolaügyi követelései mellett ren- rlüle tleniil tartson ki. Ismertette a pozsonyi városi szezonmunkások szomorú helyzetét, akik közül számos öregmunkás vesztette el kenyerét. A föl.szólalás- ra dr. Bicsovszky Kiázmér főtitkár adott választ, majd Kontsek György tartománygyülé- si képviselő mondott köszönetét a munkásság bizalmáért. Hangoztatta, hogy a pozsonyi városi képviselőtestületben a magyarságnak erősebb képviseletre van szüksége, tekintettel arra, hogy a magyarság gondjai is megszaporodtak, ezt pedig csak a munkásság csatasorbaállásával lehet megvalósítani. A városi politikában a tisztakéz elméletének kell érvényesülni. Szábó Béla elnök raárósza- vaiban annak a reményének adott kifejezést, hogy arat a szeretető! és megbecsülést, amit a munkásság a magyar nemzeti pártban élvezett, meg fogja találni az egyesült pártban is. Fölszólaltak még dr. Bicsovszky Kázmér, dr. Süimegli József, Rozinay Gyula, Szabó Béta, Rézverő Ferenc és Németh Szilveszter. Az ülés impozáns megnyilatkozása volt a magyar munkásság nemzeti összetartásiának. A volt pozsonyi szervezet választmánya utolsó ülésén Kontsek György elnökölt. Az elnöki megnyitóban meleg hangon üdvözölte Koezor Gyula országos pártigazgatót, aki Komáromiból Pozsonyba költözött. Majd dr. Bicsovszky Kázmér főtitkár jelentést tett a szervezet eddigi működéséről. A magyar nemzeti párt 1028 október l^én állította fel pozsonyi titkárságát, maga a szervezet pedig néhai Berghoffer Károly vezetésével 1031 őszén alakult meg. Később Kontsek György foglalta el az elnöki széket, akinek vezetése alatt a szervezet élénk fejlődésnek indult. Bicsov- !>zky méltatta a hölgyszakosztály megalapítójának néhai Szapáry Ilonának hervadhatatlan érdemeit. A hölgyszakosztály működését Pozsony s«e- genynogyedében soha nem fogják elfclojóe- ni. Bicsovszky majd a munkásosztály keretében az agrárok részéről indított pártbomtási kimunkásságáért. Thuróczy fölszólalóra után a jelenlevők lelkes ünneplésben részesítették Kontsek Györgyöt. Októberben tovább emelkedett a mezőgazdasági kényszer- esiess&ek száma Prága, november 13. Ara állami statisztikai hivatal ima tette közzé az október hónapban kihirdetett csődökre, a ksnysraeregyességekre és a mezőgazdasági kény s ze r egyességekre vonatkozó adatokat. A kimutatásiból megállapítható, hogy október hónapiban a szép ember hónapban kimutatott 48 csődeljárással szemben 60 csődeljárást indítottak. Ebből 35 Csehországra, 15 Morvaországra és Sziléziára, 8 Szlovenszkóra és 2 Kárpátaljára esik. Az aktívák összege 1,826.235 korona, a passzívák összege pedig 2,947.584 korona. Októberben Csehországban 37, Morvaországban és Szilé<- ziában 23, Szlovenszkón 14, összesen tehát 74 kényszergyességi e1 járás indult a szeptemberi 71 eljárással szemben. A 7-1 kénvszer- egyességi eljárásban az aktívák összege 9 millió 642.897 korona, a passzívák összege pedig 13,648.639 korona. A statisztikai kimutatásból megállapítható, hogy a mezőgazdasági kényszer egyes-égek száma októberiben tovább emelkedett. A szeptember hónapiban megindított 1383 eljárással szemben, október hónapban 1618 uj (mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult. Ezek közül Csehországra 584, Morvaországra és Sziléziára 461, Szlovenszkóra 472, Kárpát- aljára pedig 181 uj eljárás esik. A találósodé ttság az 1648 eljárásiban 109.370.741 korona. A Szlovenszkón megindított 472 eljárásban az ismert aktívák összege 20-173.203 korona, a passzívák összege pedig V‘.7-Ki.835 korona, a tuladósodottság tehát 2ti.7.5.72b korona. A kárpátaljai 131 eljárásiban az aktívák összege 2,218.793 korona, a passzívák összege 5,088.288 korona, tehát a talnlóso- dotfság 2,872.680 korona.
