Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-14 / 261. (4110.) szám
2 ^RyGATMAG^ARHIIgJ^ 1936 novenűjcr 14v szombat* A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA gatás és közvetlen veszély. De a római blokk hatalmainak második eredménye sem jelentéktelen. A bécsi értekezlet hátterében a julius 11-i'német-osztrák megállapodás üdítő hatása állt. Amikor a római blokk keletkezett, áthidalhatatlannak látszó ellentét kisértett Németország és az olasz-osztrák szövetség között. Róma és Berlin ellenfelei a kezüket dörzsölték boldogságukban, hogy ez az ellentét megakadályozza a két középeurópai nagyhatalom összhangját és lehetetlenné teszi közös dunai fellépésüket. Nos, a római blokk apparátusa eltüntette ezt a nagy hibát és bajcsirát Középeurópá- ból. Elsősorban a közös megbeszéléseknek, Ausztria olasz támogatással történt megerősödésének és Magyarország közvetítésének tulajdonítható, hogy a veszedelmes ellentét — sokak nagy bánatára — elsimult. Semmi nem igazolhatja jobban a római blokk békemisszióját és erejét, mint az, hogy sikerült a legnagyobb középeurópai ellenfeleket kibékítenie és ezzel eltávolítani Európából az egyik legnagyobb háborús veszedelmet. Melyik más európai szövetség hivatkozhat hasonló eredményre? Ki tudott kibékülni ellenfeleivel? Ki tudott közös nevezőre hozni más középeurópai ellentéteket? A bécsi kommüniké büszkén mutathat rá erre a sikerre, amellyel óriási szolgálatot tett a középeurópai konszolidációnak. Természetesen önönerejét is megnagyobbította vele, mert a német-olasz-osztrák-magyar megértés gazdaságilag s politikailag döntő faktorként léphet fel az eddig szétszaggatott Kö- zépeurópában. Három év alatt a római blokk békepolitikája csodát müveit: olyan ellenfeleket bé- kitett ki, akik kibékülésében senki nem bízott többé, mert úgy látszott, hogy csak puccs, forradalom, háború dönthet az ügyükben. Az osztrák-olasz-magyar szövetség megajándékozta a világot a német-osz- j trák kibéküléssel s ezzel mindennél nagyobb tanujelét adta értékének. A harmadik eredmény végre, amire Becsben hivatkozhattak, az a haladás, amit a római blokk hatalmai az erőgyarapodás és az európai jelentőség terén végezhettek. A Németországgal és Lengyelországgal megegyezett római blokk egyike Európa legerősebb regionális csoportosulásainak, amely mindenütt nagy sűllyal léphet fel. Meg is teszi. De éppen a'bécsi konferencia igazolja, hogy bármily önérzetesen viselkedik, bármennyire követeli az őt megillető jogokat, sohasem haladja túl a megengedett mértéket, tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat és nem erőszakoskodik. E fegyelmezettség terén Magyarország jár elől jó példával. Hányszor vádolták meg Magyarországot, hogy „erőszakos változtatásokra", ,,béke-| bontásra" törekszik, állandóan puccshire- | két költöttek körülötte s igyekeztek a ,,bé-1 kebontó Magyarország“-ról szóló propa- f gandával lerontani nemzetközi jó hírét. Ez-| zel szemben mi a tény? Egyetlen ország sincsen, amely oly kitartóan tiszteletben tartaná a nemzetközi megállapodásokat, mint Magyarország. A békeszerződések egyik vagy másik, kisebb vagy nagyobb cikkelyét csaknem valamennyi ország ha- tálytalanitotta már, hallgatólagosan, megegyezéssel vagy erőszakkal, nemcsak Németország, Ausztria, Lengyelország és Törökország, hanem a győző államok is (például, amikor kibúvót kerestek a békeszerződésekben előirt leszerelési kötelezettség alól) — csak Magyarország nem. Még Genf dédelgetett kedvence, Ausztria is önhatalmúlag határozta el, hogy a parancs ellenére fegyverkezni fog, de a ,.békebontó" Magyarország nem cselekedett igy. Amit óhajt, legálisan akarja elérni s bizonyosra vehető, hogy a szövetségesek Bécsben elhatározott támogatásával előbb-utóbb meg is valósítja célját, mert az egyenjogúság meg nem adásának kirívó igazságtalansága tarthatatlan abban az Európában, mely például hangosan botránkozik, ha Hitler nem adja meg az egyenjogúságot egy Németországban élő embercsoportnak, holott a hitleri különbségtevés nem is nemzetközi ügy, hanem egy ország belső problémája. A római blokk ki fogja harcolni Magyarország számára az egyenjogúságot s ha ez megtörténik, ha Magyarország ismét mint egyenrangú fél vonulhat be a népek közösségébe, ha mai megalázottsága megszűnik, akkor a legnagyobb középeurópai szövetség folytathatja munkáját s az eddigi legális és békés módszerekkel hozzáláthat a többi középeurópai probléma megoldásához* Nyilvánosságra hozták a bécsi tárgyalások hivatalos jegyzőkönyvét Bécs, november 13* A magyar—olasz-osztrák tanácskozások csütörtökön este befejeződtek és az értekezlet eredményéről hivatalos jelentést tettek közzé* A közlemény nagyjelentőségű politikai és gazdaságpolitikai megállapitá. r^eumónoIa l 9ennc ° es hát- f°/c/o/moAcnö/ sokat tartalmaz. A hivatalos közlemény egyebek között a következőket mondja: A három állam hösös céljai A római jegyzőkönyvek értelmében megtartott értekezleten újra megállapítást nyert a három kormánynak úgy az általános érdekű, mint a három állam különleges érdekelt érintő programokra vonatkozó teljes egyetértése. A három kormány képviselői teljes gonddal megvizsgálták a három állam közötti gazdasági kapcsolatokat és újonnan megerősítették azt a szándékukat hogy az eddig folytatott közös akciót tovább viszik, valamint azt a határozatot hogy a többi állammal való kapcsolatok kétoldalú szerződések utján fejlesztessenek tovább. A három kormány képviselői elégtétellel állapították meg a római jegyzőkönyvek összhangzatos működését és azt, hogy ezek az egyezmények a Duna-medence újjáépítése céljának teljesen megfelelnek, A német-osztrák egyezmény Magyarország és Olaszország külügyminiszterei elégtétellel vették tudomásul az Ausztria és a német birodalom közt való viszonynak a julius 11-én kötött megállapodással való rendezését. Olaszország külügyminisztere tájékoztatta az osztrák és a magyar kormány képviselőjét a német birodalom vezérével és kancellárjával, valamint Németország külügyminiszterével folytatott megbeszéléseiről. Magyarország és Ausztria képviselői élénk megelégedésüknek adtak kifejezést az olasz és a német kormányok ama elhatározása fölött, amely szerint a Duna-medencé- re vonatkozó kérdéseket a barátságos együttműködés szellemében fogják kezelni, fönntartva természetesen a három kormányt illetően az 1936. évi római kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkezései* A fegyverkezési egyenjogúság kérdése A három kormány képviselői teljesen egyet-1 értettek abban, hogy elismerik a magyar és az 3 osztrák kormányok fegyverkezési jogegyenlő-1 ségre vonatkozó álláspontjának jogszerű voltát,« amely jogegyenlőség megfelel az igazság elemi elvének. A három kormány ennek megvalósítása céljából egymással érintkezésben fog maradni. A magyar külügyminiszter, valamint az osztrák szövetségi kancellár közölte Olaszország j külügyminiszjterével illetékes kormányaiknak • azt az elhatározását, hogy az ethiopiai olasz császárságot formailag elismerik. Az olasz kormány tekintetbe fogja venni a magyar és az osztrák kormányoknak azt a kívánságát, hogy közgazdaságuk Abesszínia gazdasági kihasználásában résztvegyen. A megbeszélésre került kérdések és a hozott határozatok jegyzőkönyvbe foglaltattak. A három külügyminiszter elhatározta, hogy a legközelebbi összejövetelüket Budapesten tartják meg. Kánya Kálmán a bécsi értekezletről Kánya Kálmán magyar külügyminiszter csütörtökön éjfél előtt a menetrendszerű gyorsvonattal utazott el Bécsbó'l, hogy Budapesten fogadhassa pénteken az odaérkező Ciano gróf olasz külügyminisztert. Kánya külügyminiszter elutazása előtt fogadta az osztrák sajtó képviselőit s előttük a következő nyilatkozatot tette: — Az a két nap, amelyet Bécsben töltöttem, egész várakozásaimnak megfelelően folyt le. Azzal a tudattal térek vissza hazámba, hogy munkánk a béke munkája volt és a kölcsönös érdekek megoldásának és elismerésének a munkája. Az olasz— osztrák—-magyar együttműködés meghozta a maga gyümölcseit és a mostani bécsi megbeszélések sima lefolyása újból bizonyítékát adla az egész v lág számára annak, hogy a római jegyzőkönyvek három aláíró államának békés együttműködése szilárd alapokon nyugszik. Az a kellemes és barátságos légkör, amelyben a megbeszélések folytak, jogosulttá teszik azt a föltevést, hogy az az ui, amelyen ma elindultunk, helyes és abba a helyzetbe juttatta a három államot, hogy békés céljaikat minden viharral szemben megvédelmezhessék és megvalósíthassák. Azt hiszem, hogy túlzás nélkül állíthatom, hogy' a bécsi értekezlet és a tervbevett további megbeszélés egykor a történelemben fog elismerést találni. Végül melee; és őszinte kö züne- tet mondok az osztrák vendégszeretetért. Különös köszönet illeti meg Schuscbnigg szövetségi kancellár urat és Schmidt külügyi államtitkár urat, mert nekik köszönhető elsősorban, hogy bécsi tartózkodásunk minden tekintetben kellemes és kielégítő lefolyású volt Ciano küszönete Bécsnek Gróf Ciano olasz külügyminiszter már csütörtökön este beszállt a pályaudvaron várakozó külön- vonatba és az éjszakát a különvonat hálókocsijában töltötte. Elutazása előtt bucsuüdvözletet intézett az osztrák néphez. Köszönetét mondott a barátságos fogadtatásért, majd igy folytatta: — Azok a megbeszélések, amelyeket Bécsben Schuschnigg kacellárral és Schmidt külügyi államtitkárral folytattam, újból bizonyságát adták a két ország és kormányaik ama szilárd akaratának, hogy kölcsönös egyetértésben folytatják azt az építő müvet, amelyet Mussolini, Dohfuss és Gömbös a római jegyzőkönyvek aláírásával megkezdett. Sarokpillér ez az európai népek közti békés együttműködés épületében, amelynek felépítésén a fasiszta Olaszország buzgón közreműködik. Amikor Bécsbó'l a baráti Magyarország látogatására elutazom, a dtice, a fasiszta kormány és az olasz nép nevében még- egyszer kifejezésre akarom juttatni őszinte jó kívánságainkat az osztrák népnek és azoknak a férfiaknak, akik sorsát irányítják. Ciano gróf különvonata pénteken reggel féltiz órakor indult útnak Budapest felé. A külügyminiszterrel utazott felesége és nagy kísérete, továbbá báró Villani kvirináli magyar követ, Marosy Ferenc követségi tanácsos, külügyi sajtófőnök, valamint a Bécsbo érkezett olasz, magyar és egyéb külföldi újságírók. Ausztria közvetítő szerepet akar játszani a római blokk és a késantant között Budapest, november 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti lapok vezércikkben üdvözlik az olasz külügyminisztert s kiemelik azt, hogy gróf Ciano mint a duce képviselője jött Magyarországra. A bécsi hármas konferenciáról is teljes részletességgel számolnak be a budapesti lapok. Egyöntetűen megállapítják, hogy a tárgyalásról kiadott hivatalos közlemény a legteljesebb mértékben kielégítő. A hórom külügyminiszter nem szenzációval lepte meg a világot, hanem tanúságot tett a reális alapokon nyugvó érdekközösség következtében megnyilvánuló teljes egyetértésre. A Pesti Hírlap azt irja, hogy a jegyzőkönyvben említett kérdéseken kívül bizonyára más kérdéseket is érintettek, amelyek főként Magyarország és Ausztria szempontjából fontosak. Hogy a magyar külügyminiszter nem kérte az olasz és az osztrák kormány hivatalos hozzájárulását a magyar aspirációkhoz — irja egyebek között a lap —, ennek oka valószínűleg az, hogy a magyar kormány nyilván nem tartotta alkalmasnak még az időt az ilyen javaslat megtételére, A lap tudósítója jólinformált helyről azt hallotta, hogy erre vonatkozólag újabb nagyjelentőségű nyilatkozat fog elhangzani Horthy Miklós kormányzó római látogatása során. A római blokk államai a nemzetközi hatalmi egyensúlyban mutatkozó eltolódások hatása alatt óvakodtak attól, hogy a blokkon kivül álló országokkal szemben formaszerüen megkössék magukat. Ausztria a lap jelentése szerint ragaszkodik ahhoz, hogy közvetítő szerepet játszón a római blokk és a kisantant államai között. Olaszország érdeklődése viszont ma London felé fordul. A Magyar Hírlap kiemeli a bécsi eredmények közül azt, hogy Magyarország és Ausztria részt kap Abesszínia gazdasági kihasználásából. A Budapesti Hírlap megállapítja, hogy a mostani konferencia ismét bizonyságot tett arról, hogy a római jegyzőkönyvek szelleme nem irányul más államok ellen, hanem csak a paktumban résztvevő államok érdekeit kívánja megvédeni. Az Uj Magyarság hangsúlyozza, hogy a bécsi konferencia újabb jelentős lépés volt a Duna- uiedence újjáépítése felé, A lap nagy jelentőséget tulajdonit annak is, hogy a legközelebbi hármas értekezlet Budapesten lesz. Ausztria Csehszlovákiával, Olaszország Jugoszláviával, Magyarország Romániával kezd tárgyalásokat? Páris, november 13. Valamennyi francia lap közli a bécsi értekezletről kiadott hivatalos közleményt. Általában megállapítják, hogy az értekezlet eredményei megfelelnek a várakozásnak és nem módosították lényegesen Középeurópa politikai helyzetét. Egyes lapok csodálkoznak azon, hogy a Habsburg-kérdést a hivatalos közleményben nem említették. A Jour római tudósítója a kisantant és a római csoport között való kapcsolatokról azt irja, hogy Ausztria Csehszlovákiával, Olaszország Jugoszláviával, Magyarország pedig Romániával folytat majd tárgyalásokat. A lap szerint a jövőben a gazdasági kapcsolatok jelentősége szabja meg a politikai kapcsolatok kibontakozását. A Journal szerint a bécsi értekezlet sok nagyjelentőségű kérdést függőben hagyott, bár nem lehet tudni, hogy mi zajlott le a színfalak között. A bécsi döntések mérséklete a lap szerint legalább egyelőre lecsillapította a kisantant ago dalműt. A lap helyesli a magyar fegyverkezési egyenjogúság ügyében hozott döntést, mert elismeri, hogy nem méltányos, hogy egyes államok fegyvertelenül álljanak, mig mások túlzottan és szabadon fegyverkeznek. Emellett azonban nem hallgatja el áztj hogy a kisatant és a balkánszövetség államai nem ok nélkül tiltakoznak a magyarok és bolgárok újból való fegyverkezése ellen. London, november 13. Az angol sajtó egyelőre megelégszik a bécsi értekezlet által kiadott hivatalos közlemény közzétételével. Az angol sajtó véleménye a bécsi értekezletről még nem alakult ki teljesen. Általában az angol lapok is elismerik Magyarország jogát a katonai egyenjogúsításra s megállapítják, hogy a bécsi értekezlet a lehető legkevesebb veszedelmes határozattal zárult. A csallóközi magyar tanítók nagygyűlése Komárom, november 13. (Saját tudósítónktól.)’ A komárom—csallóközi (magyar tanít ómegye igen népes nagygyűlést tartót a Jókai Egyesület ■ kulturházába-n. A gyűlésen a tanitómegye tanító* - gága majdnem teljes számban megjelent. Wánkay László elnök üdvözölvén Markovira Ede tanfelügyelőt és Kovács Alajost, a SzÁMTE elnökét, elnöki bejelentései során megemlékezett Franké népmüvelésügyi miniszter komáromi látogatásáról. Franké miniszternek átadták &. komáromi tanítóság több óhaját s a miniszter megígérte, hogy rövidesen minden hónap első napján fogják kapni a tanítók is a fizetésüket s bizonyos százalékú visszatérítést is kapnak a réI gi’bb levonásokból. Majd szólott a tanítók kulturális munkásságáról, megemlékezve azokról a tanítókról, akik lelkesen s önzetlenül szolgálják a falusi továbbképzés ügyét. A falvakban a kul- turmumka legtöbbnyire a tanítókra hárul, akik a sok munkát sokszor nem 'bírják. Iskolánkivüli munkát ne végeztessenek a tanítósággal, — mondotta az elnök, — mert a tanítás és a nevelés egész embert követel s ha végeznek iskolánkivüli munkát, akkor azt honorálják is. Majd bejelenti, hogy kész az ifjúsági könyvek jegyzéke, a használható, jó ifjúsági könyvekről. Bejelenti, hogy a komáromi s a dunaszerdahelyi járás választmánya szintén hozzájárult a pozsonyi Tanítók Háza alapjához. A beszámoló után felkérte az iskolaigazgatókat, hogy adakozzanak az iskolák a Komáromban felállítandó Jókai f zoborra. Bejelenti, hogy a jövőben több nívós kulturestet rendez a tanítóság s e kuiltűrést szervezőbizottságának, tagjaiul Takács Vincét, Kovács Józsefet, Széllé Gézát, Pataky Ferencet. Belezek Jenőt és Kapitány Eleket választották meg. Kovács Alajos, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanitó Egyesület elnöke jelentést tesz a pozsonyi Tanítók Házáról, kéri, hogy azt támogassák. Szól a szülői szövetségekről is.- Belezek Jenő kitűnő előadásban ismertette a rajztanitás metodikáját s ezt mindjárt illusztrálta is, nagy sikerrel. A pénztári jelentés után Kelemen Árpád a nyári tornatanfolyamokról tartott érdekes előadást. — EGY LELKÉSZ RENDTÖRVÉNYES UGYE. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Ba- iluceiiik József 31 éves római katoóikus káiplánt, Marinkova község adminisztrátorát a trenceéni kerületi bíróság rendtörvényes vétség írnia tt, 300 korona pénzbüntetésre átélte. A káplán a vádirat szerint 1935 május 12-én a községi vá- kusz'tás előlit a szószékről kioktatta híveit, hogy melyük pánt vezetőjére szavazzanak. Beszélt a gabonannonopóilium elten, amely szerinte csak .a gazdag embereknek hoz a konyhára. Fellel)-' bezés révén a pozsonyi felsőbíróság elé került az ügy. A káplán azzal védekezett, hogy a „vezető “ alatt Jézust értette. A felsőbíróság' nem fogadta eil a védekezést s a káplán büntetését 600 koronára emelte fel, nizzai az éndokotessaL hogy a templomban nem Bzabad politizálni,
