Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-12 / 259. (4108.) szám

^rmm^MajcAarhirlar 1936 november 12, csütörtök* bán 100, Olaszországban 49, Németországban 25, Magyarországon 7, Csehszlovákiában 7 ko­rona esik. Csehszlovákiában az államvédelmi kölcsönből is idejutó rész beszámításával 21 koronára tehető ez a hányad. Ötrömim-eil üdvözíti a Ika/tónad n-evie-lésről ez Aló törvény jav-aelait ígéretét.. Brekik részletesen ism-emtetite a katonai tér­képészeti intézet, a katonai földtani intézet ée a katonai repülésügyi intézet tevékenységét, majd :azt állapította meg, (hogy az abszolút számokat tekintve, még mindig messze hátulmaradunk más államok fegyver­kezése mögött: Németország 67 milliárd, Olaszország, Angolország 43—43 milliárd, Franciaország 12 milliárd Ké-t fordít fegyver­kezésre s Németországban egy polgárra há­romszor oly nagy összeg (1026 Kő) esik fegy­verkezési célokra, mint Csehszlovákiában, még ka az államvédelmi kölcsönt is desz ámít­juk. Mérlegelni kell teimié&zetesen azt is, hogy a lakosság teherbírása mit visel el A teherbíró képesség annál nagyobb lesz, mi­nél többet tagadunk meg magunktól a kultu­rális, szociális és általában az életszükségleti igényeiméi és minél nagyobb összegeket há­rítunk át kölcsönök formájában a jövő nem­zedékekre. A nemzetgazdasági jövedelemből a katonai költ­ségvetésre Németországiban 14.4, Angolország­ban 7. Fr-a neiaországban 4.4, Csehszlovákiáiban 3.5 százalék jut. A katonai beruházások költségeiből 58 száza­lék jut a hasznos, produktív beruházásokra, (utak, repülőterek, gépek etb.), 27 százialék a kevésbé produktív beruházásokra (fegyverzet) és 15 százalék a holt beruházásra. A kiadások 15 százaléka megy csak külföldire (gyapjú, gya­pot, kanosuk, ritka- fémek), a többi az országon belül marad. A fegyverkezési adósságok európai problémává fejlődlek A viszonyok háború esetén másként ala­kulnak, mint azt a világháborúban is láttuk. Az Ypern folyónál 14 kilométeres szaka­szon az ötnapos offenziva 3 milliárd frank­nál többe került. Egy-egy ellenséges katona megölésére három tonna vasat fordítottak s az ango­lok csak akkor mentek rohamra, amikor minden négyzetméter területen egy tonna lövedék feküdt. Ennél gazdaságosabbnak bizonyult a tank, mert Ypemnél például négy sor tank volt felvonultatható ezért a pénzért♦ Ebből látható, hogy a fegyverkezési költsé­gek béke idején elenyészően csekélyek a háborús szükséglettel szemben. A mezőgazdaság és a bábom Az előadó a mezőgazdaság háborús fel­adatainak ismertetését azzal vezette be, hogy Ausztriában 100 földművesre 330 la­kos, Csehszlovákiában 100 földművesre 658 lakos ellátásának gondja esik. Helyesli a legfelső államvédelmi tanács vezértitkársá-1 ga által elfogadott azt az irányelvet, hogy S 1. a gazdaság védkészültség idején béke­gazdasági alapokon építendő, hogy az át­menet könnyű legyen és 2. védkészültség idején minden élő és anyagi erő az állam szolgálatába állítandó. A vitában elsőnek dr. Szüll'ö Géza nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt parlamenti klub elnöke szolalt fel. Nagyjelentőségű beszédét holnap közöljük. A külügyi propaganda kérdése A következő ezónoik Rergiman cseh nemzeti szocialista volt, aki köszönetéit mond az előadó­nak aizért, hogy a katonai beruházásiakat a gaz­daságosság szempontjából vizsgálta. Spacek (cseh nemzeti egyesülés) elismeri a politikai és nemzetgazdasági propaganda jó eredményeit, de különösen az utóbbi időben ez eredmények nem állanak oly fokon, mint az kí­vánatos volna. Azok az államok és nemzetek, amelyek akarata ellenére elkerült a háború be­fejezése után állami függetlenségünket meguji- taná, éppen mostanában fejtenek ki rosszaka­ratú s államunkkal ellenséges propagandát. Kü­lönösen a német és magyar propaganda igen nagy .károkat okoz Angol országban, Olaszor­szágban s néha Franciaországban is. Ezért e részen kívánatos volna, ha külügyminisztériu­munk propagandatevékenysége hatékonyabb volna. A hadsereget az állam földrajzi helyze­téhez képest kell megszervezni, hogy támadás esetén hatékonyan léphessen fel; ezért nagy súlyt kell helyezni a határvidéki támpontok ki­építésére, a repülésügyre és moitorositásra. Délután foLytatták a külügyi és nemzetvédel­mi tárca vitáját. Az esti órákban Madhnik nemzetvédelmi mi­niszter válaszolt a feltett kérdésekre és a kifo­gásokra. A miniszter igen röviden beszélt. Be­szédének leglényeaesebb része az, melyben visz- szautasitja a szudétanémet párti képviselőknek az úgynevezett ,,'Machnik-utasitás“-ra vonat­A csehszlovákiai mozik nem fognak játszani németországi filmet? A meghiúsult tárgyalások következménye Prága, november 11. A német filmek beho­zatala tárgyában hosszú idő óta tárgyalások folytak a csehszlovák kereskedelmi miniszté­rium és a német birodalmi filmkamara kö­zött. A tárgyalások most eredménytelenül félbe­szakadtak, ami minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy a német filmek nem juthatnak be ezentúl Csehszlovákiába. Szakkörökben lehet­ségesnek tartják, hogy a csehszlovákiai film- piac évekig nélkülözni fogja a német filmeket, ahogy évekig nélkülözte az amerikai filmeket. Négyszeres arány A tárgyalások alapja az volt, hogy legalább nyolcvan német filmet fognak behozni a köztár­saságba és ©nmek ellenében 20 csehszlovák fil­met játszanak el a németországi filmszínházak. Ezenkívül az volt a terv, hogy mindkét ország illetékes hivatalainak hozzájárulásával ugyan­azokat a filmeket német és cseh nyelvű verzió­ban készítik el és e filmek mint belföldi filmek szerepeltek volna. Ez utóbbi filmek ilymódon nem, is terhelték volna a megállapított -komit'in- gemst. A tárgyalások meghiúsulását részben az okoz­ta, hogy a birodalmi filmkamara kikötötte, hogy a német fimváltozatok szereplői csakis az ő emberei lehetnek, az esetben is, ha a fil­mek Csehszlovákiában kerülnek előadásira. Ki akarta kötni a filmkamara azt is, hogy a Cseh­szlovákiáiban játszandó német filmek munkásait is maga jelöli ki. Ezzel szemben hajlandó lett volna a német illetékes hivatal cseh színészeket Németországba meghívni a kétnyelvű filmek él­ben az anyagi haszon a német filmiparé lett volna. Győz az amerikai Hím A szerződéstervezet mérlegelésénél a csehszlovák hivatalok megállapították, hogy az amerikai film a német tűmet a közönség ízlésében nagyrészt kiszorította a csehszlovák piacról. Az összforgalom felét amerikai fil­mekkel érik el a csehszlovákiai mozikban, igy tehát a német filmek könnyen nélkülözhető^. Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy annak idején mégis évekig nem játszottak Cseh­szlovákiában amerikai filmet, kizárólag azért, mert a gazdasági megegyezés nem sikerült. A gazdasági szempontok akkoriban is érvényesül­tek, annak ellenére, hogy az illetékesek most ilyen kedvező megállapítást tesznek az amerikai film javára. Most megint csak gazdasági okok­ból fenyeget az a veszedelem, hogy egy másik hatalmas filmprodukció előtt zárulnak be a csehszlovákiai mozik, — azzal a különös vigasz- szal, hogy a sok ideig nélkülözött amerikai fil­mek betölthetik a német filmek helyét. A mozi­látogató tömegek tehát nem* a művészi Ízlés szempontjából, hanem a gazdasági megegyezés lehetősége szerint elégíthetik ki igényeiket. Az ilyen körülmények semmiesetre sem járulnak hozzá ahhoz, hogy a filmszínházak forgalma növekedjék. A mozik forgalma az utóbbi évben nagymértékben csökkent és az uj körülmények valószínűleg nem fogják megállítani ezt a foly­tonos csökkenést. Ilyen körülmények között alig megnyugtató, hogy filmszakmabeliek véle­ménye szerint a Németországgal való összeköt­tetés kibővítése azért sem ajánlatos, mert a csehszlovák filmiparnak Németországban mint­egy 200.000 márka befagyott követelése van.-káiszntéeére. Úgy az első, mint a második eset­Rozsnyó magyarsága az egyesüli párt táborában Fiissy. Pajor és Kátra bűzéit a rozsnyói pártszervezet nagysikerű alakuló gyűlésén Sdhuszrter István. A helyi pártvezet őségnek 21 tagja van. Demkó Péter elnöki székfoglalójában mélyhaitá* su szavakkal tett Ígéretet a lelkes, odaadó ma­gyar munkára. Dr. Kátra Kálmán beszélt ezután, általános helyeslés mellett, majd Leskó Ferenc a nagyidad ifjúsági egyesület elnöke üdvözölte a magyar egységet, tpvábbá Szeman János az enyickei és Andrejcsó János a buzinkat pártszer­vezetek névéiben mondott üdvözlő szavakat. Vé­gül T. Csáji Pál magaeszárnyalásu beszédben tett hitvallást a keresztény és nemzeti célkitűzések mellett. Indítványára a pártgyülés táviratilag üd­vözölte dr. Szüilő Géza kluibelnököt, Jaross Andor országos pártelnököt és Esterházy János országos ügyvezető pártelnököt. Mii imák a ta^&k4? Mit ér katonailag a szovjettel való paktum? ) A Die Zeit írja: A Lidové Noviny, amely a ,, szovjetirányzat lővédő.'hez tartozik, úgy látszik ^katonai toliból eredő cikkben fejtegeti a Moszk­vával való szövete©? értékét egy Németország oldaláról jöhető támadás esetén. Németország eszerint motoros hadosztályok túlerejével tá­madna váratlanul Csehszlovákia ellen és ezek azokon a szakaszokon, ahol nincsenek erődítmé­nyek, az első napon kétségkívül előtörhetnének. A német repülőeTŐket a csehszlovák légi hadak egyedül nem tarthatnák (fenn. De már a máso­dik napon számítani lehetne a francia és a harmadikon a szovjetorosz légi, hadsereg segit- ségére. A németek a levegőben fegyverkezhet­nek, a-ho^y akarnak, a szövetséges francia— csehszlovák—szovjetorosz légi haderő ellen sem­mit nem érhetnének el. Ez egyben az oka an­nak. hogy a németek alá akarnák ásni Csehszlo­vákiának a szovjetszövetségbe vétett hitét. A németek betörését a blokk légi haderejének fö­lénye néhány nap alatt föl tudná tartóztatni. A szovjet légi hadereje lenne az a semlegesítő erő, amely a csehszlovák területre eső német gránátokat veszélytelenekké tenné. A fegyverszünet napjának 18. év:@ráu’ó!a Paris, november 11. Franciaország és a többi nyugat! állam ma ünnepelte a fegyverszünet megkötésének 18. évfordulóját. Párisban a la­kosság egyöntetűen és a politikai harcokat fel­függesztve ünnepelt A diadalíven hatvan méter hosszú trikolór lengett s ez alkatommal a fran­cia gyarmatok zászlóit is kitűzték. Délelőtt 11 órakor megjelent a diadalív előtt a köztársasági elnök, továbbá a politikai és katonai előkelősé­gek* A háborúban elesettek emlékére egy percre egész Párisban megállt a forgalom. Később az elnök elvonult a diszszázad előtt és fölélesztette az ismeretlen katona sírján égő örökmécses tüzért. Rozsnyó, november 11. (Saját tudósítónktól) Az egyesült párt zászlóbontása Rozsnyón is párat­lanul lelkes hangulatban folyt le. A két volt párt­szervezet egységesítő gyűlését a városháza zsu"o- lásig megtelt termében tartották meg. A gyűlésre érkező Füssy Kálmán és dr. Pajor Miklós szenáto­rokat, valamint dr. Kátra Kálmán kerületi fő­titkárt a közönség meleg ünnepléssel fogadta. A gyűlést 3Iajkuth Albert, a volt országos ke- resztényszoclalista párt helyi elnöke nyitotta meg hatásos üdvözlő szavakkal. Schopp Béla körzeti titkár méltatta ezután a testvérpár tok egyesülésé­nek nagy jelentőségét. Majd Hronyecz Pál mint korelnök vette át a pártgyülés vezetésiét. Általá­nos figyelem közepette emelkedett szólásra dr. Pajor Miklós szenátor, aki elsősorban Jarcss .An­dor és Esterházy János országos pártelnököknek, továbbá Kassa város magyarságának üdvözletét tolmácsolta. A pártelnökök nevelnek említésekor a közönség lelkes éljenzésben tört ki. Pajor Mik­lós beszédében részletesen kitért a két volt test­vérpárt tlzen'hatéves történetére s felsorolta azokat a súlyos okokat, amelyek elkerülhetet­lenül szükségessé tették pártjaink eggyé- íorrását. Találóan jellemezte a szlovenszkói magyarság po­litikai, gazdasági és kulturális helyzetét s a pá-rt- hi'vek helyeslése mellett indokolta meg politikánk ellenzéki voltát. A szüntelen tetszésnyilvánításokkal kisért be­széd után Füssy Kálmán szenátor szólalt föl s frenetikus hatású beszédében a Csallóköz magyar népének testvéri üdvözletét tolmácsolta^ majd meggyőző erővel mutatott Tá minden kisebbség, magyarnak osztály'küiőnbség nélküli összefogásá­nak, a tökéletes magyar egységnek szükséges voltára. A sorsközösség, a közös sérelmek és bajok lét­kérdésünkké teszik az egységes nemzeti munkát. Figyelmeztette hallgatóit a magyar egység ellen­ségeire, a konkolyhintőkre. óvakodjunk minde­zektől s a magyar egység zászlaja alatt minden körülmények között megértés és szeretet ural­kodjék. A lelkes vieezhangu beszéd után sor került a megalakult helyi pártszervezet vezetőségnek megválasztására. Egyhangú lelkesedéssel elnöknek Majkuth Albertét,-társelnöknek Nch- rer Gyulát, alelnököknck Svajkó Ferencet és Végh Károlyt választották meg. kozó állításait. A miniszter kijelentette, hogy ilyen nincs. A kulturális bizottság ülése Prága, november 1. A képviselőház kulturális bizottsága mai ülés-én a történelmi országokban lévő zsidó felekezetűk szervezetére vonatkozó tör­vényjavaslatot tárgyalta. A szenátus már elfo­gadta a javaslatot. Dr. Kugel képviselő, a javas- fat előadója ismertette azokat a mélyreható kü­Pénztáros lett Gyürék Lajos, jegyző Marké Ala­dár, titkár Schopp Béla, ellenőrök dr. Szu'.órisz Dezső és Biscihotf Ferenc. Az elnöki tanács tag­jai: Czompel János, Csutor István, Engler An­dor, dr. Gotthilf Mihály, Medek Aladár, Mihateik Andor, Potoosny József és Frangos Nándor. Ugyancsak egyhangúan választották meg az öt­vennégy tagú pártvezetöséget is. Majkuth Albert hatásos elnöki székfoglaló után dr. Kaira Kálmán lelkes visszhamgu beszédben üdvözölte az uj tisztikart és pártvezetöséget és Isten áldását kérte munkájukra. Végül Ne'uer Gyula megköszönte az országos pártelnökség ki­küldötteinek megjelenését. Gyűlés után bankett volt a Katolikus Legény- egylet helyisége ben. amelyen Schopp Béla, Füssy Kálmán, dr. Pajc-r Miklós, Majkuth Albert, Nelirer Gyula, Potccsny József és Alexa István monüot tak lelkes pohárköszöntőket. A nagyidai zászlóbontás Kassa, november 11. Az egyesült országos ke- roeztényözocialásta és magyar nemzeti párt nagy­idat helyi szervezete nagyszabású pártgyülés 'kele­tében alakult meg. Az egységesítő pártgyül. sen, amelynek közönsége a szövetkezet nagytermét zsúfolásig megtöltötte, részt vettek Füssy Kálmán és dr. Pajor Miklós szenátorok, továbbá dr. Kátra Kálmán kerületi főtitkár. A törvényhozókat és a főtitkárt a párthive'k lelkes ünnepléssel fogadták s az ifjúság üdvözletét Tóth Ilonka és Varga Bözsike tolmácsolta. Sánta György megnyitóbeszédében a volt orszá­gos keresztényszocialista párt, T. Csáji Pál pedig a volt magyar mmezeti párt helyi szervezete nevé­ben jelentette be az egyesült párthoz való csatla­kozást. Majd Fedák András korelnök üdvözölte a törvényhozókat és a vendégeket. A következő szónok dr. Pajor Miklós szenátor volt, aki mél­tatta a volt testvérpártok működését s a párt­egyesülés nagy jelentőségét. Füssy Kálmán szená­tor gyújtó hatású szavakkal üdvözölte az öntuda­tos nagyidul magyarságot. Mindkét törvényhozó beszédének páratlanul lelkes visszhangja volt. Ezután a gyűlés kimondotta az egyesült párt helyi szervezetének megalakulását 8 a következő vezetőséget választotta meg: elnök: Demkó Pé­ter, aklnökök T. Csáji János és Varga János, tit­kár Veres Jáncs, jegyző Alsó Csáji István, pénz­tárnok Sznylr János, ellenőrök L. Kiss István, és lönbségeket. melyek a zsidó felekezetek szerve­zetei tekintetében a történelmi országok és a ke­leti országrészek között ma fcárnál lámák. Alz .iskolaügyi minisztérium képviselőjének kijelentése szerint a zsidóság a történelmi or­szágokban dotációs egyház, a keleti országrészek­ben pedig kongruális.' Eddig nem volt a zsidók­nak szervük, amely a kongruasegélyt átvegye és amely a rabbiképző főiskoláról gondoskodna. Rövid vita után a bizottság a javas-latot elfo­gadta, i Szörnyű repiilöszerencsétlen- ség Olaszországban Róma, november 11. Rocca Gorga falu mellett egy vihar alkalmával lezuhant egy olasz bőm* bavető repülőgép. A fagyos szélben a gépet ugyanis jégkéreg vette körül, amely a szerencsét­lenséget okozta. A zuhanásnál négy ember életét vesztette és csak az együk utas, egy repülőkapi­tány menthette meg életét ejtőernyő segítségé­vel. A lezuhant repülőgép körül nagy embertö­meg gyűlt össze, amikor hirtelen fölrobbant a gép benzintartálya és a kiváncsiak közül öt em­bert megölt, úgyhogy a szörnyű szerencsétlen­ségnek kilenc emberáldozata van. Titokzatos felbujtók a budapesti diákzav^rgások hátterében? Budapest, november 11. (Buda-pestd szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az egyetemi aiáktünte- t'ések Budapesten ma is folytatódtak. A központi egyetem előtt lovasrendőrség szórta szét a tünte­tőket. ü.tána n agy eb be z ám u tüntetők zárt sok­ban végigvonult a Vácz.-uccán és a zsidók eben tüntetett. A tudomány-egyetem rektora a tüntetés­sel kapcsolatban kijelentette, hogy rendzavarás ma nem történt. A budapesti sajtó élénken foglalkozik a néhány nap óta tartó egyetemi zavargásokkal s egyhan­gúan megállapítja, hogy e tüntetések megrendezése magyar éj. keresz­tény mentalitástól távolálló tényezőknek ál hat csak az érdekében. Ezt a lapok onnan kör T.ez- tetik, hogy az ilyenfajta zavargások rend.scn olyankor kezdődnek, amikor Magyaron-zág ér­dekében külföldön fontos politikai tanácskozá­sok folynak. így van ez most is, amikor Bé.sben jelentős politikai tanácskozások kezdődtek. A katolikus „Uj Nemzedék* <a leghatározottabban visszautasítja azt a vádat, hogy a keresztény magyar ifjúság érdekében volna bármiféle Ilyen tüntetés és azt a gyanúját nyilvánítja, hogy va­laki burkolt célok szolgálatában használja fel a fiatalságot ép-pen most, amikor odakint Magyarország érvie.- keiről tárgyalnak. A lap követeli, hogy nyomoz­zák ki a zavargások szervező.t és azok ellen a leg­szigorúbb eljárást indítsák meg. REGÉNYFOLYTATASUNK * anyagtorlódás miatt —- mai számunkból kimaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents