Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-11 / 258. (4107.) szám
m 1936 november 11, szerda. tkifyeH ida váekalá Az időjárás nagyjában változatlan: jobbára derült, csupán a köztársaság középső részeiben adódott némi csapadék. — Időjóslat: Általában derült és nyugodt, kevés csapadékkal. — AZ UJSAGIRÓBIZTOSITÁSI KURATÓRIUM DÖNTÉSE ELLEN PANASZ EMELHETŐ A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGNÁL. A legBeftsS köz igazgatási bíróság a mu.it napokban fogilaíl- ikozoitt egy, az ujságiróbiztoeiitáe körébe vágó kérdéssel. Az 1929. évi 26. számú nyugdíjbiztosítási törvény az ujságiróbiztositás szaunáira megszarvezte „.az ujságiiróbizfcositáei kuratóriumot44 s erre háziba ama vitáik eldöntését, begy a jelentkezőik részesei lebetnek-e az ujságíróbiz- tositásnak, vagy nem. E kuratórium batásköré- be tartozik továbbá ama kérelmeik eünitézése, .amelyekkel az újságíróik régebbi szolgálatúik beszámítását igényűnk és hogy e régebbi szolgálatok mennyiben teikimtendiök újságíró szolgálatnak. A közigazgatási bíróság azzal az elvi kérdéssel foglalkozott, hogy a kuratórium44 határozatai az említett vitás esetekben végérvényeseknek tekinithetök-e. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, bogy a kuratórium határozatai ellen 'beadott fellebbezéseket ugyanez a kuratórium intézte el. A legfelső közigazgatási bíróság 1936 november 6-án kelt 5482/34. számú határozata az eddigi gyakorlatot áttörte és elismerte, hogy a kuratórium határozata ellen beadott panaszról a közigazgatási bíróság illetékes dönteni, mert „az újságírói biztosítási kuratóriumot44 a közigazgatási hivatalnak tekinti, amelynek intézkedése ellen panasznak van helye a közigazgatási bíróság előtt. — A KORCSMÁBAN LŐTTE AGYON VE- TÉLYTÁRSÁT. Mátyásföldi tudósilónk telefonon jelenti: Tegnap este halálos féltékeny- ©égi dráma játszódott le Köpösd községben. Tomaskovies István 21 éves köpösdi legény barátjával, Bodnár István 19 éves legénnyel mulatott a falu korcsmájában. A legények egy leány miatt, akinek mindketten udvaroltak, összevesztek. A vita során Tomaskovics előrántotta revolverét és barátját közvetlen közelről főbe lőtte. A szerencsétlen legény azonnal meghalt. A gyilkos legényt beszállították a vágsellyei járásbíróság fogházába. Kihallgatása során részegségével védekezett, Ma délutóin átszállították az államügyészség fogházába. — A 35. OSZTALYSORSJÁTÉK V. OSZTÁLYÁNAK mai húzásán nyertek: 20.000 koronát: 26.563, 66.340. — 10.000 koronát: 18.328, 49.089, 54.233, 76.532. — 5.000 koronát: 1998, 9379, 9528, 19.067, 22.794, 25.509, 25.767, 41.053, 44.806, 45.544, 59.444, 61.636, 88059, 95.335. — 2.000 koronát: 510, 1598, 2806. 3047, 5084, 5505, 5662, 6426, 7914, 8849, 9433, 12.253, 12.364, 13.683, 17.658, 26.378, 28.090, 31.548, 32.327, 38.660, 42.510, 45.476, 47.678, 49.876, 54.570, 57.780, 64.561, 65.845, 66.454, 71.697, 74.552, 76.472, 81.653. 83.053, 84.154, 84.336, 84.980, 88.521, 90.660, 90.985, 100.398, 105.002, 107.402, stb. (Felelősség nélkül.) — A SÜMEGI MÚZEUMBÓL ELTŰNT EGY AMATI-HEGEDÜ. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A sümegi múzeumból ismeretlen tettes ellopott egy 20.000 pengő értékű Amati-hegedüt. A hegedű egykor Kisfaludy Sándor tulajdona volt. A mesterhegedü tolvaját országszerte keresik. — KÉT ÖNGYILKOSSÁG. Nyitrai munkatársunk jelenti: A Handtova mellett' tóból tegnap kifogták Kovács Teréz 81 éves handlovai asszony holttestét. Az asszony még május végén tűnt el a faluból, s mint most kiderült, öngyilkosságot követett el. A hullán ugyanis semmiféle küleröszak nyomát nem találták. — Vindrik község határában az erdőben egy ismeretlen akasztott ember hullájára akadtak. Személyazonosságát edd g nem sikerült megállapítani. A jól öltözött negyvenév körüli öngyilkos zsebében egy J. H. monogrammal ellátott zsebkendőt találtak. A csendőrség megindította a nyomozást. Gyomor* és bélzavaroknál, hastiregbeli vérpangásnál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hányingernél egy-két pohár természetes „Ferenc József" keserüviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. ««« Néplront és sajtószabadság Miérf kényszerűébe távozásra León Blum a Havas-iroda igazgatóját? A Havas-ügynökség diktatúrája a francia zsurnalisztikában ■■ Guimier távozásának kulisszatitkai ■■ Hogyan dolgozik a világ egyik legnagyobb sajtó vállalata? ■■ ■■ A PMH munkatársától Pária, november 10. (MTP) A mai kor hu krónikása lenni nem tartozik a könnyű föladatok sorába. Mindennap annyi minden történik az élet minden területén, külpolitikában, belpolitikában, a gazdasági életben, a kultúra frontján, — hogy az események áttekintése és összefogása ma meghaladja a legfürgébb szellemű uj- ságiró képességeit is. Párisban ma megint mozgásban van minden és az újságíró közben valóban nem tudja már, hogy mit lehet és mit nem lehet. A sajtó terén leírhatatlan zűrzavar uralkodik Franciaországban s ebből a szempontból teljesen érthető, hogyha a Blum-kormány erélyes kézzel igyekszik rendet teremteni, — a baj csak az, hogy a rendteremtő szándék mire megvalósul, újabb zavaroknak a fölidézője lesz. Az első lépés, amivel a Blum-kormány sokat emlegetett sajíóreformját keresztül akarja vinni, a Havas-iroda vezetőjének eltávolítása volt s ez bizonyos újságírói körökben nyugtalanságot keltett. Guimier, aki mellesleg a „Journal“-nak a tulajdonosa is, nem volt hajlandó a Blum-kormány intézkedéseihez alkalmazkodni s ezért követelték a távozását. Guimier hosszas huzavona után volt csak hajlandó lemondani, lemondásának okairól azonban szokatlanul éleshangu nyílt levélben számolt be az olvasóközönségnek. Jellemző a francia lapok viszonyára a Blum-kor- mányhoz, hogy a nyílt levelet majdnem valamennyi nagy lap átvette. A küzdelemben azonban végül mégiscsak Blum maradt a győztes és mert a miniszterelnök is mestere a tolinak, ő is értette a módját, hogy kemény dolgokat mondjon Guimier hatalmas barátai felé, akik láthatatlanul meghúzódtak a háttérben. Azzal mindenesetre mindenki tisztában van, hogy Guimier eltávolítása a Havas éléről, bizonyos fokig egyet jelent a legnagyobb francia hírszolgálati iroda állami ellenőrzés alá helyezésével. S hogy ez mit jelent, csak az fogja megérteni, aki tudja, milyen szerepet tölt be a francia közéletben a Havas-ügynökség. A világ első hírszolgálati irodája A Havas-irodát száz évvel ezelőtt létesítette Charles Havas, pontosan 1835-ben. Akkoriban még kis ujságforditó iroda volt, — ma 300 alkalmazottal dolgozik és Páris egyik legforgalmasabb pontján, a Piacé de la Bourseon van hatalmas palotája. Havas volt az első, aki a modern hírszolgálati hálózatot megszervezte, Reuter például csak 1849-ben kezdte meg működését a Havas által lefektetett elvek és módszerek alapján. Havas postagalambokkal dolgozott s postagalambjai majdnem olyan jól és pontosan működtek, mint most a rádió. A hírszolgálati irodánál is — mint a hasonló vállalkozásoknál általában — minden azon múlik, hogy sikerül-e monopolizálni a működési területet, vagy legalább is a területnek egy részét. Havasnak sikerült már a múlt század ötvenes éveiben a világ valamennyi nagy városában saját tudósítót fölállítani, ami által elérte azt, hogy a világ legelső nemzetközi hírszolgálati szervezete fölött rendelkezett Egészen eddig minden remekül ment, 1856-ban azonban történt valami, ami az eddig nemzetközi tekintélynek örvendő vállalkozásnak, ha nem is ingatta meg hitelét, mindenesetre más megvilágításba helyezte. Ekkor fuzionált ugyanis a Havas az egyik legnagyobb francia hirdetési irodával és ettől kezdve egészen a mai napig nemcsak hírek, hanem hirdetések közvetítésével is foglalkozott. Havasnak sikerült ezen a téren is kivételes helyzetet biztosítani a maga számára és ez a magyarázata annak, hogy a világ összes lapjai, hogyha Franciaország* ból származó híreket közölnek, mindig a Havas-irodára hivatkoznak, még erősebb és általánosabb ez a kapcsolat a hirdetési üzletek területén. Minthogy a világon alig van lap, amely olvasóiból és előfizetőiből élne és nem köteles tekintettel lenni a hirdetésekre, — tehát el lehet képzelni, hogy egy vállalat, amely monopóliumot élvez a hirdetések szerzését és továbbadását’ illetően, az illető ország egész sajtója fölött valóságos diktátor! hatalmat gyakorolhat. Nos, a francia sajtó a Havas-iroda diktatúrája alatt volt, A Havas-iroda uz’eti és politikai diktatúrája Tisztán elméleti szempontból persze kívánatos lenne, hogy egy olyan nagy vállalat, mint a Havas, ha egyszerre foglalkozik hírszolgálattal és hirdetési üzlettel, szigorúan különválassza egymástól a két össze nem tartozó resszortot. Ehelyett éppen az ellenkezőjét csinálják Havasék, s emiatt nagyon súlyos kritikát hívtak ki nem egy Ízben maguk ellen. Havasékon keresztül csak úgy lehet hirdetésekhez jutni, hogyha egyben az illető lap a hírszolgálatra is előfizet. A Havas-iroda csak előfizetők részére közvetít hirdetéseket, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogyha valaki nem fizet elő a méregdrága hír- szolgálatra, nem jut lapjában egyetlen hirdetéshez sem. Azok a hírszolgálati irodák, amelyek időközben megpróbáltak Franciaországban gyökeret ereszteni, rövidesen vagy átvándoroltak Havasék tulajdonába, vagy pedig elpusztultak. Számos nagyobb lapkoncem is megkísérelte, hogy önálló hírszolgálati szervezetet építsen föl, — minden kísérlet csütörtököt mondott. Most csak két nagy francia lapnak van önálló hirszervezete: a ,,Matin“-nek és a „Petit Pari- sien“-nek, de ezek is előfizetői még mellékesen a Havasnak is. Ha másért nem, a hirdetések miatt... A Havas-iroda kezében azonban vannak más eszközök is, amikkel a francia sajtófronton egyeduralmát biztosíthatja. Mindenekelőtt közvetlen politikai befolyást gyakorolhat a lapokra és azokat a lapokat például, amelyeknek politikai iránya neki nem felel meg, egyszerűen kiéhezteti azáltal, hogy elvonja tőlük a hirdetéseket. A hirdetőket viszont úgy terrorizálja, hogy a lapokban olyan híreket kolportál, amelyek a hirdetőket nagyobb hirdetések föladására serkentik. Például: Röviddel ezelőtt az egyik legnagyobb francia autógyár közölte a Havas-irodával, hogy a rendes évi hirdetési büdzsét kénytelen volt egy harmaddal leszorítani. Havasék nem szóltak egy szót sem, ellenben néhány nap múlva autószerencsétlenségekről szóló hírek jelentek meg a lapokban és minden egyes esetben kiderült, hogy a szerencsétlenséget a szóbanfor- gó cég kocsija okozta. Nem tartott sokáig, míg jelentkezett a cég és bejelentette, hogy a hirdetési költségvetés marad a régi. Harminchat millió frankos állami szubvenció Van azonban még egy funkciója a Havasirodának és itt kell keresni az állami közbelépés okát és magyarázatát is. A Havas-ügynökség ugyanis a félhivatalos francia sajtóiroda szerepét is betölti, amennyiben köteles bizonyos évi szubvenció fejében az összes hivatalos híreket továbbítani. Ez a szubvenció minden évben változik, de mindig súlyos milliókra rúg. Az 1931. évben például nem kevesebb, mint 36 millió frank vándorolt az államkasszából a Havas-ügynökség pénztárába. Ezért a pénzért, úgy látszik, mintha nem is volna áldozat teljesíteni a kormány egyetlen kívánságát: semlegesnek és tárgyilagosnak lenni a kormánnyal szemben. De persze ezt nem könnyű mindig betartani, mert hiszen a Havas-ügynökség igazgatósági tanácsában számos olyan személyiség ül, aki a mindenkori kormány egyikmásik intézkedésével, esetleg egész politikai irányával nem ért egyet, Guimier például saját lapjában, a „Journaléban a leghevesebben támadta a Blum-kor- mányt ugyanakkor, amikor mint a Havas vezetője több, mint harmincmilliós szubvencióért folyamodott ebben az esztendőben. Hozzátartozik a dolog pikantériájához, hogy — amint most kiderült — a vállalat igazgatója a kormányszubvenciónak nagy részét minden évben saját zsebébe süllyesztette. Annak ellenére, hogy a Havas-diktatúra letörését mindenki jóleső örömmel szemléli, mégis bizonyosfoku nyugtalanságot keltett az újságírók körében. Attól tartanak ugyanis, hogy ez csak bevezetése a kormányakciónak, amelynek az a végcélja, hogy korlátok közé szorítsa a jelenleg majdnem korlátlan francia sajtószabadságot. Paul Faure, a szocialista párt titkára múltkoriban nagy beszédet mondott a kormány sajtóreformjáról és azt fejtegette, hogy a francia sajtó ugyan nem olyan becsületes és puritán, mint saját maga vallja, de nem is olyan korrupt, mint ellenségei hirdetik, — azért mégis elkerülhetetlenné válik a sajtószabadságnak bizonyos határok közé való állítása. Erre a nyilatkozatra a párisi sajtószindikátus mindenesetre erélyes tiltakozással felelt és hivatkozott arra, hogy a sajtószabadság- a francia köztársaság legnemesebb és legbecsesebb hagyományai közé tartozik, amit minden kormány mindig respektált. A León Blum-kormány sajtóreformja tehát akármilyen enyhe korlátokat akar is állítani a sajtó- szabadság elé, naav harcokat fog megindítani. J. D. Háború meséjével csalt a pozsonyi házasságszédelgő Kétévi börtönt kapott — ÚJABB DIÁKTÜNTETÉSEK BUDAPESTEN. Budapeelá szeirkesztöségümk jeleníti telefonom: Kedden is voltak kisebb diáktüntetések Budapesten. A délelőtti óráikban mintegy 200 diák 'gyűlt össze a bölcsészeti kar épülete ellőtt, majd behatolt az épületibe és a folyosókon antiszemita és kommunista-ellenes tüntetést rendezett. A diákok ezután a központi egyetemre vo- miuiltak, ott azonban nem tudtak benyomulni Egy ideig az uccán tüntettek, amiig a rendőrség szét nem oszlatta őket. Közben egy másik csoport az Eötvös-ucoai spanyol követség elé tartott, abol szimpátia tüntetést akartak rendezni. A rendőrség azonban idejében megakadályozta a tüntetést. A készültség parancsnoka közölte n diákokkal a spanyol követ kérését, hogy tekintsenek cl a. -■ ■''mpátiatüntetéstől, mert a követ apósának meggyilkolását gyászolja. A diákok rendiben szét is oszlottak.. Pozsony, november 10. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A kerületi bíróság tegnap tárgyalta Marcis István 32 éves rovottmul- tu pozsonyi magánhivatalnok és Weisz Jakab 31 éves vajkai születésű, pozsonyi kereskedősegéd csalási bünperét. A vádlottak ez év szeptemberében azt igyekeztek elhitetni Haar József pozsonyi cipészmesterrel, hogy nagyszabású élelmiszerbevásárláá szövetkezeiét alapítottak, főleg a lisztet igyekeznek ösz- szevásárol'ai, mert háborús veszély fenyeget. A jó üzlet kecsegtet ésével kicnaltak a cipészmestertől 19.870 korona készpénzt és fedezetül átadtak egy 13.610 koronára kiállított takarékkönyvet. Később kiderült, hogy a takarékbetétkönyv hamisítva volt. A könyv valamikor Pavlikovics Józsa csesztei leány tulajdona volt, akinek Marcis házasságot igért. Ilymódon csalta ki a leánytól a betétkönyvet, amelyen eredetileg 7990 korona betét volt. Az összeget felvette, ami nem akadályozta meg abban, hogy a könyvbe 13.610 koronás betétet hamisítson bele. A leány apjának nevében húsz zsák lisztet is kicsaltak Braun József pozsonyi lisztkereskedőtől, két brünni kereskedőtől pedig 100 üres lisztesszákot csaltak ki hasonló módon. Pavlikovics Józsa még 6000 korona készpénzt is adott vőlegényének, aki az öreg Pavlikovics nevére utólag még két váltót hamisított, darabonként 5000 koronára es azokra bbUU koronát vett tel Ruzsicska Ferencnél. A szélhámossal való ismeretség 22.000 koronájába került a Pavlikovics-családnak. A bíróság Marcis Istvánt folytatólagosan elkövetett csalásokért és okirathamisitáso- kért kétévi fegyházra, bűntársát, Weisz Jakabot pedig tizhónapi börtönre Ítélte. Házasságszédelgő álorvos a Vágvölgyében Vághosszufaln, november 10. (Mátyásföldi tudósítónk jelentése.) . A vág völgyi falvakat az utóbbi időben egy magát ,.dr. báró Cserepesi Csiksomlói Gézá"-nak nevező szélhámos járja sorra. Felkeresi a leányos földbirtokosok házát, gazdag orvosnak adja ki magát és beférkőzik a családok bizalmába. Legutóbb az egyik földbirtokos házában a nagymamát gyógyitgatta s közben meghódította a földbirtokos 19 éves leányát. Mielőtt azonban az eljegyzést megtartották volna, a „báró" tizenegyezer koronát ellopott a családtól és megszökött. Később apróhirdetés révén egy özvegyasz- szonnyal ismerkedett meg s hétezer koronát és töb'bezer korona értékű ékszert lopott el tőle. A csendőrség keresi a szélhámost. I Polio szappan] ■vmindén mosáshoz f */1
