Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-01 / 250. (4099.) szám
Megállt a hormányoiíenziva Az orosz hadirepfilők sikerei»A válasz: Madrid légi bombázása ■ 190 halott a fővárosban Roosevelt és Landolt (sp) Prága, október 31. Néhány nap múlva az amerikai Unió uj elnököt választ, de valljuk be őszintén, az 1936-os amerikai elnökválasztás nem olyan esemény, ami Európát közelebbről érdekelné. Nem mindig volt igy. Az 1912-es elnökválasztás óta, amikor a demokrata Wilson tizenötmillió szavazatból 6.3 milliót kapott s ellenfeleinek egyenetlensége következtében mégis hatalomra lendült, Európa törődni szokott az eseménnyel, mert tapasztalatból tudta, hogy az óceántuli választás győztesének hangulatától függ, vájjon a mindenható USA beleszól-e az európai ügyekbe, a gazdaságiakba és a politikaiakba egyaránt, döntő befolyásával irányt ad-e az ó-country-nak és ki mellé áll Európában. 1912-ben nem tudhattuk, hogy Wilson megválasztása mit jelent, 1917-ben már sejthettük. Ha nem a demokrata professzor győz, Amerika nem avatkozik a háborúba s a hűvös republikánusok uralma esetén a világfejlődés más fordulatot vesz. A háború után hosszú ideig ugyanígy volt. Az amerikai elnök szemöldöke ronthatott és teremthetett száz európai világot, az Unió fölénye és vezetőszerepe annyira nyilvánvaló volt. Egy-egy elnökválasztás uj lehetőséget vagy uj szigort jelentett Európának, kölcsönt vagy a háborús adósságok elengedését, a mindenható dollár uj célkitűzéseit s a nyugati politika nem mert és nem is merhetett másként cselekedni, mint jWashington kívánta, fegyverkezni, háborút szítani sem lehetett, amig a Fehér Háznak meg volt régi hatalma. Az 1929-es krízis óta másként van. Az 1932-es elnökválasztás, amin ismét egy demokrata győzött, mint 1912-ben, már tisztára amerikai belügy volt s kizárólag házi problémák jegyében folyt le. S Európát is 'kizárólag érdekes és jellemző amerikai bel- iigyként érdekelte, miközben legfeljebb arra gondolt, hogy Roosevelt uj irányának diadala egyrészt újra aktuálissá teheti az amerikai demokraták beavatkozási politikáját, másrészt az amerikai belső zavarokból egy olyan uj világnézet kristályosodhat ki, <— fasizmus vagy szocializmus, diktatúra vagy demokrácia, —■ ami nem maradhat hatás nélkül Európában sem. Nem igy történt. A rooseveltizmus kizárólagos ameri- ikaiasságnak bizonyult, ami semmiféle vonatkozásban nem áll az európai ízléssel, nem hathat, mert az európai ember meg sem érti, — az első eset egyébként, amikor az amerikaiak annyira helyi törvényszerűség szerint rendezkedtek be elég szép sikerrel, hogy a bizonyos fokig értelmesebb európai nem érti és nem is követheti politikai példájukat. A rooseveltizmus az amerikai politika első önálló és utánozhatatlan patentje, valami átmenetféle a demokratikus és az autoritativ rezsim között, megfoghatatlan gazdasági rugókkal, lemásolha- trflan amerikai stilussaj. \ Mint kuriózum, érdekelhetett Roosevelt •rendszere. De Európa szempontjából nem volt sem elvi, sem gyakorlati fontossága. Amerika ugyan kilábalt a krízis borzalmaiból, de többé nem lett az a vezérlő hatalmasság, amely döntő módon befolyásolhatta Európát akár gazdaságilag, akár politikailag. Ezt a szerepet csodálatosképpen Anglia vette át, úgy, mint a századforduló idején. Néhány évvel ezelőtt egy büszke könyvet olvastam arról, hogy „Amerika megverte Angliát", a szerző az adatok halmazával bizonyította állítását, — nos, a Madrid, október 31. Annak a nagy of- 9 fenzivának sorsa, amelyet a kormánycsapatok két nappal ezelőtt kezdtek meg, még mindig nem dőlt el, de a milicia osztagaiban a kezdeti sikerek után a kifáradás jellei mutatkoztak, úgyhogy a hadvezetőség szombaton néhány órára kénytelen volt félbeszakítani a hadműveleteket és uj erősítéseket vetni a frontra. Időközben a nemzeti hadsereg mindent elkövet, hogy megerősítse állásait és kipótolja azokat a károkat, amelyeket a kormány meglepetésszerü légi támadásai a felkelők légi haderejében okoztak. Mintegy válaszképpen a kormánycsapatok légi támadásaira pénteken két nemzeti repülőgép jelent meg Madrid fölött s ez alkalommal nemcsak a stratégiai pontokat bombázta és röpcédulákat dobott le, hanem szabályos bombatámadást hajtott végre. A hivatalos madridi jelentés szerint a támadásnak irtózatos következményei voltak. A fővárosban 34, a getafei repülőtéren 70 ember pusztult el, míg a súlyosan sebesültek száma kétszáz. A halottak között sok az asszony és a gyermek és az anyagi kár felbecsülhetetlen. Mindenesetre szörnyű lehetőségeket mutat az, hogy két repülőgép, — sőt egyes jelentések szerint csak egy repülőgép — ilyen borzalmas veszteségeket tud okozni egy nyílt városban. Elképzelhetjük, ha két gép helyett száz vagy százötven száll föl és bombatámadást hajt végre, micsoda szörnyű vérengzés történik. győzelem nem volt döntő s Anglia visszahódította az elvesztett pozíciókat. Ma Londonra nézünk úgy, mint tiz év előtt New- yorkra néztünk, ma a fonthoz csatlakozik Európa valutája, ma a domíniumokba vágyik a lecsúszott európai, nem Amerikába, ahonnét inkább visszajönnek az emberek, mint odamennek. Az angol választások ma inkább érdekelnek, mint az amerikaiak s ha például Londonban irányválság volna! sokkal inkább rettegnénk vagy remélnénk, mint most, az amerikai elnökválasztáskor. Newyork kikapcsolódott életünkből. A dollár nem félisten többé, hanem egyszerű, szerény valuta s ámulva láttuk, hogy ugyanazok a bajok és betegségek gyötörhetik, mint bennünket. A közeledő amerikai elnökválasztásokról alig szerzett tudomást az európai közvélemény. „Jé, hát amerikai elnökválasztás van", — csodálkozott, amikor hallja, hogy Roosevelt a közeli napokban összeméri erejét egy Landon nevű ismeretlennel. Az esemény újra kizárólag amerikai belügy, amely már a kuriózum erejével sem érdekli Európát, hiszen a demokraták kénytelenek voltak magukévá tenni a republikánusok be- nemavatkozási politikáját, ha Wilson kudarca után meg akarták tartani az amerikai szavazatokat. Ha mégis felvetjük a kérdést, ki győzhet a közeledő választásokon, az amerikai lapok és hangulatok alapján inkább Roosevelt ujramegválasztásának I házás különösen Getafeban volt végzetes, ahol a bombák az uccán játszó iskolásgyerekek között sokat megöltek. Torrejon ismét a nemzetiek kezében Az United Press szerint a népfront offen- zivája pénteken egész nap tartott. Torréjon és Sezena átmenetileg a népfront birtokába került, de a felkelők ismét visszahódították a két fontos stratégiai pontot. Egyedül a snzenai pályaudvar maradt a kormány csapátok kezében. A nacionalisták légi haderői pénteken sem játszottak nagy szerepet a küzdelemben és össze-vissza három gép jelent meg a kormánycsapatok vonalai fölött. Ezzel szemben a kormány repülőgépei egész nap nagy aktivitást fejtett ele ki és Navalcarneronál hevesen bombázták a nacionalisták állásait. A madridi haditengerészet közlése szerint a kormány repülőgépei a salamancai repülőteret is bombázták s ott tiz hárommotoros repülőgépet mgeremmisi- teítek. Ugyancsak bombákat dobtak a tala- verai nacionalista repülőtérre, ahol 15—'20 nacionalista repülőgép vált használhatatlanná. v „Rendkívüli fontos hadműveletek" La Coruna, október 31. A felkelők hivatalos jelentése szerint a madridi fronton adhatunk esélyt, mint Landon győzelmének. A demokrata elnök agitációs módszere nagyszerű. Feláll a propagandavonat hátsó, nyitott erkélyére, megvillogtatja hófehér fogait, amelyek reklámcélra való kihasználásáért egymillió dollárt kínált a legnagyobb fogpasztavállalat s pompás bariton hangján elkezdi összehasonlítani az 1932-es állapotokat az 1936-os állapotokkal. Mivel ma tényleg jobb a helyzet, mint a krízis mélypontján volt, könnyű dolga van, hallgatói a saját bőrükön érzik Roosevelt szavainak igazságát. Az elnök néhány statisztikai adatot sorol fel, beszél a megélhetés uj lehetőségeiről, meglobogtatja közismert, vidám, kipróbált, szívós optimizmusát s ahogy az eljött prosperitást dicsőítő akkorddal befejezi beszédét, nyomban megszólal a zene s az énekesek, élükön Roosevelt mindenkit tulh.arsogó meleg hangjával, eléneklik a demokraták vidám választási indulóját: The happy days are here again, a boldog napok újra elérkeztek:! — Van amerikai szív, amely ellenállhat? A savanyu, rekedt Landon, aki hosszadalmas beszédeit a választási agitáció alatt a legtöbbször felolvastatja, nem versenyezhet Roosevelttel, az optimizmus óriásával, hiába támogatja Hearst brutális sajtótechnikája, hiába adott Durand 750.000 dollárt agitációs célokra és hiába állt melléje a nagyipar. Hiába magyarázza jogilag meg- cáfolhatajtlanul, de bonyolult módon, hogy Grinom és Torrejon között a kormány csapatok újabb támadást intéztek a nemzetiek frontja ellen, de offenzivájuk összeomlott. A most folyó hadműveletek rendkívül fontosak, mert a kormánycsapatok ettől a támadástól várják a döntést. A madridi milíciát számos orosz repülőgép támogatja. A Quadalajara szakaszon a felkelők előnyomulása tovább tart. A madridi fronton a nacionalisták három kormányrepülőgépet lelőttek. Franco főhadiszállásának közlése szerint a nacionalista légelháritók a jövőben minden repülőgépre rálőnek, amely áthalad a nacionalista vonalak fölött, tekintet nélkül arra, hogy ezek a repülőgépek milyen eredetűek. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a kormány repülőgépei két nappal ezelőtt idegen jelzéssel röpülték át a nacionalista frontot s igy juthattak a felkelők légi kikötőinek közelébe. A nemzetiek el akarják vágni Katalániát FranciaországtólT Perpignan, október 31. Rosas katalán kikötőt a nacionalista hadihajók bombázták. A bombázás után a katalán hatóságok elzárták a spanyol-francia határt. Egyes jelentések szerint Rosasban nacionalista haderők szálltak partra és a kormány sietve összevonta a vidék miliciaosztagait, hogy a felkelőket elűzze. A francia-spanyol határ- szolgálatot tegnap óta polgáriruhás egyé- 5 nek végzik. Roosevelt megsértette az alkotmányt s prosperitása hamis csillogás. A szavazót nem érdekli ez s meg sem érti. Amikor a republikánusok választása Landonra esett, a jelölést elhatározók úgy okoskodtak, hogy a romantikus amerikaiakat érdekelni fogja Landon „misztikus" alakja, amelyről soha nem hallottak semmit, s íme, most itt volt mint elnökjelölt. A titokzatosság, a váratlan előtörés, a szenzáció, az „ismeretlenség homályából való felemelkedés" kitünően hatni szokott Amerikában. De Lan- donról kitűnt, hogy talmi titok és valódi szürke ember, rejtett kincs, amelyről megállapítják, hogy hamis. A göbbelsi skálát kitünően értő Roosevelttel nem mérkőzhe- tik meg a haragos Landon, akinek programja csupa negatívum, csupa mérges és szőrszálhasogató kritika, aki elitéli a New Dealt és bonyolult költségvetési számok között tornászik. A választási agitáció folyamán a hangulat egyre inkább Roosevelt felé billent s ha nem történik a választások napján „földcsuszamlás", váratlan és kiszámíthatatlan hangulateltolódás, akkor Roosevelt győz. Persze az ilyen földcsuszamlások, nem tartoznak a lehetetlenségek közé Amerikában s igy biztos prognózist lehetetlen felállítani. De Európa szempontjából többé-kevésbbé egyre megy, Landon győz-e, vagy Roosevelt megmarad eddigi helyén. A Reuter-iroda megállapítja, hogy a bőmMa Képes-, Rádió- és GyemieRmeKékíet: 32 oldal Ura 2-. ÍR (4099) szám ■ Vasárnap ■ *1936 november 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- _ r , Szerkesztőség: Prága IIP a n s k á évre 76. havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, £ SzloVeUSzkÓÍ és TUSzinSZköl magydrSCLg \2' p “íf , cé“12'Hl "emelJt! félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • .. .. . . . Prága II., Panská ulice 14, m. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. VOLltlKdl TXdpiLdpi d * * TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.— Ki. H SÜRGÖNYCI M: HÍRLAP, P R A H fl.
