Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-10 / 232. (4081.) szám

1936 október 10, Szombat, T^CM-MAGfavR-HlRLAt* fkityen idd vótkalá Az északsarki légáramlat az egész Európában szokatlanul hideg időjárást idéz elő. A cseh hegyekben állandó könnyebb fagy van, a hó magassága a Lysa Horán 78 cm. — Időjóslat: Északi széllel igen hideg, az alacsonyabb he­lyeken is éjjeli faggyal, helyenként csapadék­kal. — SORRA ALAKULNAK AZ EGYESÜLT PART HELYI SZERVEZETEI. Pozsonyból jelentik: Az egyesült országos kereszbéoyszo- ciaLista és magyar nemzeti párt megalakította helyi szervezetét Csallóköznáidas'd'on és Der- csikán. Az alakuló üléseken a pártközpont részéről Fu-rdanidi Aladár körzeti tfb. főtitkár vett részt. A csailóköznádasdi szervezet el­nöke lett Somogyi Jenő, ügyvezető elnöke Sátor József, alelnöke Cséfalvay Miklós, jegy­zője Vajas János, pénztárosa Sághy Kálmán, ellenőrei Világi Pál és Méry György. A der- csikai szervezet elnöke lett Més’-'ros ügyvezető elnöke Mészáros Imre, a e u j,:e Katona Vendel, jegyzője Zemes Imre, üénztá rosa Mészáros Péter, ellenőrei ínj. Morvay Ferenc és Mészáros Pál.- MAGYAR TELEP ABESSZÍNIÁBAN. Massuálból jelentik: Adna közeiéiben magyar farmertelep létesült. A már. hosszabb ideje Abessziniáiban élő tizennyolc magyar család külön farmertelepet épített és rendezett be magának. A telep bírája egy volt pesti fény­képész. xx Melyik autóvezetőnek jutna eszébe a motort órákhosszat tartó, nehéz kurblizás után mozgásiba hozni. Ilyen munkát nem is bírna ki hosszabb ideig. Egészen másként van az a szemnél. Mig testünket oktalan megeről­tetéstől óvjuk, szeműinkről magfeledkezünk és rossz világításnál végzünk nehéz, megeről­tető munkát. Senki sem gondol arra, hogy ilyen munka mellett a szemnek tönkre kell mennie. Régebben nem tudtuk szemünket kí­mélni, de ma, mikor az uj „TUNűSRAM-D- Duiplaspirál“ lámpa ugyanazon áramfogyasz­tás mellett 20%-al jobb fényt ad, a legtakaré­kosabb világítás mellett is megóvjuk szemün­ket a megerőltetéstől és mainkaképességün­]rexY — VÉRES VEREKEDÉS A LEÁNY MIATT. — Komáromi tudósitónk jelenti: Izsa községben nagy búcsú volt a minap, amelyet mulatozás követett a korcsmában. Kuruo Géza iz6ai napszámos egy leánnyal beszélgetett, mire Rigó Sándor nevű társa féltékenyen belekötött. A veszekedés ekkor nem fe­jeződött be, de néhány óra múlva Kurucot megtá­madták a korcsmában. Rigó Sándor és tárea, Be- nyó József voltak a támadók, az első megszurkálto, a másik sörös üveggel vágta fejbe Kurucot. Még székekkel is összeverték a meggondolatlan' udvar­lót, akit súlyos sérüléseivel a komáromi kórházba szállítottak. A tettesek ellen megindult az el'árás. - FELAKASZTOTTA MAGÁT, MERT MEG­VAKULT. Lőcsei tudósítónk jelenti: Krotky György 55 éves lesztovjáni gazda egy hónap­pal ezelőtt megvakult. A vakság annyira elke­serítette a gazdát, hogy tegnap este felakasz­totta magát. Mire hozzátartozói rátaláltak, már halott volt. — BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK A PEREDI GYILKOST. Nyitrai munkatársunk tolenti: A kerületi bíróságon csütörtökön tárgyalták Kán­tor András peredi gazdalegény bünpöiét, eki veszekedés hevében leszúrta szomszédját. Ta­kács Ambrust. A tárgyaláson a vádlott beismerő vallomást tett s hangoztatta, hogy tettét erős fölindulásában követte el. A kihallgatott tanuk megerősítették a vádlott védekezését. Az esküd­tek verdiktje után a bíróság egyévi börtönbün­tetésre Ítélte Kántor Andrást. Az ügyész és a vádlott háromnapi gondolkodási időt kért. — AHOL NINCS MUNKANÉLKÜLI, Lő­csei tudósítónk jelenti: A szepeséfalvi járás az egyetlen a Szép ességen, ahol nincs munka- nélküli. A munkaközvetítő hivatal az trlóbbi hónapokban egyetlen munkanélkülit sem mu­tatott ki. SziPHÁz-Könyv-KaLTOKA Neubauer Pál regénye nyerge meg egy irodalmi világpályázaf német versenyéé 1238 német regény közül a „Hiányzó fejezet* lett az eV.o a luxemburgi zsűri előtt Tizenkét nagy kiadó tizenkét nyelven adja ki a regényt, « It Hollywoodban meg­filmesítenek ■ Ugyanennek a vílágpályázatnak magyar chját Fdídes Jolán nyerte meg Házi ünnepe van ma a Prágai Magyar Hír­lapnak. De az ünnep nem olyan, hogy csak mi örülünk, hanem örülhet egész olvasó- közönségünk, amely évek óta olvassa és szereti lapunk belső­munkatársának, d r. Neubauer Pálnak cikkeit. A kitűnő iró mindig disze és büszkesége volt lapunknak s örömmel emlékeztünk meg, ha egy-egy írása vagy regénye a magyar és a kül­földi könyvpiacon megjelent és feltűnést keltett. Másfél évtized óta rendszereden dolgo­zik Neubauer Pál a legkomolyabb német lapokba és folyóiratokba, írásait a német nyelvterületen azóta szeretik, amióta „Wohin?" cimü verskötetét nagy elisme­réssel fogadta a kritika, majd „Mária" cimü regényével jelentős közönségsikert is elért a német birodalomban* Részben a mi érdemünk volt, hogy Neti- bauer Pált a magyar irodalom számára is megtartottuk s hogy igazunk volt, azt bebizonyította annak a kétkötetes re­génynek sikere, amely alig fél év előtt jelent meg Budapest egyik legelőkelőbb kiadóvállalatában, a Franklin Társulat­nál „Mi közöm hozzá" címen. Valamennyien azt hittük, hogy Neubauer Pál elérte Írói pályafutásának csúcspont­ját, de nem tudtuk, hogy az iró a német irodalomtól sem fordult el és legújabb mü­veivel ismét Németországot kereste fel. A napokban azután a londoni és a párisi jelentésekből megtudtuk az uj szenzációt. Neubauer Pál regénye, a „Das fehlende Kapitel" (Hiányzó fejezet) megnyerte a londoni James É. Pinker és a newyorki Eric Pinker and Morrison cégek regény- világpályázaíának azt a ré-zét, amely né­met müvek számára volt kitűzve. Hogy mit jelent ez az eredmény, kitűnik abbóJ, hogy 1238 német könyv pályázta meg a kitűzőit dijat s e rengeteg műből Neu­bauer Pál regénye leit az első. 4000 íonf és 25.000 dollár A regény-világpályázat kétségtelenül egyike az újabb idők legnagyobb arányú irodalmi vállalkozásainak. Tizenkét hatal­mas kiadó vett benne részt, tizenkét iroda­lom pályázott, hogy az elsők közül azután kiválasszák a legelsőt, amelyet 4000 angol fonttal ju­talmaznak és a Warner Bros 25.000 dol­lárért megvásároltja Hollywood számára. Anglia, Amerika, Franciaország, Németor­szág, Olaszország, Spanyolország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Dánia, Norvé­gia, Finnország, Svédország és Hollandia legnagyobb kiadói vettek részt a pályáza­ton és köztudomású, hogy Magyarország részéről az Atheaneum rendezte meg a legjobb magyar regény versenyét. A magyar dijat már kiosztották: Földes Jolán nyerte „A halászó macska uccája“ cimü regényével, amely Budapesten már megjelent és nagy feltűnést keltett. A német versenyt a The Publis'hing Hol­ding Company folytatta le Luxemburgban. Azért Luxemburgban, hogy a német nyelv- terület valamennyi írója, a birodalmiak és a kint élők egyformán versenyezhessenek. Nem csoda, ha a nagyarányú szellemi tor­nára ezerkétszáz német kézirat érkezett. Ezek közül lett Neubauer Pál ugyanúgy az első, mint Földes Jolán a magyarok között. A „Hiányzó fejezet" tehát bekerült a lon­doni tizenkettes döntőbe, ahol minden or­szágot egy-egy regény képviseli s igy Föl­des Jolán a magyar és Neubauer Pál a né­met irodalmat reprezentálja ott. A londoni zsűri tagjai Hugh Walpole (angol). Rudolf G. Binding (német), Rageot (francia), Van Dórén (holland) és Jan Bcjer (nor­vég) irók. A döntés néhány nap múlva fog megtörténni, de a tizenkét regény közül bármelyikét találja is a zsűri a legjobbnak, az is óriási eredménynek Számíthat, hogy az ezerkétszáz beküldött német regény közül Neubauer Pálé lett az első. Ez a siker hasonlít ahhoz, amit Körmendi Ferenc ért el annakidején Londonban a „Budapesti kaland" cimü szenzációs alko­tásával. Beszélgetés a nyertessel Megkérdeztük Neubauer Pált, hogy mik a céljai és tervei. —Tegnap telefonon beszéltem a verseny párisi titkárságával, ahol értesítettek, hogy bármelyik nemzet nyeri is meg az elrő di­jat, a tizenkét világkiadó-cég, amely a dijat összeadta, azt a tizenkét regényt, amely az egyes országok versenyében az első lett, mind a tizenkét nyelven kiadja. Ezenkívül mivef re ényem kitűnő filmtéma, a verseny párisi titl ársága máris értesített arról, hogy Hollywood is érdeklődik iránta. Én ezzel az eredménnyel meg vagyok elégedve, hi­szen ha regényemet tizenkét világcég adja ki tizenkét nyelven és a Warner Bros megfilmesíti, valóban a legtöbbet értem el, amit Középeurópából1 valaki elérhet. — A párisi titkárság hivatalos levelét tegnap kaptam meg, miután két héttel ez­előtt már Luxemburgból értesítettek, hogy regényem a német müvek között az első lettl Akkor alig mertem hinni az első le­véljek és alaposan utánajártam az ügynek. Mindenünnét megerősítettek, hogy tényleg a „Hiányzó fejezet" került be a londoni ti­zenkettes döntőbe. A pályázat végleges eredményét az összes hivatalos lapokban csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a londoni zsűri a tizenkét első regény közül kiválasztotta az abszolút győztest. A bu­dapesti Atheaneum nem várta meg a lon­doni döntést és a magyar pályázat nyerte­sét már a könyvpiacra hozta, — A londoni Ítélet után természetesen azonnal érintkezésbe lépek a kiadókkal és megbeszélem velük, hogy milyen formában jelenjék meg regényem és ki fogja a fordí­tásokat elvégezni. A hollywoodi fiLntársu- lattal is tárgyalni kell, mert sürgősen el kell készíteni a regény forgatási könyvét. Boldog vagyok, hogy szerencsém volt és el­értem azt, amire sokszor vágytam. Neubauer szobája tele van érdeklődők­kel és gratulánsokkal. A telefon folyton szól s mindenünnen kérdezősködésekkel, üdvözlésekkel halmozzák el a díjnyertes irót. A kis szerkesztőségi szoba ma nem olyan, mint egy kisebbségi lap irodája, s akik jönnek-mennek, akik érdeklődnek, nagy nevek és szerepet játszanak az európai szellemi életben ... Étvágytalanságnál, gyom'OTth uirutnáiL, gaezitri- Ikua láizudlL, bólrefceddsnél. emj&sztésii re.nyibeség- néll, anyag ce-eroz'avar-okiii'áíl, o&aiMnk’ütésroiáil és böirvfelkelésinél a tiemmészeíties „Ferenc József“ keserüvóiz rendibe hozza a gyo-mor és a beleik mű­ködéséit s megszabadítja a testet a feíigyüleanlett rothadó anyagoktól. — ELFOGTAK EGY SZÖKÖTT FEGYEN­CET. Zsolnai tudósítóink jelenti: Az óbesz­tercei csendőrségnek sikerült elfognia No- votny Ignác többszörös büntetett fegyencet, aki legiubcibb egy morvaországi -fegyintézetből szökött meg. Á fengyencet a lengyel határ mentén fogták el. xx Arról értesülünk, hogy a magyarok egye­düli találkozóhelye az e-lcke-’ő Túrám dot-b ár Prágáiban, Mustek 3. sz. alatt. Az eredeti jaipáu- kiirtai stílusban berendezett bárban, a bánpuilt- Diáll. magyar mix-emő ezoíigájl ki, úgy, h-oigy a magyarok tei’ifee-eu otthon érezhetik magukat. — SZÁZ ÉVES A REVOLVER. Az amerikai Golt Sámuel 1836-ban, 100 évvel ezelőtt készítette a világhírűvé vált „revolverét". Találmányának első modelljét fából faragta ki, még kamasz-ko­rában, amikor mint ihajósinas járta a. vizeket, megszökvén a szülői házból. Miután találmányát, az első „Colt-revolvert“ elkészítette és bemutatta, bizony mindenütt kinevették őt szánalmas lő­fegyverével. ő azonban nem keseredett el. Fo.y- ■ tón javítgatott a revolveren és 'három óv múlva annyira tökéletesítette, ho.gy a mexikói háború­ban nagy hasznát vették. Rövidesen gyárat érpifc- tetett és igen gazdag ember lett belőle. 1862-ben balt rm-g az «l»ő revolve-rgyáro*. A kőrösmezői magyar iskolái bezárták, az iskolába mm Járó gyermekek sziliéit megbüntették iskolai oktatásra. A kő ösmezől tanítónak gim­náziumi érettségije és többévi tanítói gyakor­lata volt Így tehát az iskola bcszünetése nem volt indokolt. Az isko’atanács mindent elkövetett, hogy a. ta­nítás újból megk-ezdődheeeék, de hiába volt min­den igyekezet. A gyermekek nem járhattak isko­lába, mert a magyar iskolát -bezárták, a cseh vagy ruszin fekolák-ban pedig nem osztályozták volna az évközben beiratkozott tanulókat. Het­venhét magyar gyermek maradt oktatás nélkül az országos hivatal intézkedése következtében és ekkor bekövetkezett az a különös dolog, hogy a rahól tanfelügyelőség a járáti hivatal utján megbírságolta mindazokat a szülőket, akiknek gyermekei nem jártak iskolába. A fellebbezés és az országos hivatal intézkedésére való hi­vatkozás nem használt semmit, a büntetést kiszabták és az egész vonalon végrehajtották. A szegény nép legnagyobbrészt nem tudta ki­fizetni a pénzbüntetést és az apák inkább ki­töltötték a meglelő szabadságvesztés-bünte­tést Harmincöt családfőt Ítéltek el, ezek össze­szen 333 korona pénzbünetést fizettek és 319 napi elzárás-büntetést töltöttek ki. A többiek a ruszin és a cseh iskolákba íratták be gyermekeiket, hogy a büntetéstől megsza­baduljanak. E gyermekeknek még a hittant is ruszin vagy cseh nyelven kell tanulniok, ami kü­lönce nehézséget okoz. A kőrösmezői magyarok még mindig abban reménykednek, hogy a leg­felső • közigazgatási biróság megsemmisíti az -országos hivatal jogtalan rendelkezését, mert elképzelhetetlennek tartják, hogy nyolcvan tan­köteles -magyar gyermek ne tanulhasson a régi magyar iskolában. Nagybocskő, október 9. (Saját tudósítónktól.) A kőrösmezői magyar iskola, mint az erdőklncs- tár patronátusa alatt működő katolikus felekezeti iskola, (százhetven éves múltra tekint vissza. Az iskola kezdetben németnyelvű, majd több mint ötven év óta magyar nyelvű volt Az áUamfor- dulat után az iskolát lefoglalták és az épületben ruszin elemi iskolát nyitottak meg. Kilenc esztendei* nem volt hajléka a magyar iskolának, mert az állami ruszin iskola mé? a tanítói lakot is lefoglalta minden -bérfizetés nélkül. Az egyház 27.000 korona kártérítést követel az iskolái ha­tóságtól, de az ügy négy éve húzódik és mind­eddig nem nyert elintézést. Kilenc év elteltével a ruszin iskola kiköltözött az épületből és -újból magyar nyelven tanítottak a katolikus felekezeti iskolában. Az erdskincstár azonban, amelynek kegyuraí sága alá tartozik az iskola, különböző indoko­lásokkal elzárkózott a javadalmak folyósításá­tól és igy az egyházi tanács maga volt kény­telen gondoskodni az iskola fenntartásáról 509!) korona költséghozzájárulással. A sok ké­relmezésnek és fellebbezésnek végül Is az lett az eredménye, hogy az 1934—35. iskolai év közepén, november 26-án az ungvári országos hivatal beszüntette az Iskola működését azzal az Indokolással, hogy az iskolának nincs a tör­vény előírása szerint megfelelő képesítésű ta­nítója. Az egyházközség a beszüntető rendelet el­len panaszt nyújtott be a legfelső közigazgatási bírósághoz, hivatkozva az 1936-iki törvényre, amely megváltoztatja a régi 1868. évi törvény intézkedéseit és -kimondja, hogy az érettségivel hírd tanítók alkalmasak elemi.

Next

/
Thumbnails
Contents