Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-09 / 231. (4080.) szám

TO^<^/V\A&toR-HlRLAB 1936 október 9, péntek. folytán valamelyes különleges intézkedése­ket vezessen be. Pár nap múlva azonban homlokegyenest ellenkezője történt anna.k, amit Ígért éí megleplek bennünket a devalváiási tör­vényjavaslattal. De még sokkal furcsább, hogy Kalfus pénzügyminiszter ur tegnap azt mondta, hegy öt meglepte az, begy külföldön ilyen valu­táris intézkedések történtek. Szóval vagy nem tartotta szükségesnek Hcdza miniszterelnök ur, hogy minisztertár­sát informálja, vagy pedig a pénzügyminisz­ter egyállaiáiban nincs tisztában azzal, hogy mi történik a külföldön. A tíev3 Vií ő és a munka­náJkat ség — Kalfus pénzügyminiszter ur azt mondta ex­pozéjában, hogy már azért is szükség volt a ko­rona devalvációjára, mert ebben az országban nagyobb a munkanélküliség, mint általában a szomszédállamokban. Idáig a dolog helyes, de kérdés, vájjon az ilyen félmegoldásokkal, mint ezzel a devalvációval, fognak-e a munkanélküli­ség és az export kérdésén segíteni. Szálljon le végre a csehszlovák kormány arról a magas ló­ról és lássa be, hogy a csehszlovák köztársaság egy kicsiny állam, szállítsa le a csehszlovák koronát mélyebbre és hozzon be olyan szociális intézkedéseket, amelyekkel az általános munkanélküliséget eredményesen csökkenthetik. A javaslat: újabb meg­hatalmazás — Azt kívánja tőlünk a kormány, hogy min­den tartózkodás nélkül szavazzuk meg ezt a törvényjavaslatot, már azért is, mert ez az állam érdeke. Ha ez igy volna is, akkor sem szavaz­hatjuk meg ezt a javaslatot, mert ez csak újabb és szélesebb felhatalmazást ad a kormánynak, amit abszolúte nem érdemel meg és nem érdemli meg eddigi működése alapján, hogy mi bizalmunkkal támogassuk. A felhatalmazások jdejében csinálhat a kor­mány demokratikus diktatúrát, de csak nél­külünk és a mi bizalmunk nélkül. — Itt általában arról beszélnek, hogy a cseh­szlovák koronát azért kellett leszállítani, mert a francia frankot szintén leszállították. Hát én kérdem, össze van a csehszlovák köztársaság há­zasodva Franciaországgal? Ha Franciaország vízbe ugrik, akkor Csehszlovákia is utána fog ugrani. Legyünk végre tisztában azzal, hogy a francia köztársaság lesz az u‘olsó, amely a csehszlovák köztársaság segítségére fog siet­ni, ha tényleg komoly bajban lesz. A devalválás mértéke — Vasárnap Pozsonyban elkoboztak egy ma­gyarnyelvű újságot, a Híradót, mert azt irta, hogy a devalválás 16—20 százalékig fog ter­jedni. Ugyanakkor a prágai lapok nyíltan hoz­ták már a devalválást és semmiféle elkobzást velük szemben nem foganatosítottak. De uraim, én ma sem vagyok tisztában és azt hiszem, hogy az igen tisztelt képviselőház sincs tisztában az­zal, hogy milyen mérvű lesz a devalválás. A mi­niszterelnök ur tegnap azt mondotta, hogy úgy számítják, hogy a devalválás nem lesz nagyobb 16 százalék­nál abban az esetben, ha vis major nem fog beállni azon államok részéről, amelyek szin­tén devalváltak és amely államokhoz a cseh­szlovák köztársaság gazdaságilag hozzá van I kapcsolva. Uraim, ez annyit jelent, hogy ma 16 százalék és esetleg holnapután, ha Blumnak, vagy valaki másnak eszébe jut egv újabb manővert csinálni, akkor megint 4 százalék és további 5 százalék devalválás következik. Megakadályozza a belügyminiszter a drágaságot? — Ezzel a mudkamélküliefc ki tesznek ezol- gáilbatva a legnagyobb bizonytalanságnak és a 'lakosság már eddig sem rózsás gazdasági (hely­zete még súlyosabbá válik, mert én nem hiszek abban, hogy ez a törvény­javaslat ne idézné elő az általános drágulást. A kormány az általános drágulás ellen intéz­kedéseket ígért és felhatalmazta a belügy­minisztert, hogy megakadályozza a drágasá­got. Én ebben sem hiszek. Mert bár a gabona- monopóllura folytán a gabonaárak megmarad­nak a mai nivón, de a többi közszükségleti cikkek árai emelkedni fognak. A kereskedő, akármit is fognak csinálni, kénytelen lesz felemelni az árakat és a kormány tehetetlen lesz ezzel szemben éppúgy, mint tehetetlen volt mindennemű drágulással szemben az 1934-es devalváció kapcsán. És, ha a pénzűgymim sztár ur azt mondja, hogy a devalváció dacára továbbra is csak a takaré­kosság és a költségvetés egyensullyánalk meg­tartása legfőbb célja a kormánynak, akkor jobb lett volna, ha ezt máskor mondja, de ne<m ugyan­azon a napon, amikor az 1935. évi zárszámadást benyújtják, amely szerint a kormány 1935-ben több mint másfél mil- Iiárddal lépte túl a rendes költségvetést. Ilyen körülmények között seimimiiféte bizalom­mal nem lehetünk ezzel a kormánnyal szemben. — Én hajlandó volnék megszavazná ezen tör­vényjavaslatot akikor, ha biztos volnék abban, hogy ez a törvényjavaslat az általános munka­nélküliséget és szociális bajokat megszüntetné. Mivél azonban úgy látóim, hegy ez olyan intéz­kedés, amely C6ak ideig-óráig tart és miután úgy látom, hogy jömnáök kell újabb intézkedé­seknek, nem vagyok bizalommal a kormány iránt. Annál kevésbé szavazhatom meg ezt a törvényjavaslatot, mert úgy kellett volna ezt letárgyalni, hogy előző­leg biztosították volna, hogy általános drá­gulás ne következzék be, hogy ne dráguljon a munkás kenyere, hogy csökkenjen a munka- nélküliség és csak azután lett volna szabad hozzányúlni a korona értékének leszállításá­hoz. A S'ovenská Liga kassai tiln- teiése — a szovjet melleit — Uraim! Akkor, amikor devalválásról be­szélünk, amikor a csehszlovák koromámaik leér­tékeléséről tángyallunk és a devalváció szót a tömegbe belevetik, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy ne mutassak rá arra, hogy ha itt a korona devalválásáról van szó, nem sza­bad a telkeket is devalválni és különösen nem szabad az ifjúság lelkét devalválná. A Slovenská Inga az elmúlt vasárnap Kassán gyűlést tar­tóik Odacsőditették az összes iskolásgyermekeket és előttük Bella Metód a szovjetköztársasá- got dicsérte és a szovjetköztársasággal való kapcsolatoknak klmélyitését követelte. Ez lélekrombolás és ez ellen nekünk a legerélye­sebben tiltakoznunk kell. M: nem engedhetjük meg. hogy ebben az ország­ban a koron,a devalvációjával a telkeket is de­valválják. (A szónok szlovák nyelven fel1 ytat­ja:) Szégyen az, (ha az iskolai ifjúságvt össze­terelik és az ifjúság köteles elmenni a gyűlés­re, amelyet a S'ovenská Liga tart a, eizovjet- gondobit 'j.iroipagáiláeára, Kz szégyen! fKiáltások a kommunistáik padsoraiból.) Az elnök csenget: Csendet kérek! Esterházy: Hallgassanak! Ez a legnagyobb botrány. Mi ebben a köztársaságban és főleg Szlovenszkón keresztények vagyunk, mi ke­resztény politikát akarunk követni, nem pedig szovjetpolitlkát. Vegyék tudomásul, hogy en­nek nem szabad lennie, tessék, menjenek Spa­nyolországba, vagy Oroszországba, de Szloven- szkón Ilyesmit törni nem fogunk. (Újabb kiál­tások ia kommunisták oldalán.) Elnök: Csendet /kérek! Esterházy: Mi Szlovenszkón ki fogunk tartani amellett, hogy a koalíció által támogatott ezov- jebkommány eltűnjön. És mivel a kormány tűri, hogy az ifjúságot itt szovjete Zeitemben nevel­jék, ezért nem viseltetem iránta - bizalommal és a devalvációt sem szavazhatom meg. (Taps.) A további vita Majd Zápotocky kommunista a devalváció el­len foglalt állást azzal az indokolással, hogy ez az ut nem vezet ki a válságból. Dr. Pruzinsky szlovák néppárti szerint az al­kalmazottak nagy tömegei aggodalmakkal nézik a jövőt, hogy e devalvációnak következménye nem lesz-e drágulás. Jezek, a cseh nemzeti egyesülés pártjának klubelnöke pártja devalvációellenes nyilatkoza­tát olvassa fel. Richter szudétanémet szerint kérdéses, hogy ez a devalváció elég lesz-e. A csehszlovák koro­na tovább is az aranyhoz van láncolva, ennek következtében tovább tart fizetőeszközeink me­revsége, ami esek újabb devalvációhoz vezethet. A kivitel kérdése kiváltképpen szudétanémet kérdés. Attól tart, hogy a devalváció koncepció nélküli pénzügyi politikánknak csak egy epizódja, ezért természetes, hogy a szudétanémet párt e javas­lat megszavazásával nem nyilváníthat bizalmat a kormánnyal szemben. val történt. 8. Nem igaz az, hogy Bíró Bélát, mint az agrárpárt exponensét választották kult/urrefe- rensévé, mert Biró Béla, mint az eszme meg- indilója és a párkányjárási magyar tanítók elnöke került a vezetőségbe, aki mint a já­rási képviselőtestület- és választmány magyar nemzetiségű tagja az önálló közmüv. testület megszervezését kérő beadványt a járási Ált. Magyar Tanítóegyesület nevében a járási vá­lasztmányi ülésen — tehát nyillan s nem ti­tokban — adta be a járási főnöknek. 4. Nem igaz az, hogy akár a hattagú bizott­ság, akár Biró Béla .még gondolatiban is fog­lalkozott volna a közmüv. testületnek ,,csak magvar járási fiókja" megalakításával. Ellen­kezőleg ennék a hattagú bizottságnak és Bi­ró Bélának köszönhető, hogy a párkányjárási közművelődési testület önálló magyar köz­müv. testületté lett. 5. Ami pedig nemzeti hovatartozásomat il­leti, úgy származás-, név-, érzé3-, mint csele­kedeteimmel bármikor kiállóm a versenyt bárkivel/* * Szerkesztőségi megjegyzés: A fenti nyilat­kozatra holnapi számunkban érdemlegesen visszatérünk. Nsgyetfőrás v har Richter beszéde végén a teljes számmal jelen­levő kommunista képviselők különféle megjegy­zésekkel illették a szónokot, amire a padjaikban ülő szudétanémet párti képviselők válaszolgat- tak. A szócsata — mire Richter beszéde végére ért — valóságos orkánná fejlődött, úgyhogy a nagy zajban semmit se lehetett érteni dr. Branzovsky — a következő szónok — sza­vaiból. A helyére térő Richter felé a kommunisták ök­lüket rázzák s a nagy zajban frnyakleves“ — „üsd pofon" szavak repkednek. Az elnök kitar­tóan csenget, osztogatja ki a rendreutasításokat. Végül mindkét fél oldalán megunják a meddő ökölrázást, sokan a vadonatújra festett ebédlő- termek kis csendéletébe húzódnak vissza. Mert kívül a harangok immár delet harangoznak... A hivatalos jegyzőkönyvek átolvasása után tűnik ki csak, hogy Appelt kommunista egy, Beuer kommunista két elnöki rendreutasításban részesült. A szócsatának egyéb áldozata nem volt. — Branfovsky fasiszta ezek után már nyu­godtan mondhatta el devalváciőellenes beszédét. A m!n:sz'er'an£cs illése Déli egy óra tájban az elnök váratlanul fél- beczakitolta a plenáris ülést azzal, hogy foly­tatás 15 órakor következik, A kormánypártok klubclaökd — a koalíciós nyolcas bizottság — még mindig nem egyezlek meg a devalváció százalékában. Szünet közben nagyon változa­tos hírek terjedlek el. Egyebeit között az is, hegy a kormány lemond. Ellenben a valóság ez, hogy a koalíciós pártok nyolcas tanácsa a döntést a minisztertanácsra bízta. Ezért a devalváció százalékának megállapítása vé­get a szünetben összeült a minisztertanács. Vi a egy milligram kerül A képvdselőház folytatólagos ülését délután félnégykor nyitotta meg az elnök. Szünet köz­ben a koalíciós pártok politikai és pénzügyi ta­nácsa és a minisztertanács hosszas tárgyalás után abban egyezett meg, hogy a devalvációs javaslat első paragrafusának el­ső bekezdését úgy változtatják meg, hogy „a csehszlovák korona aranytartalma legalább 31.21 és legfeljebb 33.21 milligramot tartal­maz** mondatban, az éppen említett számokat 30.21-gyei, illetve 32.21-gyei helyettesitik, Remes szociáldemokrata képviselő nyilatko­zatot olvasott fel a koalíciós pártok nevében. A szavazás A Ház a devalvációs javaslatot a koalíciós pártok módosításával elrő és második olvasás­ban elfogadta, A javaslat mellett csakis a koalíciós pártok szavazlak A képviselőház legközelebb október 15-én dél­előtt 11 órakor tart plenáris ülést s akkor a zászló-egyenruha javaslatot tárgyalja. A devalváció és a spanyol események következményei Egyre veszedelmesebbé válik a francia belpolitikái feszültség Cáriát üjramegielenése » Pálain Enő szavai -- A kisgcEgír Lenn Blum ellen Párís, október 8. A legutóbbi nyugtalan va­sárnap után a francia főváros kedélyei ugyan megnyugodtak, de a felszín alatt tovább tart az izgalom és a nyugtalanság. A vasárnapi kilengé­sek kétségtelenül epizódot jelentettek s az ezer letartóztatottat igazoltatásuk után hazabocsátot- ták, mig a sebesülésekről kitűnt, hogy túlnyomó százalékban jelentéktelenek voltak. Mindenesetre tény azonban, hogy a tfizkeresz- tesek, akik magukat most francia szocialisták­nak nevezik, vasárnap újra megjelentek a fran­cia közéletben és a kormány elhatározta, hogy leszámol a szélsőjobboldali pártokkal. De la Rocque ezredes, a tüzkeresztesek vezére hosz- szabb idő óta nem sokat hallatott magáról s hí­vei között sokan voltak, akik csalódva állapí­tották már meg, hogy de la Rocque eljátszotta játékait. Annakidején a tüzkeresztesek vezére bejelentette, hogy a baloldali kormány hatalom- rakerülése után mozgósítja híveit és minden erő­vel szembehelyezkedik a népronttal. Ezt az el­határozását nem váltotta be és hónapokig telje­sen passzívan viselkedett. A francia szocialista pártok általában halva született eszmének tartot­ták, de a szélső jobboldalon más csoportosulá- f sok keletkeztek és váratlanul Dorlot, a volt kommunista vezér is megjelent, hogy uj mozgal­mával a jobboldal segítségére siessen. Szeptember eleje óta a tüzkeresztesek moz­galma újra fölél ed t. Aktivitásának oka elsö- J sorban az volt, hogy a kispolgárság kiábrán­dult a León Blum intézkedéseiből és a bal­oldalról ismét áíikacsingatott a jobboldal felé. A vasárnapi összecsapásokon nem játszottak ugyan döntő szerepet Doriot hívei, de elvi­tathatatlan, hogy eíi intellektuális ifjúság egy része a diszidens kommunista vezér eszméit követi. A devalváció kétségtelenül a jobbol­dal malmára hajtotta a vizet. A frank leérté­kelésének következményeit elsősorban a polgárság sínyli meg és neon a munkásság. A parasztság máris mindenfelé tüntetéseket rendez a devalváció ellen. A radikálizálódás váratlan hulláma ismét magasba lökte de la Rocque ezredest, aki most már uj szövetsé­gesekkel rendelkezik. A másik oldalon a kommunisták és a szocialisták is radikali- zálódnak, ami elsősorban a spanyolországi eseményeknek következménye s annak a po­litikának, amelyet León Blrm a Spanyolor­szággal szemben való semlegesség kimondá­sával kezdeményezett. A spanyol események különben is óriási hatást gyakorolnak fran­ciaországiban. Minél inkább diadalmaskod­nak a felkelők, annál merészebbek lesznek a párisi jobboldali lapok s annál nyíltabban agitálnak Francock és a francia nacionaliz­mus mellett. A kormány bizonyára szagom intézkedésekkel fogja letörni akarni de la I Rocque mozgalmát, do kérdés, hogy az álta- I János izgalomban, a gazdasági nehézségek között, a kistőkések elkeseredésében és a spanyol nehézségek eszmei hatása alatt elég­séges-e a törvény drákói szigorúsága egy bel­ső mozgalom elfojtására. Hogy mennyire veszedelmes a helyzet, azt bizonyítja az ősz Petain marsall beszéde, amelyet a St. Quentin-i francia győzelem ti­zennyolcadik évfordulóján mondott. Petain óva intette a franciákat, hogy akár csak be­széljenek a polgárháborúról, mert a sok be­széd a mai izgalmas európai állapotok között könnyen valósággá válhat. León Blum letöri a iobtoldali pártolt Páris, október 8. Az október 5 -i kormány­megbeszélések hatása alatt a francia hatósá­gok drákói szigorral lépnek föl a jobboldali pártok ellen. Csütörtökön reggel 7 óra 45 perckor meglepetésszerűen szigorú házkuta­tást tartottak de la Rocque páriának helyi­ségeiben ég a hatóságok célja az volt, hogy bebizonyítsák, hogy az uj „francia szocialista párt“ tulajdonképpen azonos a régi tiiiikc- resztcsekkel. A hatóság emberei rengeteg ok­iratot foglaltak le és csak délben ürítették ki a párthelyiségeket­Helyreigazítás Lapunk október 4.-i számában „A magyar­ság értékeinek mellőzésével alakult meg a párkányi járási közművelődési testület" ciim alatt közöltük dr. Porubsziky Géza nemzet­gyűlési képviselő nyilatkozatát. Ezzel kapcso­latban Biró Béla szőgyéni igazgató-tanító, az Általános Magyar Tanítóegyesület párkány­járási elnöke a sajtótörvényre va!$ hivatko­zással a következő helyreigazító nyilatkoza­tot küldte be: „1. Nem igaz az, begy a párkányjárási ma­gyar közművelődési testület megalakításának kezdeményezését Biró Béla sajátította volna ki magának. Ugyanis a közmüv. testület meg­alakításának szükségességét a párkányjárási magyar tanítóság 1936. jun. 11.-ki kőhidgyar- mati közgyűlése határozatiig mondta ki, melynek végrehajtását a közmüv. testületibe de­legált 6 tagú bizottságra bizia. (Lásd: „Ma­gyar Tanító" ju,ni. 1. sz. 343. old.) 2. Nem igaz az, hogy az alakulásról a „ben- fenteseken" kívül senki sem tudott volna, mert a közmüv. testület szervezése a fent- emlitett közgyűléstől kezdve mindig a leg­nagyobb nyilvánosság és a napi sajtó tudta- j 2

Next

/
Thumbnails
Contents