Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-08 / 230. (4079.) szám

1936 október 8, csütörtök. térségének és halálának körülményeit s a halál­hír hatását az európai politikára. A csehszlovák sajtó Gömbös jelentőségéről Prága, október 7. A prágai lapok hosszú cikkek­ben foglalkoznak Gömbös Gyula magyar miniszter- elnök halálának poltikai jelentőségével. A félih va- talos Prager Presse, továbbá a Die Zeit és a Lido- vé Noviny vezércikket közöl az elhunyt magyar államférfi politikai pályafutásáról. A Prager Presse kiemeli, hogy Gömbö6 a leg­teljesebb mértékben élvezte a magyar államfő bi­zalmát. Ezt abból a jelből is következtetni lehe­tett., hogy a kormányzó háromszor is meghosszabbí­totta a beteg kormányelnök szabadságát. Gömbös négy évig állt a magyar kormány élén, személye bizonyos mértékben a magyar politika stabilitását jelentette. A lap véleménye szerint a magyar egységes párt­ban két szárny van, az egyik az úgynevezett jobb­oldali Tad kalizmus, a másik a konzervativizmus hirdetője. Gömbös a két irányt áthidalni igyekezett és sajátos magyar rendszert épített ki. Személyi cél tűzését azzai jellemezte, hogy a „haladó konzervatizmus“ hívének vallotta magát. Kétségtelen, hogy ezzel Gömbös olyan sajátos po­litikai föladatot tűzött maga elé, amilyet eddig so­ha sehol senki nem vállalt, 6 amelyet utóda is aligha mer majd vállalni. Ezért távozása a lap sze­rint nemcsak egyszerű kormányváltozás, hanem esetleg rendszerváltozást is jelenhet. Az uj ma­gyar kormányelnöknek döntenie kell majd, hogy a legközelebbi jövő magyar politikájának útja a szél­ső jobboldali radikalizmus vagy pedig az alkotmá­nyosság mellett kitartó, előrelátó konzervativiz­mus vonalában haladjon-e. Valószínűleg arra fog­nak majd törekedni, hogy a kormány változás si­mán történjék és hogy Gömbös tradícióját meg­őrizzék. A teské Slovo Straka tollából közöl cikket Gömbösről. A cikk kedvezőtlenül Ítéli meg Göm­bös Gyula belpolitikáját s a külpolitikáját a kö­vetkezőképpen jellemzi: Külpolitikájának Róma— Berlin volt a tengelye, de mindig inkább Ber­linhez hajlott. Része volt a római hármas blokk kiépítésében, amelyből főleg anyagi előnyöket akart huzni, hogy biztosítsa a magyar kivitelt és függetlenítse magát a kisantantállamoktól. A kisantant-államokkal szemben — főleg kormány­zása idején — semmi engedékenységet nem mu­tatott. A legnagyobb mértékben fokozta a re­víziós mozgalmat úgy odahaza, mint a külföldön. Ausztriával revízió nélkül megegyezett Burgen- landra vonatkozólag s érezni lehetett a Jugoszlá­viához való közeledését, valószínűleg Berlin be­folyására. A cikkíró ugyancsak Berlin befolyá­sának tulajdonítja a Varsóval való közeledést is. ^^gaiMa&VatihiriíAP Gömbös szerinte csak Berlintől várt olyan eré­lyes és radikális beavatkozást az európai politi­kába. amelynek előnyeit Magyarország is élvez­hetné. Gömbös igen nehéz időben dőlt ki a munkából. A kormánypártban frakciók vannak és kísérletek történnek uj kormányblokk megala­kítására, a külpolitikában -pedig éppen most ké­szítik elő a római blokk bécsi tárgyalásait, amelyeknek az a céljuk, hogy ott megvitassák a helyzetet és állást foglaljanak a kisantanthoz va­ló közeledés kérdésében. Gömbös távozása e pillanatban érzékeny vesz­teséget jelent Magyarország számára s a külföld és főleg a szomszédok szempontjából pedig bizonytalaoságot, mert nem tudni, hogy ennek az országnak a bel- és külpolitikája milyen irányban fog továbbhaladni. A Národni Listy cikkében azt állítja, hogy Gömbös a totalitás politikáját űzte. A külpo­litikában esküdt ellensége volt a kisantantnak. Bethlen és Károlyi nyomdokain átvette az olasz irányzatot, de nagyobb súlyt fektetett Németor­szág barátságára. Várpalotán Papennel létrehozta a titkos német—magyar szövetséget. Határozot­tan erős férfiegyéniség volt, s mint politikus isi ügyesnek bizonyult. Benne egyesült a német ki­tartás, a magyar lendület, de a fantasztikumra való hajlam is. A Lidové Noviny vezércikkírója Gömbös utol­só időbeli szerepét II. Szolimán szigetvári eseté­hez hasonlítja, amikor a 'halott szultán a nyereg­hez kötözve vezette rohamra hadait. Hétfőn nevezik ki az uj urasra? kormány? Az uj kormány megalakítására irányuló tárgyalások ma folytatódtak. Jóllehet az el­hunyt miniszterelnök iránti kegyelet a poli­tikai életben abban is megnyilvánul, hogy a temetésig személyi kérdésekkel és kombi­nációkkal még nem foglalkoznak, mégis ál­talában biztosra veszik, hogy az uj kormány a |övő hét elején alakul meg s a kormányzó valószínűleg Darányi Kálmán eddigi helyet­tes miniszterelnököt bízza meg a kormány megalakításával. A kormányzó tovább folytatja a magyar politikai élet vezetőinek fogadását.. Az egyes pártok is értekezleteket tartanak, hogy az uj helyzettel kapcsolatban állásfoglalásukat le­szögezzék. A keresztény gazdasági párt ked­den délután tartotta értekezletét. Kiszivár­gott hírek szerint az étrekezleten elhatároz­ták, hogy a párt hajlandó egy erőskeziji kon­centrációs kormányt támogatni, de a földmű­velésügyi tárcát kéri. Hir szerint a független kisgazdapárt is hajlandó Darányi kormányát támogatni, de fenntartja választójogi követe­léseit. A kormányzó ma kihallgatáson fogadta gróf Zichy Jánost és Ernszt Sándort, a keresztény gazdasági párt két vezetőjét, majd Imrédy Eé­lát, a Nemzeti Bank elnökét, utána Rassay Ká­rolyt, a liberális párt elnökét és ismételten gróf Bethlen István volt miniszterelnököt. Ma a késő délutáni órákban fogadja még a kormányzó gróf Széchenyi Bertalant, a felsőház elnökét, továbbá gróf Károlyi Gyulát, valamint gróf Teleki Tibor és báró Perényi Zsigmcnd korona­őröket. Sztranyavszky Sándor, a képviselőkáz elnöke csak csütörtökön délben érkezik vissza Münchenből Budapestre. Öt is kihallgatáson fo­gadja a kormányzó s ezzel be is fejeződnek az államfői audienciák. Az uj kormány kinevezése előreláthatólag hétfőn történik meg. A devalvációs javaslat a képvisetóházban A kormány fogja megállapítani a devalváció százalékát fi törvény szerint a korona értékének leszállítása 13 63 és 15.98 százalék bSűtt morog­hat • Kalfus: A devalváció kedve d hatása csak az esetten jelentsed«, ha nemzet­közileg stabilizálják a valutákat és megszűnténk a nemzetközi árucsere akadályait Prága, október 7. A képviselőház ülését mára váratlanul táviratilag hívták össze a csehszlovák fizetőeszköz újabb rendezése végett. A képviselők 11 órára csaknem tel­jes számban megjelentek. Tizenegy órakor megjelent a folyosón Kalfus pénzügymi­niszter s néhány perccel később az üléste­remben Hcdza Milán miniszterelnök is. A kormány tagjainak sorában Zajicek német keresztényszocialista tárcanélküli miniszter is helyet foglalt a miniszteri padsor bal- szárnyán. Zajicek egyébként ma mutatko­zott be a parlamentnek tárcanélküli minisz­teri minőségben. Már ülés közben jött be Srámek, végül Najman miniszter. A karzat félig, a diplomata­páholy teljesen üres A parlament nyári átalakítási munkála­taiból a honatyák semmit sem észlelnek, mert a folyosók uj márványkockáit a régi szőnyegek fedik s mindössze néhány uj villanyóra jelzi az iparosmesterek kezenyo- mát. A képviselői padokon hatalmas csomó nyomtatvány, ezek között a devalvációs ja­vaslat, a rendek és nemesség eltörléséről szóló törvény módosítására benyújtott tör­vényjavaslat, melyet legutóbb ismertettünk. Ezenkívül a történelmi országbeli zsidó hit­községek szövetségéről és az állampénztár­ral szemben fennálló követelések foglalásá­ról szóló szenátushatározatok is kiosztásra kerültek. A kormányjavaslatok sorát né­hány kereskedelmi egyezmény ratifikációs javaslata zárja be. Interpellációk, válaszok Nyomtatásban kiosztották dr. Szüllő Gé­za képviselő két interpellációját és pedig a belügyminiszterhez az ál'családnevek meg­tévesztésre szolgáló s jogtalan használata tárgyában és az iskolaügyi miniszterhez a füleki szlovák elemi iskola igazgatójának A törvényjavaslat első paragrafusa kimondja, hogy a csehszlovák korona, mint fizetési egy­ség, legalább 31.21 s legfeljebb 33.21 milligramm szinaranyat tartalmaz. Ez az intézkedés annyit jelent, hogy az indít­ványozott devalváció 10.60—15.98 százalékos. Az 1934. évi devalváció előtt a csehszlovák ko­rona aranytartailma 44.58 milligramm volt, vagyis az eredeti állapodta! szemben a most ja­vasolt devalvációval együtt az aranytartalom csökkentése 25.55—29.99 százalékos, vagyis nem teljes 30 százalék. A javaslat első paragrafusa ezenkívül fel­hatalmazza a kormányt, hogy a fent megálla­pított keretben rendeleti utón állapítsa meg a csehszlovák korona aranyértékét. Ezzel a kormány módot kap arra, hogy a korona aranyértékét véglegesen a többi valuta nemzetközi fejlődése szerint állapíthassa meg. A Nemzeti Bank a csehszlovák korona árfolya­mát egyelőre az említett határokban tartja. Amikor a kormányrendelet megállapítja a ko­rona végleges aranyértékét, akkor a Nemzeti Bank e színvonalon lesz köteles a korona árfo­lyamát fentartani. Az igy meghatározott uj csehszlovák korona az eddigi csehszlovák koronát mindennemű KŐ-ra szóló jogügyletben egy-egy arányban he­lyettesíti. A javaslat második pa/ragmafu&a kimondja, hogy az aranyérmék bruttó súlyát kormány­rendelet állapítja meg. Eddig törvény szabta meg, hogy egy kilo­gramm dukátaranyból 242.261103633 százkoro­nát s egy kilogr. színaranyból 269.179004037 százkoronát szabad verni. Vagyis a devalvációs javaslat felhatalmazást ad a kormánynak va­lutaügyekre is, amivel eddig a kormány nem rendelkezett. Stabilizációs alap A javaslat harmadik paragrafusa kimondja, hogy a korona arany tatalmáink leszállítás utján nyert aranykészlet az állam tulajdona e azt a Nemzeti Bank állandó betétiként fogja nyilván­tartani e rendeltetése a csehszlovák korona ár­folyamának a törvény kereteiben való fenn­tartása ieszw A negyedik paragrafus szerint az 1934. évi 202. számú kormányrendelet szerint bejelen­tésre és beszolgáltatásra köteles aranyat a Nem­zeti Bank a jelen törény előtti értéknek meg­felelő csehszlovák koronáért veszi át. Ezzel az irtézkediéssieil azt akarják elérni, hogy az aranyukat eddig be nem szolgáltató személyek — amennyiben az aranyat most szol­gáltat jáik be — se szerezzenek (indokolatlan hasznot. A javaslat az 1934 .évi devalvációs törvény- nyel szemben három újdonságot tartalmaz. 1. A csehszlovák korona megengedett árfolyamkiletn- gése‘írnek határát, idegen valiuitáfchoz viszonyít­va,, kiterjeszti. 2. A devalvációval nyert arany­ból stabilizációs alapot létesít. 3. Az arany 'bejelentési kötelezettséget eddig nem teljesítő 3 3 előnye van áruinknak: 1. elegancia 2. minőség 3. olcsóság Legújabb szabású kétsoros r a g 1 ó n, széles mintájú, na­gyon jó minőségű OAH, angol fisgrét szövet / / / — bel. Finom anyag- ból teljesen bélelve Legmodernebb sza­bású egysoros öl­töny, elsőrangú si- HCTO* ma, fehér, színes giJl) “ csíkos anyagból, el- t-'-'v-f sörangu kivitelben Duplakézelős ingek két QQ« gallérral. Elsőrendű, "Irt divatosan mintázott vyw popelinből ........................... Kö tött férfimellény, középerős sima kötésű, QO. praktikus sötét minták /jM — szürke, barna és drap színekben ........................... Tö kéletes férfi félcipők. Qn, Elsőrangú fekete box- rSG) _ calfból, kettes rnmóval kézi munkával készült Modern férfikesztyük diszrióbírmintáju lyu- QCT* kacsozással és meleg /\\ - béleléssel. Természetes, szürke és barna színben Szükség esetén igénybe veheti hitel-akciónkat BOHUSLAV BROUK LEGNAGYOBB ÁRUHÁZA B R ATI S L AVA- P O -SO ol Y, Köztársaság-tér 35 személyek, nyereségét az állam javára bizto­sit ja. . Kalfus eg@02éia Háromnegyed tizenkét órakor szólásra jelentkezett dr. Kalfus pénzügyminiszter, aki a devalvációs javaslatot indokolta az expozéval. Az egyhangúan előadott beszéd iránt a képviselők között nagyon csekély érdeklődés nyilvánult meg. A be­széd fő tartalma a következő: A csehszlovák fizetési eszköz uj rende­zéséről szóló javaslatot a kormány a leg­utóbbi nemzetközi valutapolitikai események miatt nyújtja be. Gazdasági történetünk je­lentős ténye ez. A legutóbbi rendezés az 1934. évi 25. számú törvény alapján történt, amikor a korona eredeti 44.58 miligram aranytartalmát 37.15 miligramra szállítot­ták le. 1934-ben a devalváció nem idézte elő az árszínvonal emelkedését. A kivitel nemcsak abszolút számokban emelkedett, hanem minőségileg is azzal, hogy az aranyblokk államai jelentősen többet vásároltak és javult az inkasszó is. E kedvező fejlődést részben külső, részben belföldi körülmények zavarták. A kiviteli ipar mindent elkövetett a megle­vő piacok megtartására, az elvesztettek visszaszerzésére és uj piacok szerzésére s ez részben sikerült is. Ennek ellenére nem tudtuk a világpiaci színvonalhoz alkalmazni árainkat, különösen azért, mert az arany­blokk államai, melyek nem tudták keresz­tülvinni kellőképpen a deflációt, ennek el­lenére fenntartották az aranystandardot, belviszonyaik folytán kénytelenek voltak határaikat lezárni és a kontingenseket csök­kenteni. Ezenkívül egyre csökkent a középeurópai, különö­sen a kliring-államokba való import. Az aranystandardot feladó államokban közben egyre javult a gazdasági helyzet. Ez a körülmény, továbbá a munkanélküliek számának lassú csökkenése késztette a kor­mányt a válság tartóssága okának kutatá­sára. Természetes, hogy e kérdések tár­gyalása nyugtalanságot keltett és ezt csak növelte az aranyblokk valutáinak rende­zése. fiz aranykészlet Az 1936. évbeli gazdasági fejlődés folytán több deviza kellett a nyersanyagok beszerzé­sére és a belső piac élénkülése következté­ben is. így történt, hogy 1936 augusztusában meg kel­lett állapitanunk azt, hogy a külföldi követelé­sek és értékek összeírásával teremtett kedvező helyzet devizahatásait elvesztettük, sőt, hogy a tartalék-aranykészlethez vagyunk kénytele­nek nyúlni, hogy a valutánk alapjául szolgáló aranykészletet ne érintsük. Ha e helyzet a bankjegyek szempontjából sem­miképpen sem volt veszélyes — hiszen a köte­les 25 százalékos aranyfedezetet a tényleges 42 százalékos fedezet messze felülmúlja — mégis a helyzet megmutatta fizetési mérlegünk főhibáit. Ezek az események bírták rá a kormányt a de­vizaengedélyezési eljárás alá tartozó importtár­gyak jegyzékének kibővitésére. De már az erre vonatkozó rendelet kiadásakor nyilvánvaló volt, hogy ez az intézkedés nem elég, hanem tevőlege­sen kell a kérdés megoldásához látni. Ilyen tevő­leges intézkedés a kivitel állami támogatása leli A tievaEvéclás Javaslat az iskolaügyi miniszter válaszolt az Ény községbeli iskolásgyermekek magyar okta­tása, a közmunkaügyi miniszter a csákány- házi szénbánya nyolcvan munkásának el­bocsátása s a pénzügyminiszter a galántai adóhivatali végrehajtó túlkapásai tárgyá­ban benyújtott interpellációkra. A kiadott nyomtatványok között szere­pel végül a legfelső számviteli ellenőrző hi­vatal zárszámadása az 1935. évi állami gaz­dálkodásról. tűrhetetlen brutális eljárása miatt. Ester­házy János képviselő interpellációi közül a bajánházai magyar tanköteleseknek a páló- ci szlovák polgári iskolába való kényszerí­tése tárgyában benyújtott interpellációját osztották ki nyomtatásban. A válaszok között látjuk a kormány vá­laszát Petrásek Ágoston képviselőnek az építkezési anyagok indokolatlan drágítása tárgyában beadott interpellációra, továbbá JaroSs Andor képviselő interpellációi közül

Next

/
Thumbnails
Contents