Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-07 / 229. (4078.) szám
1936 október 7, szerda* 8 TO^GM-MAG^AR-HnOiAÉ Magyarország válogatott csapata december 2-án Londonban vendégszerepei London, október 6. Az angol futballszövetség (FA) tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy Magyarország válogatott csapatát vendégszereplésre hivja meg. A mérkőzés december 2-án, szerdán folyik le a londoni Highbury-ben az Arsenal-pá- lyán. A megtisztelő meghívás már régóta esedékes, miután az angol válogatott Budapesten három évvel ezelőtt 1:2 arányban vereséget szenvedett. A FA két ország: Magyarország és Hollandia meghívása közül választotta a magyar nemzeti csapatot. * )( Szlovenszkól jelöltek a csehszlovák válogatottba. A vasárnapi Slavia—Rratislava pozsonyi mérkőzés kapcsán Kőkút. Pál, a CsAFF megbízottja ajánlja, hogy a szövetségi edzésre Kovács, Daucsik, Jurcsák Bratislava-játékosokat és FürS'töt, a Vas csatárát is meghívják. Jurcsák szerdán réeztvesz a válogató edzésen. )( Németország október 14-én Glasgowban Skócia, október 18-án pedig Dublinben Írország válogatottja ellen szerepel ugyanazzal a csapattal, amely Prágában Csehszlovákiát legyőzte. )( A Viktória Zsizskov vasárnap Ungvárott játsza le az eredetileg Prágába kisorsolt SK Ruej elleni mérkőzését Vogl biró vezetése mellett. — Prágában vasárnap a Sparta—Slavia-derby folyik le Sura biró vezetésével. A két csapat a prágai serleg döntőjében november 1-én, vasárnap találkozik. )( Játékos-sztrájk Skóciában. Az angol futball történetében páratlan esetről számolnak be a glasgowi lapok. A Hearts Midlothian harminchárom játékosa sztrájkba lépett, miután nem voltak edzőjükkel megelégedve. Tizenegy játékos azonnali elbocsátást kér, köztük a híres Tommy Wal- ker, az Arsenal volt válogatott csatára is. — Hasonló eset Skóciában csak egyszer történt meg, amikor a C'eltic játékosai játszani nem akartak, mig az őket kritizáló újságírókat a tribünről el nem távolították. Ujrasorsolták a nyugati divi- ziós bajnokságot Pozsony, október 6. A nyugatszlovenszkói divi- ziós bizottság az ÉSE újból bekapcsolódása folytán ujrasorsolta az őszi bajnoksági versenyt. Az uj sorsolás a következő: Október 11: Füleki TC—Érsekújvár! SE, VAS—' Losonci AFC, SK Zsolna—Trencséni TS, Pöstyéni FK—Zólyomi TK, Rapid—FC Ruttka. A Komáromi FC szabadnapos. Október 18: Komáromi FC—Rapid, TTS—PFK, ZTK—Ruttka, ÉSE—VAS, Zsolna—LAF,C. Október 25: ÉSE—Ruttka, FTC—Zsolna, PFK— LAFC, Rapid—ZTK. November 1: ÉSE—ZTK, FTC—KFC, LAFC— Rapid. November 8: ÉSE—Zsolna, FTC—PFK, Rapid— TTS. November 15: KFC—ÉSE, FTC—Ruttka. November 22: ÉSE—PFK. November 29: Rapid—ÉSE. Az előírtak a pályaválasztók. Kitűnő a magyar uszóutánpótlás Budapest, október 6. A magyar középiskolák országos sportegyesülete a KISOK, vasárnap nagyszabású versenyben avatott uj bajnokokat. A 51 középiskola (köztük 13 vidéki) legjobb versenyzői remek küzdelmeket vívtak a bajnoki címért és fel- tünéstkeltő eredményeket értek el. A magyar uszó- sport utánpótlásának ügye jól áll, Báránynak és Csiknek méltó utódai lesznek. Az egyéni 6zámok eredményei: 100 m, gyors: 1. Engel György (Szeged) 1:01.4 p. 2. Makláry (Budapest) 1:04.6 p. 3. Laczkó (Kaposvár) 1:04.8 p. — 200 m. mell: 1. Fábián Dezső (Budapest) 2:54.6 p. 2. Borsos (Eger) 2:57 p. 3. Scihulzer (Kaposvár) 3:16.2 p. — 106 m. hát: 1. Erdélyi György (Eger) 1:13.8 p. 2. Heiser (Eger) 1:16.3 p. 3. Balugyánszky (Szeged) 1:22,6 p. TENISZ )( Magyarország—Olaszország válogatott mérkőzés folyik le Meránban a nemzetközi verseny befejezése után. )( A meráni nemzetközi versenyen a Mussolini- serlegért folyó férfipárosban az olasz Taroni—De Stefani-pár a magyar Szigeti—Dallos-kettőet a középdöntőben 6:4, 6:8, 3:6, 6:3, 7:5 arányban csak nehezen győzte le. Ugyancsak erős küzdelmet folytatott a francia Legeay—Leseuer-kettős a bécsi Metaxa—Bawaro'wsky-párral 3:6, 1:6, 9:7, 8:6, 9:7 arányban. A nyűt páros döntőjébe a német Denker—Lilid- és a Taroni—Leseuer-párok jutottak. A vegyespárosban a Mathieu—Adamson- kettős győzött a Stammers—Zehden-pár ellen és a döntőben az osztrák Krauss—Wolf--párral találkozik. — A vegyespáros döntőjébe a csehszlovák Drfinová—Maleőek- és a francia Mathieu— Legeay-kettősök jutottak. Ma a fénfiegves döntőjében a német Henkel az osztrák Metaxát a döntőben 6:3, 6:2, 6:2 arányban legyőzte. Két hét előtt már beszámoltunk rovatunkban I a berlini amatőr-filmkongresszus eredményeiről. í Ebben a Tövid ismertetésben is megállapítottuk, I hogy a filmezés egyre jobban tért hódit az ama-1 tőrök közt és igy indokoltan tehetjük fel a kérdést, fotografáljunk-e továbbra is, vagy -pedig érdemesebb áttérni a filmezésre. Erre a kérdésre általános érvényű választ nem lehet adni, mert eldöntése mindenkinek a saját Ízlésétől függ. Mi most csak néhány fontos szempontot ismertetünk, amelyeket a döntésnél mindenkinek figyelembe kell vennie. A filmezésnek az amatőrök közt való gyors terjedése feltétlenül a 16 mm-es, de főleg a 8 mm-es filmfelvevők tökéletesedésének köszönhető. Ezt a technikai fejlődést pedig a konkur- rencia idézte elő. Az egyes gyárak között folyó nagy verseny eredménye az, hogy a mai keskeny- filmfelvevő gépek ára egyenlő a közepes minőségű, közönséges fényképezőgépek árával. A filmfelvevőgép azonban még nem minden és nem szabad megfeledkeznünk a vetítőgépről sem, mely ma már szintén rendkívül sokféle kivitelben kapható és ennek megfelelően ára 300—3000 Kö között ingadozik. Már ezekből az adatokból is láthatjuk, hogy egy komplett keskeryfilm-felszere- lés nem drágább, mint például a Leica, vagy más hasonló minőségű fényképezőgép egymagában. A filmfelvevő- és vetítőgép tehát nem oly drága, számításainkból azonban nem hagyható ki a filmtekercs ára, amely ma mé* elég magas és igy pár perces vetítés bizony jóval többe kerül, mint a kisformátiumu géppel készitett, egész albumra való felvétel. A képek minőségét illetően viszont a mérleg megint a mozgókép javára billen, mert a tapasztalat szerint a kísérletezésnek és tanulásnak szánt és feláldozott első egy-két tekeres után már általában szép, rendes mozgóképeket készítenek az amatőrök. További előnye a filmezésnek, hogy a. mozgóképpel sok oly témát örökíthetünk meg, amelynek csakis a mozgás ad életet, tartalmat és amely téma álló képen teljesen értéktelen maradna. Más témák viszont a mozivásznon látszanak majd unalmasnak. így például tájfelvételen sokkal jobban érvényesül a jó nagyítás, mint a vetítéskor néhány másodperc alatt sokkal nagyobb formátumban lepergő mozgókép. Egyesek főleg azért rajonganak a filmkészülékért, mert ezzel családjuk tagjait örökítik meg időközönként és ezek a felvételek évek múlva is a szép és kellemes emlékek felidézöi. Különösen kedves a gyermekekről készült filmtekercs. A kisgyermek majdnem hónapról-hónapra változik s igy, ha az évek folyamán felvett rövid jeleneteket egyszerre levetitjük, tényleg újra a szemünk előtt nő fel a kisbaba. Idősebb személyek esetén azonban a családi film idővel unalmassá válik. Ezen úgy szoktak segíteni, hogy előre megbeszélt és előkészített jelenetet játszatnak el a családtagokkal. Az így készült film tényleg egy ideig mulattató, de amint feledésbe merül a film keletkezésének oka és meséje, hamar rájönnek, hogy bizony jóval a mozikban látható filmek mögött marad, főleg technikailag, és igy az ilyen film is elég, hamar a szekrény fenekére, az elfelejtett felvételek közé kerül. Nagyon kedveltek még az utazáson készült filmfelvételek is. Ezeknek nagy hátránya azonban az, hogy rendszerint hézagosak, az egyes képek között az összefüggés igen laza. Ez érthető is, hiszen elég -csak arra gondolni, hogy hány helyen akadályozhatja meg a rossz idő a megfelelő felvétel elkészítését. A vázoltakból teliát minden amatőr láthatja, hogy a filmezésnek vannak nagy előnyei, sok uj lehetőséget nyújt, azonban az álló képpel szemben vannak oly nagy hátrányai is, amelyeket semmi esetre sem szabad figyelmen kivül 'hagynunk. A fényképezés és filmezés válaszutján állva, tehát az amatőrnek elsősorban is azt kell eldöntenie, hogy milyen igényei vannak és milyen körben akar főleg dolgozni. Megfontoltan hozza meg döntését és ne higyjen el mindent a filmgépek árusítóinak, akik mindig csakis az előnyös szempontokra hívják fel a figyelmét. A fényképezés lehetőségeit minden amatőr ismeri, ne térjen át tehát a mozira addig, amig meg nem ismerte annak minden csinját-binját. Ha ezt az elvet szem előtt tartja, akárhogy döntsön is, nem érheti kellemetlen meglepetés. A* I* SmHitoKönW-KübTtIRA:. Budapesti színházak A velencei kalmár Shakespeare regényes színjátékéval nyílt meg a Művész Színház Budapest, október 6. Dr. Bárdos Artúr rátermettségébe és tehetségébe vetett hittel kívánjuk és reméljük, hogy legújabb színházi vállalkozása: a Művész Színház, növelni és öregbíteni fogja azokat a sikereket, amelyeket a magyar színjátszás terén ez a kiváló igazgató és színész- nevelő eddig is elért. Bárdosnak nagy a művészi hitele és igy sok veszíteni valója van; — neki vigyáznia kell, hogy a nagyközönség, amely szinte vak bizodalommal követi az ő művészi céljait, elgondolásait és színpadi produkcióit — meg ne csalatkozzék. „A velencei kalmár", amellyel uj színházát megnyitotta, világosan mutatja Bárdos Artúrnak nemes célkitűzését, nagy és erős hitét a klasszikus szinmüirás halhatatlanjaiban és programja, amely a klasszikusok mellett a modern magyar és külföldi irók legjobbjait akarja megszólaltatni, olyan gazdag és tiszteletreméltó, hogy a legnagyobb várakozással tekinthetünk az uj színház működése elé. Egészen bizonyos, hogy sem Bárdosban, sem színházában nem fogunk megcsalatkozni. Ezen a meggyőződésünkön mitsem változtat az, hogy ,,A velencei kalmár" szinrehozatalá- nak módjával nem mindenben értünk egyet. Kétségtelen, hogy Bárdos elgondolásában sok újszerű, merész és nagy rendezői tudásra és készségre valló kezdeményezés van, de azt a kimondott célját, hogy Shakespeare színjátékét a maga reális valószínűségéből a vígjáték könnyed irányába terelje át — nem érte el. El sem érhette. Mert hiába igyekezett a játékban Portia és Bassanio szerelmének történetét kihangsúlyozni és Shylock figuráját a benne felhalmozott szenvedelemtől — amennyire lehetséges — mentesíteni, — a darabot a Shylock-komplexumtól elvonatkoztatni nem tudta. Hiába, „A velencei kalmár" főalakja, hőse a kalmár, aki hajthatatlan, kegyetlen és megátalkodott következetességgel ragaszkodik a font húshoz, amelyet An- tonio testéből kivágni készül, amikor az idejében nem fizet. Azután meg azt sem értjük, miért kellett Jessica szerepét olyan erősen lekurtitani és miért törölte a rendező a Shylook ellen hozott Ítéletnek azt a részét, amely az uzsorást arra kötelezi, hegy ősei hitét el kell hagynia. Holott ez nagyon hozzátartozik az alak tragikumához. Itt is bizonyára az az elgondolás érvényesült, amely Shylock figuráját ki akarja vetköz- tetni a maga vérengző valójából és kegyetlenségének valamely freudi magyarázatát szeretné adni. És valóban, Gellért Lajos, Shylock egyébként művészi és mélyen emberi megszemélyesítője, hűen követte is a rendező útmutatását: az ő Shvlockja freudista figura, akinek kegyetlensége, hogy Bárdos szavaival éljünk, „nem egyéb, mint az elnyomottságának a tulkompenzálása". Hogy Shakespeare ilyennek képzelte volna ezt az alakot, azt — legalább az eddig ismert Shy- lock-alakitások nyomául — állítani legalább is kockázatos dolog. De ezektől a — elismerjük — vitatható hiányoktól eltekintve, Bárdos beállítása és rendezése igazán sok szépet és újat hoz. így az első felvonást lezáró karnevál-jelenet a maga szines mozgalmasságával igazán nagyszerű munka és rendkívül artisztikusak Gara Zoltán színpadképei is, — kivéve talán a ghetto- diszletet, amely kissé modemül hat. Ezzel szemben az utolsó felvonás kerti képe megkapóan szép és hangulatos. Magán az előadáson meglátszik Bárdos Artúr szinpadformáló ereje: szép, egybevágó és érdekes már annál a próbálkozásnál fogva is, amely- lyel a darab szellemét átformálni igyekezett. Ettől a próbálkozástól azonban az egyes aktorok egyénisége törést szenved. Áll ez elsősorban a darab hősnőjére, Bulla Elmára, aki Portia ábrázolásában a színjátszás olyan terére szorult, amely az ő erősen drámai, sötét színekben tartott művészetétől messze esik. Bulla Elma drámai hősnő és nem vígjátéki naiva és hogy ez utóbbit kell alakítania, az azzal a következéssel jár, hogy valójában szinészkedik, mert nem adhatja önmagát. Ha ebben a darabban a sikere nem olyan egyöntetű és általános, mint amilyenhez ez a kiváló művésznő hozzászoktatott bennünket, úgy ennek okát nem az ő művészi erejének és tudásának hiányában, hanem Portia alakjának elrajzolásában kell keresnünk. Ahol szerepének drámai magja csorbítatlanul megmaradt, ott feltündököl erőteljes művészetének minden ■szépsége. Túlzott és az életre keltett karikatúra benyomását kelti Nagy György marokkói hercege és Pártos Gusztáv arragoniai hercege. Ellenben zavartalan művészi élvezetben részesít Básthy Lajos rokonszenves Bassanioja, Fenyő Emil melegszívű Antonioja, Békásy István 'jókedvű Gra- tianoja, Ilosvay Ferenc szerelmes Lorenzoja, Rózsahegyi Kálmán művészi öreg Gobbója és Harsányi Rezső méltóságteljes dogeja. Utójára hagytuk Beöthy Liviát, Nerissa megszemélyesítőjét. Beöthy Lívia, vagy ismertebb nevén Beöthy Baba olyan nagy név súlyával lépett most először a színpadra, amely név — édesapjának, Beöthy Lászlónak a neve, — örök dicsősége marad a magyar színjátszásnak. Nagy örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy nevéhez méltónak bizonyult. Az előadás érdekességéhez hozzátartozik még az a hangulatos kísérőzene, amelyet Fischer Sándor korabeli motívumok alapján szerzett. A bemutató előadás közönsége nagy érdeklődéssel és sok elismeréssel jutalmazta Bárdos Artúr és kitűnő gárdájának munkáját. Sokszor csattant fel a nyiltszini taps és a szereplőknek — Bulla Elmával, Gellért Lajossal és Beöthy Líviával az élen — sokszor kellett megjelenniük a függöny előtt. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Kisebbségi magyar irók budapesti előadóestje. Budapestről írják: A kisebbségi magyar írók idei előadóestje a magyar székesfőváros Népművelési Bizottsága rendezésében október 29-én lesz a Zeneakadémián. Ezúttal Berde Mária, Herczeg János, Szom.bathy Viktor, Tamás Mihály és Tompa László szerepelnek. A többi szereplő: Kántor Pepa, Kiss Ferenc, Saskó Hilda és Simonffy Margót. Németh Imre képviselő mond bevezetőt. (*) Mihalik Dezső szerzői estje. Rimasizomibatí tudÓKiitómik jeíLeinti: Októ'bieír 26-ám, hétfőn délután 5 óra 40 perctől 6 óráig fogja közvetíteni ■a kiais&ai rádió dr. Mühiatiik Dezsőnek, a népszerű mimas'zomlhati daliköilitőmelk szerzői estjét. A 'be- muibatiáisna kerülő dialszdimoikiat a szerző leánya, Mibal'lk Ailiioe fogja émielkielini OMálh Kálmán és cigiányzieniekairámaik kíséretével. (*) Uj magyar férfikarok. A Budapesten megjelenő Apolló zenemű-folyóirat, magyar férfikarok antológiái gyűjteménye, most jelent meg októberi számával, amelyben HoMósy Kornél, a miskolci Hubay-zeneiskola művészének férfikari müve szerepel első helyen. A füzetben továbbá egy finn énekkar magyar fordítása, Endre Gyula három magyar bakanótája, Laurisin Miklós népies motívumok alapján Írott kórusa szerepel. Az évenként négyszer megjelenő lap előfizetési dija 10 pengő. (Budapest, YL, Lázár-ucca 18.) (•) Szinházhajó az óceánon. Londonból jelentik: Érdekes színházi terv megvalósitásán fáradoznak Londonban. Egy nagy tengerjáró gőzöst színház- hajóvá alakítanak át és a hajóval be akarják járni az egész világbirodalmat, hogy a nagyobb tengerparti városokban a hajó fedélzetén szini- előadásokat rendezzenek. Az újszerű társulatot neves színészeikből akarják összeáliitani és úgy a darabok kiválogatása, mint az előadások megrendezése tekintetéiben ragaszkodnak a legmagasabb színvonalhoz. (*) A római szimfónikus kamarazenekar prágai hangversenye. A prágai olasz követ, védnöksége alatt a világhírű. római szimfónikus kamarazenekar Prágában hangversenyt fog adni. A zenekar a római operaház zenekarának harmincöt prominens tagiából van összeállítva és a zenekart Alfredo Casella, a világhírű dirigens és zeneszerző vezényli. A kitünően összeválogatott műsor az olasz zene fejlődését mutatja be és Vivalditól Zan- donaiig terjed. A hangversenyen Armida Senatra olasz hegedümüvésznö működik közre, aki Olaszországban közkedveltségnek örvend. (*) A „Csók a pusztán" pozsonyi előadása. Tudósitónk jelenti: A Toldy Kör szinigárdája október 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor előadja a pozsonyi városi színházban Fáy Ilona és Uj- házy György kitűnő vigjátókát, a Csók a pusz- tán-t. A rendezést Moravekné Kovács Mária irányítja. Szereplők: Nógrády Ferenc, Szalay Józsefné, Matejka Duci, Sárai Padi, Win tér Sándor, Reborovszky Jenőné, ifj. Körinek Lajos, Grtinwald Lídia, Nádszegi Lajos, Szomor József, Tollasi Károlly, Mikofalvy Károly. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Jegy elővételben 1—13 koronás áron kapható a Seifert- cégnéd (Goetlhe-ucca 5, színházzal szemben.) (*) „Shakespeare" ötszáz dollárt nyert 43.788 kezdő iró versenyében. Newyorkból jelentik: Egy amerikai folyóirat pályázatot hirdetett kezdő irók számára. Eredetileg öt darab ezerdolláros pályadijat írtak ki, de tekintettel arra, hogy iszonyú tömegben adták be az irók pályamunkájukat — 413.788 kézirat érkezett be — a dijak összegét felemelték, és újabb öt darab ezerdolláros juta’mat tűztek ki. Ezenkívül négy pályaművet ötszáz dollárral jutalmaztak. Az egyik ötszáz dolláros dijat William Shakespeare nyerte el, aki valóban New- yorkban lakik; Az amatőríényképész 0 —m—Mf ■■■ I II II ■■■MIMI IMI I II I Ilii Ili ~ 3 Fényképezés — filmezés?
