Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-06 / 228. (4077.) szám
Devalváció Ez a baljós hangzású fogalom, amely a pénzügyi politikában sebészeti beavatkozás értelmével bir, két és fél év leforgása alatt másodszor lett a csehszlovák politika napi szükségességévé. A nap krónikása számára nincs kényesebb probléma a pénz értékének változásánál, mert ez a legérzékenyebb pontja az egész állam és minden polgár életének, az állam és a polgár zsebéről van szó. Ezért ez a téma mindenkor tabu az állam számára, mert legtöbbször már az elméleti vita is hatással van a gazdasági élet szeizmográfjára, a tőzsdére. Erről a tárgyról rendszerint csak post facta, a befejezett tények megtörténte után beszélhetünk. A befejezett tényekről már lehet vitatkozni. Az 1934-es devalvációt az angol font leértékelése miatt kezdeményezte a Maly- pétr-kormány. A csehszlovák kivitelt erősen nyomta az olcsóbbá lett angol valuta, az aranyblokk országaiban az angol áru versenyképesebb lett a csehszlováknál. Ezt akarták kivédeni a 15 százalékos devalvációval. Emlékezünk, hogy az akkori devalváció milyen erős politikai harcot váltott ki, milyen különös látvány volt, hogy az állam első miniszterelnökének, Kramár Károlynak lapját, a Národní Listyt két hétig egyfolytában naponta elkobozták, éppen a kiviteli ipar legelső szócsöve volt az, amely ellenezte a csehszlovák korona aranyértékének csökkentését s érvekkel bizonygatta, hogy a kivitel a külföldéin ugyan olcsóbb koronával könnyebb elhelyezésre számíthat, de ugyanakkor a nyersanyagbehozatal ugyanolyan arányban drágulni fog s az előny és a hátrány kiegyenlítődik. A másik oldalon ezzel szemben nagy optimizmussal ígérték, hogy a devalváció olyan injekciót ad majd a kivitelnek, hogy megszűnik a nyomasztó munkanélküliség és visszatér az 1929-es prosperity. Sőt azt is kifejtették rendkívül meggyőző érvekkel, hogy a devalváció csak a külföld számára bir jelentőséggel, a belföldi áralakulásra semmiféle befolyása nem lehet, ha pedig volnának gazdasági tényezők, akik a devalváció cimén áremelést, árudrágitást kísérelnének meg, azokra le fog sújtani a kormány szigorú keze. Szóval. külföldön a csehszlovák áru olcsóbb lesz, belföldön pe- j dig semmivel sem drágább. És kezdetben valóban látszott is némi javulás. A kivitelben a nyugati szabad piacokon, az aranyblokk országaiban jelentkezett egy kis konjunktúra. De csak rövid ideig. Franciaország, éppen a szövetséges Franciaország volt az. amely nem pénzügyi eszközökkel, hanem egyszerű kontingentálással úgy leszorította ezt a valutáris előnyt, hogy a csehszlovák-francia kereskedelmi viszony nyomasztóan passzív volt számunkra, A kivitel két év alatt ugyanott állott, mint az első devalváció előtt. Hodza miniszterelnök ezidei első őszi sajtóexpozéjának éppen az volt a vezérszólama, hogy az első föladat a kivitel megsegítése lesz és pedig az adó- visszatérités eszközével. Ez a bejelentés kellően jellemezte a két év előtti devalváció külkereskedelmi mérlegét. És a belföldi mérleg? Hiába mondták kezdetben, hogy semmiféle drágulás nem következhetik be. Valóban igaz: kezdetben az árak a régiek maradtak. Csak a zsemlék lettek valamicskével kisebbek. A virsli árának névértéke ugyanaz maradt, ellenben a husértéke a 'korona aranytartalmának csökkenésével Tovább tart az európai pénznemek átalakulása A lírát is devalválták Franciaország szabadkereskedelmet követel - A genfi gazdaság! tanácskozások Róma, október 5. Az olasz kormány hétfőn délelőtt ülést tartott és elhatározta, hogy a lira aranytartalmát 7.919 finom aranyról 4.677 gramra csökkenti, azaz 41 százalékkal devalválja az olasz valutát. Ugyanakkor elhatározták, hogy a behozatali vámokat lényegesen lecsökkentik 9 ezzel meggátolják az élelmiszeráraik magasbaszökését* Hét radikális terv a világgazdaság nirafeléietziétére Genf, október 5. A népszövetségi közgyűlés második bizottságának gazdasági vitáját Párisban élénk érdeklődéssel figyelik. Franciaország ennek a vitának eredményétől várja a munkanélküliség enyhifé- sére és a világ gazdasági helyzetének megjavítására irányuló közös akció megkezdését. Franciaországot Bastid kereskedelemügyi miniszter képviseli a vitában, aki ismerteti a kontingens-rendszer meglazitásá- ra és a szabad árucsere rendszerének visz- szaállitá'ára irányuló nagyarányú franci31 tervet. Számos . lap jelentése szerint Len-1 gyeiország a vitát arra fogja felhaszná'lni,; hogy Genfben gyarmatokat követeljen. Saint Brice a Journalban megjegyzi, hogy Anglia minden erővel a gyarmati kérdés vitája ellen fog fordulni a népszövetség-1 ben és Franciaország támogatja az angol I álláspontot. Ezzel szemben a francia és az| angol delegáció közösen uj módszert dolgoz ki a nemzetközi gazdasági együttműködés biztosítására. Különböző hírforrások szerint a két delegáció a következő hét pontban máris megegyezett! 1. A devizaforgalom korlátozásának megszüntetése. 2. Ha lehetséges, általános szerződést kell kötni a valuták szabályozására és az európai pénzügyi megszilárdulás biztosítására. 3. A kliring-elszámolások fokozatos likvidálása. 4. Az uj kereskedelmi Szerződések kötése a mainál sokkal liberálisabb alapokon. 5. A kontingensek megszüntetése és a vámtarifák általános leszállítása. 6. Uj piacok nyitása és az eddigi piacok kiszélesítése különösen az európai államok és a gyarmatok viszonyában. 7. A fontosabb nyersanyagok racionálisabb felosztása. Az olasz minisztertanács határozatai Róma, október 5. A liradevalvációról kiadott hivatalos kommüniké szerint a minisztertanács Mussolini indítványára egyöntetűen elhatározta, hogy a lira értekét hozzáilleszti ahhoz a színvonalhoz, amelyet az 1927 december 2-i stabilizációs törvény elhatározott s amelynek alapján az angol font 90 lírát és a dollár 19 lírát ért. Ez a színvonal négy évig érvényben volt, amig az angol font 1931 szeptember 20-án történt devalvációja meg nem bontotta. A miniszterelnök utalt azokra a következményekre, amelyekkel a lira értékének átszervezése jár. Az uj rendszabállyal a kivitel megkönynyebbül és az idegenforgalom megnagyobbodik. Mindezeket az előnyöket csak az ronthatja le, ha drágulás következik be Olaszországban. A drágulás meggátlására számos intézkedést foganatosítanak Olaszországban s főleg a vámok leszállításával lehetővé teszik az élelmiszerek olcsó behozatalát A behozatali kontingenseket megváltoztatják és a magánkompenzációk rendszerét kiküszöbölik. Ezzel a lira belső vásárlóerejét a mai színvonalon tartják meg. A minisztertanács az angol-francia-amerikai kommünikével foglalkozott és kijelentette, hegy elvben helyesli a három nyugati nagyhatalom kezdemény ezését. Gén? a kontingensek és a devisae^eitérzés ellen Genf, október 5. A népszövetség második ] bizottságában ma nagyjelentőségű nemzet-1 gazdasági vita folyt le, amelyben Anglia,] párhuzamosan összezsugorodott. Később azt lehetett látni a ruha- és konfekciód árukon, hogy a régi standardárral bíró cikkek eltűntek s helyükbe az egészen olcsó pót- anyagokból készült „bóvli" mellett — csupa drágább „jobb" minőségű áru lépett. És legvégül már virslisztrájkokat láttunk, Prágában 28—30 koronás -borjuhusárakat, sőt most az ősszel a textiláruk árának lineáris 5 százalékos emelését. És megéltük, hogy a népjóléti miniszter maga leszegezte a parlament szószékén, hogy ezek nem drá- gasági tünetek, hanem pusztán a korona két év előtti leértékelésének megfelelően a devalváció előtti eredeti értékviszonyt fejezik ki — magasabb számokkal. Visszatértünk tehát oda, ahonnan elindultunk. És ebben a visszatérésben benn volt az 1934-es devalváció belföldi mérlege. Az áruk egymás közötti értékviszonya nem változott, csupán azoknak a szegény embereknek a viszonya változott a magasabb ár- számokat viselő árukhoz, akiknek a bére a devalváció után nem emelkedett hozzá a magasabb számokhoz, hanem a régi maradt. És ebben van a devalváció szociális mérlege. Tárgyilagosan el kell ismerni, hogy a devalváció utáni korszak e szociális mérleg ellenére nem hozott sok szociális feszültséget, mert az átmenet lassú és észrevétlen volt. Vájjon e tapasztalatok után kifizetődő egy újabb devalvációt végrehajtani? Sem belpolitikáiig, sem szociális tekintetben nem kecsegtet előnyökkel, de külkereske-1 delmi szempontból. elkerülhetetlen. Az első devalvációnál Prágának még lehettek válogatási lehetőségei, választhatott a font devalvációs példája és az aranyblokk devalvációellenes konzervativizmusa között. De most már az aranyblokk is követte az angol példát s mivel az aranyblokk jelenti Csehszlovákia számára a „szabad piacot", nincs más hátra, mint alkalmazkodni az utolsó szabad piac valutaviszonyaihoz, a nyugati devalvációkhoz, hogy a csehszlovákiai áru versenyképessége visszaszerezhető legyen. Mert most erről van szó. Meg kell tartani a megtartható piacot és a mentésnek ez az ára. És talán az egyetlen útja. Ezért van az, hogy a mostani devalvációinak nincs olyan erős ellenzéke, mint az elsőnek. A pénzügytan felsőmatematikájának legködösébb problémái közé tartozik persze, hogy előre kiszámíthassák, hogy a választott devalvációs láb mennyi könnyítést jelent majd a kivitelnek és mennyi megterhelést a behozatalnak, mennyi köny- nyitést a külső adósságoknál és hogy a belső effektusával mennyi szociális feszültséget és ennek következtében milyen politikai következményeket idéz majd elő. Sajnos, bennünket szlovenszkóiakat és kárpátaljaiakat nem annyira a dolog külkereskedelmi oldala, mint inkább a belső piacon és a belpolitikában való hatása érdekelhet. A mi tartományaink a külkereskedelemben, amelynek érdekéért történik a devalválás, elenyésző arányban vannak képviselve. Mi tehát csak a devalváció szociális és politikai kihatásait fogjuk érezni, a nemzetközi előnyeit alig. A devalváció, azt mondják, egy egyszerű számtani művelet. Azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy ezt a számtani műveletet az ország minden egyes polgárának el kell végeznie. Ezért aztán nagyon komplikálttá, nehézkessé válik. Mert nem mindenki értelmezi egyformán. Például a tekintet- ban, hogy csak a külföld felé változik a korona értéke. És nem mindenki alkalmazkodik hozzá. Például a jövő évi költségvetés nyilvánosságra hozott adataiból azt látjuk, hogy ez még nincs hozzáidomitva. Az első feladat, hogy nem szabad lenni kapkodásnak, komoly, következetes gazdasági irányvonalra van szükség. És még egyre. A saját erők felbecsülésére. Mert rendkívül komoly figyelmeztetés az, amit a Národní Politika mondott: „A devalváció egy erős állam számára, amely ezzel az intézkedésével bizonyos befolyást gyakorol a termékek árára, s amely kivitellel és behozatallal bir, bizonyos előnyt jelent, ha egyidejűleg a saját költségvetését is rendbehozza. Ellenben az olyan államok, amelyek tartósan többet adnak ki, mint amennyi a bevételük, a devalvációval néha egyideig hazudhatnak a zsebükbe, de a dolog vége csak egy lehet, a csőd ...!“ Videant consulesl Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Sierkesztöség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^ SzloVeUSzkÓÍ és TUSzinSzkÓi magyarság ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. M « Egyes siám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.— KE. r r SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRRHR. mL JBE AH I XV. évf. 228. (4077) szám ■ Kedd ■ 1936 október 6 Franciaország, Lengyelország és Svédor- szag képviselői szólaltaik föL Morrison angol delegátus kijelentette, hogy a francia,
