Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-30 / 248. (4097.) szám

1936 október 30, péntek.

5

Hírek

U|

OktőSser ifV Péntek

Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy

az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak,

— RÁKÓCZI FERENC KASSAI TEMETÉSÉNEK HARMINCADIK ÉVFORDULÓJA. Ras- eaá isziexkieszitöeégüjnlk tetleíomioiii jeleníti: Hiairraiinc éve amiruaílí, hogy II. Rákóczi Fieirenictueik éis Jbuj- clioisó itámsiaiiiniaik hammit élbolyé ztók .a kassai isző- kiesegylháizibam, Minit randiéin évbein, a ihamvak- maik Kia,ssór& bozataMinjaík évfordulóján, oikitő- beír 29-őn, eaidién is rekviemet itamtoittak a diómban. A gyiásiZ'lsitiein'tiszitieileitein miegjieiliemit Kassa magyar iársiaidalima, élén aiz egyesült pánt vezető iveik Oitit voltak: Toislt László, ár. Fajom Miklós. Mnnstar Tivadar, dr. Radváinyi Géza, Winth Gynla, Gombos József, dr. Rédieky László, dr. Halmi BéPja, dr. Káitira Kiáilmám, dr. Lackó Béiia és még számosain mások. A gyászimiisét Tőst Barma pirteJiátius nnomdoitta fényes papi segédlettel. A mise irtán a magyarság vezetői a Rákóczí- knipitálba mentiek s ott a magyarság nevében Toat Barna, az egyesült párt helyi elnökié mondott kiegyeíetes szavakat. Majd elhelyezték a síron aiz egyesölt párt babérkoszorúját. A- Kazinczy Társaság női szakosztálya szép virágcsokrot helyezett el a sírra. Ezótán a maigyar hívek naigy sokasága látogatta meg a Rákóezi- kniptát.

HaytSin Károly I Ipojynyéfctfl jelenük:

1 Haydin Karoly ügyvéd, ipolynyéki földbirtokos, volt udvari tanácsos, az egykori Hont-vármegye ti b. főügyésze, október

24-én 86 éves korában Ipolynyéken elhunyt. A megboldogult Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot és annak idején mint a magyar néppárt tagja gróf Apponyi Albert és gróf Zichy Aladár legmeghittebb környezetéhez tartozott. Alapitója és haláláig elnöke volt az ipolyvölgyi helyiérdekű vasútnak. 1904-ben vonult vissza ipolynyéki birtokára és azóta is, a legutóbbi időkig résztvett az ipolyvölgyi magyarság társadalmi és kulturális életében. Kedden délelőtt temették el az egész környék hatalmas részvéte mellett az ipolynyéki temetőben lévő családi sir- boltban. Halálát a Haydin-, Rötzer- és a kakucsi Riedner-családok gyászolják.

— EGY KIS ROMÁN KÖZSÉG NAGY ÜNNEPE, Nagybocskóról jelenük: Bensőséges egyházi ünnepség szinhelye volt e napokban egy kis kárpátaljai román község, Tiszaiéjéregyháza, amelynek görögkatolikus templomát negyven év előtt építették fel. Az ünnepélyes szertartást nagy papi segédlettel maga Szíojka püspök végezte s a mejelentek között ott volt Hok- ky Károly egyesült párti szenátor is Argyelán Lipót és Traxler György párttitkárok kíséretében. A mintegy háromezer főnyi hivő közönség soraiban ott voltak Nagybocskó, Tiszalonka, Felsőapsa, Középapsa, Alsóapsa és Faluszlatina Tuszin, illetőleg román görögkatolikusai is. Negyventagu, díszes lovas bandérium egész Szlatináig ment a püspök elé, a község határában pedig az egyházközség kurátorai s a község legerősebb pártjának, egyesült pártunknak helyi vezetősége üdvözölte nagy tömeg élén a fő- j pásztort. Az egyesült párt részéről Traxler j György, a románajku pártkörzet titkára, az egyháztanács nevében pedig Hrin Illés üdvözölte a püspököt. Az újonnan festett, zsúfolásig megtelt templomban ott voltak még többek között Koszely Tódor kanonok, Tuhnva Sándor szentszéki jegyző, püspöki titkár, Medvecky Endre főesperes, vikárius, Papp István vikárius, Vlád Dárius esperes, Egresi Ferenc főesperes, Moc- kos Mihály esperes, Ferencsik, Mihályi János és Huzó László plébánosok, Zombory hittanár stb. A templom ujjászentelésének szertartása ruszin és román nyelven folyt le. Ünnepi szentbeszédet románul Papp István máramarosszigeti vikárius tartott, Sztojka püspök előbb románul, majd ruszinul beszélt, melegen emlékezvén meg a tiszafejéregyházai hívek hithüségéről és áldozatkészségéről. Az emlékezetes jubileumi ünnepség előkészítése a község plébánosának, Mojs Gerő esperesnek s a kurátoroknak érdeme.

— SATJERBRUCH A TÁTRAI ORVOSI TANFOLYAMON. Tátrafüredről jelentik: Ismeretes,

hogy a Szepesi Orvosegyesület minden évben nemzetközi orvosi továbbképző tanfolyamét rendez a Maras Tátrában, amely ma már Középes Déleurópában rendkívül jó ihirnévnek örvend és amelyet minden évben többszáz orvos látogat. A Szepesi Orvosegyesület már most foglalkozik a VIII. tátrai orvoskwrzus előkészitési munkálataival. Sikerült a világhírű berlini sebészt, Sauerbruch. professzort, előadóul megnyerni. Rajta kívül belföldi, magyarországi, ausztriai, németországi, lengyelország és romániai orvos- professzorok fognak a VTÍI. tátrai orvosi továbbképző tanfolyamon előadásokat tartani.

Sztálin hazája Szlatin ellen

A vallásos és nemzeti érzésű Arménia harca

újból fellángolt Moszkva ellen

Miért lett öngyilkos az arméniai szovjet elnöke? ■ ■ ■ Georgia és Arménia a Sztálin elleni oppozició élén ■ Újabb emigrációs áradat lepi el Európát Szovjetoroszországból

■■ A PMH munkatársától ■■

Paris, október 29. (MTP), A Zinovjev- per óta ismét nagyüzemben van a GPU, csakhogy legújabb működéséről nem adnak ki jelentéseket, vagy csak egészen szűkszavú kommüniké jelenik meg arról, hogy ezt vagy azt a szovjetfunkcionárust letartóztatták, vagy még gyakrabban: hogy ez vagy az a szovjetelőkelőség abban a pillanatban, amikor lakása küszöbét a GPU emberei átlépték, agyonlőtte magát.

Ez a sors érte most az arméniai szovjet- köztársaság fejét, Cyrillos Klándjiánt, az arméniai kommunistapárt megszervezőjét és megalapítóját.

Abban a pillanatban lőtte agyon magát, amikor a GPU-emberek útnak indultak lakására, hogy letartóztassák. Ez a hivatalos jelentés, arméniai menekültek, akik a napokban lépték át a török határt, azonban azt állítják, hogy az arméniai szovjet elnökét lakásán meggyilkolták. Hogy mi történik Armeniában %s a szovjet más tartományaiban, nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy a szovjetföldről megint százával menekülnek emberek. Ugyanakkor,

amikor a világ közvéleménye még mindig nem tud elkészülni a németországi emigráció problémáival, senki nem vesz tudomást arról, hogy a szovjetföldről! újabb hatalmas emigrációs hullám indult meg,

amely ezrével veti túl a határon azokat, akik magukra hívták a GPU haragját.

Beszélgetés egy arméniai menekülttel

Az egyik legújabb szovjetemigránssal a napokban hozott össze a sors egy párisi kávéházban. Nagyon jól ismeri az armerfiai viszonyokat és ismerte a tragikus körülmények között elpusztult elnököt is, akiről csak annyit tudott mondani, hogy a Zinov- jev-eset miatt'éles ellenzékbe került a moszkvai kormánnyal, egyébként azonban egyik személyes hive és barátja volt Sztálinnak, akit még abból1 az időből ismert, amikor a szovjet mindenható urát Dugaschwilli Józsefnek hívták és valószínűleg maga sem hitte volna, hogy egyszer még Oroszország népeinek teljhatalmú diktátora lesz. Cyrillos Klandjian 1920 óta —• amikor Hecker tábornok csapatai a független ge- orgiai és arméniai köztársaságot hozzácsatolták a szovjethez — az államfői tisztet töltötte be. Arméniát két évvel későb az újonnan alakított Aserbeidsohan, Nachitschevan és Abchasien államokkal együtt a „transzkaukázusi szocialista tanácsköztársaságok szövetségébe" olvasztották be. Hogy mi történik az országban, senki nem tudja, de hogy az ellenzék nagyon erős, azt bizonyítja, hogy

Armeniában és Georgiában százával cipelik az embereket a börtönökbe és a legérdekesebb az, hogy a börtönbe hurcoüt, vagy halálba kergetett emberék a szovjet előkelőségei

és majdnem mind régi személyes barátai Sztálinnak, aki — mint ismeretes — maga is georgiai származású.

Az arméniai egyház hatalma

A trockizmussal és más speciálisan szovjet ellenzékiséggel nem sok érintkezőpontja van ennek a mozgalomnak. Az arméniai és georgiai ellenzékiségnek gyökerei az ország speciális viszonyaiba nyúlnak. Arménia ugyanis az egyetlen tagja a szovjetbiroda- lomnak, amelyben az egyház megőrizte régi jogait, sőt éveken keresztül bizonyos együttműködés volt tapasztalható az egyház és a szovjet vezetői között.

Az etschmidasini sziklakolostorban székelő egyházfő nemcsak a lelkek korlátlan ura Arméniában, hanem jelentős politikai autoritása van és volt is mindig, még a török időkben is.

Az egyháznak olyan hatalma van, hogy az arméniai kommunista vezetőség csendesen

számot vetett ezzel a hatalommal és tűrte, hogy egy úgynevezett egyházi mellékkormány is uralkodjék az országban. Ez a jelenség azonban nyugtalanította a moszkvai központot. Hangoztatták, hogy az arméniai kormány magatartása nemcsak politikai szempontból helytelen, hanem ellenkezik a kommunista princípiumokkal is és igyekeztek minden módon letörni az arméniai tömegek konzervativizmusában gyökerező egyházi hatalmat. Annyira sikertelenül, hogy

minden erőszakos kísérlet csak az egyház befolyásának és autoritásának erősödésével végződött.

A moszkvai kormánnyal szemben olyan élessé vált az egyházi alapon szervezett ellenállás, hogy maguk a kommunista funk- cionárusok sem vonhatták ki magukat alóla.

Nemzeti követelések

A másik erő, amely Arméniában a moszkvai módszerek és világnézet elleni oppo- ziciót táplálta, az arméniai tartomány határainak igazságtalan megállapítása. A moszkvai kormány 1922-ben a vegyesnyelvü országot kilenc, úgynevezett shabad tartományra osztotta. Az arméniaiak és geor- giaiak által lakott Karabagh és azc arméniaiak és tatárok által lakott Nachitschevan autonóm országok lettek, tehát

az arméniaiak nem laknak egy országban és ez az erős nemzeti érzésű arméniai tömeget folytonosan nyugtalanítja és már kezdettől fogva Moszkva ellen hangolta. Tizenegy éven át szakadatlanul harcoltak az arméniaiak azért hogy azt a területet, amelyet Georgiához csatoltak, adják vissza Arméniának s ezáltal egy országon belül j egyesítsék az összes arméniaiakat. Követel-1

— KITILTOTT MAGYARORSZÁGI LAPOK. Á hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a belügyminisztérium megvonta tizenhét külföldi lap vasúti és postai szállítási jogát, valamint terjesztését. A kitiltás kilenc magyarországi lapot érint éspedig a Budapesti Hírlap, Esti Újság, Függetlenség, 8 Órai Újság, Magyarország, Új Magyarság, Nemzeti Újság és Új Nemzedék cimü napilapokat, valamint a Láthatár cimü folyóiratot.

— RENDTÖRVÉNYES ÜGY MIATT ELÍTÉLTEK EGY VOLT AKTÍV KATONATISZTET. Besztercebányáról jelentik: Boilulb Ágostom-47 éves zólyomi lakos, a csehszlovák baid- iSiemeg volt aktív tisztje áiloitit írnia a ibeazitience- b'ámyaii kerüileiti bíróság előtt. A vádirat szerint Boluib Ágostom ez év juiniiisiábain megállitotta Zólyomiban a járókelőket, előadást tartott nekik, amelyibiem memidltiöirvénytoe ütköző fciiijieleinto- eieíkne ragadtatta maigáit. Holuiboit (feljelentették és ügyét ima tárgyalta a bíróság. A vollit katonatiszteit (háromheti fogházra ■ Ítélték,

Annyira lefogyott,

hogy barátai sem ismerték meg

124 kilós óriásnak ismerték. Amikor újra látták, már csak 90 kiló volt és ezért nem ismerték meg. 34 kilós sulyveszteség nagy változásokat von maga után. Olvassa el, hogyan szabadult meg fölösleges súlyától:

„Egy év alatt sikerült testsúlyomat 124 kilóról 90 kilóra csökkentenem, még pedig főképpen a Kruschen-só rendszeres használata által. Barátaim, akik engem ezalatt nem láttak, alig ismertek meg. Sokat leadtam testsúlyomból, anélkül, hogy étrendemet erőszakosan megváltoztattam volna. Nem éreztem gyöngeséget miközben fogytam, sőt ellenkezőleg, mindig több testi megerőltetést bírtam el, ami a Kruschen-só használata előtt lehetetlen lett volna nálam. L. G. M. G.“

A Kruschen-só megszabadítja a testet a káros anyagoktól s állandó jó közérzetet biztosit. Életerő váltja föl a levertséget, amennyiben a Kruschen-só kellemetlenségek nélkül szabadit meg a felesleges zsiradéktól. 1896

tek továbbá azt is, hogy a mingerileni volt orosz vazallushercegséget, amelyet nagyrészt arméniaiak laknak, Kutais fővárossal együtt csatolják hozzájuk, hogy Arméniának ezáltal kijárata legyen a tengerhez. A követeléseket és kéréseket azonban Moszkva minden esetben brüszkül visszautasí- itóttá.

xx Csak gráf Hanyagból (faburkolat nélkül) áll a „KOH-I-NOOR" L. & C Hardtmuth ceruzagyár uj „Progresso" irón- ja. E grafitanyag azonban 8 mm. átmérőjű s ezért lassan kopik.

— HETVENEZER KORONA ÉRTÉKŰ ÉKSZERT LOPTAK EGY PRÁGAI AUTÓBÓL.

Keddien este a Prága belvárosában lévő Ruzova- uccán őrizetlenül hagyta autóját Leypem P. deij- viced kereskedő. Amikor rövid távoliét után kocsijához visszatért, észrevette, hogy az autóban hagyott (két kéizdltiáislkiáija eltűnt. A táskákban mintegy hetvenezer korona ért .Tini ékszer vollit, főleg kézelőgombok, meÍnfűik és nyrf ékek. — A Pozsonyiból; szerdáira viimr.dó éj-zi lka Prágáiba tartó gyorsvonatom a Pozsony és Öeská Tfebová közötti útszakaszom dsmieirutíein tettes 'ellopta Svoboda A. asszony fcéziitás'kálját. A táskáiban itiizietzter korona Otószoéirz és tízezer korona értékű ékszer volt,

Egy he nem váltóit Ígéret következményei

1470 előtt fennálló szabadállamukat visszaállítja. (Ekkor verték le ugyanis a törökök

V. Leót, az utolsó arméniai királyt.

A szó azonban csak szó maradt. Arménia valóban kivívta függetlenségét, de az országhoz nem csatolták hozzá a Perzsa- Arméniát, amely többé-kevé-bbé angol birtok, de a török határterületeket sem, amire az Egyesült Államok visszautasította a neki felajánlott mandátumot. A kis töredékország sem élni, sem meghalni nem tudott s legkevéshbé volt ereje, hogy a szovjet bekebelezése ellen tiltakozzék vagy pláne védje magát.

Az arméniai nemzeti ellenzék azonban nagyon erős és hatalmas külföldi barátai vannak. A nemzeti tanács széleskörű propagandát fejt ki Arménia felszabadítása érdekében, Amerikában élő gazdag arméniaiak és a híres párisi petroleummágnás, C. S. Gulj- benkian súlyos milliókat áldoztak a propaganda céljaira. Mindenesetre sok gondol; okoznak a szovjetnek.

Arménia ebben a pillanatban tehát ugyanolyan ellenzéki magatartást tanúsít Moszkvával szemben, mint tanúsított a világháború előtt Törökországgal szemben. Annakidején az arméniaiak Oroszországot természetes oltalmazójuknak tekintették, mert hiszen a két országot a közös hitfelekezet kapcsolta össze egymással a mohamedán nagyhatalommal szemben. A véres felkelés, amely a törökök és kurdok kiűzetésével végződött, ismeretes még előttünk.

A világháború kitörése után erre a törökök azzal válaszoltak, hogy a kormány hallgatólagos beleegyezésével 120 ezer arméniait mészároltak le. A cél' az volt, hogy Arménia rokon®zenvét Oroszország iránt megtörjék, pontosan a fordítottját érték el.

Aga Petros nevű arméniai herceg, aki 1922-ben Marseilleben száműzetésben halt meg, arméniai légiót szervezett, amely az angol-francia keleti hadseregbe beosztva harcolt. Az antant ezért a fegyverbarátság fejében ígéretet tett az arméniaiaknak, hogy