Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-25 / 245. (4094.) szám

Magyar folyóiratok Budapest, október 24. A Napkelet különösön tartalmas októberi számát Hankiss János ve zieti be „A magyar önmagát keresi" cimü cikk­sorozatának első közleményével. Az Amszterdam •bán tartott II. irodalomtörténeti kongresszuson felvetődött az iró egyéni autonómiája. Egyik vélemény szerint az irodalmat a ^nemzetek csi­nálják", a másik szerint kiváló tehetségű egyé­nek müve az irodalom. — Villan! Lajos az idei velencei filmbemutatóról ad tájékoztatót. Sze­rinte a németek feltétlenül megérdemelték nagy sikerüket. Trenker filmje; ,JDer Kaiser von Kali- fomiem“ elnyerte a legjobb külföldi film részére adott Mussolini-serleget. — Nagyszerű portrét fest Snrányi Miklósról Brisits Frigyes, a kiváló esztétikus. Burányinak be kellett látnia, hogy az irodalom sohasem lehet pontos egyenlete az élet­nek, anélkül, hogy vereségévé ne válnék azonnal önmagának. Az irodalom magasabb valóság, mint az, amely az életben található. Ijesztő az az ön­vallomás, melyet a szerző idéz a halott iró vallo­másából: „Eltévedtem és fáradt vagyok és kö­rülöttem puszta és üres, sötét és hideg éjszaka ásit.“ — Haraszti Emil „A párisi szimbolista kiál­lítás" címen ir. Ebben a cikkben a szimbolizmus előtti és utáni kort próbálja nagy vonalakban megrajzolni. — Gazdag kritikai szemle teszi tel­jessé a folyóiratot. „A magyar szellem világfor­galma" cimü rovat újabb magyar irodalmi sike­rekről számol be. — Kállay Miklós „Jean Han­kiss ef L. Molnos-Müller Anthologie de le poésie hongroise" cimü francianyelvü magyar antológiá­ját ismerteti. Ugyancsak Kállay számol be a Tragédia, Madách örökbecsű remekének olasz for­dításáról s egyben megállapítja, hogy a Tragédia uj reneszánszát éli színpadon és könyvben egyaránt. Nyugat. Babits Mihály néhány pompás verse vezeti be az októberi számot. — Szerb Antal „A harmadik torony" cimmel hosszab útirajzot ad olaszországi útjáról. — Nagy Méda „A zsák­mány" cimü drámai feszültségű díjnyertes novel­lája következik ezután. Egyetlen iram ez a no­vella, végig lüktető cselekménnyel s mesteri jel­lemzéssel. — Előd Géza Dömötör Jánosról készít vázlatot. Különös lélek elevenedik meg ebben a vázlatban, akit Babits és Komlóit fedezett fel újra s emelt ki az ismeretlenség homályából. — Török Sophie öt verse következik ezután. — A Figyelőben a folyóirat szemelvényt közöl Rédey Tivadar „A Nemzeti Színház története" cimü ké­szülő müvéből. — Odébb Jankovich Ferenc szól hozzá Kassák „És a legfiatalabb korosztály" cimü cikkéhez, védelembe véve a megtámadott fiatal költőnemzedéket. — Keszi Imre Bartók Béla két füzetét ismerteti, melyeknek címe: „Liszt-problémák" és „Miért és hogyan gyüjtsünk népzenét?" — Schcpflin Aladár a Színház-rovat­ban hosszasabban ismerteti Szántó György, a ne­ves erdélyi Író színdarabjának, a „Sátoros ki­rályinak bemutatóját. — „Ady Hollandiában" cimmel Kelen István ismerteti Ady hollandra fordított kötetét, melynek cime: Endre Ady: Bloed en Goud. — A Pozsonyból elszármazott Re­ményi József uj amerikai regényt ismertet, amelynek angol cime: Gone With The Wind. — Thein Alfréd uj Mariac-kötettel foglalkozik. Literatura. A detektivirodalom kérdése nem először a úgy látszik nem is útdíjára izgatja a folyóirat fantáziáját. Dr. ifj. Balázs Dezső irt az októberi számba védőiratot a detektivirodalom mellett. — A következő cikk gróf Majláth Já­nosról, a magyar főurról, német költőről és tör­ténetíróról emlékezik meg születésének százötve- nédik évfordulója alkalmából. Münchenben, ahol végleg letelepedett, számtalan korabeli magyar áró munkáját lefordította. Halála tragikus, ameny- nyiben teljes nyomorban egyetlen leányával együtt a sternbergi tóba öli magát. — Hosszabb tanulmány ismerteti a most elhalt, pár hét 'híján százévf5 francia dáma életét, aki egyszer Ma­gyarországon járt s ebből az alkalomból irt a ma­gyarokról egy könyvet. Mindez azért érdekes, mert a könyv megjelenése a múlt század 70— 80-as éveire esett, amikor francia művészeket ho­zott Budapestre s viszont százhatvan magyar iró, müv/sz, politikus, újságíró számára azok párisi látogatása alkalmából olyan ünnepségeket ren­dezett, aminőt álmodni se-m mertek elutazásuk előtt. — A Vajda János szélfutta nyomdokain lé­pegető Baradlai Albertról, a „remete" költőről ir ismeretetést Szolnoki Ernő. — Tábori Pál röviden ismerteti azokat a világirodalmi könyveket, me­lyeik előkészületben vannak. így többek között egy angol könyv lát napvilágot a Hutchinson cég kia­dáséban: Ilonka Speaks of Hungary cimmel. Ilonka beszél Magyarországról s ezt az ötletes, csevegés- ezerü ismertetést rengeteg képanyag kíséri. A mű nagy propagandát fog jelenteni Magyarországnak. Tükör. Kornis Gyula „Testi Kultúra és világ­nézet" cimü tanulmányában ismerteti a görögök esztétikai irányú világfelfogását a test és lélek cso­dálatosan összhangzó kultúrájáról. Szent Pál is éle­sen hangsúlyozta a testnek, a húsnak és a léleknek dualizmusát. Kifejti, hogy a sport minő hatással van az esztétikai értékre, az etikád értésre, a szo­ciális hatásra, a nemzet politikai hatalmára, a gaz­dasági értékekre. — Cs. Szabó László a tőle meg­szokott alapossággal ismerteti a Tégi Pestet. Ezút­tal a régi Nemzeti Színház, a régi tornyos város­háza, a Császáríürdő van soron. — Trécsányi Zol­tán Egy elfeledett rokokó Íróról ir. Betdeni Hari Péter az elfeledett magyar iró neve, aki a 16 szá­zad stílusbeli ízlésén át minél elegánsadéban akarta kifejezni gondolatait. — Bierbauer Virgil a görög színházakat ismerteti írásban és képben. —­Geszty Júlia az ismeretlen Sziámot mutatja be. Zenta Dezső érdekes cikkben számol be arról, hogy évente 200.000 uj könyv jelenik meg. A statisztika érdekesen mutatja azt, hogy a Magyarországon ki- vül magyar nyelven megjelenő müvek száma egy­re nagyobb szaporodást mutat. — Nagy Lenke a magyar szakácstudományt ismerteti. Egyébként to­vább folytatódig Török Sándor szenzációs folytatá­sos regénye a Valaki kopog. MARÉK ANTAL. 13 ^kaZBAIBASÁG £ Csehszlovák-francia kereskedelmi tárgyalások előtt Kttzel félmilliárdot fizet a köztársaság évente Franciaországnak ■■ Egyensúlyba hozható-e a kereskedelmi kapcsolat! ■■ ■■ Prága, október 24. Csehszlovákiának a de­valvációt követő időben kétségtelenül egyik legsúlyosabb gondja a külkereskedelmi kapcso­latok megélénkitése az ipari kivitel szélesebb piacának biztosítása által. Hogy az ipari kivi­tel fellendítésére irányuló törekvés mennyiben fog eredménnyel járni, az ma még. beláthatatlan. Tegnap részletesen beszámoltunk azokról a ne­hézségekről, amelyek Csehszlovákiának a Né­metország felé irányuló kivitele elé tornyosul­nak a német hatóságok intézkedései folytán. Ar­ról is beszámoltunk, hogy a csehszlovák-francia kereskedelmi tárgyalások megkezdését francia részről egyre halogatják s ez a körülmény a csehszlovák exportőrök körében igen rossz be­nyomást keltett. Nem fér kétség ahhoz, hogy Csehszlovákia gazdasági politikájának egyik legégetőbb kérdése a Franciaországgal szem­beni viszony szabályozása. Köztudomású, hogy a köztársaságnak Francia- országgal igen élénk gazdasági kapcsolatai van­nak, azonban ezekről az élénk kapcsolatokról a szóbanfor- gó kérdésben elfogultsággal nem vádolható cseh nemzeti szocialista párti „Ceské Slovo" közgazdasági részének vezető helyén nem ke­vesebbet ir, mint azt, hogy „sajnos, ezek a kapcsolatok kizárólag a mi hátrányunkra szol­gálnak". A külkereskedelmi forgalomra vonatkozó sta­tisztikai adatokból megállapítható, -hogy Csehszlovákia Franciaországgal való keres­kedelmi kapcsolatainak mérlege állandóan passzív és a passzívum csökkentésére mindaddig nincs kilátás, ameddig Franciaország olyan módon jár el ezekben a kérdésekben, amint azt eddig tette. Mindennél világosabban beszélnek a statisztikai adatok. Csehszlovákiának a Franciaországgal szembeni külkereskedelmi forgalma az utóbbi esztenők alatt millió koronás tételekben a kö­vetkezőképpen alakult: behozatal: kivitel: különbség: 1932 3193 35Ó.1 + 36.6 1933 409.5 289.6 — 119.9 1934 380.9 323.7 — 57.2 1935 375.6 315.9 — 59.7 1936 (8 hónap) 289.6 188.2 — 101,4 A fenti táblázat számadatai igazolják, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi kapcsolata Franciaországgal Csehszlovákia hátrányára alakul. Ennek az oka az, hogy a francia külkereskedel­mi politika Csehszlovákia számára olyan alacsony kontingenseket bitzositott, hogy a csehszlovák áru nem exportálható Fran­ciaország felé olyan mértékben, mint amilyen mértékben ott elhelyezésre találna, de még olyan mértékben sem, hogy a kivitel és a behozatal között helyreálljon az egyensúly. Ettől eltekint­ve azonban a csehszlovák-francia kapcsolatnak nemcsak a külkereskedelmi forgalom hátrányos mérlege az egyetlen árnyoldala. Csehszlovákia Franciaországnak ezenkívül osztalékokban, kamatokban, találmányi és szabadalmi illetékekben, továbbá utazási forgalom és egyéb címeken további 300 millió koronát fizet ki, úgyhogy a köztársaságnak Franciaországgal való gazdasági kapcsolatá­nak mérlege Csehszlovákia hátrányára közel félmilliárdos hiányt mutat. Csehszlovákia fizeti ezt a hihetetlen magas ösz- szeget, anélkül, hogy Franciaország részéről a legkisebb megértésre is találna, anélkül, hogy a kölcsönös kapcsolat egyensúlyba hozható len­ne. Franciaország mindenütt, ahol kereskedel­mi kapcsolatai hiányt mutattak fel, igyekezett a kiegyensúlyozásra, de eddig egyáltalában nem mutatott hajlandóságot arra, hogy Csehszlová­kiával szemben is hasonló kiegyensúlyozásra tö­rekedne. Amikor Franciaország végrehajtotta a frank devalvációját, bejelentette több kontingens meg­szüntetését. Más lapra tartozik, hogy a megszüntetett 107 kontingens közül Cseh­szlovákiára egyetlenegy vonatkozott, ez pe­dig nem más, mint a selyemharisnya. Emellett tekintetbe kell venni azt, hogy a frank devalválásakor Franciaország uj kereskedelem­politikai éra bekövetkezését jelentette be. A „Ceské Slovo“, amely ma hosszabb cikkben fog­lalkozik a csehszlovák—francia kereskedelmi kapcsolat kérdésével, többek között a követke­zőket írja: — A Franciaország és köztünk fönnálló hely­zet elviselhetetlen. Elviselhetetlen anyagi és ala­ki szempontból egyaránt. Anyagi szempontból azért elviselhetetlen, mert egy olyan országnak, mint Csehszlovákia, nem lehet Franciaországgal szemben félmil­liárdos hiánya akkor, amikor köztudomású, hogy Franciaország más államokkal szemben, ideszámítva Németországot is, egészen más­képen jár el. Nem kérünk Franciaországtól különös kedvezményeket, de Franciaország sem követelheti tőlünk, hogy elviseljük ennek a félmilliárdos hiánynak a terhét. A Franciaországgal szembeni viszonyunkat úgy kell szabályozni, hogy ez a hiány eltűnjék. Nincs semmi ok arra, hogy az meg ne történhessék. Ha a csehszlovák—francia kereskedelmi mér­leget nem sikerül egyensúlyba hozni, úgy természetesen a mi részünkről lépéseket kell tenni, hogy a mostani teher súlya csökken­tessék. Kénytelenek lennénk — bár nem akarjuk — a francia fizetéseket kliringszámlára vezetni, illet­ve a fizetéseket úgy szabályozni, hogy azok olyan keretek között történjenek, amelyekkel a mi gazdaságunk rendelkezik. Eddig a „Ceské Slovo“. A cikk tendenciája érthető. A hosszú huzavona után a közel jövő­ben mégis sor kerül a csehszlovák—francia ke­reskedelmi tárgyalások megkezdésére, s úgy lát­szik, hogy a cseh nemzeti szocialista párt szó­csöve érzelmi hurok pengetésével óhajtja befo­lyásolni a kölcsönös kereskedelmi tárgyalások menetét, holott az eddigi tapasztalatok fényesen bizonyítják, hogy a gazdasági és kereskedelmi politikában ezeknek a momentumoknak vajmi kevés, sőt egyáltalán semmi szerepük sem jut, mert mindegyik állam elsősorban a saját jól föl­fogott gazdasági érdekeit igyekszik bebiztosí­tani. (* *) Makovits Jenő festőiskolát nyitott Rima­szombatban. Tuidóisiiitóník jefoniti: M-aJkoviiíis Jenő az femi&rit r manzárdba ti festőművész injoveimiber 1-ón my tótja meg János Dúccal laikiisá.n rajz- éts feitöisikci’iáijiáít. Növeindiékiök korláttolit 6 záraiban jnéjg feilvóbetaelki (*) A Liszt-emlékév záróünnepségei. Budapest­ről jelentik: A koronázó főtemplomban tartott Liszt-misével megkezdődött a Liszt-év záróünnep­ségeinek sorozata. A misén Budapest politikai és szellemi életének előkelőségei jelentek meg. A Liszt-családot a Becsben élő Liszt Eduárd lovag és felesége képviselte. A szentmise változó részeit Dohnányi Szegedi miséjéből vették. Az ünnepi mise után a régi Zeneakadémia épületében el­helyezett Liszt-emléktáblát koszoruzták meg. Ugyanekkor a Vigadóban a Liszt-év elején föl­állított Liszt-emléktáblát is megkoszorúzták. A Nemzeti Múzeumban rendezett Liszt-kiáliitás ke­retében diszüléssel zárult a Liszt-emlékév. (*) A rimaszombati hősök emlékmű-pá­lyázata. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rimaszombati hősök eimUákmüváre kiirt múlt évi pályázat, mint ismeretes, eredmény­telen maradt, amennyiben a kijelölt zsűri a nagy számban beérkezett pályaművek között kivitelre alkalmas müvet nem talált. Az em- lékmülbiizottság ennek megfelelően a pályá­zat újbóli kiírását rendelte el s az uj pályá­zat a jövő hónap végéivel, tehát november 30-án lejár. A pályázat iránt úgy bel-, mint külföldön nagy érdeklődés mutatkozik, ami­ből a tavalyinál több pályamű beérkezésére lehet számítani. Tekintettel arra, hogy 1937- ben minden körülmények között megbízást akar adni az emlékmű bizottság az emlékmű kivitelezésére, a november 30-i határidőt nem fogják meghosszabbitani s ezért ajánlatos, ha a pályázaton résztvenná szándékozó mű­vészek idejére eljuttatják pályamüveiket a bizottság ügy evezető elnökéhez, S Miért Ká­roly nyug. vezérigazgatóhoz Rimaszombatiba. (*) Magyar filmdelegáció Berlinben. Berlinből jelentik: A magyar filmdelegáció néihány napja Berlinben tárgyal a német—magyar filmkapcso- latokról. Most meglátogatták az Ufa gyártelepét és a filmmúzeumot, amely a maga nemében az első és egyetlen az egész világon. Azután végig­nézték a műtermekben három hatalmas film fór- tatásat (*) Elkészültek a „Pogányok" külső fölvétele!. Budapestről jelentik: Magyar filmmel nem igen akadt még annyi dolog, mint a „Pogányok“-kal, amely filmnek most fejezték be a külső fölvéte­leit. Nádasokban, tisztásokon, folyók kiszáradt medrében hihetetlen nehézségek között forgat­ták a magyar történelmi előidőkben játszódó film jeleneteit. Közei ezer statiszta állandóan lovon járt, de lóra kaptak a főszereplők is, igy Murát! Lili, Egry Mária, Kiss Ferenc^ Petihes Sándor, sőt még a rendező Mártonffy Emil is. Sok esetben az operatőrt is lóra ültették gépével együtt. A külső fölvételeket Zalában és Baranyá­ban forgatták. (*) A csehszlovák film az állami költség­vetésben. A külügyminisztérium költségvetésé­ben 300.000 koronás tétel szerepel képek, film­fényképek és filmek megvásárlására. A nemzet-1 védelmi minisztérium költségvetésében pedig 145.000 koronás kiadás van feltüntetve vetítő­készülékek vásárlására és javítására. Célirányos filmek előadását egy 68.000 koronás rezsitétel biztosítja. Ugyanez a minisztérium 20.000 koro-J nát fog kiadni fényképek és filmek beszerzésére. A belügyminisztérium keretén belül működő filmcenzura évi javadalmazása 120.000 korona, mig a filmcenzura alkalmazottainak fizetése 61.920 korona. Az iskolaügyi minisztérium 100 ezer koronát áldoz úgynevezett pedagógiai fil­mekre, egyéb filmfelvételekre pedig ugyancsak 100.000 koronát. A felvilágosítást szolgáló filme- mekre 50.000 koronát szántak. (*) Művészeti előadás Komáromban. Komá­romi tudósítónk jelenti: A Jókai Egyesület Szép- művészeti Osztályának sikeres kiállítása során művészeti előadások is fognak elhangzani. így vasárnap, esti határai kezdettel a kultúrpalota nagytermében Nagy Barna, a kitűnő nevű eszté­tikus tart előadást vrtitettképekkel, „A nő a mű­vészetben" cimmel, mig Harmos Károly festő­művész „A nő a karrikatuirában" cimmel tart il­lusztrált előadást. (*) Rövid filmhirek. Két Kipling-film készül Hollywoodban. Az első a „Gunga Din“ nyo­mán. A „Wee Willie Winkie" főszereplője Shirley Temple lesz. — Cecil B. de Miile a Pa- ramount számára befejezte Buffalo Bili filmjét. — Sarah Bernhard-filmet készít az Universal- g.yár és a filmet Litwag rendezi. — Lubdtsch megkezdte az előmunkálatokat egy filmhez, amelynek főszerepét Marlene Dietrich játsza. •— Iréné Dunáé az Universal-filmgyárban lép fel, ahol nagyszabású filmet készítenek Curie asz- szony életéből. — „Stowaway" cimmel a Fox- filmgyár uj filmet készít Shirley Templevel a fő­szerepben. — Tasnády Mária, Lil Dagover és Albrecht Schönhals főszerepeket vállaltak egy Ufa-filmben, amely Tolsztoj világhírű regénye, a „Kreutzer-szonáta" nyomán készül. — Willy Forst „Burgtheater" cimü filmje, amelyet jelen­leg szinkronizálnak, október végén kész lesz és akkor mutatják be Bécsben. — Bolváry Géza rendezi Bécsben a „Bemutató" cimü filmet, amelynek főszerepeit Theo Lingen és Hubert von Meyering játsza. — Korda legújabb filmje, a „Rembrandt", amelynek főszerepét Charles Laughton játsza, majdnem teljesen elkészült. — Murger hires regénye, a „Bohémélet" is filmre kerül és a rendezést Ábel Gance, a neves fran­cia rendező vállalta. Dekobra „Joshivara" cimü kézirata után Párisban filmet készítenek. — Joseph Késsél „Szarajevó" cimü regényét Páris­ban megfilmesítik. (*) Münchenben állítják ki a magyar színház­művészeti anyagot, Budapestről jelentik: A Nem­zeti Színház igazgatósága ajánlatot kapott Mün­chenből, hogy a magyar színházművészeti anya­got, amely Bécsben nagy sikerrel szerepelt a nemzetközi kiállításon, állítsák ki Münchenben a decemberi kiállításon. A müncheni Theater- museum igazgatója ezzel kapcsolatoséin Buda­pestre érkezett és személyesen tárgyal az ügyben. Németország csak a magyar és az olasz anyagot találta olyan értékesnek, hogy a müncheni kiál­lításon szerepeltesse. A itszsautyi moaik inOsaM: REDOUTE: Az eltűntek. ÁTLÓN: Ave Maria, URÁNIA: Ave Maria. TÁTRA: Rose Marié, METROPOL: Vihar a kínai tenger fölött, ALFA: A vörös Pimpemell. LUX: A számüzöttek erődje. A NYUGAT SZLOVÉN SZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Vasárnap délután: Ezüstmenyasszony. Vasárnap este: Mese a Grand Hotelben. Hétfő: Harangvirág. Kedd: Harangvirág. Szerda: Emberek a jégtáblán. Csütörtök: Nászutazás Budapest—Wien. Péntek: Bécsi tavasz. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Vasárnap d. u.: Csodahajó. Vasárnap este: Csavargóleány. Hétfő: Az én leányom nem olyan. Kedd: Szünet. Szerda d. u.: Három a kislány. Szerda este: Emberek a jégtáblán. Csütörtök: Bécsi tavasz. Bemutató. Péntek: Bácsi tavasz. Operett. Szombat d. u.: Olcsó he'yáru próza! előadás. Szombat este: Gül Baba. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA VÁROSI: X/23—24—25: Az úszó színház. BIO RÁDIÓ: X/22—23—24—25: 2. számti kémiroda. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Marja Vaiewská (Olga Csehová). TIVOLI: Csak egy éjszakára.,. (Jan Kiepura), 1936 október 25, vasárnap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents