Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-03 / 226. (4075.) szám

1936 okt'ber 3, szombat* Hírek 1 ii imMHIBIIIIIHTTTl—llllff I Október 5 Szombat I A háhoruutáni korszak ismeretlen Dreyiuss-pöre Egy francia tudós özvegyének harca az angol olajmágnások és az Intelligence Service ellen Amiben az angolok sem kényesek ■ Julién Chevreau mártír­halálának titka ■ ■ ■ Lawrance szerepe a Chevreau-ügyben — A PMH munkatársától — Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. — A MINISZTERELNÖK A KÖZTÁR­SASÁGI ELNÖKNÉL. Dr. Benes köztársasági elnök tegnap kihallgatáson fogadta dr. Hodza Milán miniszterelnököt. A köztársasági elnök ezen kívül Wiskeman E. angol ujságirónöt fo­gadta. — A PÁPA VISSZATÉRT A VATIKÁN­BA. Rómáiból jelentik: XI. Pilis pá,pa szerdán délután félhat órakor indult el Casteligandol- fófeól és hat óra után néhány perccel érkezett meg Vatikán városiba, a pápai palotába. A Szentatya elutazása előtt az erkélyről áldását adta a Castelgandolifóiban összegyűlt ájtatos tömegnek. A pápa gépkocsijában az udvar­mester foglalt helyet, míg környezetiének többi tagja két másik gépkocsin követte. Az útvonalon végig a Szent Péter székesegyhá­zig a hívők serege állt sorfalat és lelkesen ünnepelte a pápát. — HORTHY KORMÁNYZÓ NÉMET KI­TÜNTETÉSE. Budapestről jelentik: Koburg herceg, Hitler németbirodalmi vezér és kancellár megbízottja’ tegnap átnyújtotta Horthy Miklós kormányzónak a német Vörös Kér észt-rend nagykeresztjét. — A KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR A BOL- SEVIZMUS ELLEN. Prágában dr. Kaspar bi- boros-érsek palotájában tegnap kezdődött meg a csehszlovákiai katolikus püspökök szokásos évi konferenciája. Egyes lapok közlése szerint á püspöki kar — mint az előző években — pásztorlevelet ad ki, melyben a bolsevizmus ve­szélyeire hívja fel a hívek figyelmét. — JUSTH FERENC VOLT TURŐCI FŐISPÁN MEGHALT. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Justh Ferenc volt országgyűlési kép­viselő, Turócvármegye volt főispánja, nyugalma­zott kultuszállamtitkár, a Kóburg Jóeiás hercegi •uradalmak jóezágkormányzója, pénteken hajnal­ban hetvenötéves korában Budapesten ezivszél- htidés következtében meghalt. Temetése vasár­nap délután lesz Budapesten. Az elhunyt unoka- testvére volt Justh Gyulának, a háború előtti idők éles ellenzéki politikusának. _ OKTÓBER 11-ÉN LEPLEZIK LE A TÁTRA NAGYJAINAK EMLÉKTÁBLÁIT. Késmárkról jelentik: Azokat az emléktáblá­kat, amelyeket a Kárpát egyesület a Tátra bá­róim nagy munkásának, legidősebb dr. Szon- taglh Miklósnak, dr. Guhr Mihálynak és Dé­nes Ferenc tanárnak a Tarajkán levő kilátó­toronyban állított fel, október 11-én délelőtt 10 órakor fogják ünnepélyesen leleplezni. — Itt Írjuk meg, hogy a Kárpátegyesület októ­ber 18-án a döbsinai jégbarlangnál vándor- gyűlést tart, ezen fogják a HDW tátrai körze­tével együtt, amely ugyanakkor tartja meg évi közgyűlését, a Magas Tátra téli program­ját megállapítani. — SCHWARZENBERG FRIGYES HALÁLA. A tohovioei (kastélyban ma délután fél három­kor 74 éves korában elhunyt dr. Schwarzemiberg Frigyes nagybirtokos. Az elhunyt dédunokája volt Schwarzeinberg hercegnek, Napóleon híres lipcsei legyőzőjének. Schwarzeinberg Frigyes a prágai cseh egyebeimet végezte és 1928-ig szere­pet játszott a cseh társadalmi és politikai élet­ben.- SZENTMISE A GÖMŐRHOSSZUSZÓI CSEPPKŐBARLANGBAN. Pelsőoről jelentik: Szeptember 27-én ünnepelték a göimiörhosszai- szói cseppkőbarlang feltárásának tizedik év­fordulóját. Szlovenszkó egyik legpazarabb természeti csodájának jubileumi ünnepén megjelentek a csehszlovákiai és a lengyelor­szági turistaszövetségek képviselői is. Az ünnepség után a barlang megtekintése, majd pedig az „Indiai pagoda" nevű teremben ünnepi szentmise következett. Ez volt az első szentmise Csehszlovákiában, amelyet föld­alatti barlangban celebráltak. Az ünnepségen és a szentmisén különösen Pelsőc és környé­kének lakossága vett rész* nagy számiban. Paris, október 2. (MTP). Pontosan ti­zennyolc év óta húzódik az a nagy per Franciaország és Anglia között, amellyel külön angol-francia bizottság foglalkozik, hogy megnyugtató befejezésig vigyék el. Öt miniszter és húsz képviselő vérzett el már a kínos ügyön, amely mindig még a barátság legmeghittebb óráiban is árnyat vetett a francia-angol jóviszonyra s amely két értékes emberéletet rombolt össze. Az ügy most beavatottak szerint befejezés­hez közeledik. De hogy meghozza-e Fran­ciaország egyik legkiválóbb tudósának a rehabilitációját vagy nyitva marad a meg­válaszolhatatlan kérdőjel továbbra is, ki tudná megmondani, hiszen a jogászok olyan hatalommal állnak szemben, amely nem ismer sem jóvátételt, sem megbocsá­tást, sem megértést. Az egyik oldalon áll egy megtört öreg asszony, aki egy kis Páris melletti köz­ségben várja férjének rehabilitációját, a másik oldalon pedig a mindenható an­gol Intelligence Service. S a Foreign Office urai ebben a kinos ügyben soha nem tehetnek egyebet, mint mindkét tenyerüket a fülükre tapasztják, mert az I. S. ellen nem lehet semmit ten­ni. Az I. S.-nek a birodalom nagy érde­keinek szolgálata közben természetesen le­hetnek tévedései is ... Chevreau szenvedései az I, S. börtöneiben Ilyen tragikus tévedés okozta ugylátszik egy kitűnő francia tudósnak, Julién Chevreaunak a mártírhalálát. A tudóst, aki az okhovati perzsa egyetemen francia tanár volt, 1918 augusztus 7-én az Intelligence Service titkos ügynökei sem­leges területen letartóztatták és a Bagdad mel­letti Hinaide erődbe zárták. Az angol katonaügyészség a francia tudóst ipari kémkedéssel vádolta egy angol petróleumcég feljelentése és az I. S. bizalmas jelentése alap­ján. A legjellemzőbb az esetre, hogy a nagy ti­tokban megindított és lefolytatott eljárásról a francia hatóságokat nem is értesítették. Mint­hogy azonban abban az időben Bagdadban sű­rűn fordultak meg a francia katonai misszió tisztjei, az angol hadbíróságnak, amely tisztában volt az eljárás jogellenes voltával, jobbnak lát­szott a kiszemelt áldozatot máshová szállítani. Chevreaut tehát táborról-táborra és börtön- ből-börtönbe hurcolták egészen Indiáig* A francia professzorral az angol rabtartók rosszabbul bántak, mint a legsúlyosabb fe- gyencekkel, a legszükségesebbet is megtagad­ták tőle, kínozták és éheztették és a hivatalos vizsgálat megállapította, hogy kétszer kísérel­ték meg ismeretlen emberek, hogy arzént ke­verjenek ételébe. A tanár azonban, aki hihetetlen szívóssággal küzdött az életéért, mindig résen volt, tudta, hogy meg akarják mérgezni és nem evett az ar- zénes ételből. Chevreau tudatosan készült arra, hogy ügyéből uj Dreyfuss-ügyet fog csinálni s talán ez volt veszte. Tudták, hogy ártatlan s tudták, hogy súlyos következményei lesznek, hogyha egyszer teljes apparátussal megindul a rehabilitációs eljárás, tehát mindenáron szabadul­ni akartak tőle. S különben is hatalmas ellenfe­lei voltak, az egyik katonatiszt, aki előtt bizony­gatta ártatlanságát a francia tudós, vállat vont és kijelentette, hogy „elmúlt a Dreyíuss-pörök korszaka", A fiatal katonatiszt talán nem is tudta, milyen igazat, a korra mennyire jellemzőt mondott. Lawrance ezredes közbelép Talán soha nem került volna nyilvánosságra a francia professzor ügye, ha aktái nem kerülnek véletlenül Lawrance ezredes kezébe, Chevreaut Bombayból egy angol páncélos fedélzetén Egyiptomba szállították, ahol aztán nyoma ve­szett. Lawrance az aktákból megállapította, hogy fulyos igazságtalanság történt a francia tudóssal s az ö erélyes közbelépésére ki­lenc hónapig tartó huzavona után végre ki­szolgáltatták a halálosan beteg tudóst Port Said francia kormányzójának. Chervreaiu, amint visszatért hazájába, azon­nal megindította a harcot rehabilitációja ér­dekéiben s 1925-ben bekövetkezett halála után özvegye ‘folytatta a küzdelmet. Érde­kes, hogy a Ghevreau-pör egyik koronatanú­ja maga Lawrance ezredes volt, aki számos titkot akart leleplezni az I. S. vezetőiről és titkos irányítóiról. Az olajmágnások befolyására vonatkoztak Lawrance aktái, amelyek azonban titokza­tos módon eltűntek, még pedig pontosan olyan körülmények között, mintahogy hi- res emlékiratainak kézirata. Különös az is, hogy az angol vizsgálóbizott­ság tizennyolc év után végre akkor vette elő csak az aktákat, amikor Lawrance már halott volt. Tehát nem hangozhatott el tanúvallomá­sa, ami nagyon kellemetlen lehetett volna egyes uraknak. Hogyan bukott Herriot és Caillaux akciója? Magát az esetet máir éveik óta ismerte mind­két ország közvéleménye. hiszen már 1919 augusztus 15-ém, tehát egy éwiel Chevreau le­tartó ztatáea utján, szóvá tette egy képviselő a francia kamaráiban. Az imteirpeilláoió óriási fel­háborodást keltett Franciaországban, úgyhogy a kormány utasította londoni nagykövetét, hogy tegye mieg a szükséges lépéseket aiz angol kormánynál a francia tudós rehabilitációja é.r- deikében. Lord Curzon, akkori külügyminiszter, aki nem állott egészen távol az angol petróleum- mágnásoktól, rövid és szárazhangu választ adott, amelyben leszögezte, hogy Chevreaut azért tartóztatták le, mert gyanús módon fi­gyelte az angol petróleumtelepeket. A vállasz hiihetietleinüil felháborította a francia köízvéleményt, mert a tudósról senki nemi hitte el, hogy ipari kémkedéssel foglalkozott volna. Nagyszabású társadalmi akció indult meg, amelynek Her­riot, Caillaux, Cordellet, Bokanowski álltak az élére s válóban mindent elkövettek, hogy Chevreau számára kiharcolják az elégtételt. Minden írásos megkeresésre azonban konok hallgatással felellrt a Foreágin Off oe. Az emberi jogok ligájának eilnölke, Ferdimaod Bouisson számtalan intervenciójára végre válasz érke­zett, amelyben az angol külügyminisztérium a leghatározottabban kijelenti, hogy nem áll mód­jában tovább foglaiíkozni Juliéin Chevreau ügyé­vel. Franc’aoirsizágbain öt miniszter nyúlt hozzá ehhez a. kínos ügyhöz s vagy húsz képviselő, mindnyájan elvéreztek rajta., kényt elemek vol­tak visszavonulni ás beismerni, hogy tehetetle­nek az Inteiiligenoe ‘Service hahallmával szemben. Az L S. és az olajtröszt a vádlottak padján Amikor már az összes befolyásos személyisé­gek és a hatóságok csődöt mondtak, a tudós özvegye elhatározta, hogy megmozgatja a nyil­vánosságot. Mint Dreyfuss ügyében, ő is a nyil­vánosság megmozdulásától várta a nagy hatást. Elfeledkezett azonban arról, amit az angol ka­tonatiszt mondott férjének a bombayi börtön­ben: Elmúlt a Dreyfuss-pörök korszaka. Az összes újságok, ahová csak fordult az özvegy, fejüket csóválták. Az ügy veszélyes, senki nem akart harcbaszállni az Intelligence Servicevei. Végül jelentkezett két francia újságíró, Róbert Boucard és Maurice Laporte, mindketten ala­pos ismerői a háborualatti és háboruutáni hír­szerző szervezeteknek. Az ő fáradhatatlan közbenjárásukra és cik­keikre sikerült elérni annyit, hogy az ügy a hágai nemzetközi bíróság elé került. De még itt is mindent elkövetett az angol diplomácia, hogy az angol presztízs szempont­jából annyira kinos ügyet valahogyan eltussolja. Amikor kiderült, hogy az üggyel foglalkozó ta­nács elnöki tisztét egy norvég fogja ellátni, az angol kormány sürgősen rendkívül előnyös aján­latot tett a norvég kormánynak az újfundlandi halászatra vonatkozóan. Csakhogy elszámitották magukat, mert az elnöki tisztre jelölt norvég bí­ró fanatikus híve volt a bírói pártatlanságnak. Beichmann, a trondjemi bíróság elnöke szakkö­rökben ismeri: név, egyike a büntetőeljárás hu­manizálása érdekében megindított küzdelem előharcosainak. A tárgyaláson éles hangú beszédet mondott a titkos ügynökség és a trösztkapitalizmus el, len. A beszéd elhangzása után pedig az angol államot elmarasztalták 200.00 frank kártérí­tés megfizetésére. A Downing Street még mindig megtett min­dent, hogy akadályokat gördítsen az ítélet vég­rehajtásának útjába. Végre azután most, amikor hire ment a frank leértékteleni- tésének, váratlanul megküldték a pénzt az öz­vegynek. De a nyilvános rehabilitációt-a meghurcolt tu­dóstól megtagadták. Az Intelligence Servicét, Walsinghams és Cromwell e tökéletes alkotá­sát, az angol világbirodalom e tartó oszlopát nem szabad dezavuálni. Budapesten megalakult a bolsevistaellenes magyar liga Nagy tüntetés volt a Népszava előtt ■ 6 sebesült, 12 előállított Budapest, október 2. (Budapesti szerkesztő­ségünk téllé főin,jelentése.) Csütörtök estére a keresztény miagyar ifjúság a boísevlzirnus elleni harc jegyében hirdetett nagygyűlést a magyar fővárosban. Tekintettel azonban arra, hogy a belügyminiiszitéirium néhány nappali ezelőtt gyü- lésitilaiLmi rendeletéit adott- ki, ezt a gyűlést eb­ben a formában nem lehetett megtartani. He­lyette azután csütörtökön este félnyolc órai kezdettel a ke­resztény gazdasági párt tartott beszámoló gyűlést a budapesti Vigadóban. A gyűlésen több ezer főnyi közönség vett részt. A gyűlés szónokai a nemzetközi helyzettel foglalkoz­va, felhívták a figyelmet a bolsevizmus terje­désére és fenyegető veszedelmére. Kövy-Hoirváth József, a magyarországi Kato­likus Akció főtitkára élesen támadta a beilügy- miniszteirt, mert. nem engedélyezte a keresztény ifjúság nagygyűlését. Ezután a Népszava tűr­hetetlen irásmodo rávail (kezdetit íogilnlkoznii, miire a tereimben nagy zaj támadt. A gyűlés résztvevői hevesen tüntettek a Nép­szava ellen. Több szociáldemokrata érzelmű egyén is befurakodott a terembe, ezek a Nép­szava ügyének említésekor botrányt akartak rendezni. Tervük nem sikerült, mert a több­ezer főnyi hallgatóság eltávolította őket a teremből, mielőtt még nagyobb zavarra sor kerülhetett volna. Kövy-Hoirvájth a zaj ífecstllapodiása után szenve­déilyesen tiltakozott, a baloldali megmozdulás bilién és ki jelente tit«e, hogy a magyar nemzet most válaszúira érkezett: nnost kell döntenie afölött, vörös akar-e lenni vagy fehér. A gyű­lés további szónokai: Taperezer Álkosné képvi- sieiliőnö. Petnováoz Gyula, Müller Antal, Homon- na.y Tivadar és Gsilléry András ugyancsak a bolsevista veszedelemmel!, aiz internaeiónálévad és a szociáldemokraták felforgató törekvéseivé! foglalkoztak. Gsilléry beszéde végén bejelentette a bolsevista-ellenes magyar liga megalakulását. A gyűlés után mintegy háromazázitagu cső pori; a Körúton át a Népszava szerkesztősége álé vo­nult s útközben antiszemita és szovjet-ellenes tüntetést rendezett. A Konti-uccában, a Népszava szerkesztősége előtt, verekedésre is sor került. A szerkesztő­ség és a nyomda személyzete tudomást szer­zett a tüntetésről s néhány munkás botokkal fölfegyverezve a tüntetők ellen támadt. A verekedésnek a rendőrség közbelépése vetett véget. Hat sebesülés történt. Ezeket mentők szállították be a kórházba. A tüntetés miatt tizenkét embert állítottak elő a főkapitány­ságra. A tüntetők a Koníi-uccából a Dohátiy- ucca felé vették útjukat és beverték a zsina­góga néhány ablakát. Éjfél után a magyar főváros ucoáin boly re állott a rend, 5

Next

/
Thumbnails
Contents