Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-22 / 242. (4091.) szám
8 ^^(^j-TVWAar-hirIíAT? 1936 október 22, csütörtök. SzmHÁzKönVv-KaLTüRA. A Jókai Egyesület szépművészeti osztályának kép- és szoborkiállítása Komáromban Komárom, október 21, A Jókai Egyesület ezé pnuü vés sefti oiszitályánalk idei kLáiiSitiáisa ezói- kebb körben mozgott. tetkántótbeil a gazdasági helyzetre, amely nem kedvez a művészeiknek. Komáromi, komáramlkörnyélíá művészek meililiefttt néhány neves művész szerepei!t csupán Sz:lo- venszikó távolabbi tájairól. A kiállítást Harmos Károily festőművész, a JESzO elnöke s Nagy Barna tanár, műJkritikns, a JESzO titkára szervezték meg nagy gonddal s odaadással. A kiállítás vasárnapi megnyitására élyöttek a hiiva- taLoik vezetőd, meg1 jelent a helyőrség tisztikara, társadalmi s nemzetiségi tekintet nélkül mindenki felkereste a népszerű JESzO kiállítást. A kiáliitáist Hammos Károly s Nagy Barna nyitotta meg közvetlen szavakkal. A kiállítás állatit séta- hangverseny volt. E:lső beimoitatko'zása vélt Buus László és Buus József koimáromi festőknek, akik — különösen Buus József, — néhány szlndus, mozgalmas hatása képpel jelentkeztek. Témájuk úgynevezett „szociális11 téma, itt-ott meglepő erővel. Feszty Edit ak varéit s oliaj- k épeikkel vonult föl, jó szinlátás, naturális felfogás, elevenség jellemzi kisalföldi tájképeit. Harmos Károly fantáziájának s tehetségének forrásából bőven merített e kiállítás számára is. Harmos Károly művészete kiforrott, tanítvány ad sokszor nem is szabadulnak egykönnyen hatásától: anélkül azonban, hogy technikájának bravúrját, színednek s formáinak egyéni látásmódját, témáinak kecsességét teljes mértékben át tudnák venni. Harmos világa az irrealitások világa, a „tükörmögötti éleit11, a valóságból indul kii, de egy lendületes gesztussal varázspalotáit épít mesebeli emberekkel, vagy szublimálja a testben megjelenőt, vagy egy fintorral groteszk tükröt mutat, övrje változatos, gazdag, még kiállított változatain is ott érzik az igazi mester kezenyoma. Iván Károlyinak hangulatos, meleg csallóközi tájképei művésziek, tehetséges kézzel fogja meg a falusi hangulatokat, nagy tűnőén sikerült portréját, egy gyennekakitját s egy kedves tájképét állította ki. Portréi pasz- tell-lágyak, finom tónusnak, érdekesek. Tichy Kálmán háromféleképpen is ragyogtatja nemesvereitü művészetét: mint akvarelldista, mint oliaj- képfestö s mint rézmetsző. Három alkvarellje csupa humor, m'ozgás, tele mondamivallóval, olaijképe kitűnő, friss, beiszédies táj, a fénynek s árnyéknak minden szikiiével, metszeted nagyszerű technikát s művészi meglátást árulnak él. Néhai Rauscher Györgynek, a kitűnő komáromi művésznek hagyatékából is láttunk néhány ké pet: jó ötlet volt a Rauscher-gyűjteményt be mutatni. Portrékat festett, a tiz év előtti párisi iskola összefogó stílusában: modern, de nem a eizónak ,,izmikus“ értelmében, hianem meglátásban és technikában. N,em akar többet belema- gyaráztatni képébe, mint amiennyiit lát, színeivel nagyon tehetségesem bániig képedben csupa mozgás, tavasz, fény, különösen nagy portréja, amely Lilin,n Hairveyt ábrázolja, árul el föltétien tehetséget. Némely arcképe olyan, mint a legkitűnőbb illusztráció a legkitűnőbb európai magaz inban: modernsége mindenki előtt érthető, stílusa naigyvonalú, keze biztos. — Szabná szók közüli Berecz Gyula áhította ki néhány ki tűnőién silkirült portréját, egy gyeirmekaktját e az időszerű Jófcaá-szobor egy biztos kézzel megmintázott, jei'llegzietes módon megoldott, szép tervezetét. Dr. Fleischmann Artúr egy kitűnő Ady-fejet állitott ki. Rroczky Béla épít,ész néhány érdekes modern házteirwel s templomhenv vei, mlaimint a megépítendő komáromi strandfürdő érdekes terviével aratott sikert a kiállításom. A vernisszázs napján délélőtt, a Kultúrpalota kistermében Brogyányi Kálmán tartott igen érdekes és élvezetes előadást- a mai modem művészeti, irányokról. Kifejtette a művészeit és társadalom tragikus kettészakadását s a művésziét nagy problémáit a gazdasági válsággal kapcsolatban. Csák hatalmas, egybefogó szellemi élet tudja megtalálni a művésziét s a társadalom szintézisét, — mondotta nagy tetszéssel fogadott, ikiltünő előadásában Brogyányi Kálmán. — A kiáiilitáis egy hétig marad nyitva. Vasárnap, október 2-5-éin Barm-os Károly és Nagy Barna tartanak előadást vetített képekkel s illusztrációkkal: „A nő a müvéézietben14 s „A nő a kairrilkatumábam11 ciimmel. Budapesti színházak Disraeli Louis Napóleon Parker szinjátéka a Magyar Színházban került a magyar fővárosba, ahová most egzisztenciája köti és igy természetszerűen kiváncsiak voltunk a hangjára, a mondanivalójára. Tamás István bácskai történetet vitt a színpadra s bár vígjáték alakjában tette, mégis úgy hittük, hogy az uj viszonyok közé került Bácska falujának mostani életét néhány jellemző vonással elénkvetiti. És éppen ezen a téren ért bennünket a legnagyobb csalódás: Tamás István nem birt, vagy nem mert ezzel a — bevalljuk — nehéz és kényes feladattal megbirkózni. Az ő faluja sablónfalu s az még nem teszi bácskaivá, hogy a parasztok szerbül káromkodnak és köszöntik egymást, párának hívják a fillért és sűrűn emlegetik Beográdot. Pedig ez a falu sok izzóan érdekes problémát rejtegethet, hiszen amint a szereplők nevéből és itt-ott elejtett szavaiból kivesszük — felemás nemzetiségű. Az alvégen bunyevácok, a felvégen magyarok lakják. Az egyik orvos magyar, a másik bunyevác. A képviselője helybéli aranyifju, a szkupstínában hetvenkedik, de pesti slágereket dudol. Amikor a szerző Papp Gézát, a fiatal magyar orvost beviszi a bunyevác nábob házába és a dölyfös parasztod szembeállítja a szegény kisebbségi in- tellektuellel, világos, hogy az apa ellenérzését nemcsak a fiatalember szegénysége, mesterségének szinte érthetetlen lebecsülése és megvetése füti, hanem a tudat alatt a megváltozott politikai helyzet is dolgozik. Ezt a szerző nem tudja érzékeltetni és igy váratlanul hat, hogy a darab vége felé, az apa és a leány közti nagy jelenetben egyszerre csak úgy robbantja ki, mint eddigi sok nemtelen praktikájának főmotivumát. „Mit akarsz ezzel a szegény magyar orvossal? — kérdezi. -— Hiszen ennek itt nincs jövője." — ,,De Géza itthon van, itt született, joga van az élethez, éppen úgy, mint másnak", — tör fel a természeti jog szava a lányból. — ,,Ez csak az ő szülőföldje, de nem az országa" — felel az apa, aki néhányezer hold föld és több gyár birtokában igazán otthon érzi magát. Ennyi és nem több az, amit az Író a kisebbségi életből szinpadrahoz és igy csak sejteti, hogy a bácskai faluban a felszín alatt izzó problémák vannak, hogy makacs és kérlelhetetlen harc folyik a falat kenyérért. Ehelyett kapunk egy sokszor megénekelt, naiv történetet, amelyet a fiatal szerző „Százszázalékos szerelem" címen már regényben is megénekelt. Az epikus témát apró képekben fogta össze Tamás István és igy hozta elénk a színpadra, így darabjának szerkezete kissé laza, mint ahogy a regényből készült színdarabok legtöbbjének ez a hibája. Novellisztikus képek sorakoznak egymás mellé, hiányzik a fejlemények drámai meg- okolása, hirtelen meglepetések érik az embert, jelentős szereplők esnek ki a darabból, hogy uj alakok vonuljanak fel, szóval Tamás István nem győzött meg bennünket drámairói készségéről. De tud érdekes alakokat rajzolni, humora is van — ha olykor-olykor erőitetten is hangzik — és első színpadi müvében több jó kvalitás csillan fel, amik biztatóak a jövőre. Ami darabjának előadását indokolttá teszi, az a körülmény, hogy két alakot faragott ki és ez a két alak két nagy alakításra nyújt alkalmat. Mind a ketten ismerősünk, de jól esik velük találkoznunk. Rózsahegyi Kálmán amolyan igazi vén gazembert játszik ez alkalommal, de amikor a csalódás megtöri és megalázza, könnyeztető emberi hangjai vannak. A nagy jellemszinész Barusevicsből is olyan kabinet-alakítást csinál, amit sokáig fogunk emlegetni. Gombaszögi Ella az elhunyt körorvos őz vegyét, a fiatalok mellett tutoroskodó Franknét játsza annyi szivjósággal, közvetlenséggel, ős- humorral, hogy minden mozdulata, minden szava megnevetteti a hálás nézőteret. Darinka szerepében igen szépen beszélő, őszinte szavú, finom színésznőt ismerünk meg Egry Mártában. Papp Gézával kissé mostohán bánt a szerző, Nagy György férfias komolyságu figurája nem tud mindig a szivünkhöz férkőzni, de ez nem a 'kitűnő színész hibája. A képviselőből Békássy István csinált életes figurát, édesanyját Soltész Anny személyesíti meg jellemző erővel. Tűzről pattant bunyevác menyecskét alakit Dajbukát Ilona és karakterisztikus Pártos Gusztáv Jurek doktorja, Bársony István Jocója. Gara Zoltán invenciózus díszletekkel sietett a szerző segítségére, Síklóssy Pál élesszemü rendező, amit abból is megállapíthatunk, hogy a főpróba után igen megokolt viviszekciót végzett a darabon. —A közönség szeretettel fogadta a darabot. A,—s* A pápa Rómái isméi a tudomány és művészet központjává akarja tenni Róma, október 21. Jólértesült vatikáni körök* 'bői származó tájékoztatás szerint a közeli na* pókban igen fontos uj tudományos intézet ala* kul Rómában. Az intézetet, amelynek cime ,Jnsti- tuto Ponteficio Univen&ale11 lesz, XI. Pius alapítja. A pápa ezzel akarja a tudományokat és művészetet pártoló életművére a koronát feltenni. A pápai akadémiának hetven tagja lesz, nemzetiség és valláskülönbség nélkül. Különösen nagy fontossága van annak, hogy ebben az intézményben nem-keresztény tagok is réeztvehet- nek, akik azonban természetesen kötelezni fogják magukat arra, hogy a katolikus vallást és az egyházat nem támadják meg. Az első hetven tagot a pápa személyesen jelöli ki, mig később rendes szokás szerint az akadémia maga választja uj tagjait az elhaltak helyébe. Az alapításnak többi között az a célja., hogy a pápa Rómát ismét a tudomány és művészet központjává tegye, egyidejűleg pedig a vallási békét is megteremtse és fenntartsa. A pápa elgondolásának megfelelően az uj akadémia elsősorban a tudományokat és csak másodsorban a művészeteket szolgálná. Még nem bizonyos, de mindenesetre nagy érdeklődéssel várják a döntést, hogy az első hetven tag között a szovjetköztáreaság alattvalója is helyet kap-e. Minthogy azonban az akadémia alapeszméje minden nemzet, nem pedig minden állam tudományos együttműködése, valószínűnek tartható, hogy lesz ugyan orosz tagja az akadémiának, de nem a szovjet alattvalói közül. Ez annál Í6 inkább valószínű, mert a Vatikán nem tart fenn diplomáciai összeköttetést Moszkvával. Budapest, október 21. Szives elnézést kell kérnem az olvasótól. Csak tegnap volt alkalmam végignézni a Magyar Színház újdonságát s a kritika ezért késett három napot. Parker darabja, amelyet Amerikában öt évig játszottak, Disraeli színes és változatos életének azt a szakaszát viszi a színpadra, amikor a nagy angol államférfi megszerezte Angliának a Szuez-csatornát és ezzel Viktória királynőnek az ,.India császára" címet, amely azóta is ott ékeskedik az angol uralkodók sok cime és rangja között. Maga a mód, ahogyan Parker a darabját megírta, hogy úgy mondjam: kissé naiv, viszont eléggé érdekes és alkalmas arra, hogy lekösse a néző figyelmét. | „Disraeli" az a színdarab, amit az angol —1 amint a darab kiváló fordítója és egyben ren- ] dezője is, Hevesi Sándor mondotta — „one mán I play“-nek nevez. Ami azt jelenti, hogy a darab-J bán egy szerep vezet, a többi csak arra való, hogy ezt az egy szerepet szolgálja, ékesítse és lehetően még jobban kiemelje a különben is érdekes cselekmény keretéből. A hős, mint mondottam, a hetvenegyéves Disraeli, Anglia nagy miniszterelnöke, a későbbi lord Beacousfield, aki izgalmas diplomáciai küzdelemben legyőzi Bismarckot és az Angol Bank ellenzését megtörve, megszerzi Izmail pasától a Szuez-csatorna részvényeit és ezzel a szabad utat Anglia nagy gyarmata, India felé. Parker azzal fokozza a történés izgalmát és feszültségét, hogy olyan alakokkal népesíti be a színpadot, akiknek szereplése mindenképpen alkalmas arra, hogy a néző érdeklődését lekössék és minél jobban kiemeljék és kihangsúlyozzák a hős államférfim nagyságát, elszántságát és előrelátását. Ebben a tekintetben Parker, aki a színpadnak egyik legkitűnőbb mestere, nem ismer nehézséget és bravúrja nagyszerűen sikerül is. Mrs. Travers, a gyönyörű és elszánt kémnő, Disraeli öreg hitvese, a fiatal lord Deeford, Probert, az Angol Bank szigorú kormányzója, Hugh Meyers, a szolgálatkész bankár, Glastonbury herceg és családja, különösen pedig lady Clarisse nevű legfiatalabb leánya — olyan alakjai a darabnak, akik teljes mértékben szolgálják a szerzőnek azt a célját, hogy müve iránt érdeklődést tudjon kelteni. A Magyar Színház, amely Upor Tibor artisz- tikus színpadán hozta színre Parker darabját, gratulálhat magának, hogy Disraeli szerepének eljátszására olyan színész felett rendelkezik, amilyen Törzs Jenő. A címszerep ugyanis olyan nehéz és nagy feladat elé állítja a színészt, amely ritkán jut osztályrészéül, de amely — ha jól megoldotta— maradandó sikert és emléket biztosit neki. És Törzs úrrá lett a szerepén (bár — egészen halkan jegyezzük csak meg — a tettetett betegség megjátszásában kissé gyerekesen hatott a dolog), amelyben a bohózati helyzettől a legizgalmasabb drámáig minden hangot meg kellett találnia. Az Angol Bank kormányzójával való jelenetében lélekzetelállitóan hatalmas tudott lenni és csöppet sem csodálkoztam, hogy ez után a jelenet után perceken át zúgott a nézőtér tapsa, — amely különben az egész estén át kisérte ennek a kiváló művésznek a játékát. De egyébként is elmondhatjuk, hogy a színház igazán elsőrangú előadással segítette sikerre Parker darabját. Lázár Mária a kémnő szerepében, Cs. Aczél Ilona lady Beacousfield törékeny, finom alakjában, Péchy Blanka a hercegné szerepében, Sennyei Vera Clarisse fiatalságot és szépséget sugárzó alakításában, Földényi László a bankelnök hideg és angolosan gőgös figurájában, Szakáts Zoltán lord Deeford eleinte lenéző gőgjében, azután a feltétlen rajongás és ragaszkodás megjátszásában, Szigeti Jenő egy kertész néhányszavas szerepében és a többiek is: Ván- dory Gusztáv, Aknay Margit, Bársony Erzsi, Pataki Mihály, Dávid Mihály, Pethes Ferenc — művészetük és tudásuk legjavát adták. A közönség nyílt színen is, de különösen a felvonások végén sokszor és zajosan adott kifejezést tetszésének. A Magyar Színház mindenesetre szép sikert könyvelhet el, amelyet — áldozatkészségével és a darab szinrehozatalával méltán ki is érdemelt. ZÓLYOMI DEZSŐ. Aranyhal Tamás István vigjátéka a Művész Színházban. Bárdos Artúr uj és máris népszerű színháza rokonszenves kísérlettel fiatal magyar szerző első müvét mutatta be a magyar főváros közönségének. Ez a bemutató bennünket főleg azért | érdekel, mert Tamás István a kisebbségi sorsból (*) Megalakult Técsőn a PrMKE-fiók. Tudósítónk jelenti: Wellmann Mihály országos ügyv. alelnök jelenlétében folyt le a Podkarpatszka Ru- szi Magyar Kulturegyesáliét helyi szervezetének megalakulása a tócsői református iskolában. A gyűlés első szónoka Isaák Imre református esperes volt, aki a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt méltatta a magyar kultmregyesület jelentőségét és buzdított az egyesületbe való tömörülésre. Wellmann Mihály lendületes beszéd kíséretében az alapszabályokat ismertette, majd megalakult a helyi szervezet a következő vezetőséggel: Elnök Isaák Imre, alelnökök Fóris Béla és D. Erdő Lajos, pénztárnok Pataky István, titkár és jegyző Csatlós Sándor, ellenőrök Jankó Endre és Tóth Lajos, Este nagyon jól sikerült kulturest volt a Korona-szállóban, melynek elő- készitésóben Borbély József és Nagy Árpád tevékenykedtek. Dabóczy Irma szép szavalataival, a jeles műkedvelő gárda nagyszerű alakításokkal, a cserkészfiuk és leányok pedig szép magyar táncokkal váltottak ki sok megérdemelt tapsot, (*) A magyar Operaház naigy sikere Bay- reuthban. Bayreiuthból jelentik: Bayreuth városa a Lisz-t Ferenc ünnepi hétre meghívta a magyar Operaházat, ho.gy ibeimaiiassa a világhírű mester Szent Erzsébet oratóriumát. Az Operaház művészei, zenekara és balettje kü- lönvonaton érkezett Wagner Richárd városába, ahol zászlódlisz fogadta az érkezőket. Az operában a legelőkelőbb egyéniségek jelentek meg, többek között Wagner bajor belügyminiszter és Mackensen budapesti német követ. Harsonajelek után tündén kép következett, az operaház színpada előtti üres térségre felvonult az ünnepség szereplőinek rokokó- jelmezes gárdája. A bejáratokat fegyveres, korabeli jelmezbe öltözött katonák állották eL A zenekar egy nyitányt játszott, majd a müncheni balettkar Haydn és Mozart szerzeményeket adott elő. Nyolc órakoT a város uj nagy hangversenytermében megkezdődött a Szent Erzsébet oratórium előadása, amelyet az előkelő közönség igen nagy tetszéssel fogadott. A főszereplők: Palló Imre, Báthy Anna, Farkas Sándor, Rudauovics Mária valósággal remekeltek. A rendezést Márkus László igazgató vállalta, ifj. Oláh Gusztáv pedig Budapestről hozta a díszleteket. A magyar Operaház együttesét az előadás után szakadatlanul ünnepelték, majd a bajor miniszterelnök ifogadóesíét tartott, amelyen megjelentek az összes jelenlevő előkelőségek. (*) Uj magyar film sikeres bemutatója. Budapestről jelentik: Most mutatták be Budapesten a „Három sárkány" cimü uj magyar filmet, amely Hunyady Sándor vigjátékából készült s amelyet Nótd Károly irt át. A film előadását sűrűn szakította meg a közönség tapsa és kacagása. A szereplők közül P. Márkus Emília, Berky Lili, Lázár Mária és Gózon Gyula alakításai tűntek ki. (*) Magyar film sikere Londonban. Mint ismeretes, Gochran, az isimert angol szinigazr gató Alpár Gittát és Brodszky Miklóst Londonba szerződtette. A két magyar művésznek London már most is tapsol, ugyanis az Empire színházban most mutatták ibe a „Titok" cimü filmdrámát, amelynek zenéjét Brodszky szerezte és amelyben Alpár Gitta lép fel. Harmadik hete táblás házak előtt jászák ezt a filmet. 4 ftazsastpi Mamit MÜsata: REDOUT: Eltűnt (Harry Pici.) ATLONj Ave Maria, URÁNIA: Avc Maria. TÁTRA: Rose Marié. METROPOL: Rose Marié. ALFA: Kubai szerelmi dal. LUX: Az elkárhozottak erődítménye. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Csütörtök: Pármai ibolya. Péntek: Mese a Grand Hotelben. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Csütörtök este: A Roninok kincse. — Színmű. Péntek este: Csavargólány. — Operettsláger. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Bolondok előnyben. TIVOLI: Csak egy éjszakára. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA VÁROSI: X/20—21—22: A zöld réten. X/23—24—25: Az úszó színház. BIO RÁDIÓ: X/22—23—24—25; 2. szánni kémiroda*
