Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-22 / 242. (4091.) szám

'piwcgaiAYmAar.hirlak 1936 október 22, csütörtök. Újabb elhidegülés Vatikán és Prága között? Beran uj külpolitikai kezdeményezést kivan, Neias az eddigi irány mellett Prága, október 21. A külügyminiszter holnap mond expozét a külpolitikai helyzet­ről a szenátus külügyi bizottságában s ezzel kapcsolatban a sajtó erősen foglalkozik a külpolitikai problémákkal. Az agrárpárt saj­tója a napokban a külpolitikai irányvonal „revízióját" sürgette s erre válaszul Necas népjóléti miniszter tegnap egy prágai gyűlé­sen külpolitikai vonatkozású beszédet mon­dott. Kijelentette, hogy egy ilyen átorientálódás súlyos hiba len­ne, egyben azonban Masaryk és Benes irányvonalának elhagyását jelentené, elhagyását .a nemzeti tradíciónak és föladá­sát a Franciaországgal. Oroszországgal és a kisantanttal való bevált barátságnak. Az egyes tényezők által ajánlott uj ut azzal a veszedelemmel járhat, hogy elve­szítjük régi barátainkat anélkül, hogy úja­kat nyernénk. Nem kell nagy éleslátás annak megállapítá­sához, hogy Csehszlovákián többet segít a kollektív biztonság és a népszövetség, mint a kétoldali szerződések, amelyeket egy har­madik hatalom nem garantál. Az ilyen szer­ződés a farkas és a bárány szövetkezése lenne. Csehszlovákia hü marad a népszö­vetséghez és soha nem árulja el azt a2 in- tézményt, mely szoros összefüggésben áll a békeszerződésekkel, amelyeknek Csehszlo­vákia létrejöttét köszönheti. Csak a régi ba­rátságok megőrzésével lehet törekedni a más államokkal való barátságos kapcsola­tok kimélyitésére. A francia népfront kor­mánya szerinte sok jót alkotott. Tévednek azok, akik Blum kormányát gyengének tart­ják. Csehszlovákiában a spanyol eseménye­ket is hamisan ítélik meg. A fasiszta hadsereget nem volna szabad nacionalistának nevezni, mert benne mórok, afrikai csapatok és ide- genlégionisták harcolnak, mig a kormány hadseregében csak spanyolok vannak. Bsran ui külpolitikai koncepciója Az agrárpárt strakonitzj gyűlésén Beran párt­elnök érdekes kijelentéseket tett a külpolitikai helyzetről: A nemzetközi helyzet szerinte a szó legszorosabb értelmében kuszák. Különféle ese­mények fenyegetik Európa nyugalmát. Sok je­lenség óvatosságra sarkal. így például sokat ol­vasunk és hallunk a szovjethadsereg óriási ere­jéről — mondotta Beran képviselő — a de a szovjet országában földalatti erők is működnek. Mit ér a legjobban felszerelt hadsereg, ha hiány­zik belőle a nép szelleme és az országot felfor­dulás fenyegetné. Spanyolország is intő példa. Ott összeütközött a diktatúra és a kommuniz­mus híveinek két tábora. Francaiországban sem minden esemény örvendeztető. Számunkra bor­zalmas meglepetés volt — úgymond — a francia tanítóknak ama minapi nyilatkozata, hogy szí­vesebben mennének hadifogságba, mint a hábo­rúba. Az egész világ két táborra kezd osztódni: a kommunisták és a kpmmunisíaellenesek tá­borára. Minden bizonnyal gondosan kell mérlegelnünk, hogyan rendezkedjünk be. Nem lehet megmaradnunk a mai viszonyok mellett, hogy körülöttünk egyetlen szomszé­dunkkal sincs barátsági szerződésünk. Min­denesetre fontos feladata politikánknak, hogy megegyezzünk a szláv Lengyelországgal, amellyel sok közös veszedelem fenyeget és sok olyan dolog van, amely össze kellene, hogy kös­sön bennünket. A politikai és katonai szerződésekhez gazda­sági egyezményeket is kell csatolnunk. Különben nem tudjuk megakadályozni például, hogy Jugoszlávia gazdaságilag Németországtól függjön. Maradjunk hivek a szerződésekhez, de soha nem engedjük meg, hogy úgy tekintsenek ránk, mint valami gyarmatra, vagy hogy valahon­nan olyan politikát csempésszenek be hoz­zánk, amely esetleg felforgatásra törekedne. Kötelességünk azt kívánni, hogy a velünk szö­vetséges országok támogassák gazdasági fejlő­désünket. Meglepő, hogy itt-ott ennek egész máig épp az ellenkezőjét látjuk. Franciaország­gal való gazdasági politikánk passzív, százmil­liós deficittel zárul és még mindig Igen szigorúan kontingentálják bevitelünket. Emellett tekintet­be kell vennünk azt, hogy Franciaország jelen­téktelen árukat hoz be, mint illatszert, mi pedig olyan értékeket szállítunk, amelyek a francia árukkal össze nem hasonlíthatók. Ha szövetség­ről és barátságról van szó, akkor az legyen meg a gazdasági téren is s úgy tárgyaljunk egymás­sal, mint egyenlők egyenlőkkel. Ezért érthető, hogy a mai helyzetből és a legkülönbözőbb európai jelenségekből szükségszerűen le kell vonunk a konzekvenciákat és igy szabjuk meg kül­politikánk irányát A Polední Listben Stríbrny „Elhidegült vi­szony a Vatikán és Prága között" címen azt ír­ja, hogy a cseh néppárt nem játszhatja sokáig a koalíció jobb és bal szárnya között a mérleg­nyelv szerepét. A cseh néppártnak ludbőrözik a háta, ha egy népfront lehetőségére gondol. Nem támogathatja tovább a szocialista blokkot, mert ezt nem tűrik el választói, nem tűri el a, klérus és a Vatikán sem. Prága és a Vatikán viszonya elromlott Csak­nem befejezett tény volt már a modus vivendi végrehajtása, amikor a Vatikán megszakította a tárgyalásokat. Az ok erre az volt hogy Szlovenszkón a nemzeti szocialisták uj föld­reform mellett agitáltak. A földimiüveeek köztii mgyoiWb hiaitás kedvéért; a ezociailiMiálk őse zie káéit készítették a mgybir- 'tokokról, Lözitük aiz egyháziakról is. Rómát ez nyugtalanította, mert ez eikn/tmondásba/n voJit a régebbi alóMtétieilekkelL A Vatikán hosszú jegyzéket küldött Prágába s erre máig nem ment el a válasz. Nem segített az a magyarázat, hogy ez esetben ceaik ipártaigiitációról volt szó és hogy ezt nem ikelil komolyam venni Ezzel a magyarázattal a Vatikán b'zailnnatlanságtát nem elkerült eloszlat­ni. Miég jobban. eJnomlott a toöilosönöe viszony akkor, amikor Kirótta mint történész közzétette könyvét, melyben vitáiba száll Pékár tanárral Zsisika felöl. Az egyház nem tud különbséget tenni a törté­nész és a külügyminiszter Krofta között. Snárnek kényes helyzetibe került és igyekezni fog szembetűnően eltávolodni a szocialistáktól, ment a politikai katoMeizmaist nem eáfcerüi szin­tézisbe hozni a iba&oldail'i fronttal s hogy a kato- lilciizmns jóakaratai semleigességgel nézze a fcom- nmrsták vnliliáeelleneeeégét. A hibás benzinvezeték okozta a lécsői vonatösszeütközést A vonalvezető napokkal előbb jelentette a hibát ■ Egy utas a katasztrófáról Ungvár, október 21. Beszámolt a PMH arról a szörnyű vaismhi szemenicsstlensógnűl, amely teg­napelőtt este 9 órakor történt a téasöi állomá­son. A heiysizimére, — minit közöltük, — hiva­talos vizsgálóbizottság szállt ki és megállapí­totta, hogy a motorosvonat motorházában volt a defek­tus, amely közvetve a katasztrófa okozója lett. Sevcsik sofőr, a motorvonat vezetője ugyanis már napokkal ezelőtt észrevette, hogy a motorházat kipufogó gáz tölti meg és erről jelentést is tett illetékes helyen. A hi­bás vezetékből ömlő mérges gázoktól a vo­natvezető végül is elveszítette eszméletét és igy következett be a katasztrófa. Tudósítónk beszélgetést folytatott D. Erdő La­jossal, az egyesült pánt téesői helyű elnökével, aki csodálatos módon menekült meg a motoros- vonat első kocsijából. A kocsi öt utasa 'közül hármam meghaltak és D. Erdő Lajos is eezimié- ietiiemül terült el a földön. A megmenekü l szemtanú — Senki eem gondolt veszélyre, — mondta tudósítónknak a szerencsésem megm/emekült pártelnök — és csak akkor döbbentünk rá a szörnyű valóság­ra, mikor a téesői pályaudvar épülete mellett teljes sebességgel, megállás nélkül rohant el a vonat. Megpillantottuk a tehervonat tolató­szerelvényét, de a vészfék megrántására már idő sem volt, mert a következő pillanatban bekövetkezett a katasztrófa. Én szörnyű re­A szürke- és kék ingesek háborúja a cseh nemzeti egyesülés pártjában Prága, október 21. A cseh nemzeti egyesülés pártja, mint ismeretes, a régi cseh nemzeti de­mokrata pártnak és a cseh nemzeti ligának egye­süléséből keletkezett. De a név dacára nem kö­vetkezett be a két pártnak az az egysége, amely­re Kramáf számított. A legutóbbi időben súlyos be’ső forrongás tapasztalható a pártban. A legéle­sebb belső harc a párt ifjúsági szervezeteiben folyik. A nemzeti liga ifjúsági szervezete a két prá­gai választókerület szerint egy A) és egy B) cso­portból állott Hybsmann és Werner vezetőkkel az ■élén. A hithü régi nemzeti demokraták — elsősor­ban Hodáő — bizalmatlanok lettek a liga embe­reivel szem-ben, egyesítették a két szervezetet és a régi veze­tőket félreálliíva a nemzeti demokrata Lukav- skyt tették meg az uj szervezet vezetőjéül. A két félreállitott fiatal vezér most arra gondol, hogy a nemzeti liga volt híveiből a saját sza­kállára uj szervezetet létesít és mivel a régi szervezet egyenruhája szürke ing volt, az uj szervezet egyenruhájává a kék inget választ­ják. A szürke és a kék ingesek paiotaháborujával pár­huzamosan éles harc folyik Hodáö volt képviselő körül, aki a cseh egyesülés pártjának választási diktátora volt. Hodáő ellenfelei azt követelik, hogy adjon pontoö elszámolást a választási pén­zekről s vannak hangok, melyek Kodáö kizárását követelik. Amennyiben Hódié kiszorulna a pártból, bizo­nyosra veszik, hogy uj pártot alapit. Jellemző a pártban uralkodó állapotokra, hogy a prágai városházán a mai napig nem olvadt össze a nemzeti liga és a régi nemzeti demokra­ta párt klubja. Mind a két frakció a régi név alatt tartja fönn klubját és nem is gondolnak arra, hogy fuzionál­janak. Az ungvári esküdtek elé kerültek a haldokló által leleplezett gyilkosok Ungvár, október 21. (Ruezinszkói szerkesztősé­günktől.) Szerdáin kezdte tárgyalni az ungvári <«- küdtbiróS'ág Mesén Vaszil 51 éves jablonovi erd.őör és Csekély Iván ottani gazda gyilkossági bűn­ügyét. A vádirat szerint Mesár Vaszil erdőőr több ízben falopáson érte Slovensky Iván jabionovi la­kost. A falói vaj hatalmas termetű ember volt és go lösz or megtörtént, hogy ezeimbeszállt az erdőőrrel és a lopáson kívül még alaposan meg is verte a hatóság emberét. Az erdőőr bosszút forralt és 1920 -április 7-én Os-ekety barátjával megleste a megrög­zött faitolvajt. Slovcnskyt hátulról leütötték, majd az eszmélet­len embert a közeli vasúti sinekre vonszolták, úgyhogy a vo-nat keresztülgázolt rajta. A látszat szerint öngyilkosság történt és csak két év múlva kezdték suttogni a faluban, hogy Slo- vensky bűntény áldozata lett. A két gyanúsítottat akkor le is tartóztatták, de bizonyiték hiányában szabadon bocsátották őket. Ez év elején azután a falusi molnár halálos ágyán elmondta fiának, hogy búvóhelyéről pontosan látta a gyilkosság lefolyását, de nemmert jelentést ten­ni. A fin apja halála után nyomban a csendőrség­re sietett és elmondta haldokló édesapja utolsó szavait. A nyomozás ekkor újra megindult, a csendőréé# ez év márciusában a gyanúsítottakat 1 újból letartóztatta és az ügyészség fogházába szállította. Felmentették a kárpátaljai határőr támadóját Beregszász, október 21. (Saját tudósítónktól.) A kerületi bíróság esküdtszéki ciklusának máso­dik napján Kis Ferenc mezővári gazda volt a vádlott. Kis a vádirat szerint egy Jakab András nevű társával együtt megtámadta a Tisza part­ján szolgálatot teljesítő határőrt, elvette tőle fegyverét és azzal Jakab András — a Tiszát át­úszva — magyar területre szökött. Kis később a csendőrök kezére jutott és hatóság elleni erő­szak, valamint rablás cimén indult meg ellene az eljárás. A vádirat szerint Kis és Jakab julius 16-án egy búzatáblában rejtőzött el és előre ki­dolgozott terv szerint támadták meg Eichinger Vilmos pénzügyőrt. Kis a tárgyaláson azzal vé­dekezett, hogy a támadásban nem vett részt és csak akkor avatkozott bele a dulakodásba, ami­kor Eichinger elsütötte puskáját és attól kellett tartania, hogy valamelyik golyó őt is megsebe­síti. Eichinger terhelő vallomást tett és azt állí­totta, hogy Jakab Kis segítségével teperte őt le és vette el fegyverét. A többi tanú nem igazolta a vádat és igy az esküdtek a ténykérdésre nem­mel feleltek dr. Fehér Lajos beregszászi védő­ügyvéd hatásos beszéde után. A bíróság fölmen­tő Ítéletet hozott és Kis Ferencet nyomban sza­badlábra helyezte. , esegésít-ropogást hallottam, majd elveszítet­tem eszméletemet. Rövid ájulás után magam­hoz tériem, éreztem, hogy friss levegő legyezi arcomat és minden erőm megfeszítésével igyekeztem kijutni a romok alól. A fejeimen hatalmas szakított seb, kezemen pedig kisebb karcolások vannak. Mindez nem akadályozott meg abban, hogy kihúzzam a romok ailóil a halálosan megsebesült dr. Lázár Ignácnét. Azután a közeli c:en dőrparancsnokságra fu­tottam és ott én értesítettem először a csend­őröket a szerencsétlenségről. Dt. Lázár Igmácmé halála az egész környékem mély részvétét- és megdöbbenést váltott ki, an­nál! is imkáib-b, mert a tragikus végű uiri-aeszomy jiótókonysáigia révén áütaliámios megbecsülésnek örvendett. Megalakították a magyar l;öz- fcönyviárak ktiuvíiíáó bizottságát Pozsony, október 21. A Csehszlovákiai Ma­gyar Közművelődési Szövetség és a Csehszlo­vákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Müvé- 1 szeti Társaság annak idején előterjesztést tett a szlovenszkói iskolaügyi referátus utján az is­kolaügyi minisztériumhoz a magyar közkönyv­tárak számára hivatalos jelleggel biró könyv- biráló bizottság megalakítása céljából. A minisz­térium megbízásából a referátus ismételten tár­gyalt e kérdésről a két szervezet megbizottai- val. A tárgyalások eredménye a magyar könyv- bíráló bizottság szervezeti és munkarendi sza­bályzatának az elkészítése volt, amelyet a mi­nisztérium 111.634/36-V. szám alatt jóváha­gyott. Ennek folytán Balló Gyula, az iskolaügyi referátus főnöke október 19-re egybe is hívta az alakuló ülést, amelyre a két emlitett szervezet képviselői kaptak meghívást. Az alakuló ülés a bírálóbizottság elnökének dr. Orbán Gábort, al- elnökének dr. Borka Gézát s ügyvezetőjének Ivánfy Gézát választotta meg. A Pozsonyban Káptailan-ucca 13. szám alatt székelő magyar könyvbiráló bizottság azonnali hatállyal meg­kezdi működését. Mától kezdve a magyar köz­könyvtárak csak oly könyveket szerezhetnek be, amelyeket a bizottság a népnevelés-megkivánta törvényes szempontok figyelembevételével meg­bírált és javasolt. Ezentúl tilos a magyar köz­könyvtáraknak a bírálatién könyvek beszerzé­se. A bizottság könyvbirálatait a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetségnek Komá­romban megjelenő „Közmüvelődés-Könyvtár- élet“ címen megjelenő hivatalos folyóiratában fogják közzétenni. A fenti, félhivatalos formában hozzánk jutta­tott közleménynek azzal a megjegyzéssel adunk helyet, hogy a könyvbiráló bizottság munkáját alapos figyelemmel fogjuk kisérni és tárgyilagos kritikában fogjuk részesíteni. Addig is, amíg végleges véleményünket megalakíthatjuk a bírá­ló bizottság várható működéséről, le kell szö­geznünk azt a tényt, hogy a bizottság megala­kulása magán viseli az egyoldalúság jegyét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ahhoz a fontos ügy­höz, hogy mily könyveket vásárolhatnak ma­gyar közkönyvtáraink, a csehszlovákiai ma­gyarság más kulturszervezeteinek is köze van, nemcsak a fent emlitett szövetségnek és társa­ságnak. (Hogy nem említsünk mást: ebből az alakulásból nem lett volna szabad kihagyni pél­dául a SzMKÉ-t, a PrMKÉ-t, de a SzKIÉ-t sem!) Az egyoldalú alakulás után ne csodálkoz­zanak majd a biráló bizottság tagjai, ha mun­kájukat nem fogja a kisebbségi magyarság osz­tatlan bizalma kísérni s ha fel fognak hangzani a biráló bizottság újjáalakítására, illetőleg ki­egészítésére vonatkozó követelések.

Next

/
Thumbnails
Contents