Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-01 / 224. (4073.) szám

1936 október 1, csütörtök. A vnayyúc tanszék ■' ügyé­ben elhangzott néhány cseh és szlovák lapp­nak a véleménye is. Mi nem kívánunk pole­mizálni egyikkel sem, bár tanulságos lenne sorra venni néhány hozzászólást. Például olyan is akad az elhangzott lapvélemények között, amely sértődötten veszi tudomásul, hogy „a magyarok magyar katedráról magyar nyelven akarnak csehszlovák fiukat oktatni'1, — sajnos se helyünk., se időnk, hogy kuriózu­mokkal bíbelődjünk. Ellenben szabadjon min­den különösebb kommentár nélkül közölni a „Novy Svet" megjegyzését a kérdésről: „A magyar nyelv és irodalom pozsonyi kated­rája régi, elintézetlen dolog, — írja — s a külföld előtt sem használhat hírnevünknek. Nem vitás, hogy a magyar kisebbségnek tel­jes joga van a pozsonyi egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanszékére. Évr ól-évre hú­zódik a katedra betöltésének kérdése. A tör­vény szellemben létezik, a valóságban azon­ban nem, mert nem a katedra a fontos, ha­nem a tanár személye. És éppen ezen fordul meg az egész kérdés. Milyen tanárral töltsék be a tanszéket? Magyarral vagy szlovákkal? Ha nemzetiségi elfogultság nélkül, hidegvér­rel niogfontoljuk a dolgot, úgy ki kell jelen­tenünk, hogy a magyar kisebbségi kérdés megoldása s a magyarság megelégedése, de a logika és az igazságosság érzése is azt dik­tálják, hogy ezt a helyet magyar nemzetiségű tudóssal kell betölteni. Ha ezt az állást olyan szlovák költővel töltik be, aki valamikor le­fordított néhány magyar verset szlovákra, úgy az joggal lúvja ki a magyarok ellenkezé­sét. Ezt a kérdést is több hidegvérrel kell hát megoldani, de meg kell már végre oldani, mert a jelenlegi állapot bizonyára nem kelt bizalmat." Mi köszönettel nyugtázzuk az ilyen okos szót, ha nem is értünk egyet véle egyetlen egy dologban. Abban, hogy E. D. kukáénak ne volna a kitűnő Ady-fordításokon kívül más képesítése a feladatra, — de egyet­értünk a szlovák lappal, abban a főkérdésben, hogy hiányzik a feladat maradéktalan elvég­zéséhez s a kérdés megnyugtató megoldásá­hoz szükséges előfeltétel nála — a magyarság. Nagyon igaz: a magyar katedrát nem ma­gyarral betölteni, mindenképpen rossz poli­tika. A pcáfyai idegenforgalmi egyesület a minap tartotta közgyűlését s az elhangzott elnöki jelentésből le lehet vonni egy kínos tanulságot, — azt, hogy az itteni idegenfor­galom legfőbb kerékkötője az indolencia. Mindenki sopánkodik, hogy idegenforgalmi iparunk az összes középeurópai államok kö­zött a legfejletlenebb, hogy az idegenek csak átszaladnak Csehszlovákián, ha ugyan nem kerülik el, a szlovenszkói fürdők panaszától hangos az ország és el kell ismernünk, hogy a panaszok nem alaptalanok. De el kell is­merni azt is, hogy a panaszokra legtöbb eset­ben saját maguk az érdekeltek adtak okot. Súlyos indolenciával. A prágai idegenforgal­mi egyesület elnöki jelentéséből kiderül, hogy a társaság körirataira, amelyekben közremű­ködésre szántanak fel mindenkit az idegen­forgalom megszervezése érdekében, alig ott válasz. A köriratokat elküldték az összes köz­ségeknek, — már pedig ilyen igen sok ezer van Csehszlovákiában, — az összes fürdők­nek, az összes szállodásoknak, válasz érke­zett hatvan városi tanácstestülettől, három fürdőigazgatóságtól és ötvenkilenc szállo­dástól. A többi egyszerűen a papírkosárba dobta. Ők még mindig a sültgalambvárást tartják a legjobb üzleti taktikának. Jellemző a helyzetre, hogy a legtöbb vállalkozó csak a végrehajtónak hiszi el, hogy üzlejti módsze­re hibás volt. S ez ugylátszik vonatkozik ki­csinyekre és nagyokra egyaránt. ____ Gömbös személyi titkára Münchenbe utazott Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Szakváry Emil alezredes, Gömbös Gyula magyar miniszterelnök személyi tit­kára kedden repülőgépen Münchenbe utazott, hogy meglátogassa a magyar miniszterelnököt Miinchen- melletti szanatóriumában. Magyar politikai körök­ben Szakváry váratlan utazásának nagy belpoliti­kai jelentőséget tulajdonítanak. Leégett egy győrmegyei község Győr, szeptember 30. A közeli Vitnyód község­ben kedden este tűz ütött ki. Mire a tűzoltóság a mentési munkálatokihoz hozzákezdhetett volna, már 2") ház és 36 gazdasági épület lángokban állott. Ezeket már nem sikerült megmenteni, va­lamennyi porrá égett. Elpusztult ezen kívül renge­teg háziállat is. Egy asszony, aki gyermekét ki akarta menteni az égő házból, életveszélyes égési sebeket szenvedett. Gyermekét a tűzoltók menret- ték ki. „Az államfői akarat és a magyar nép akarata teljesen összhangba hozható" Az egyesült párt rimaszombati kerületének nagygyűlése ■ Törköly szenátor a kisebbségi josok rendszerének teljes átépítését és az alkotmányba való iktatását követelte. Pajor szenátor a kormány gazdaságpolitikáját bírálta Rimaszombat, szeptember 30. Egyesült pár­tunk rimaszombati kerülete vasárnap dr. Törköly József szenátor elnöklésével tartotta meg első nagygyűlését a Tátra-szál’ló termék elnök táviratát, amelyben a pártelnök Isten segítségét kérte a nagygyűlésnek az egység szellemében végzendő munkáiéira. Bejelen­tette továbbá, hogy Szent-Ivány József nem­I gyűlölet háttere nélkül szerelni. Teháit a nemzeti szabadságot és testvériséget akarta. A mostani köztársasági elnök ügy mondta, hogy ^együtt akarunk működni a magyarok­kal", hogy csak egyenlő jogú polgárokat akar látná, és hogy a magyar kisebbség nemzeti, kulturális és gazdasági jogainak érvényrejut- tatásá't támogatni fogja. Világos tehát, hogy az államfői akarat és a magyar nép akara­ta teljesen összhangba hozható s az szóban összhangban is látszik lenni, de tényleg még nem valósult meg ez az össz­hang, mert a végrehajtó hatalom szervei a gyakorlatban nem hajtották még végre az ál­lamfői akaratot és nem hagyják érvényesülni a népakaratot. Ezt a disszonanciát akarja a magyar nép elsősorban megszűntetni. Törköly szenátor bes; lédében ' migden ek­előtt megindokolta a kerületi nagygyűlés összehívásának szükségét. Meg keli szervez­nünk — úgymond — a nem»eímontést és le­hetőleg minden magyart egy táboriba kell gyűjteni, a nemzetmentők táborába. Az államfői akarat és a magyar nép akarata — A csehszlovák alkotmány kimondta a népszuverenitás elvét, die a nemzeti egyenjo­gúságot is. Tehát mint nép, a magyarság is figyelembe keli, hogy jöjjön. Nemzetiségi államban a többségi nemzet nem tekintheti magát a szuverenitás egye­düli birtokosának. Tehát a magyar is igényt tarthat a szuverenitásra főként a kulturális kérdésekben. A magyar népakarat figyelembe veendő. Ter­mészetesen rendkívül fontos az államfői aka­rat is, mert a demokrácia egyik legfőbb kí­vánsága, hogy az államfői akarat a népaka­rattal egybehangzó legyen. Az első köztársa­sági elnök akarata igy szólt: mindenki le­gyen az, ami, szeresse és vigye előre nemze­tét. És miniden népnek azt mondotta, hogy ta­nuljuk meg a magunk népét a mások elleni Uj nemzetiségi sJapiorvényU — És ehhez az államfőnek módjában van megtenni a kezdeményező és végrehajtó lé­péseket. Iniciálhatja az alikotmányreviziót, hogy az alkotmányiba belekerüljön mindaz, ami jó a népnek s igy egyben a magyar nép­nek is és elrendelheti a meglévő alkot­mány intézkedéseinek végrehajtását, hogy ami abban jó a nép számára, vagyis a ma­gyar nép szaunára is, az tizenhét év eltelte irtán a gyakorlatban is érvényesüljön. Az alkotmányrevizó keretében mint külön alkotmánytörvényt iniciálni kell egy nem­zetiségi törvényt, amelynek az lenne az el­ső alapelve, hogy mindenki saját szabad bevallása alapján határozza meg minden hatósági beavatkozás nélkül, hogy melyik nemzetséghez tartozónak érzi és tekinti magát. Minden 18 éves egyén szabad bevallása alap­ján nemzetiségi katasztert állítanának össze s ez lenne az alapja a kulturális autonómiá­nak és a lehető legszélesebb nemzeti önkor­mányzatnak. A másodk alapelve az legyen, hogy minden nemzeti kisebbségnek — nevezzék esetleg néptörzsnek — sérthetetlen joga van nemzetiségének és nyelvének megtar­tására és ápolására. A harmadik alapvető rendelkezése a nemzeti egyenjogúság ki­mondása legyen, vagyis a tárgyi jogrend, a törvények és jog­szabályok azonossága, azok egyforma alkal­mazása és magyarázata s mindezeknek egy­forma biztosítéka minden nép száimára. Az elnemzetleniités tilalmába ütköző cselek­mények büntetendők volnának. A magyar nép kívánja az igazi demokráciát úgy, ahogy Masairyk tanította, nevezetesen hogy a de­mokrácia a szabadságot és a legszélesebb önkormányzatot jelenti. Biztosítani kell a parlament szuverenitását és a jog uralmát. Meg ikell szüntetni a közigazgatás arbitrários hatalmát és a legszűkebb térre kell szoríta­ni diszkrecionális jógái. Biztosítani kelil a nép részvételét a törvényhozásban az ad re­ferendum és a népáni-ciaci'va megalkotása ál­tal. Az egész köztársaság egy választókerület legyen s minden pártra annyi törvényhozó jusson, mint ahányszor a szavazataiban benn talált a- tik az egy törvényhozó megválasztásához szükséges oszlószám. Biztosíttassák a nép közvetlen részvétele a közigazgatásban a tisztán választás által alkotott valódi önkormányzat által. A ren­deletekkel való kormányzás lehetősége csak kivételes állapot idejére szorittassék s a kivételes állapotot csak a parlament két házának kétharmadnyi többsége mondhas­sa ki. A kivételes állapot alatt a'jogsértő cselekede­tekért a személyes büntetőjogi felelősség érintetlenül megmaradjon s ez alól a törvény- hozás a felelős kormányszemélyeket csak in- dennn i ty-törvénnyé 1 mentesíthesse. Alsófoku közigazgatási bíróságok létesí­tendők a közigazgatási hatóságok és szervek jogsér­tő cselekedetei ellen benyújtott panaszok tár­gyalására, a legfelső közigazgatási bíróság hatáskörébe csak az országos hivatal és a mi­nisztériumok rendeletéi ellen 'támasztott pa­naszok tartozzanak. Biztosittassék a nép közvetlen részvétele a bírói hatalom gyakorlásában az autonóm igazságszolgáltatási rendszer be­hozatalával, a vádesküdtszékek meghonosítá­sával, az Ítélő esküdtszék helyes kiépítésé­vel, a bíró szervezet és a területi beosztás törvény utján való szabályozásával s a bírói függetlenség és asz. ügyvédi szabadság legtel­jesebb érvényrejuttatásával. A bírói hatalom és a törvényhozó hatalom ellenőrizhesse a végrehajtó hatalom túlsúlyát és esetleges visszaéléseit. Pajor szenátor beszámolója A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Pajor Miklós az általános politikai és gazdasági helyzetet ismertette. — Az európai államok politikai irányvonala úgyszólván napról-napra változik —- mondotta egyebek közt —, s a rendkivül mozgalmas bel­politikai élet hullámzása is arra enged következ­tetni, hogy irányváltozás előtt állunk. A készülő antiholsevista front könnyen föl­boríthatja a mai koalició mondvacsinált egy­ségét. Gazdaságpolitika A szónok ismerteti a kormány gazdaságpoliti­kai intézkedéseinek hiányosságait. — A cement árát száz százalékkal emelte a kartel — úgymond — éspedig állítólag azért, mert az egyik kormánypártot vagononkint 600 ko­ronás provízióban kell részesítenie. Emiatt a szenátusban meginterpelláltam a kor­mányt, azonban eddig választ nem kaptam. A külkereskedelmi mérleg romlását a szónok szerint a hibás kereskedelmi politika okozza. Az ipar a közeli szomszédokkal való külpolitikai vi­szonyok miatt távoli piacok felé kénytelen orientálódni s az export támogatása súlyos ter­heket ró a belső fogyasztásra. A cukrot 6.60 koronás áron kell idehaza meg­fizetnünk, hogy a kartel a külföldre 60—70 filléres áron exportálhasson. Az elhibázott gazdaságpolitika következménye, hogy 644 gyár teljesen, 1158 pedig részben kénytelen szüneteltetni üzemét. Ez 360 ezer családfő ke­nyerének elvesztését jelenti. A gyárak tartózkodnak a magyar alkalma­zásától s ez még jobban fokozza magyar munká­saink munkanélküliségét. Számarányunknak megfelelően 23.400 magyar nemzetiségű állami tisztviselőre lehetne igé­nyünk, ezzel szemben a statisztika csak 7.600 magyar állami alkalmazottat tüntet föl. Havon- kint vagy 15 milliót tesz ki ezen a ponton a magyarság vesztesége. Az állami költségvetés 5 évi deficitje 11.658 mil­liót tesz ki, évenként két milliárd a hiány. Az államaié-ság 41 milliár \ minden lakosra 3000 korona államadósság esik. Az ál amadcsságnak csak a kamatterhe évi két milliárd, az évi költségvetési bevétel egy­negyede. A pénztári utalványok óimén kezelt á'lamadóssá- gok összege a múlt év végén 6712 milliót tett ki. az állami gazdálkodás 90 százalékában tehát adósságokra van fölépítve. .A jövedelmi adót fizetők száma csak három millió, tehát a mun­kabíró lakosság fele, a másik felének nincs meg a- létminimuma. A jövedelmi adó 60 százalékát tisztviselők é6 alkalmazottak fizetik. Minden tizenhatodik ember munkanélküli. Vi­lágos hogy ebből a helyzetből a mai koalició nem Igrn tudja kivezetni az államot. Mi addig álljuk az ellenzéki harcot, amíg követe­léseinket száz százalékig nem teljesítik. A többi szóitok A lelkes taps és éljenzés után, amely Pajor szenátor beszédét fogadta, dr. Löcherer Géza rimaszombati ügyvéd, az egyesült párt országos pártvezetőségének tagja a politika, és a vallás párhuzamáról beszélt, Beinroihr Dezső párttitkár a mezőgazdasági szakosztály követeléseit ismer­tette. A nagygyűlés a határozati javaslatokat Sichert Károly hozzászólása után egyhangúlag magáévá tette. A kisiparosság legégetőbb pana­szait és kívánságait Vitovszky József, az egye­sült párt országos vezetőségének tagja ismertette, a magyar munkásság helyzetét pedig Varecha József, a munkásszak osztály központi titkára ecsetelte. Korláth képviselő és Hokky szenátor beszámolói az ugocsai községekben Ungvár, szeptember 30. Korfátb képvi­selő és Hokky szenátor szeptember 27-én, vasárnap beszámolót tartottak Nagypalád, Fertősalmás, Tivadar. Péterfalva és Bö- kény községekben. Paládon id. Éllek Lajos, Fertősalmáson N. Szabó Ferenc, Tivadar­ban Biki Ákos, Péterfalván Szeőke Zsig- mond, Bökényben Kormos Márton helyi el­nökök nyitották meg az értekezletet. Dr. Korláth Endre ismertette a mai po­Fogkömenf^s rövid idő alatt! IX. 1. TT>-\ / Szlovákiában ___________________ ------------------------------1/ csupán a Kalodont- \ ' b án van a tudomá- \ II 1 nyosan elismert Dr. I « rVkÍMÁ/^ Braunlich-féle Sulfo- I . l ricin-Oleat és ebben / így bar ^ rv. 20. \ "Eskess14 J KALOBONT* OCKÖ'U H 3 TbrfeSfy szenátor elnSki megnyitója Í zetgyülési képviselő és dr. Giller János tar tománygytiíési képviselő egészségi okokból dr. Szilassy Béla, a mezőgazdasági szakos? „ tály elnöke pedig családi okok miatt nem je | lenhetett meg. ben. A nagygyűlésen a kerület helviszerve- j zeteinek népes küldöttségei és a r ima szóm- j háti szervezet tagjai nagy számban vettek részt. A nagygyűlést dr. Törköly nyitotta meg. Bemutatta Jaross Andor országos párt­ő ^nappali krémet® szépséget ápolja

Next

/
Thumbnails
Contents