Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-20 / 240. (4089.) szám

1936 október 20, kedd.

^RXGM-Ma.C&ARH1 rlap

3

Az Izvesztija keserű jóslásai

Moszkva a spanyol felkelők győzelme után

Franciaország fasizálódását várja

Anglia és Franciaország „árulása" ■ A szovjet kilép a londoni . semlegesség! bizottságból ■ • A „világburzsoázia győzelme"

Moszkva, október 19. Az Izvesztija, a szovjet hivatalos lapja ma kifejezi azt az aggodalmát, hogy a spanyol nacionalisták győzni fognak 6 ezzel nemcsak Spanyolországban segítik diadalra a fasizmust, hanem Franciaországban is, ahol sl spanyol nacionalisták győzelmének következtéd ben León Blum föltétlenül megbukik és a szélső- jobboldali elemek magukhoz ragadják az uralmat. Az Izvesztija ezt a fejlődést ma már biztosnak mondja. A Londonban ülésező semleges- ségi bizottság nem látta a helyzetet, vagy nem akarta meglátni és nem volt hajlandó mérlegelés tárgyává tenni a legújabb szovjetorosz jegyzékeket. A lap ezután rendkívül élesen megtámadja Angliát és Franciaországot.

— Ha hajlandók vagytok Spanyolországban uralomra segíteni a fasizmust — Írja az elkeseredett vezércikkíró —, akkor Szovjetoroszország kiválik a semlegességi bizottságból és nem tűri a nyugati hatalmaknak ezt a kétszínűségét. Az angol és a francia kormánynak módjában állt!

volna a spanyol kormányt megsegíteni, ha kezdettől fogva lehetetlenné teszi, hogy Hitler és Mussolini támogassa Francoékat. Németország és Olaszország a spanyol kérdés miatt nem üzent volna hadat Angliának és Franciaországnak, León Blum aggodalma tehát indokolatlan volt. Ezek után világos, hogy Franciaország és Anglia közvéleményét nem a békevágy vezeti, hanem ez a közvélemény kizárólag a burzsoázia hatása alatt áll. A francia burzsoázia pénzeli a fasizmust az egész világon. Hitler ezt jól tudja és erre spekulál,

A diplomáciai kudarc után

London, október 19. Az angol fővárosban biztosra veszik, hogy Oroszország a jövő héten végleg kivonul a semlegességi bizottságból. Ezt elsősorban azért teszi, mert a kommunista közvélemény helyteleníti és ügyetlennek tartja, hogy a szovjat „beugrott" a bizottságnak és

visszavonult a madridi baloldal támogatásától, mig a fasiszták támogatták Francoékat. A szovjet Franciaország és Anglia kedvéért csatlakozott a semlegességi bizottsághoz, mert komolyan vette a francia és az angol szövetséget. Most azonban látja már, hogy a polgári diplomáciával való együttműködésben a rövidebbet húzza és a nyugati hatalmak, ha Hitler ellen hajlandók is kihasználni a szovjet erejét, titokban mégsem őszinték és országaikban, valamint Nyugat- európa többi részén inkább hajlandók a fasizmust uralomra segíteni, mint a bolsevizmust.

A spanyol kormány a londoni semlegességi bizottságban kitört konfliktust arra akarja fölhasználni, hogy Genfben indítványt tegyen a népszövetségi tanács rendkívüli ülésének összehívására. Párisban helytelenítik ezt a lépést, mert attól tartanak, hogy a tanács tárgyalásál nem végződhetnek gyakorlati eredménnyel és csak arra szolgálnának, hogy a nagyhatalmak közötti feszültséget méginkább megerősítsék.

Mit tudunk a BB rendszerről?

„A B B rendszer

segítségével minden! bevásárolhatunk, s nem kell azonnal fizetnünk. Apukánk mindég dicséri és azt mondja, hogy nagyon jó módszer'*.

Használja ki ön is a valóban bevált BB rendszert s kellemesen meglepik annak előnyei. Kérjen ezért még ma részletes felvilágosításokat a legnagyobb árúháttól;

BROUK Bohuslav

„Várj csak - ez ugyan igaz- de jegyezd n eg jól: a BB rendszer kitűnő bevásárlási módszer, mely npindenfajta márkásáru beszedését a legalacsonyabb áron testi lehetővé. Természetesen nem kell azonnal mindent készpénzben kifizetni, hanem kényelmes havi részletekben is törlesztetjük az árat".

9ratislava-Pozsony, Köztársaság fér 35.

Fordulópont a csehszlovák külpolitika irányvonalában?

Heves saitócsata előzi meg a képviselőhöz külügyi bizottságának október 22-iki ülését ■ Áramár keserűen állapítja meg, hogy a belga eset igazolja az ő régi intelmeit

A külpolitikában vagy a belpolitikában jut érvényre az agrárpárt újdonsült hommunistaellenes kurzusa ?

Prága, október 19. A nemzetgyűlés tavaszi ülésszakát nyilván a külügyi bizottság csütörtöki ülése fejezi be, amely iránt régen nem tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg. A nagy érdeklődés oka nemcsak az, hogy Krofta külügyminiszter milyen álláspontra helyezkedik a külpolitikában szinte egymásra halmozódó eseményekkel szemben, hanem különösen az, hogy az agrárpárt a külpolitikai kérdésekben uj álláspontot foglalt el. A szocialista és a cseh néppárti körök azt várják és kívánják, hogy az agrárpárt szónokai nyíltan szint valljanak a legiŰetékesebb helyen, a parlamenti bizottság nyilvánossága előtt, azo- nositják-e magukat a Venkov irásmodorával?

A belga lépés

Az egész vasárnapi sajtó előterében a külpolitikai kérdés áll.

Csaknem kivétel nélkül valamennyi lap a belga irányváltozásnak szentel vezércikket

és a belga példát csehszlovák nézőszögből vizsgálja. A vélemények természetesen eltérők, megfelelően annak a nagy nézeteltérésnek, amely a külpolitikai kérdésekben a koalícióban fölmerült.

Á félhivatalos Prager Presse annak a nézetének ad kifejezést, hogy Belgium a semlegességi nyilatkozattal nem szakadt el Franciaországtól, hanem csak olyan semlegességi politikát akar foltatni, mint Hollandia. A fordulat a lap szerint nem kellemetlen Franciaország számára.

Áramár intelme

Egész más véleményen van Kramár Károly, a cseh aktiv politikusok doyenje. A Národni Listyben közölt vezércikke szerint Belgium azért tette ezt a lépést, mert fél, hogy a francia— szovjetorosz szerződésből kifolyólag háborúba keveredhetne.

— A szovjettel való zseniális szerződés, a kommunisták befolyása a francia népfront politikájára és Spanyolország szemléltető példája annak, hogy a demokratizmus moszkvai apostolainak utasításai szerint hová vezet ,,a szabadság demokratikus védelme"; ez mind le kellett, hogy hütse azt a lelkesedést, amellyel Belgium a háború után föladta formális semlegességét és katonai szövetséget kötött Franciaországgal, — írja Kramár.— Nekünk, akiket szintén szövetségi szerződés köt Franciaországhoz, nem marad hátra más, mint tudatosítani a belga elhatározás következményeit.

Egyenesen megdöbbentő ébredéssel végződnek azok a szép álmok, hogy szabadságunkat és önállóságunkat a nyugati demokratikus orientáció fantáziáival biztosítjuk. Anglia re- vizionizmusról beszél, Franciaországot a német erődvonal és most a belga elhatározás akadályozza abban, hogy egy ellenséges támadás első, döntő napjaiban minél gyorsabban keleti szövetségeseinek támogatására siethessen és igy rá vagyunk utalva magunkra és a szovjetre, amelynek számára senki sem engedi w*g az átvonulást hozzánk*

Belgium legalább tudja, hogy Anglia és Francia- ország a saját érdekében kénytelen védeni területét.

Bizonyos, hogy nekünk is jogunk van hason- lóképen gondolkozni, de tud-e Franciaország úgy segíteni bennünket, ahogy akarna, rögtön és elhatározóan. Olyan ember számára, aki, mint én, nem hitt Németország végleges leverésében és ezzel a mi szabadságunkban, hacsak Németországot békeszeretetre nem kényszerítjük az erős nemzeti Oroszország életre- támasztásával és aki ezért folytonosan kérte, hogy Oroszországot nemcsak a maga részére, hanem a mi jövőnk kedvéért is, megmentsék, amig az lehetséges volt: az események fejlődése és külpolitikánkra gyakorolt hatásuk egyenesen kétségbeejtő, tragikus igazolásul szolgál. Nincs bennem elég hivatalos optimizmus, hogy ne lássam, hogy a helyzet mikép alakul ellenünk és hogy milyen veszélyben forog az, ami nekünk a legdrágább, amiért harcoltunk és szenvedtünk: a mi nemzeti államunk, Távol állok minden defaitizmustól. ellenkezőleg, Oroszország megmentésére irányuló politikám sikertelensége ellenére azt kívántam, hogy minden áldozatot meghozzunk külső és belső függetlenségünk megvédelmezésére, hogy necsak a tökéletességig szereljük fői hadseregünket, hanem hogy belső nemzeti egyesülésünk révén is erőssé tegyük. Ezért akarom, hogy az egész nemzet, mindnyájan jól tudatában legyünk a nehézi, veszedelmes helyzetnek, amelybe a vak pacifizmus hamis politikája juttatott bennünket, amely a tényleges veszedelmeket nem vette észre. De mert tudom, hogy nemzetünk minden erejét csak akkor képes megfesziteni, ha a fenyegető veszély tudatában van, ezért kötelességemnek tartom nem rejtegetni, hogy nemzeti államunk jövőjét illetően félek, félek, félek!

A Venkov a szovjet-barátság veszedelmeit hangsúlyozza

Az agrárpárt szócsöve, a Venkov vezető helyen a szovjettel való szorosabb kapcsolatok veszedelmeire mutat rá. Beszámol a III. inter- nacionále utasításairól, amelyeket Dimitrov tolmácsolt. A ikomintern oly értelmű utasítást adott a kommunista pártoknak, hogy mindenütt a demokratikus kormányok és a köztársaság védelmezői gyanánt lépjenek fel, de demokrataellenes céljaikat se tévesszék szem elől. A komintern célja továbbra is a forradalom. Dimitrov szerint nem fontos az, milyen zászló alatt vezetik a kommunisták a népet a forradalomba, de az a fontos, hogy a népet forradalomba vezessék.

Spanyolországban és Franciaországban látni, mit céloznak Dimitrov tételei. Azonban a világ védekezik a kommunizmus ellen. Anglia ma nyíltan kimutatja, hogy minden kommunistaelle- nea mozgalmat támogat. A ml viszonyainkra Is

jellemző, — szegzi le a Venkov cikkírója, — hogy

Londonban Henleint az angol külügyminisztérium államtitkára főleg azért fogadta, mert Henlein mint a csehszlovákiai kommunistaellenes mozgalom aktiv tényezője lépett fel.

A cikkíró visszautasítja azt a szocialista állítást, hogy az agrárpárt kommunistaellenes irányvonala a hitlerista eszmék ápolását jelentené. A kommunizmus elleni harc a mai helyzet legfontosabb politikai kérdése. De ez a harc megfelel a kisantant érdekeinek. Sem Jugoszláviában, sem Romániában nem tűrik a kommunista agi- tációt. Jugoszlávia el sem ismerte a szovjetorosz kormányt s Románia még olyan szerződést sem kötött Oroszországgal, mint Csehszlovákia. Titulescu volt román külügyminiszter, akit a szovjet barátjának ismertek, nem kötött oly egyezményt a szovjettel, amely háborús konfliktus esetére megengedné a szovjet-katonaság átvonulását Románián át Csehszlovákiába. A legerélyesebben védekeznünk kell a kommunista propaganda és agitáció ellen, már csak azért is, hogy a külföldön ne keltsünk olyan benyomást, mintha nem volnánk ellenállóképesek a kommunizmussal szemben. Ha Jugoszlávia és Románia, két legközelebbi és legrégibb szövetségesünk védekezik a kommunizmus ellen, annál inkább védekeznünk kell nekünk. Nem a hitleri ideológia, hanem a kisantant iránti kötelesség késztet arra, hogy kisantant-szövetsége- seink példáját kövessük. A cikkiró szerint túlsók a kapcsolat a szovjettel.

Rámutat arra, hogy a szláv kapcsolatok ápolására össze-vissza alig hatvan szervezet van Csehszlovákiában, ezzel szemben

Szovjetoroszország barátainak szövetsége több mint 250 szervezettel bir. Január elseje óta több mint száz bizottság járt Szovjetorosz- országból a különféle csehszlovák gyárakban. Ki ad arra nézve kezességet, hogy itt nem történik gazdasági kémkedés?

Január óta több mint kétezer személy járt Csehszlovákiából kiránduláson Oroszországban. Ezek közül ötszáz tanító volt.

A lap a tömeges látogatásban veszedelmet lát a csehszlovák tanügy szellemére.

Aüvethetö a belga példa?

Borsky a Národni Politika vezércikkéiben annak a nézetének ad kifejezést, hogy Belgiummá 1 kapcsolatban a csehszlovák külpolitikának nem szabad elhamarkodva cselekednie, de viszont nem szabad önfejűén kitartani a régi irányvonalon, ha nem csupán belga ügyről, hanem az egész helyzet tényleges megváltoztatásáról volna szó.

A cseh néppárti Lidővé Listy fölveti a kérdést, hogy Csehszlovákia követheti-e a belga példát s csinálhat-e olyan saját politikát,

amely független lenne az európai revizionista és antibolsevista erők hatalmi elhelyezkedésétől?

A cikkiró nem lát hasonlóságot a csehszlovák és a belga állam helyzete közt,

mert Belgium két olyan nagyhatalomnak a szomszédja, amelyek a saját érdekűikben mindenkor védeni fogják Belgium épségét. Ezért a lap az adott helyzetiben a hadsereg fejlesztését látja a legfontosabb feladatnak, de hangsúlyozza, hogy Gséhszlovákia nem lehet eszköze olyan hatalmi politikának, amely akár Németország, akár más ellen irányul.

Oda a belgák presztízse — a szocialisták elölt

A szociáldemokrata Právo Lidu hangsúlyozza, hogy a belga király beszéde nem emelte Belgium erkölcsi téren létező nagyhatalmi presztízsét, amelyet a világháborúiban szenvedett vértaniuságával szerzett.

Ellenkezőleg: — írja a szocialista, lap — ez a presztízs oda van és Európa szeme előtt egy kis állam áll, melynek kicsi a területe, kicsi a bátorsága, kicsik az eszményei és kicsi a politikai előrelátása is.

De a kis ország földrajzi fekvése a belga politikát európai kérdéssé avatja és e politikai irányváltozás szimp tómája annak a súlyos válságnak, amelyben Európa e pillanatban van.

A kommunisták gyengítik Franciaországot

A Nedelni List leszögezi, hogy a francia kommunisták, bár nincsenek a kormányban, csak támogatják azt,

ideológiájukkal annyira meggyengítették Franciaországot, hogy kisebb értékű szövetségtárssá kezd válni, ami katasztrofális következményekkel járhat nemcsak Franciaországra, hanem Franciaország szövetségeseire is. A belga kormány, amelyben szocialisták is vannak, igen érzékenyen föl tudta ismerni a megváltozott külpolitikai helyzetet, amely a francia-szovjet szerződés, Locarno megsértése, Franciaország nemzetközi vezető szerepének gyengülése révén jött létre és le tudta vonni ennek konzekvenciáit

a szocialisták osztályideológiai koncepciója

ellenére.

„Ha a semlegességet vásárolni lehetne..."

A Lidové Novinyben Peroutka állást foglal a belga példa utánzása ellen. Ha a semlegességet valahol vásárolni lehetne, — jegyzi meg gunyorosan — akkor sietve kellene odamennünk, nehogy valaki megelőzzön és meg kellene vennünk minden áron. A belpoltikában kisebb kockázattal lehet hibákat elkövetni, mint a külpolitikában. Belgium példája azt mutatja, hogy Hitlernek sikerei vannak annak a védelmi rendszernek a bomlasztásában, amely az ő föltételezett támadási szándékai ellen készült. A írni semlegességünk nem tőlünk függ. Attól függ, hogy Németország tiszteletben akarja-e tartani. Nemcsak a legkedvezőbb eshetőségre kell politikát csinálnunk, hanem a legkedvezőtlenebbre is.

A szociáldemokrata Právo Lidii ama reményét fejezi ki, hogy 2ilka mérnök, agrár képviselőnek lesz bátorsága a külügyi bizottságiban is kifejeteni külön nézeteit, ahol nem lehet elbújni stilusbukifencek mögé, mint a Venkovhan.