Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-18 / 239. (4088.) szám
14 ^i^<m-Mag£ar-htrlxp> 1936 október 18, vasárnap. Megjegyzések a régi adóhátralékok likvidálásához Csak a régi fellebbezések elintézésével és az adókönyvelési rendszer egyszerűsítésével távolíthatók ei a milliárdos hátrálékok Prága, október 17. A régi adóhátralékok kérdésének végleges elintézése kétségtelenül súlyos gondot okoz a pénzügyi kormányzatnak és az adófizetőknek egyaránt. A két gond között azonban az adófizető hátrányára lényeges különbség mutatkozik, mert miig a pénzügyi kormányzatnak módjában állana a nyomasztó adóhátralékok likvidálását úgyszólván rövid utón véglegesen rendezni, addig az adófizető vége-hosszanélküli procedúráknak van kitéve s emellett százszázalékos biztosítékok sincsenek abban a tekintetben, hogy a végeredmény az adófizető indokolt kívánságainak meg fog felelni. Ismeretes, hogy bevezették az úgynevezett külön depurációs akciót. Ettől úgy a pénzügyi kormányzat, mint az adófizetők nagy tömege sokat remélt. Ma azobaii már több mint világos, hogy ezzel a régi adóhátralékok likvidálásának kérdését nem fog sikerülni mindkét fél: az államkincstár és az adófizető érdekében megelégedésre rendezni. Az államkincstár ilyen módon.nem fogja tudni a kérdést úgy elintézni, hogy olyan szilárd számokon nyugvó alapot érjen el, amellyel bármikor biztosan számíthat. Ha talán heten- ne tételezni, hogy ami a régi adóhátralékok azoknak végösszegében olyan jelentős különbségek mutatkoznának, hogy joggal föl lehetne tételezni, hogy ami a régi adóhátralékok számszerűségét illeti, e tekintetben maga a -pénzügyi kormányzat sem egészen biztos. És ennek is megvan a maga érthető oka. Ma egyedül annyi bizonyos, hogy _ a régi adóhátralékok összegét a pénzügyi kormányzat néhány milliárd csehszlovák koronában mutatja ki, amely összeg ugyan állandóan változik, de sohasem fogy olyan mértékben, mint ahogy azt az illetékesek elvárnák. Ennek pedig az egyik alapvető oka az, hogy a .pénzügyi kormányzat mindmáig nem jött rá, vagy nem is akar rájönni arra, hogy tulajdonképpen mi is az adóhátralék és mi az adósság. Nem jött rá arra, hogy nem minden hátralék adósság és nem minden adósság hátralék. És ez minden számitásnak a próbaköve. Emiatt áll ma úgy a helyzet, hogy a szédületes .magas számokban kimutatott régi adóhátralékok megnyuigvástkeltő, végleges elintézése mindeddig lehetetlenség volt. Ebben a tekintetben a pénzügyi kormányzat nézete homlokegyenest szemben áll azoknak az adófizetőknek a nézetével, akiket adósokként tartanak nyilván, annak ellenére, hogy a valóságban nem érzik magukat adósoknak és annak ellenére, hogy számláikon jelentős adóhátralékok mutatkoznak. Érdemes ezt a nézeteltérést közelebbről szemügyre venni és megvizsgálni azokat a körülményeket, hogy ezek a kimutatott adóhátralékok miként állottak elő. Semmiesetre sem azáltal, amint azt sokan és sokszor szeretik hangoztatni, hogy az adófizetők nagyrésze nem akarta rendesen fizetni adóját, hanem azáltal, hogy az adófizetőkre igen sok esetben sokkal magasabb adót vetettek ki, mint az indokolt lett volna. Érthető, hogy az adófizető ezek ellen a kivetések ellen jogorvoslattal élt és várva a fellebbezés elintézését, minden lehető módon védekezett e hátralékok fizetésével szentben, amelyek a valójában nem képeznek adósságot. Sokkal több az ilyen kategóriájú adófizetők száma, mint azoké, akik a valóságban tartoznak és az előbbiek terhére kimutatott adóhátralékok magassága más módon nem csökkenthető, mint a kivetések ellen beadott fellebbezések elintézésével. De ezen a ponton meglepő felismeréshez jutunk. Azt kell látnunk, hogy még ma is akad 1927-ből és az utána következő évekből szár- ima zó elintézetlen fellebbezés és világossá válik, hogy ezeken, a közel tiz éve elintézetlen fellebbezéseken borul föl azután mindkét fél számítása. Itt megállapítható, hogy ezen a ponton a pénzügyi kormányzatot egy hiba terheli. Mert sokszor hiábavalók a sürgetések, hiábavaló az adófizetőnek ama törekvése, hogy adószámláját egyszer már rendibehozza! Elhisszük, hogy a pénzügyi hatóságoknak sok a dolguk, hogy a személyzet túl van terhelve, de ez a körülmény nem menti a pénzügyi kormányzatot, mert csak egy kissé szabadabb gyakorlattal ezek a fellebbezések már régen elintézhetök lettek volna- ezzel nyugvópontra jutott volna .a régi adóhátralékok kérdése is. Ilyen körülmények között nem lehet megérteni azit, hogy az adóigazgatóságokat miért nem ruházzák föl szélesebb hatáskörrel és miért ragaszkodnak néha a legcsekélyebb jelentőségű fellebbezések elintézése során is kicsinyes fölöslegessé- gekhez és végül, hogy a pénzügyi kormányzat a gyakorlatban miért nem valósítja meg az olyan gyakran hirdetett, de a gyakorlatban olyan elenyésző kevés esetben alkalmazott elvet, hogy a régi adőifelíebbezések a fel által előterjesztett elfogadható ajánlat alapján, minden fölösleges formalitások mellőzéséivel intéztessenek el, tekintettel az adófizető tényleges gazdasági helyzetére és adóviselési képességére. Az eredmény úgy a pénzügyi kormányzatra, mint az adófizetőkre egyaránt kedvezőbb lenne. Természetesen, hogy ez megvalósítható legyen, végtére itt lenne már az ideije elejteni azt a téves nézetet, hogy az összes adófizetők az adókötelezettség alól való kibújásra törekszenek. Amint a pénzügyi kormányzat a hátralékok behajtásával vagy az adófizetőknek egyes esetekben nyújtott külön • kedvezményekkel .a régi adóhátralékok likvidálására törekszik, ugyanúgy törekszik erre az adófizető is, mert senkinek sem kellemesek a betenkint érkező fölszólitások, hogy ne is beszéljünk az adóvégrehajtók gyakori látogatásáról. Hiszen ma alig van olyan az adófizetők között, aki már mindent megfizetett, amit véleményt szerint fizetnie kellett s ezzel be lenne biztosítva az ellen, hogy holnap nem fogják végrehajtani olyan hátralékért, amelyről azt hitte, hogy régen el van intézve vagy amelynek létezéséről egyáltalában nem is tudott. Efelől a mai nehézkes és nehezen áttekinthető adókönyvelési rendszer miatt maga az adóhivatal sem biztos, hiszen számtalanszor előfordul, hogy nemcsak az egyes adónemek fizetése és az egyes évekre történő fizetések cserélődnek föl, hanem a legnagyobb -figyelem mellett még a nevek is. Most, amikor az e gyen e sa dó törvény novellája az eddigitől eltérő uj adóév alapján történő fizetést fog bevezetni, több, mint bizonyos, hogy a fizetések mai áttekinthietétlensége még bonyolultabbá válik. Már ez a körülmény egymaga föltétlenül megköveteli, hogy a régi adóhátralékok kérdése egyszersmin- denkorra el legyen intézve és hogy ezek az adófizetők kontóiról eltávolíttassanak, akár a helyesen kivetett adók megfizetésével, akár a helytelenül kivetett vagy ma imár behajthatatlanná vált adók leírásával. Igen sok olyan eset van, hogy a valamikor szabályszerűen kivetett adó nemfizetés következtében az adófizető gazdasági viszonyainak gyökeres ■megváltoztatása folytán ma már behajthatatlanná vált. Ezzel a megváltozhatatlan ténnyel a pénzügyi kormányzatnak végre meg kell békülnie, mert semmi értelme sincs annak, hogy az ilyen természetű régi hátralékokat, amelyekről ma már száz százalékban biztos, hogy behajthatatlanok és befizetésük soha nem várható, tovább nyilvántartsák. Mindennek az előfeltétele azonban, mint már föntebb említettük, az adófellebbezések gyors és formalitások mellőzésével történő elintézése. Az államkincstár is valószínűleg egyetért velünk abban, hogy számára is sokkal előnyösebb, ha befizetik azokat a hátralékokat, amelyek emberi számítás szerint még befizethetők, mintsem állandóan nyilvántartani olyan szédületes számokat, amelyekről bizonyos, hogy mindörökre számok maradnak és befizetésüket az adóhivatal soha meg nem éri. ^iiisztitéban csökkentek az állam adó- és illetékbevételei A Nemzeti Bank devizákra változtatta át aranykészlet értékének devalvál ás növekedését Prága, október 17. A Nemzeti Bank a csehszlovák korona devalválásának törvényibeiktatása óta ma adta ki október 15-éről keltezett első rendes heti kimutatását. Az október 7-én kelt utolsó kimutatással szemben az aranykészlet kikerekitett összegben 1.211.000 koronával 2.591,977.000 koronára csökkent* mig a külföldi követelések és a valutáké®®- letek összege 886,358.000 koronával 411 millió 138.000 koronára, az egyéb aktívák összege pedig 106,035.000 koronával 800,210.000 koronára növekedett. Ezeknél a tételeknél észlelhető eltolódások annak a körülménynek tudhatok be, hogy a Nemzeti Bank az aranykészlet értekének a 262/1936. számú törvény értelmébeni növekedését nem az aranykészletnél mutatja ki, hanem a felértékelésből származó növekedést devizákra változtatta át és részben a külföldi követelések tételénél, részben pedig az egyéb aktívák tételénél mint devizatartalékot mutatja ki. Ami a kimutatás egyéb aktíva tételeit illeti, az egyéb készpénzek összege 851.000 koronával 160 millió 170.000 koronára, a leszámítolt váltók összege 36,923.000 koronával 827,126.000 koronára emelkedett, a leszámítolt értékpapírok összege 10.000.000 koronával apadt s igy a kimutatásból teljesen eltűnt, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 14,457.000 koronával 1.101,994.000 koronára, az állami állam- jegyadósság összege pedig 591.000 koronával 2,O29;842.OC0 koronára csökkent. A passzíva- tételek kimutatásából kitűnik, hagy a bankjegyforgalom 66,975.009 koronával 5 638 millió 318 050 koronára csökkent, ezzel szemben a hitelezők zsiróköveteléseinek és az azonnal esedékes más összegek tétele 73 005.000 koronával 648.928.000 koronára, az egyéb pasz- szivák tétele 497,878.000 koronával 1154 millió 176.000 koronára növekedett. Ez utóbbi tételnél megjegyzendő, hogy ebbe bele van számítva az áliamnak az 1936. évi 262. számú törvény értelmében aranyfölértékelésből folyó állandó betétje. Az aranyfedezet október 15-én 41.2 %-ot tett ki. Érdekes adatok az osztrák PJiönz mérlegéből Prága, október 17. Néhány ausztriai pénzügyi és biztosítási szaklap azt a hirt közli, hogy a Phcnis életbiztosító 1936. április 8-i mérlegének összeállítási munkálatai befejeződtek. A fölállított mérlegből az ausztriai la.pok közlése szerint részletesen megállapítható, hogy a Phőnix összes eladósodottsága 478 millió gillinget tesz ki. A mérleg adatai szerint az egyes álamokban az adósságok millió eillinges tételekben a következőképpen alakulnak: tuladősodottság passzíva fedezet Ausztria 252.80 290.08 37.2S Csehszlovákia . 117.09 233.76 116.67 Jugoszlávia 10.98 22.96 11 98 Olaszország 5.48 17.62 12.14 Lengyelország 8.95 33.62 29.67 Egyiptom 2.52 4.40 1.88 Palesztina 1.58 3,32 1.74 Görögország 1.47 3.74 2.27 Belgium 1.01 3.13 2.12 Spanyolország 0.59 4.21 3.62 Szíria 0.40 0.61 0.21 Liohtenstein 0.15 0.15 —.— A mérlegben mint aktívák csupán a németországi és a franciaországi üzletek szerepelnek. A németországi passzívákat 85.22 millió sillingben, az aktívákat pedig 88.26 millió sillingben mutatják ki. Franciaországban a fedezet és a kötelezettségek összege körülbelül 12 millió silling körül mozog, Hogy ezek az adatok mennyiben felelnek meg a mérleg adatainak, az egyelőre nem állapítható meg. Csehszlovákiában eddig még nem fejeződtek be a mérlegösszeálLitási munkálatok s ezért az ausztriai lapok által a csehszlovákiai üzletre vonatkozó mérleg adatait nem lehet véglegeseknek tekinteni. Lényegében azonban nagyobb eltérésről nem igen Lesz szó. , . Prága, október 17. A Metropress jelenti: A pénzügyi kincstár most állította össze az állam augusztusi adó- és illetékbevételeinek kimutatását. Az alábbi adatokból kitűnik, hogy az állam különféle adó- és illetékbevételei augusztus hónapban a múlt év azonos hónapjában kimutatott adatokkal szemben csökkenést mutatnak. Az alábbi számoszlopok közül az első az 1936. évi augusztusi bevétel, a második az 1935. évi augusztus hónapi adatokkal szembeni különbség, a harmadik pedig a költségvetési hányaddal szembeni százalékos külöribözetet mutatja. Az a)-val jelzett tételek az önkormányzati testületek részesedésének levonása nélküli bevételt jelentik, a b)- és c)-vel jelzett tételek pedig a bevételt jelentik az önkormányzati testületek részesedésének levonása után. Az összegek millió koronás tételekben vannak kimutatva. Egyenesadó a) 93.02 — 57.74 % b) 59.62 — 60.61 —57 Forgalmiadé a) 195.15 — 93.80 b) 42.30 — 94.96 — 2.6 Vámok a) 51.33 — 1.34 b) 48.14 — 1.79 —23.6 Fogyaszt, adó a) 195.07 -f- 8.61 b/c) 155.49 + 5.44 + 9.35 Illetékek a) 114.51 + 3.80 b) 113.93 + 3.80 —10.73 Monopolok. 4.06 -j- 0.16 —12.9 Összes közterhek a) 653.15 —140.30 b/c) 423.56 —147.96 —20.13 Dohányjövedék 110.00 — 13.00 -)- 3.24 A fenti táblázatból megállapítható, hogy az állam adó- és illetékbevétele augusztus hónapban 188.26 millió koronával, a dohányjövedékből eredő bevétele pedig 13.00 millió koronával volt kevesebb, mint 1935 augusztusában. (—) Egységes húsárak a Szcpességen. Lőcsei fűd ősi tónk jelenti A szeipeisségi járási hivatal, az árra egál lapító bizottság jelentései alapján, az esetleges árdrágítás megakadályozására, a húsárakat az egész Szepesség- iben egyeségesitette. Kicsinyben a következő árakat állapították meg: Marhahús I. oszt. hátulja 12, eleje 11, másodosztályú 10 korona, borjúhús eleje 11, hátulja 12 korona, sertéshús 12 korona, füstölt sertéshús 14, szalonna 13, sertészsír 14 korona, kolbász 16, felvágott 18 korona, főtt sonka 28, sertés fej, láfb, stlb. 'ás hurka 6 korona kilogramonkint. (-) Uj osztrák főikonzul Prágában. Dr. Gross Frigyes prágai osztrák konzul lemondása folytán az osztrák kormány prágai főkonzullá gróf Schallenberg Ernőt nevezte ki. (—) A kisanfcant jegybankok kormányzóinak konferenciája. A kisantant jegybankok kormányzóinak tervezett közös értekezletét a közeljövőben. megtartják. A „Prager Tag- blatt“ értesülése szerint a konferenciára november első harmadában kerül sor. (—) A gyarmatárunagykereskedők gyű- lése Prágában, A gyarmatáru kereskedők prágai szövetsége a vidéki gyarmatáru- nagykereskedőket Prágában október 21-re gyűlésre hívta össze. A gyűlésen az utóbbi időben fölmerült fontos gazdasági kérdéseket fogják megtárgyalni. ( —) Bőrkabátszállitás az állami utkaparók részére. A kereskedelmi minisztérium az állami utkaparók részére 150 rövid feketebőrből készült, kivehető, téli gyapjú- béléssel ellátott kabát szállítására pályázatot hirdet. A pályázati föltételek a kereskedelmi minisztériumban kaphatók. A pályázati határidő október 30-án jár le. (—) Szállítói utalványok. A kormány a képviselőiháznak benyújtotta azt a törvénytervezetet, amellyel az eddig 600 millió koronáiban engedélyezett szállítói utalványok keretét 1200 millió koronára szélesítik ki. ( —) Siszállitás a csendőrség részére, A kereskedelmi minisztérium a csendőrség részére 168 sipár szállítására pályázatot hirdet. A feltételek a kereskedelmi minisztériumnál kaphatók. A pályázati határidő október 30-án jár le. (—) Alapos alaptőkeleszállitás. A prágai Cementgyártási részvénytársaság alaptőkéjét 10 millió koronáról 400 ezer 'koronára, tehát az eredeti alaptőke 4 százalékára fogja leszállítani. A belügyminiszter ezt az alaptőkeleszállitást már jóváhagyta. A részvények névértékét lebélyegzik 200 'koronáról 8 koronára és 25 régi részvényt egy uj részvénnyé alakítanak. (—) Mátyusföldön 2 koronával drágult a baromfi kilója. Tudósítónk jelenti: Mátyusföld piacain az élő baromfi ára kilónként 7 koronáról 9 koronára cnu kedett. (—) Nagy cukorrépatermés Szlovenszkón. Az eddigi megállapítások szerint Szlovenszkó idei cukorrépatermése 527.480 tonnát tesz ki, a tavalyi 404.913 tonnával szemben. A tavalyi cukortermés 70 ezer tonnát tett tki, mig az idei- cukortermés előreláthatólag 86 ezer tonnát fog kitenni. (—) Az uj román tengeri megjelent a román gabonapiacokon. A konstancai gabonapiacon nwgjelent az első uj tengeri, amelynek ára jóval magasabb, mint volt a tavalyi. A vagononként! ár 24 ezer lej, mig ótengeri 28.750 lej. A november 15-ére eladott uj tengeri ára 26.500 lej, ótengerié 29.000 lej. A brailai és a galaci tőzsde szilárd irányzatot mutat, búza 77 kg 51.500 lej, 78 kg 52.000, 80 kg 52.500 lej vagononként. ( — ) A líra árfolyama, A Csehszlovák Nemzeti Bank a líra árfolyamát az október 24-én végződő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél levő ,,Conto Speciale“ utján történő utalványátruházásoknál a következőképpen állapította meg: 100 líra 149 csehszlovák korona.
