Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-18 / 239. (4088.) szám

12 1936 október 18, vasárnap. SzmHÁz-KönWKaLTQRA Kálix Jenő önálló zongoraestje a budapesti Vigadóban Prága, október 17. Kálix Jenő zongoraművész, a prágai német zeneakadémia Szlovenszkó-szerte is­mert kiváló tanára sikerekben gazdag művészi pá­lyájának fontos állomásálhoz érkezik a következő héten. Elsőizbcn rendez a magyar fővárosban önálló zongoraestet, mégpedig a Vigadó nagytermében, ahol világnagyságok szoktak a budapesti közön­ségnek bemutatkozni. Kálix Jenő az est jelentőségéhez méltó komoljf és sokoldalú műsorral szerepel Budapesten. Marcello­Bach, Scarlatti, Brahms (f-dur szonáta), Kodály, Bartók és Debussy-müveket fog előadni. A hangverseny október 27-én este lesz. Előzőleg, október 24-én, szombaton este 7 óra 25 perckor a magyar rádió is megszólaltatja Kálix tanárt, aki ez alkalommal Scarlatti, Iiameau és Bach mü­veket zongorázik. — Másnap, azaz október 25-én a pozsonyi rádióiban is játszani fog Kálix Jenő, aki igy egy héten belül háromszor fogja a zene bará­tait határon innen és határon túl megörvendeztet­ni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kiváló művésznek osztatlan sikerben lesz része. Budapesti színházak Erzsébet, az elérhetetlen asszony s % André Josset szmmüve a Vigszmházbrm | hogy rendkívül érdekesen, de kissé lazára ifogva tárja fel az öregedő Erzsébetnek, en­nek a nagy asszonynak és nagy uráliké dónő­nek kései, de talián legnagyobb és legmé­lyebb szerelmiét. A sikert ennek a darabnak a S'zinreihozata 1 áná 1 Erzsébet alakjának meg­szelnél yes tője dönti el. Ha akad olyan imű- vésznő, aki ezt a komplikált lelkületű asz- szonyt, a miaga szeszélyeivel, indulataival, változó kedvével, szerelmiével és gyűlöleté­vel. odaadásával és kegyetlenségével, bájával és királynői tekintélyével, habozásával és gyors elhatározásával életre tudja kelteni, akkor a siker elmaradhatatlan. A Vígszínház — egyébként is kitűnő — elő­adása megajándékozott bennünket ilyen Er­zsébettel. Darvas Lili életének talán legra­gyogóbb alakítását adta és gazdag művészi pályájának legnagyobb sikerét aratta Erzsé­bet királynő, az „elérhetetlen” asszony szere­péiben. Kápráztató és csodálatos színekkel szőtte tele és igazán a szív és a lélek mély­ségéből előtörő és kiáradó tűzzel és szenve­delemmel fűtötte fel ennek a rejtelmes aszr szunynak az alakját. Felejthetetlen marad az, amit a művésznő ebben a ezer epéiben nyúj­tott. Darvas Lili játéka eldöntötte a diarab si­kerét, amelyben osztozott vele a fiatal és te­hetséges Peréinyi László, aki Essex grófot sze- imélyesitette meg sok erővel, férfiassággal és hévvel. A bájos Tolnay Klári, a kitűnő Gó'tlh Sándor, Ajtay Andor, Gárdái Lajos ne­vét. leéli még idejegyeznünk, akik hiánytala­nul oldották meg a reájuk bízott feladatot. Köpeczá Boócz Zoltán a szerző által kissé el­hanyagolt Erancis Bacon alakjával — sajnos — hiába küzdött. Nem tudott egészen úrrá lenni felette. De ez nem annyira az ő, mint in­kább a szerep hibája. Tarnay Ernő rendezése elsőrangú és igen szépek Vörös Pál díszle­tei is. ZÓLYOMI DEZSŐ. Budapest, október 17. Angliai Erzsébet kétségtelenül az angol történelem, de mond­hatjuk: a világtörténelem egyik legérdeke­sebb alakja. Schillertől kezdve Ferdimánd Bmckneren és Anderson Maxwellen folytat­va sok irót foglalkoztatott ez a kivételes asz- szony és királynő, aki megvetette az angol birodalom tengeri hatalmának alapjait. Most egy fiatal francia irót, Andire Josset-t, raga­dott meg a téma gazdagsága és sokrétűsége. Josset a civil életben orvos és igy könnyen érthető, hogy őt Erzsébet titokzatos szerelmi életének problémája fogta meg; az a problé­ma, melyet a történetíróknak a mai napig sem sikerült tisztázni. Miért volt „elérhetet­len”, vagy mint Josset mondja „férfinélkü- li” (a darab francia elme: „Elisabeth la femime sans hőmmé”) és valóban az volt-e, olyan kérdés, amely méltán izgathatja a fan­táziát különösen akkor, ha tudjuk, hogy Erzsé­bet életében nem is egy embert tüntetett ki kegyével és szerelmével. Méigis hogy van, hogy az önmaga készített sírfeliraton „szűz kÍTályuő‘‘-nek nevezi magát? A fiatal francia Erzsébetnek és Essex grófnak szereimét állít­ja darabja középpontjába és ebből a szere­lemből igyekszik kihámozni az „elérhetetlen­ség” szinte a patihologia határát súroló rejtél­lyé t. Josset Erzsébetje a darab utolsó képé­ben adja meg ennek a sexuális aberrációnak az okát azzal, hogy tizenötéves korában egy tengernagy erőszakoskodott vele s azóta a döntő pillanatban mindig megjelenik lelki sze­mei előtt ez a látomás és lehetetlenné teszi számára a — szerelmet. Ezért férfinélküli, ezért elérhetetlen. A híradások szerint André Jossetnek ez a darabja, amelyet Zágon István bravúrosan ültetett át magyarra, Parisban, ahol bemutat­ták, hatszázadik előadásán is túljutott már. Meg kell vallanunk, hogy a daráb, ha mint irói cselekedetet nézzük, ezt a kivételes si­kert nem teszi megokolttá annak ellenére, (*) A nyitrai SzMKE irodalmi estje. Munka­társunk jelenti: A nyitrai SzMKE nagy sikerrel rendezte meg az őszi évad második irodalmi est­jét. A müsorbizottság gondos munkát végzett. Dr. Gyürky Ákos elnök bevezető szavai után dr. Faith Fülöp sok finomsággal megirt „Ma­gyar temetés” cimü írását olvasta föl, majd „Isten és a nyitrai szerkesztő” cimü versét sza­valta. Dr. Fekete Imre „Bakahumor a háború­ban" cimü vidám csevegése következett, majd Mártonvölgyi László részletet olvasott föl ké­szülő irodalomtörténeti könyvéből, amely Páz­mány Péter nyitrai szerepléséről szól. A nyitra- egerszegi Lencz György a „Falu életéből" cimü humoreszkjével keltett derűs hangulatot. Verő Géza két Molnár Ferenc-gyermekmesét ismerte­tett, Risnyovszky Endre pedig a „Vadgalamb” és az „Orvos" cimü elbeszéléseit olvasta föl. Dr. Gyürky elnök zárószavai után véget ért a ma- gasszinvonalu irodalmi est, amelyet a közönség mindvégig feszült érdeklődéssel kisért. A nyitrai SzMKE elhatározta, hogy az irodalmi és házi esteket havonként rendszeresíteni fogja. (*) Budapesti színházi hírek. Budapeeifci’ől Ír­ják: Bükk Mamika több hónapi henláini filmezés után h-matémkmeét Budiapestme, ahoil atomiban csafk héti hétig (marad. November elején Beinlin- hm íkeíll lennie uj fiflmjémieik bemutatóján. A be­mutató után ismét hazajön és valószínűleg íöil- úép viaHiaimeilyilk budapesti szán pádon. — Kaibow Gyuila, a jeles szíiriiiniüvész súlyos .betegségéből! felgyógyult és lemét remdszenesen jiátaaa vig- szinlbáizibeíM. szonepét. (*) Magyar—német filmtárgyaláíiok, Berlinből jelentik: Báró V11 tani Lajos, a magyar kűlügy­m ioiMztérirum kultúrál in osztályának főnök íj Ber­linbe érkezeit, ahol hivatalos, tárgyalásokat .foly­tat a német birodalmi íilmkamara elnökével. \ tárgyalások magyar filmek németországi bevite­lére vonatkoznak* (*) Két bemutató az érsekujvári színházban. Érsekujvári tudósítónk jelenti: A színház kitü­nően megy, hetenként három-négy zsúfolt ház van, ami annál is inkább jelentős, mert Földes igazgató — a devalváció hatása alatt — sietett fölemelni a helyárakat, — A társulatnak néhány előadásával komoly közönségsikere volt. A „Budapest—Wien" cimü operett bemutatójával kapcsolatban a rendező Mányai Lajost kell meg­dicsérni, akinek díszletei túlszárnyalják -a meg­szokott sivár, vidéki színvonalat. A főszereplők közül a három vezető szinészt kell kiemelni, el­sősorban Putnik Bálintot, a bonvivánt, Moroócz Rózsi szubrettprimadonnát és Kondor Ili szub- rettet. Az előadásnak határozottan sikere volt. Mérsékeltebb hatása volt a „Mindennek ára van" cimü vígjátéknak. A szereposztás sem min­denben sikerült. Két színész játéka érdemel em­lítést. Mányai Lajos, aki művészi jellemalakitá- sával és Tanka Dóra, aki játékintelligenciájával tűnt föl. (s. d.) (*) Gordonkahangverseny Pozsonyban. Svoboda Tamás, a Zeneakadémia tanára, Spuller Paula kíséretével október 22-én, este 8 órakor csellóhangversenyt ad a Vi­gadóban. A műsoron Corelli, Mendelssohn és Rachmaninov müvei szerepelnek. Jegyek elővételben az Ottó-féle kereskedésben kaphatók. (*) Uj kabaré nyílik meg Budapesten. Buda­pestről Írják: A magyar fővárosban október vé­gén uj ikabarészinpad nyílik meg „Pódium” né­ven. Békéify László és Nagy Endre fog konfe­rálni, Kondor Ibolya km a dizőz ér> a Szlovén- szkóu is jólisinert Kiss Manyi a primadonna, Az •uj eziuházat rendkívüli ízléssel rendezik be. Magyar folyóiratok Budapest, október közepe. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) A Magyar Szemle októberi számában Rónai András ir rendkívül érdekes geopolitikai ta­nulmányt Középourépáról „Államterület és népi- ség” címmel. Frey András Ausztriának külpolitikai helyzetét vizsgálja a nemzetiszocialista Német­országgal való megegyezés után. Feltételezi, hogy Söhusohniggot nem olasz,hanem kizárólagsaját szem­pontjai vitték a megegyezésbe. — Neller Mátyás a spanyol néplélekről ir tanulmányt. A 17. és IS. szá­zadiban elvész a népet összekovácsoló transzcen­dentális eszme, s helyébe nem tudtak újat és össze­fogót állítani, itt kezdi elveszteni a spanyol nép a talajt. Harcos tevékenység után áhitó lényük belső háborúikban tobzódik. Valami nagy, végtelenbe mu­tató eszme, amit vérzőn keresnek, — Révész Imre „Németség és protestantizmus” cimü tanulmányá­ban a történész hivatott Ítélőképességével világítja meg’ a nemzeti szocialista államnak a protestantiz­mushoz való viszonyát és megrajzolja az egyház három irányzatának viszonyát. — Kerecsényi Dezső a középiskolai tanárság problémáival foglalkozik. Következtetései, hogy a magyar tanárságnak súly­beli növekedésre van szüksége, amit csupán belső erőinek növelésével érhet el. Ki kell termelnie az •eddig még láthatatlan tanár-elitet. — Szekfii Gyula „Németh László vagy az ifjúság vezetése” cimü ta­nulságos cikkében annak a szükségességét hangoz­tatja, hogy a nemzeti gondolat megvalósításán munkálkodó vezetőket kell az uj, tanultabb ifjú­sági rétegeknek kitermelniük. A cikk emelkedett szempontjait meg kell szivletnick mindazoknak, akik a magyar ifjúság sorsdöntő kérdéseivel fog­lalkoznak. — Rapaics Raymund a magyar gyümüi- csészet megújhodásáról ir tanulságos dolgokat, m g Rus-iz Dezső Budapest közüzemi problémáit vázol­ja fel — Haits Géza a vallásos elemeket kutatja korunk zeneművészetében. Az első meggyőző erejű vallásos hang Debussy zenéjében jelentkező. Szent Sebestyénben a pogány világ férfieszményét szem­betalálta Krisztussal s föleszmél az isteni igazság­ra. Stravinsky ödipus királyában figyel fel a lélek hangjaira. Végzetes komolysággal, kíméletlen tár­gyilagossággal és felelősségérzéssel keresi a lélek hangját. A zsoltár szimfóniáiban talál rá a vallás •megiihletö ősforrására, Magyar földön a megujho- I dott vallásos hitnek zenei remeklése Dchnányi sze- jgedi miséje. Kodály újabb szerzeményei hang­súlyozottan vallásos élményből fakadnak (Jézus és a kufárok. Te Deum). A vallásos elem térhódítása a művészet összes ágaiban megtalálható. — Fekete Lajos a jugoszláviai magyarság helyzetéről ir je­lentést. .— Kenyeres Imre az egyetemi ifjúság ol­vasmányaival foglalkozik. A főiskolások nem törek­szenek az irodalom egységes, történeti és világ­irodalmi perspektiiváju szemléletére. A Budapesti Szemle vezető helyen a Magyar Akadémia elnökének, József királyi hercegnek az Akadémia szeptember 3-iki ülésén Budavár vissza­vételéről mondott megnyitó beszédét közli. — Ba­logh Jenő behatóan foglalkozik Surányi Miklós háromkötetes Szécbenyi-regényével. A regényben felismerhetők a kitűnő szerzőnek nagy irói tulaj­donságai. Maga a cim: „Egyedül vagyunk”, nagy igazságot fejez ki. 1800-tól kezdve a magyar nem­zet szine-java tisztelte, de nem állott mellette. Egyedül volt 900 év óta az egész magyar nemzet, ,A regény Széchenyi életét három részben, nagy hézagokkal tárgyalja. Behatóan foglalkozik a kivá­ló kritikus a regény túlzásaival, ferdítéseivel, köl­tött naplórészleteivel, mindezek nagyban csökken­tik a mű értékét, holott nagyszerűen megírt feje­zetek is vannak benne. A bírálatnak kötelessége figyelmeztetni az olvasót: a regény Széchenyi em­beri hibáit tulkedvezőtlenül színezi. Képzeletből fog rá olyan vétkeket, amiket nem követett el s nem tünteti fel törekvését a tök élet e.sbül és r e. Nem a szerelem, nem az erotikáim 1814—24. éveinek lé­nyege, hanem hogy mi jó és ép emelkedett ki a rossz környezetiből. Az olvasó tehát a regényben nem történelmet talál, mert tömérdek benne a kép­zelet. Ez a korrektivum fontos és szükséges Surá­nyi nagy müvének olvasásában és Balogh részletes tanulmányának éppen ezért kellene szélesebb kö­rökben is ismertté válnia. — Ivornis Gyula Petőfi pesszimizmusáról irt nagyszabású tanulmányának második, befejező részét találjuk a füzetben. A ki­váló pszichológus először Petőfi erkölcsi pesszimiz­musát boncolgatja. Sokszor annyira csalódott az •emberekben, hogy a legsötétebb embergyülölet szállotta meg és szigorú Ítéletét hajlamos ráegye- lemesiteni az egész társadalomra. Az emberektől való meguudorodás nyomán támadt .halálvágyban szinte kéjeleg. De mindez csak külső hangulati gerjedelme s nem lelke mélyéből fakadó ihletforrá- sa, A tanulmány befejező részében Petőfi politikai pesszimizmusát boncolgatja a szerző. Egész politi­kai ideológiája a francia forradalmi eszméknek mélyen átélt, de sokszor naiv utánzása. Az eljöven­dő eszményi társadalomba vetett hitnek politikai optimizmusa Petőfi lelkében a jelenre nézve a leg­feketébb pesszimizmus forrásává sötétedik. — Sebestyén Károly Shakespear drámáiban a nem­zedékek harcát elemezi és ebből a szempontból veszi vizsgálat alá a Lear királyt, Hamletet. — Nagy Ferenc közli az irodalomtudomány kezdeteiről Írott tanulmányának harmadik, befejező részét és ebben a római irodalomtudománnyal foglalkozik. Várdai Béla szatmármegyei útjáról ir képeket. — A könyvszemlében nagyon tanulságos Bajza József tanulmányszámba menő hosszabb ismertetése Trumbics Ante-nak a fiumei rezolucióról Írott mü­véről. SPECTATOR. (*) A pozsonyi SzMKE ma, vasárnap d. u. 6 órai kezdette] tartja a négi városháza előadó-helyisé­gében első ismeretterjesztő előadását a követ­kező programmal: 1. Fecske István reálgimná­zium i tanár előadása a magyarok eredetéről, származásáról, őshazájáról és vándorlásáról. 2. Nyolctagú szavalókórus dr. Bukiway Erichnó be­tanításában lantklsérettel előadja Arany János­nak a csodaszarvasról szóló regéjét. 3. Khiu An­tal polgári iskolai tanár vetitettképes előadása, a magyarok ősfoglalkozásáról. Az előadás ingye- ,uo<* Az 1937. évre szóló MAGYAR NAPTÁR gazdag tartatommal megjeleni ki egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt az 1937. évre olyan gazdag tartalmú naptárt adott ki, mely ritkítja párját. Mág az előző években kiadott naptárak 90—100 oldalt tettek ki, az 1937. évre szóló naptár 160 oldal terjedelmű. A naptár szerkesztői nagy gond­dal állították össze a naptár tartalmát, úgyhogy abban nemcsak a gazda, iparos, munkás, hanem az intellektuel is megtalálja az oktató, felvilágo­sító, szórakoztató cikkeket, irodalmi közleménye­ket. Pompás képek is díszítik a naptárt s ott lát­juk az egyesült párt vezéreinek kitünően sikerült képeit és sok más értékes képet. — A legszebb nyomdai kiállításban elkészített naptár ára csak három (3) korona, úgyhogy azt a legszegényebb ember is megvásárolhatja. A gazdag tartalmú naptárba a következők írtak értékes közlemé­nyeket: Jaross Andor képviselő, a párt országos elnöke, Esterházy János képviselő, a párt orszá­gos ügyvezető-elnöke, Koczor Gyula, Rácz Pál, dr. Baranyay József, Tamás Lajos, Telek A. Sán­dor, dr. Haiozl Kálmán, Szalay László, Kubán Endre, Király József, Ábrányi Emil, Horváth Zol­tán, Fodor Jenő, Nyiresy Tidhy Kálmán, Csaposs Géza, Veress Vilmos, Csontos Vilmos, Hokky Ká­roly, dr. Rédeky László, stb., stb. — A Magyar Naptár már kapható az egyesült párt főtitkár­sági hivatalában (Kassa, Stefanik-ucca 12, I. em.), valamint az összes járási titkárságoknál. A Magyar Család októberi száma Feltűnően gazdag és valóban nevelő tarta­lommal jelent meg a Magyar Család októberi száma. Verseket juhász Béla, Telkes Énül, Réz Gyula, Mihály László, Fülep Kálmánné és Már­ton László írtak. Ez a szám közli Móra Ferenc örökértékü írását az Istenáldotta búza címmel. Marék Antal, a lap magyarországi szerkesztője, a szlovenszkói származású iró A két legátus címmel irt a régi kor derűs világában járó elbe­szélést. Kossányi István falusi riportot irt a mai nyomorúságról, Vajlok Sándor a magyarság ere­detéről ir népszerűén, mig Urr György a három nemzedékről ir mai beszámolót. A szerkesztő Farkas István Jövőkeresés cimü rövidebb novel­láján kívül még két pompás versfordítást talá­lunk e számban. Az egyik Koloman K. Gerladi- ni szlovák költő Asszonyom szeme cimü pom­pás költeménye, amelyet Sipos Győző fordított a tőle már megszokott müérzékkel, a másik a korán elhunyt Jíri Wolker Távoli kedves cimü verse, amelyet a pozsonyi Benyo Antal fordí­tott. A Magunk között rovatcikk a lap jubiláns számával kapcsolatban a magyar összetartásról és időszerű szociális problémákról ir. A gyer­mekrovatban a rakoncátlan gyermekről talá­lunk érdekes cikket. A gazdag kultunkrónika fog­lalkozik a csehszlovákiai magyar rádió hiányai­val stb. A könyv- és lapszemléből kiemelkedik Dallos István nagyobb könyvkritikája, amely­ben Marék Antal szlovák regényforditását is­merteti. Érdekes keresztrejtvény fejezi be a ju­biláns huszonötödik számot. Á Magyar Csalá­dot Farkas István szerkeszti, s a szerkesztő-ki­adó (Ipolyság, Újváros 1.) bárkinek készséggel küld mutatványszámot, a szegénysorsu egyesü­letek, munkások, munkásotthonok stb. számára pedig nagyon szívesen indít ingyenpéldányt. A Magyar Család huszonötödik, jubiláns száma mintegy összegezve mutatja be a lap szellemét, s méltán megérdemli minden csehszlovákiai ma­gyar család támogatását, annyival is inkább, mert a legolcsóbb hasonló folyóirat. Évi előfize­tési ára csupán 20 korona. (*) A Tábortűz októberi száma ritka szép ki- állitásban jelent meg. A szlovenszkói magyar fiatalság egyetlen lapja színvonalas, tartalmas, űus. A szerkesztőség semmi áldozatot nem kí­mélve állította össze az októberi számot, hogy gyönyörűséget okozzon a szlovenszkói fiatalság­nak. A lapot felnőttek is örömmel forgatják. A pedagógus hölcseségével, az iró •rutinjával, a fel­nőtt szeretőiével fordul a Tábortűz a fiatalság­hoz, szórakoztatja, neveli, vezeti. Harmos Károly művészi iniciáléival tarkított a lap, tele képpel, cikkel, verssel, elbeszéléssel, technikai írással, van benne irodalmi rovat, bélyeggyüjtési rész, útirajz, találós kérdés, — ami azonban roppant eredetivé és értékessé teszi, a lap autó-ábécét közöl, folytatólagosan. Megszerezte a legjobb autókönyv közlési jogát e aki a közleményeket elolvassa: kész sofőr lesz. A lap kiállítása oly pompás, agy tartalmilag, mint kiállításiban, hogy a nagy külföldi ifjúsági lapokkal versenyez. Méltó formában ki is állítják a komáromi nyom- dászkiállitásom. Mutatvány számot a szerkesztő­ségtől (Komárom, főgimnázium) kell kérni. (*) Kártérítést követel a moziktól az angol ki­rály merénylője. Londonból jelentik: Keretem lon­doni ügyvéd rágalmazóéi pert indított 263 ang)1 mozi ellen ügyfele, MaoMahon András György né­véiben, aki a nyár folyamán az emlékezetes pisz- tolydoháai jelenetet rögtönözte a Ilyde-parkóan, amikor a király a csap a te zenjéről a .Buckingham- palotáha vonult. MmciMahou, akit a bíróság a király megfélemlítésének kísérlete miatt tizen kéthavi fog házra ítélt, önmagára nézve, sérelmesiiűv'találta a merényletről készült :mozl]elenote.k 'beállítását és címzését, fi igen jelentékeny összeget követel er­kölcsi (kárpótlás óiméig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents