Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-06 / 204. (4053.) szám

14 <PRXCEMMAG%ARTTr 1936 szeptember 6, vasárnap* elvégzésére. Fölkérjük a Direktóriumot, hogy •üléseiről központunkat állandóan tájékoztassa, jegyzőkönyvi kivonattal, stb. (Kp. 579—936.) • Ezúton is fölhívjuk a volt Rimaszombati AC-ot, kogv fúziós közgyűléséről szóló jegyzőkönyvet sürgősen adja be, mivel ©nélkül az ügy elintézése akadályt szenved. . Áron László törlési kéret© érvénytelen, mivel ézt nem előirt módon küldte be. Benyovszky Béla törlési köretéről az I. B. csu­pán a fúzió jóváhagyásakor fog határozni. Föl­hívjuk a rimaszombati egyesületet, hogy a tör­léshez tegye meg észrevételeit, stb. (Kp. 337— 936.) Az I. B. kiadta Kindel Józsefet: Tornaijai SO— SK Vi-kt. Jelsava. (Kp. 596—936.) Az Északi kerület följelentése alapján a OsAF a SÍK Spartát, Kosice, valamint Cabaly D. és Jel­űnek Gy. játékosait a fegy. szab. előirása alap­ján megbüntette. A két játékos születési okmá­nyát visszaküldjük. 546—936.) A Beranek-serlegmerkőzések ügyében a CsAF utasította a bizottságot az ügy letárgyalására. Jelentést kérünk. (É. 546—036.) Fölszólítjuk a Kassai Törekvés SE-t, hogy Ta­kács József 1366.90 Ke kiadatási tartozás ár-ól a részletezés szerinti mellékleteket postafordultával közvetlenül titkárságunkhoz küldje be, hogy a játékos panaszát f. hó 9-iki ülésünkön tárgyalhas­suk. A Kassai AC által letétbe helyezett összeg fölött szintén a jövő I. B. ülés fog dönteni. Kendelényi Ferenc, a Keleti-ker. bizottsági tag­jának fellebbezéséhez a Kerület a nála letétbe he­lyezett. 30 Ke összeget sürgősen küldje el, mivel nevezett — mint játékos — egyúttal érdekelt fél, s így hivatalból eme ügyben nem föllebbezlhet. (Kt. 575—936.) Katonai játékengedélyek: Pápay Zoltán: Sók­szelőcei TE—'Rapid SK Praha. Dusek László: Rimaszombati (ÍME) Törekvés SE—Novobodolan- sky SK a CsAF engedélyezi. (D. 517, Kp. 463— 936.) Ványa Lászlónak: Komáromi FC szerződéses játékosa, a CsAF nem adta meg a katonai ven­dégszereplési engedélyt a Sparta Kosire részére, mivel az egyesület amatőr. Igazolványát vissza­küldjük. (D. 569—936.) Fölhívjuk a Beregszászi MSE-t, hogy Lefner János játékosa részére a katonai játékengedély megadásához szükséges igazolványt terjessze be, a Kerület pedig nyilatkozzék annak megadása ügyében. BMSE hivatalos utat! Kt. 594—936.) °Csefo Zoltánt: AC Sp. Nova Vés a_GsAE a Ki- rályhelmeei SC részére kiadta, (Kt. 595—936.) Az Ungvári MTE fölfüggesztését a Csapi SE követelése miatt hatályon kivül helyezzük. (Kt, 490—936.) A Huszti SE-t az UMTE 150 Ke követelése ren­dezéséig szept. 14-től fölfüggesztjük. (Kt. 589— 936.) , , „ Az Ungvári Kát. MStC kiegyenlítette kerületi tartozását, játékjogos. (Kt. 570—986.) lg. Tanács elé - kerülő ügyek: Nyugati kerület közös rendezés kérdése, Közáp-ke-r. direktóriuma és a kerületi képviselő az Ig.-Tanácsban, Kende- lényi L. föllebbez-ése törlési kérdésben. (Ny. 593, Kp. 579, Kt. 575—936.) CsAF átigazolási rész: Kiadatás. Kiss Gyula Zselizí SC—Krup. TK (6 hó, 980 Ke), Pallos József Kéméndi SE—Krup. TK (6 hó, 318 Ke), Deinhardt József AC Sparta Brat.—Ga- lántai SE (1 hó, 351 Ke ell. a játékos az összeg kifizetéséig fölfüggesztve!), Braun József I. CsSK Bratislava—Fülek i TC, Lakatos József Ragyolci TC—SK Magnezitka Lovinobana (6 hó. 505 Ke), Stasinszky József Tornaijai SC—SK Slavia Pre- sov (1 hó, 300 Ke, a játékos fölfüggesztve meg­fizetésig), Pokorny Géza Kassai SC—CsSK Ko­sice (6 hó lejárt, föltétel nélkül. A KSC a köve­telés rendezéséről tegyen jelentést!), Tarczal Ber­talan SK Jicin—Kassai SC (1 hó. 145.50 Ke ell., rendezéséig fölfüggesztve). (D. 550, 563, 598, Kp. 541, 559, 566, É. 327, 602—936.) Az I. B. Jeles Istvánnak: Kassai Törekvés—AC Spisská N. Yes a játékengedélyt megadta. Iga­zolványát továbbítja a CsAF-nak. (É. 497—936.) A CsAF az alábbi átlépéseket érvénytelenítette: Porubsky Gyula BSK Gablonz—Vas SK (egyesü­lete nem adta ki, a Vas SK a megállapodást ter­jessze be!), Kolinka Ferenc Köbölkuti AC—TTS Trencin (nincs 6 hónapja a KAC-nál), Czirok Ist­ván: Komáromi Egyetértés RSO—SK Handlova (nincs 6 hónapja a KERSC-nál), Divis József PFK Piestany—Füleki TC (hiányosan küldött átig. szelvény miatt), Szabó Lajos: SK Cinobana—Ra- gyoloi TC (nincs 6 hónapja igazolva), Bondy Béla Makabea SC Brat.—Kassai AC (zsidó nemzeti­ségű, 1. § nemzetiségi kataszter szerint a CeSF- hez tartozik!). (Ny. 538, D. 549, 597, Kp. 599, 600, 601—936.) Stasinszky József (Tornaijai SC), valamint Po­korny Géza (Kassai SC) igazolványát soron kivül terjesszék be. (Kp. 566, É. 327—936.) A Ragyolci TC-nak Szabó Lajos átigazolási ügyében külön átirat megy. (Kp. 600—996.) A Központi Egyeztető Bizottság jóváhagyta a Sz. I. B. f. é. jnlius 19-én hiv. lapunkban közölt ama határozatát, mely szerint a K, I. B.-ot érintő ügyekben a Kér. E. B. ülésein a kér. előadót a KIB előadója képviselheti. (É. 397—936.) A Törnéd AFC—Tárdoskeddi SC kártérítési ügyben a K. E. B. jóváhagyta a Kér. E. B. vonat- kozó határozatát, mely szerint a biró meg nem jelenése folytán köteles a B. T., illetve a biró a TAFC-nak 41.50, míg a TSC-nak 70 Kö-t meg­fizetni; a határozatnak a 130 Kö vacsorapénz megfizetésére vonatkozó részét azonban mint in­dokolatlant hatályon kivül helyezte. (B. 278— 936.) A Királyrévi SC—Taksonyi AC kártérítési ügyben a K.E. B. indokainál fogva jóváhagyta a Kér. E. B. vonatkozó határozatát, mely szerint a B. T., illetőleg a biró köteles a KSE-nek 40, míg a TAC-nak 45 Kö-t megtéríteni. (B. 275— 936.) A Somorjai TK—Union SC kártérítési ügyben a K. E. B. indokainál fogva jóváhagyta a Kér. E. B. vonatkozó határozatát, mely szerint a B. T., illetve a biró köteles a STK-nek 190 Kő-t meg­téríteni. (B. 486—936.) A Ligeti. 80 fölfüggesztését a CsAF hatályon kivül helyezte, (Ny. 574—936.) /^KÖZGAZDASÁG £ Az egyesült párt javaslata a jövedelemadó igazságtalanságai ellen A párt emlékirata részletesen kifejti mint kell kiküszöbölni a gazdák jövedelemadójának átalányositásában rejlő hibákat Prága, szeptember 5. Az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt elnöksé­ge Pozsonyban tartott ülésén elhatározta, hogy a gazdák jövedelemadó átalányának ujj szabályo­zása érdekében memorandummal lordul a pénz­ügyminiszterhez. A memorandumot Esterházy Já­nos képviselő, a párt ügyvezető elnöke ezekben a napokban adta át a pénzügyminiszternek. Az egye­sült párt elnökségének emlékiratát alább ismertet­jük: i A mai gyakorlat A jelenben úgy történik a gazdák jövedelmiadó alapjának megállapítása — mondja egyebek közt a memorandum, — hogy a vezérpénzügyigazgató- ság megállapítja az egyes községeknek bizonyos termelési fokozatokba való beosztását és az e ter­melési fokozatoknak megfelelő holdankénti át­alányt. Ez átalányoknál külön levonásképpen csak az egyházi adót, az adóssági kamatokat, életbizto­sítási járulékokat és más lényegtelen levonási téte­leket engedélyeznek, továbbá a dolgozó családta­gokra vagy cselédekre ugyancsak egy átalánysze- rüleg megállapított összeget engednek levonni, aminél azonban a birtok nagyságához képest 3—5 személyt már eleve kikapcsolnak. Az utóbbi esetre szolgál a következő példa: 20 holdas gazdánál a gazdán és feleségén kivül nagykorú fia és ennek felesége is dolgozik és rajtuk kivül még 2 kiskorú gyermek van, akik után a 20. paragrafus szerint tizedkedvez menyek járnának. Az adóhatóságok gyakorlata szerint 3 dolgozót már az átalányok ki= számításánál vesznek tekintetbe, tehát az úgyneve­zett állandó munkás átalányát csak egy személy után számítják le és a megmaradt két kiskora után egytized kedvezményt engedélyeznek. E gyakorlatnál súlyos hátrányba kerülnek azok a családok, amelyeket jobban terhel több sze­mély eltartása és ugyancsak hátrányba kerülnek azok is, akik rendesen fizetik az adótartozásu­kat, a kevesebb családtaggal rendelkezőkkel vagy a gondatlan adófizetőkkel szemben. A holdankénti jövedelemátalányok termelési fo­kozatai három csoportba tartoznak: A) csoport, mint répatermelő terület S alosztállyal; B) csoport, mint gabonatermő terület 4 alosztállyal; C) cso» port, mint burgonya term ő terület ugyancsak 4 al­osztállyal. Az átalányok alkalmazásával szemben könyvelé­sen kívül eddig minden igazolási lehetőség kizárt volt. Hiába igazolt valaki természeti csapást, árvizet, jégverést, rozsda vagy rovarkárt, stb., továbbá állatellunllást, amellyel az állatállományból eredő természetes jövedelme elveszett: szóval lehetetlenség volt bizonyos fokú egyéni elbí­rálást kierőszakolni. A termésátlagok községenként és gazdánként vál­toznak. Különösen nagy eltérések mutatkoznak olyan évben, mint a jelenlegi 1936. termésév, ami­kor nagy átlagban is katasztrofális termés volt, de még ez átlag keretén belül is akadnak lényeges eltérések egyesek javára, vagy kárára. hogy kényszervágás, állatelhullás, meddőség miatt az állatállomány jövedelmének az őt ért károk folytán elesett része nem volt meg — ennek igazo? lására elégséges legyen állatorvosi vagy községi bizonyítvány, a c) alatti csoport tartalmazza nagy- részben a gazdaságból saját háztartás részére el­vont termények értékét. Ez utóbbi csoportnál azon­ban csak az adóköteles gazda, felesége és a tör? vény 5. paragrafusa alapján számítható kiskorú és eltartott — nem dolgozó — családtagok részére el­vont termények értéke számítható. Ezért 2. a dolgozó családtagok ellátására és ruházatá­ra, valamint zsebpénzükre fordított méltányos ösz- szeg a törvény 17. paragrafusának 4. bekezdése alapján külön levonási tételt alkosson, tekintet nélkül az ilyen családtagok számára. Tehát meg? szüntetendő az az elv, hogy az átalányoknál már egy bizonyos számú ilyen személyt tekintetbe vet­tek. 3. Az adóköteles gazda, felesége és az 5. parag­rafus értelmezése szerint számításba jövő vala­mennyi kiskorú és eltartott — nem dolgozó — csa­ládtagot a 20. paragrafus alkalmazásánál vegyék tekintetbe. 4. A levonások számításánál tekintetbe jöjjenek az átalányok alkalmazásánál is mindazok a levő? nási tételek, amelyeket a 15. paragrafus taxatíve felsorol, kivéve a kezelési, üzemi kiadások fenn­tartási költségek és a gazdaság terjedelmét meg nem haladó általános amortizációk. Külön leszánii- tandók azonban ezeknél is az állandóan alkalma­zott csalédek részére fizetett készpénz vagy kész­pénzen vásárolt természetbeni illetmények, eset­leg az ellátás költségei. A gazdaság terméséből ki­adott természetbeni gabonailletmények levonására azért nincsen szükség, mivel a gabonakönyvecskék­kel való igazolás lehetővé teszi, hogy e címen kifi­zetett illetmények ne kerüljenek a jövedelem ki­számításába. 5. A különleges termelési ágazatoknál úgy tör? ténjék az elszámolás, mintha ez ágazatok külön ön­álló jövedelmi források lennének. Vagyis bevétel- * nek számit a teljes termésért elért bruttó összeg, levonások a megmunkálás költségei, az egy évre vonatkoztatott befektetések (vetőmag, műtrágya megfelelő hányada, stb.) bérek és a jövedelemmel összefüggő biztosítások és amortizáció. Példa Az átalányok felosztására a következő példát hozzuk fel megvilágításul: X község a B) 1. cso­portba tartozik, ahol az évi átalányt 500 Kc-ban állapítják meg. Ebből az átalányból 300 Kg esik a gabonajövedelemre, 100 Kg az állatállományból eredő jövedelemre és 100 Kg egyéb jövedelemre. E községben kiszámítandó Kis Péter gazda jövede* lemadó alapja, akinek 50 kát. hold földje van. Fe­leségén kívül 4 nagykorú családtag és 1 konven- cióiS szolga dolgozik a gazdaságban ÍOCO Kg kész­pénz és gabonailletményekkel. E dolgozókon kívül 2 öreg ellátott és egy kiskorú van. A számítás szerint Kis Péter jövedelme a követ­kező lenne: gabonából 15.000 Ke, állatállomány? ból 5000 Kg és egyéb forrásból 50CO Ke, összesen 25.060 Ke. Ezzel szemben Kis Péter gabonaköny­vecskéjével igazolja, hogy csak 11.500 Kg-ért adott el gabonát az 1936. évi termésből és egy 2500 Kg értékű tehene elhullott, amelyért semmit sem kapott. Ez igazolással a 25.000 Ke bruttó jövedelem 6000 Kg-val 19.000 Kc-ra csökken. A 4 dolgozó családtag után személyenként 1600 Kg átlagot és a szolga után az 1000 Kg fizetést tekintetbe véve, a bruttó jövedelem 11.609 Kg marad. Ebből az összegből számítandók még le a 15. pa? ragraíuSiban felsorolt levonható tételek és az így nyert végösszeg alkotja a nevezett adóalapját. Ugyanilyen birtoknál ilyen egyszerű eljárással kö­zelebb lehet kerülni az igazsághoz más viszonyban gazdálkodó személynél ie, mintha a nem azonos viszonyok között gazdálkodó egyikét, avagy mási­kát igazságtalan átalányositás sújtja. Egyéni elbírálást! A CsAF—ML8? titkársága. A jövedelemadóval kapcsolatos előírások kötele­zik az adóhatóságokat arra, hogy minden adókö­teles személynél külön iparkodjanak tárgyilagos és a tényleges jövedelemnek megfelelő adóalapot megállapítani. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi rendszer mellett túlnyomóan sok a gazda jövedelemadó fizetők száma, akiknél aránytalanul nehéz és hosszadalmas volna olyan eljárást lefoly­tatni, amellyel külön egyénileg és egy átalány al­kalmazása nélkül lehetne az adóalapot megállapí­tani. A gabonamonopólium bevezetése azonban ebben a kérdésben teljesen uj helyzetet teremtett, mi­vel az eladási kimutatásokkal minden gazdánál fillérre igazolható az eladott gaibonanemiiek ér­téke. Ez a lehetőség módot ad arra, hogy a jelen? légi igazságtalanul átalányositó eljárással szem­ben egyéni elbírálás váljék lehetővé. Ennek alapfeltételét képezi az évenként megállapí­tott átalányok jövedelemforrásokra való szétosz­tása. A mi javaslatunk Ezzel kapcsolatos javaslatunkat a következő pontokba foglaljuk össze: 1. Az évenként megállapított átalányok termelé­si fokozatonként és csoportonként részletezendök, hogy a község számára megállapított átalány mi? lyen része esik a) a gabonancmüekhől eredő jőve* delemre, b) az állatállományból eredő jövedelem­re, amiben a tej- és a gyapjujövedelem is érten­dő, c) az egyéb melléktermékekből eredő jjövede? lemre. A c) alatti jövedelembe nem számíthatók be a különleges termelési ágazatok jövedelmei: erdő, szőlő, dohány, cukorrépa, kender, len, repce, kert- gazdaság, gyümölcsös, stb. Ezek a különleges ter­melési ágazatok külön számolandék el és a terüle­tük kikapcsolandó az átalányok területéből. Az igy megállapított jövedelmi forrásokból ere­dő jövedelemnél igazolhassa az adófizető: a) a ga« bonanemiiekből eredő jövedelemnél, hogy gabonar könyvecskéjének tanúsága szerint nem tudott any- nyi gabonát eladni, mint amennyit az átalány-szá­mítás felmutat, b) az állatállomány Jövedelménél, EBkerüIiietetlen s gabonayetésterBIet korlátozására vonatkozó rendelet módosítása Prága, szeptember 5. Tegnap jelentettük, hogy Z-adina földművelésügyi miniszter fogadta Esterházy Jánost, egyesült pártunk ügyvezető elnökét. Mint ismeretes, a mi­niszter kijelentette, hogy tudomása van a gabonavetésterületet korlátozó rendelet hi­báiról s jelenleg tanulmányozza a kérdést, hogy a panaszokat miként szállíthatná le a piinimumra. Ezekután meglepetésszerűen jön a földművelésügyi minisztérium újabb felvilágosítása, amelyet e tárgyban a sajtó­nak szétküldött. Ebben a sajtóközlésre szánt fölvilágositásban a minisztérium elő­adja, hogy a gabonakészlet a múlt gazda­sági év végén 70 ezer vagont tett ki és a Gabonatársaság számolt azzal, hogy a készlet 100 ezer vagonra fog emelkedni. Ez a hatalmas készlet a földművelésügyi minisztérium közlése szerint alapjaiban veszélyezteti a gabonamonopóliumot, mert a gabona kiviteliére gondolni sem lehet, minthogy a kivitel mázsánként csak 125 koronás ráfizetéssel történhetne. (E számhoz a földművelésügyi minisztérium részletes fölvilágositást nem közölt s igy bajos kiszámítani, hogy hogyan jöttek rá. Szerk.) így nem maradt más hátra, mint bevezetni a mázsánkénti 18 koronás levo­nást és korlátozni a gabona vetésterületet, ami a minisztérium szerint az 1930. évi statisztikai adatok alapján történt. A föld­művelésügyi minisztérium fölvilágositásá- nak röviden az az értelme, hogy a gabonavetésterület korlátozásáról szóló rendeletre a gabonamonopólium megmen- tése érdekében volt szükség s a rendele­tén változás nem fog történni. Kézenfekvő lenne fölvetni a kérdést, hogy ha a gabonamonopólium alapjait annyira rengeti a gabonakészlet, mi szükség van akkor 10 ezer vagon külföldi vagon beho­zatalára és hogy jön ahhoz a gazda, hogy amikor külföldről importálnak gabonát, —? ami szerény nézetünk szerint nem járul hozzá az óriási készlet apasztásához, ■— ugyanakkor korlátozzák a gabona vetés- területét. Az uj fölvilágositással szemben kénytelenek vagyunk ismételten leszögezni, hogy az illetékesek is tudatában vannak annak, hogy a gabonavetésterület korláto­zásáról szóló rendelet módosítása elkerül­hetetlen. Magyarország gazdasági élete jelentősen javul Budapest, szeptember 5. Budapesti szerkesztő­ségünk telefonon, jelenti: A Magyar Gazdaságku­tató Intézet augusztus 31-én végződő időszakról most kiadott jelentéséiben a gazdasági élet minden ágára kiterjedő javulást állapit meg. A mezőgaz­dasági kivitel az előző év megfelelő szakának 800 millió pengőjéről 880 millió pengőre emelke­dett. Ennek következtében az iparcikkekben és a fogyasztásban is nyolc százalékos emelkedés észlelhető. Az ipari termelés 20 százalékkal emel­kedett különösen a beruházási szakmában, ennek következtében a munkanélküliség is csökkent. A javuló konjunktúra a részvények árfolyamá­ban is kifejezésre jutott. A hitelpiacon is jelen­tős enyhülés tapasztalható. , (Tárgyalások a kisantant-gabona átvételéről.) Tegnap utazott el Belgrádba a Gabonatársaság bizottsága, hogy letárgyalja a szokásos kisan- tant-ga-bon akon ting e ns átvételének feltételeit. A csehszlovák delegációban dr. Feuerabend, a Gabonatársaság elnöke, dr. Stépanovsky vezér­titkár, valamint a nagy- és kismalmok szövetke­zetének megbízottja van. A tárgyalásokon az idén résztvesz dr. Kula miniszteri tanácsos, mint kormánybiztos. (Magyar—osztrák tárgyalások kezdődnek a búza- és liszitkivitelröl.) Bécsi jelentés sze­rint a jövő héten a magyar és az osztrák kor­mány képviselői közt tárgyalások kezdődnek a magyar Iboiza- és lisztszállitásokról. Bécsi hírek szerint a kereskedelmi megállapodás­ban megszabott liszthont ingen s elhelyezése nem fog nehézségekbe ütközni az osztrák ifogyasztópiacoin. A gyenge gyümölcstermésre tekintettel ugyanis Ausztriában nagyobb liszt- fogyasztással számolnak. (Ausztriában bevonták az 50 garasos ezüs­térméket.) Bécsből jelentik: Az eddig forga­lomban volt 50 garasos ezüstérméket az Osztrák Nemzeti Bank bevonta s helyettük újakat bocsátott ki. A becserélés batárideje most telt le s az Osztrák Banknál meglepő lés­sel állapították meg, hogy a közönség áz is­mételt figyelmeztetés ellenére közel négy­millió darab érmét nem cserélt be s igy mint­egy kétmillió schi'lling értékű károsodás érte. Az érmék eziistórtéke megmaradt ugyan, de az sokkal kisebb a forgalmi értéknél.

Next

/
Thumbnails
Contents