Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-27 / 222. (4071.) szám
1936 szeptember 27, vasárnap. tA^AO^ARHTEíLSB' 17 Lőcse város fája — vagy Csáky szalmája? A város volt kormánybiztosa esztendőkre rendelkezett Lőcse erdejével ■ Miért maradt el a nyilvános árlejtés ■ ■ Árlejtés esetén a város 568 ezer koronával többet kaphatna ,7 Lőcse, szeptember 26. (A PMH kiküldött munkatársától.) Lőcse város adófizető-őslakos polgárságát jóideje egy különleges ügy tartja izgalomban* amely hü keresztmetszete annak a gazdálkodásnak, melyet a három esztendeig tartott kormánybiztosi rezsim honosított meg a lőcsei városházán. Egyelőre nem akarunk mélyrehatóbb következményeket levonni ebből az ügyből, amely a felsőbb hatóságok alapos kivizsgálására vár, csupán arra szorítkozunk, hogy tényeken alapuló tárgyilagossággal számoljunk be a történtekről és felszólítsuk az illetékes hatóságokat, hogy vegyék védelmükbe a lőcsei adófizető polgárságot a volt kormánybiztos érthetetlen intézkedésével szemben. Hitelt érdemlő értesülések alapján a következőket állapítottuk meg: Lőcse városa hat esztendőnként adja el erdejéből az évente kitermelésre kerülő haszonfáját. A legutóbbi hatesztendős ciklus ez év január 1- jén járt le s ebben a ciklusban a rózsahegyi O. F. A. (Országos Fakitermelő R. t.) vásárolta meg a lőcsei városi haszon fát. Tavaly Sou- cek lőcsei kormánybiztos egy határozatot foo- csájtott ki, amely szerint a következő hat esztendőben eladásra kerülő haszonfát is nyilvános árverésen kell eladni s ugyancsak nyilvános árverésen kell bérbeadni 1937 január 1-től 1942 december 31-ig a városi gőzfürészt is. Ezt a kormánybiztosi határozatot többen megfellebbezték, mivel nem voltak megelégedve a határozatban foglalt árverési feltételekkel. Ezeket a fellebbezéseket azonban a lőcsei járási hivatal, majd. a pozsonyi országos hivatal is elutasította s ezzel a kormánybiztos mearéüapitoB árverési feltételek, valamint a haszonfának nyilvános árverésen megjelölt eladása jogerőre emelkedett Az országos hivatalnak az említett; fellebbezést elutasító intézkedése kitolódott 1936-ra, de a kormánybiztos* — a saját határozatával ellentétben, — az 1936-00 esztendőben kitermelésre kerülő haszonfát még a tavalyi év végén nyilvános árverés mellőzésével adta el az O, F, A-nők , köbméterenként tövön az erdőben harminckét ' koronáért. Az országos hivatal elutasító végzésének leérkezése után pedig ez év április 22-én hozott határozatával, minden városi érdekeltség megkérdezése nélkül, eladta a kormánybiztos az 1937 január 1-től 1941 december 31-ig terjedő időszakban kitermelendő vátekintett a kauciótól azzal az indokolással, hogy ezt a város elszámolási alapon érheti el. Ez a második cég hajlandónak nyilatkozott végül a városi fűrészüzemet a saját költségén renoválni és modernizálni, az összes szükséges befektetéseket elvégezni, sőt a szükséges uj téglakéményt is felépíteni. Vagyis: az O. F. A. régi szerződése alapján kőtelező 'befektetéseken felül üzemképes állapotba hozni a városi gőzfürészt s azt a bérleti idő lejártával kártalanítás nélkül engedni át a városnak. Hogy a várost milyen Jelentős károsodás éri a volt kormánybiztos érthetetlen és indokolatlan faeladási intézkedésével, kitűnik a következő összehasonlításból. Lőcse városa évenként 14.400 köbméter haszonfát ad el, ez a mennyiség tehát öt esztendő alatt 72.000 köbmétert tesz kf. Ezért a famennyiségért a rózsahegyi 0. F. A. az előbb említett árak szerint fizetne 2.736.000 koronát, a fűrészért öt év alatt 50.000 koronát. Ehhez hozzá kell még számítanunk azt a 70.000 koronát is, mellyel az 1936-os haszonfa árát pótolta meg az 0. F. A. — összesen tehát 2 856.000 korona folynék he öt év alatt a város pénztárába, ha érvényben maradna a kormánybiztosnak az 0. F. A. részére nyilvános árverés mellőzésével eszközölt faeladása. ■— Ezzel szemben a második ajánlattévő cég, 42 koronájával számítva a haszonfa köbméterét, öt esztendőre 3,024.000 koronát, a fűrészért pedig 150.000 koronát fizetne. A fűrésztelepen esedékes invesztíciókkal együtt, amiket maga a kormánybiztos is 180.000 koronára értékel, összesen 3,354.000 koronát fizetne be ez a második cég a város pénztárába. A két összeg között a különbözet a város javára 568,000 koronát tesz ki Vagyis: az 0. F. A. részére véghezvitt eladás jóváhagyása esetén egy köbméter haszonfára 39.65 korona, mig a másik cég Tészéről nyújtandó előnyök mellett 46.44 korona esnék. A köbméterenkénti nyereség tehát a második esetben 6.79 koronát tenne ki. — A város adófizető polgársága reméli azonban, hogy nyilvános árverés esetén még a második cég ajánlatánál is jóval kedvezőbb árakat lehetne elérni. Ezt erősen alátámasztja az a tény, hogy Lőcse város haszonfája nagyon jó minőségű; a faállomány túlnyomó része lucfenyő, amely nem is fekszik túlságosan messze a várostól. Azonkívül a fuvarozási viszonyok is kedvezőek. Ilyen hatalmas famennyiségnél különben is mindig magasabb árakat lehet elérni, hiszen köbméterenként jóval alacsonyabb rezsivel számolhat a kereskedő. Tehát a Lőcse körül fekvő közséizgalmat okoz az érdekelt polgárság körében. A' lőcsei háztulajdonosok ugyanis egy régi reáljogi alapján többszáz esztendő óta tűzifát kapnak az erdő* bői, és pedig: felerészben puha-, felerészben keményfát. A fadeputátum csak a régi városfalakon be* lül lévő házak után jár s a fa mennyiségét a házak nagysága szerint állapították meg. Ezt a puhafát a város termelte ki a háztulajdo- nosok részére, akik megtérítették a városnak á vágatáéi dijakat. A befuvarozás költsége szintért a háztulajdonosokat terheli. A város hat észtén* dővel ezelőtt szerződést kötött egy céggel, mely szerint annak a háztulajdonosnak, aki a puhafa* deputátumát keményfára óhajtja becserélni, a cég ugyanolyan mennyiségű keményfát ad egy bizonyos összeg ráfizetése ellenében. Viszont a város egy öl keményfáért három köt* méter haszonfát aíd a cégnek. Érre a célra a vá* ros évenként hozzávetőlegesen hétezer köbméter Ihaszonfát köteles kiszolgáltatni a cégnek, amely ilyenformán a rendes évi 14.400 köbméter haszonfával együtt 21.400 köbméter haszonfa átvételével számolhat minden esztendőben. Az érdekelt polgárság ezt a facserét is nyilvános árverésen kívánja lebonyolítani, mivel Ilyen módon nagyobb kedvezményeket lehetne elérni. iSoucek volt kormánybiztos azonban az érdekelt háztulajdonosok megkérdezése és hozzájárulása nélkül, árverés mellőzésével, szabadkézből, ezt a facserét Is az O. F. A.-nak juttatta ugyancsak öt esztendőre április 22-én hozott határozatával. Ezt a kormánybiztosi határozatot is sokan megfellebbezték, mivel azt úgy a városra, mint a ház- tulajdonosokra nézve sérelmesnek találták. A járási hivatal azonban ezeket a fellebbezéseket szintén elutasította, azzal az indokolással, hogy az érdekelt háztulajdonosokat nem muszáj előzőleg meghallgatni és a facserének a fentebbi elintézése kedvező az érdekelt felekre. Miután a polgárság nagyrésze ezt az elutasítást a saját igényeinek jogi részében sérelmesnek ta- Slálta. fellebbezett az országos hivatalhoz, amelynek tehát ebben a lőcsei adófizető polgárságra nézve 'Ugyancsak fontos kérdésben is döntenie kell. Mindezek után még inkább érthető, hogy Lőcse közvéleménye mily őszinte föllélegzéssel fogadta a kormánybiztosi rezsim végét s az uj községi képviselőtestület hivatalbalépését. Az alkotmáÍ nyos városházi élet visszatérésétől elsősorban a kormánybiztosi gazdálkodás szomorú emlékeinek likvidálását várják. (k. s.) gek jelentékenyen kisebb mennyiségű fájának eladása nem bírhat ebben az esetben az irányár jellegével. A lőcsei járási hivatal a volt kormánybiztos által eszközölt faeladás elleni fellebbezéseket julius 30-án keltezett határozatával elutasította. Az elutasítás ellen az érdekeltek fellebbeztek az országos hivatalhoz, amely nem zárkózhatik el az? elől, hogy a város javára szóló döntést hozzon ebben a nem mindennapi és a lőcsei adófizető polgárság nyugalmát alaposan felkavaró ügyben, A második lőcsei faiigy A fentebbi faeladáson kívül van azonban Lőcsén egy második faügy is, amely nem kevesebb! Amerikai méretű betektetések, amerikai lendületű munka Gigászi épületek és alpesi utak teszik szebbé és megközelitketobbé a Tátravidék vadregényes világát Uj magaslati korul 2100—2500 méter magasságban Csorbán megindul a höszénbányászás ■ Batizlalván és Korompán újból megindul a gazdasági étel rosi haszonlát ugyanennek a cégnek köbméterenként harmincnyolc koronáért, ^ Hangsúlyozzuk, hogy ** ezt az eladási Is nyilvános árverés mellőzésével eszközölte De mert az Idei haszonfa eladásánál csak harminckét koronás árat ért el, az O. F. A. hajlandónak mutatkozott még hetvenezer koronával megpótolnl az idei la árát. Ezenkívül á városi gőzfürészt is béribeadta a kormánybiztos a rózsahegyi cégnek 1938 január 1-től 1942 december 31-ig terjedő öt esztendőre tízezer korona évi bérért, amely harmincezer koronára emelkedik évenként abban az esetben, ha az ezidőszerint szünetelő .városi gőzfürész üzembe kerülne. Miután azonban az O, F, A.-nak van Lőcsén saját fűrész üzeme, nem valószínű, hogy a városi gőzfürész a szerződés tartama alatt üzembe kerül s igy a város tízezer koronás éví bérhez, juthat mindössze. Egy másik ajánlat A városi haszonfa eladásának és a gőzfürész bérbeadásának fentebbi módja ellen az adófizető polgárság közül többen fellebbezést nyújtottak be, mivel úgy vélték, hogy nyilvános árverésen jelentékenyen magasabb árat lehetett volna elérni a város kitűnő minőségű haszonfájáért. Annyival is inkább, mivel egy másik cég beadványt intézett a városhoz, melyben kötelező formában jelentette ki, hogy nyilvános árverés esetén résztvesz azon és minimálisan negyvenkét koronát ajánl meg a haszonfa köbméteréért, a városi gőzfürészért pedig harmincezer korona évi bért fizet minden feltétel nélkül. Ez a cég egyébként elfogadta a kormánybiztos által kibocsájtotfc és az országos hivatal által jóváhagyott árverési feltételeket, tehát azt is, hogy az árverésen elérendő vételárat feltétlenül fizeti, ha azonban a faárak a jövőben emelkedő tendenciát mutatnak, a különbözetet is fizeti. Azonkívül hajlandónak mutatkozott kétszázötvenezer korona készpénzkauciót is 1etenni, inig a kormánybiztos az O, R A. esetében f&r Késmárk, szeptember 26. A Magas Tátra nyári szezónja, ha figyelembe vesszük a deviza- zárlatok és a Középeurópában szinte mindenütt még ma is érezhető gazdasági krízis hatásait az idegenforgalomra, kielégítő volt. A szezon igen nehezen indult: julius közepe táján még igen kicsiny volt a Tátrában a vendégek száma, de azután — az emlékezetes kánikula beálltával — egyszerre megteltek az összes fürdőtelepeik, szanatóriumok és penziók. Külföldi vendég: magyarországi, lengyelországi, romániai, jugoszláviai, sőt angol és holland is nagy számmal volt a nyáron, csupán a németországi vendégek száma csappant meg igen erősen. A Tátra szervezetei azonban már most mindent megtesznek, hogy a téli idényre biztosítsák a németországi vendégek annyira kívánatos tátrai látogatását. A nyári idény aránylag kedvező mérlege arra a hatalmas és lankadatlan munkára vezethető vissza, amelyet a tátrai szervezetek: a Táfcra- szövetség és a Kárpátegyesület és — újabban ezekkel karöltve is — a csehszlovák turisták klubja (KÖST) a Tátravidék idegenforgalma érdekében kifejtenek. Ez a munka nem szorítkozik csupán a rendkívül nagyarányú és kiterjedt sajtó-, rádió- és filmpropagandára, amely ma már nemcsak Középeurópát, de a nyugati és az északi államokat is felöleli, hanem arra is irányul, hogy újításokkal és a meglevő intézmények állandó fejlesztésével szolgálja a vendégeket, A tátrai magaslati körút Egyike a turisztika és á hegyi vándorlás szempontjából legjelentősebb újításoknak volt annak a tátrai magaslati körútnak, magisztrálé- nak a megépítése, amely lehetővé teszi, hogy most már nem csupán a turisták, de a hegyek világát szerető és azt látni óhajtó minden ember nagyobb megerőltetés nélkül járhassa be a Tátrát teljes hosszában. Ez a turistaút, amely mindig 1500 méter fölött és sokszor 2100 méter magasságban vezet eh a K ríván-tón ál veszi kezdetét és az elragadóan szép csorbái tó, a pop- rádi tó gyönyörű környezete mellett az Oszterva hátára megy fel, hogy onnan a Tupa és a Kon- cstafe* öldsláa « regénye* fekvésű baüzfaJyl tó mellett a felkai völgyben, a gerlachfalvl csúcs lábánál fekvő felkai tóhoz, majd a szalóki csúcs oldalán a Tarajkára és onnan a Tarpatak völgyén át a kőpataki tóhoz vezessen, ahol már állanak annak a segély-függővasutnak az oszlopai, amely az 1780 méter magasban levő tóhoz a lomnici csúcsra épülő drótkötélpálya építési anyagait szállítja fel. A lomnici csúcs gerince alatt a Svisztovka oldalán megy azután az ut a zöld tó völgyébe és ez a magisztrálé lehetővé teszi, hogy mindenki jó utakon háromszor 24 óra alatt keresztülszelhesse a Tátrát. Az ut rendkívül nagy nyeresége a Tátrának, továbbfejlesztésére minden előkészület megtörtént: a jövő évben megkezdik a második, még magasabban —2100 és 2500 méter között — elvezető turistautnak a kiépítését, amely lehetővé fogja tenni, hogy a turisták és hegyi vándorok rendes utakon a Tátrának olyan pontjaihoz is eljuthassanak, ahová eddig csak hegymászással lehetett feljutni. Ha még hozzávesszük, hogy jövő májusra készen lesz a lomnici csúcsra a függővasut és hogy igy azt a gyönyörű kilátást, amelyet a Tátrának ez a legszebb formájú csúcsa nyújt, mindenki élvezheti majd, akkor elmondhatjuk, hogy minden megtörténik abban a tekintetben, hogy a Tátra vendégei könnyen és nagyobb megerőltetések nélkül gyönyörködhessenek abban a sok pazar szépségben, amelyet a Tátra csúcsai és magaslati völgyei nyújtanak. Jövő évben megkezdik a Poprádi tóhoz és az Omladékvölgybe vezető aufcóut építését is, ez lesz az első alpin-autóut a Tátrában és az autósokra bizonyára nagy vonzóerőt fog gyakorolni. A tátrai úthálózat kiépítése Az útépítés terén egyébként is igen nagy az előrehaladás a Tátrában és a Tátra alján. Máz majdnem kész az a hat méter széles autóút, amelyet Madárházától a Javormán át a lengyel határig építenek és amely rendkívül értékes meghosszabbítása a tátrai körútnak. A batizfalvi Bat’a-gyár építésével kapcsolatban elkészült már a Poprádról Batízfalváig “vezető bstonamzégat “ T v v és Lucsivnától Csorba állomásig uj vonalon vezették el az országutat, amivel hét kilométerrel megrövidítették a Csorbatóhoz felvezető utat. A szociális biztosító intézetek központjának fel- sőhági szanatóriumépitésével kapcsolatosan országút épül a Szuchavoda-völgyén és Sztólán át Felsőhágira és a jövő tavasszal fogják megkezdeni annak az országúinak az épitését is, amely Batizfalvá- ról Gerlachfalván át Tátraszéplakig fog vezetni. Ez egy egészen uj hálózat lesz és rendkívül meg fogja könnyíteni a Tátra felé a közlekedést. A felsőhági szanatórium nagyban épül: 62 milliót fektetett be ebbe a nagyszabású telepbe, amely kiterjedésre nézve túl fogja szárnyalni az összes eddig tártrai telepeket, a betegsegélyző pénztárak központja. Most 700 munkás dolgozik az építkezésen, ami nagyban hozzájárult a Tát- ravidéken a munkanélküliség csökkentéséhez. . Batizíalva épül A munkanélküliséget csökkenti az is, hogy mind nagyobb lesz a batizfalvai Bata-féle mü- selyemgyár. A kiterjedt gyárépületen és a villamos centrálén kívül 30 tisztviselő- és munkásház, valamint 10 vikendház épült és ezeknek a számát állandóan szaporítani fogják, úgyhogy Batizfalván egy uj nyaralótelep létesül: a Ba- t’a-gyár szerte a köztársaságban dolgozó számos alkalmazottjának üdülőhelye, A csorbái kőszén A Tátravidék gazdasági életének várható fellendülését más biztató jelenségek is ígérik. így az a tény, hogy a Ceskomoravská-Kolben-Dané'k-cég megvásárolta a korompai rézmüveket és azokat egyelőre ezer munkással helyezi üzembe, később pedig 37 milliós befektetéssel fogja fejleszteni. Korampa vidéke évek hosszú sora óta sínylődik és senyved, ez a munkameginditás talán kezdete lesz azoknak a jobb időknek, amelyekre a Gölnic- és Hernádvölgye bányászata mát olyan régen vár. Másik reménytadó tény, hogy Csorba Mu mellett kőszénre találtak, a yiza*
