Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-27 / 222. (4071.) szám

' 14 aaMMiaiMIMMII «IMIJ^llliaMI«M^JW1I^AB»M»»»gW 1936 szeptember 27, vasárnap. A wámmalmok harca Irta: Beinrohr Dezső Losonc, szeptember 26. A lapok beszámoltak arról, hogy a malmok, elsősorban a vámmalmok vonakodnak aláírni a Gabona-társaság által _ ki­adott szerződéseket és iparaik felszabadítása érdé kében küzdelmet indítottak. A helyzet szorosan összefügg nemcsak az érdekelt malmokkal, hanem a termelő gazdák és a fogyasztók érdekeivel is, s ezért érdemes rávilágítani. A Gabona társas ág intézményének és különleges egyeduralmi jogkörének fölállitásával a mezőgaz­daságok minden tekintetben ki vannak szolgál­tatva egy magánvállalkozásnak, amely ugyan hi­vatalos "ellenőrzés alatt áll, de lényegében mégis csak hatósági jogokkal fölruházott kereskedelmi magánvállalkozás. Ezzel a tervgazdálkodásnak nevezett Intézmény egy magánvállalkozás intézményévé degradálódott. Nem változtat ezen a helyzeten az sem, hogy egyes lényeges rendelkezések miniszteri, vagy kormányrendelet alakjában jelennek meg (például a vetésterületek korlátozása, árlevonások stb.), vagy hogy a büntetések jogkörét részben a ke­rületi hivatalokra ruházták, mert valóságban a társaság intézkedik és a hatóságok pedig végre­hajtó szervekként szerepelnek. Ugyanez a helyzet a malmoknál is. A malmo­kat az 1935. évi 168. számú kormányrendelettel illesztették be a tervgazdaságba. Ez a rendelet határozza meg, hogy mely malmok foglalkozhat­nak kereskedelmi, vagy vámőrléssel, s hogy az őrlést milyen terjedelemben végezhetik, vagyis milyen kontingenst őrölhetnek föl. Ezek az intézkedések gúzsba kötik a malom­ipar szabad gyakorlását, külön engedélyezési eljárást és egyben illetékeket vezetnek be. Az általános monopóliumi rendelkezésekhez hiven a malmok fölé is szervezetet állított ez a kor­mányrendelet: a malomi termelési ügyek testüle­tét, s ez teljhatalommal dönt engedélyek és kon­tingensek, tehát lét, vagy nemlét fölött. A vámmalmi testület tagjai: a Molnárok Szö­vetkezete Prágában 8 taggal, a Kereskedelmi Malmok Szövetkezete Prágában 4 taggal, a Centrokooperativ Prágában 2 taggal, a Szövetke­zetek Érdekközpontja és a Gabonatársaság, Prága 1—1 taggal. Kik és mik ezek a szervezetek, ame­lyek a vámmalmok sorsa felett határoznak ? Jellemzésül szolgáljon a következő: A 8 tagot delegáló, tehát uralkodó malomszövetkezet leg­utóbb Pozsonyban kongresszust tartott. Ott az el­nöki megnyitó után Svec alelnök felolvasta az agrárpárt képviselői klubjának, a cseh iparos­pártnak, a Bund dér Landwirte képviselőinek távolmaradását igazoló leveleket. A beszédek során Robi agrárpárti főtitkár üdvö­zölte a szövetkezet gyűlését saját pártja, majd Liska képviselő a cseh iparospárt nevében. Valamennyi vezetőségi tag exponált agrár- iparospárti ember. Ezzel határozottan kidombo­rították a szövetkezet kapcsolatát az egyes uralkodó politikai pártokkal. Ezek hajtják végre az említett kormányrendele­tet. Az a kérdés, hogy miképpen ? Le kell szögezni azt a tényt, hogy 1935 előtt a bérőrlés terén legteljesebb anarchia dühöngött. A nagy- és középmalmok Bafa-fiókszerüíeg lé­tesítettek cseretelepeket és ezek versenye ér­zékenyen sújtotta a kisebb vámmalmokat. A malmok versenye sok helyen lecsökkentette az őrlési dijakat és általában 8—10 százalék vám és 2 százalék poriás felszámításával őröltek. Ezzel a helyzettel indokolták a rendeletnek azt a ré­szét, amellyel megszüntették a cseretelepeket és korlátozták a nagy kereskedelmi malmok vám­őrlését. Ltgyanezzel indokolták azt is, hogy szükséges a kontingensek megállapítása és a kontingen­sen felüli őrléseknek illetékekkel való megter­helése, mert ez állítólag elősegíti az őrlési dijak emelé­sét és általában ennek védelmét. A kontingentá­iás alapelve szerint minden malom csak annyi bérőrlést végezhet, amennyi megfelel az 1931—33. évek igazolható átlagának. Ezt a malomi testület állapítja meg és ez ad iga­zolványt, amelynek alapján a malmok bérőrlést végezhetnek. Az 1931—33. évek átlaga olyan évekre esik, amikor a cseretelepek létezése és a terméseredmények mellett a „védelembe" vett kisebb malmok kevesebb őrlést mutathattak ki. A kialakult versengés miatt nagyobbára ezek­ben, vagy a következő években történt a legtöbb malomalakitás. ami a teljesítőképesség mennyi­ségi és minőségi emelésére irányult. Ezt a helyzetet egyáltalán nem mérlegelte a malomi testület és ennek tudható be, hogy az engedélyezés első éveiben körülbelül 15.000 va­gonnal őröltek többet az engedélyezett kontin­gensnél. Emellett egyesek olyan kontingenst kaptak, amit soha sem őröltek föl és nem is fognak felőrölni, de „véletlenül" igen közel ál lanak a. malomszervezetek, vagy az agrár- és iparospárt vezetőségéhez. Másoknak viszont, — ez a túlnyomó több­ség, —■ akik rövidesen kimerítették a kontin­genst, a meghaladó mennyiségek őrléséért fi­zetniük kellett az első száz mázsa után 100 ko­ronát, a második száz mázsa után 200 koronát ezen felül 300 koronát minden 100 mázsa után Az illetékek összege több százezer koronára rúg A malmok általános tiltakozása után megígérték, hogy ezeket az illetékeket visszatérítik. A mol­nárok be is adták ezirányu kérvényeiket, amikre egymásután válaszolnak: nelze vybovéti; eub titfiilo: nem tehetünk kivételt. (Illetőleg, talán csuk kivételt tesznek.) A molnárok panaszára azt válaszolják, hogy ezzel ezemben megengedték 12 százalék vám és 4 százalék poriás fölszámitá- t-át. A Malomszövetkezet kongresszusán, Rechcigl képviselő a következőket mondotta: „Megmon­dottam már, hogy a kontingensen túli illetékeket a tisztességéé (!!!) molnároknak visszatérítjük és reridbcbózzuk (!!!) a kontingenseiket is.“ Kik tisztességesek? Nem nehéz kitalálni. Ke­zemben van például egy levél, amelyben az agrárpárt értesít egy molnárt, hogy vonja vissza a minisztériumhoz beadott fellebbezését kontingensének megállapítása ellen, ők enélkiil is könnyen rendbehozzák a dolgot a testü­letnél. Nevekkel is lehet igazolni, hogy nem egyformán vették alapul az 1931—33. évek átlagát, ha hoz­zájuk közelálló molnárokról volt szó, stb., stb. Tehát mig egyeseknek fizetni kel] egy magántársaság pénztárába, ahol állítólag csak tiszteletbeli tisztségek vannak, és amely szervezetnek fenntartásához külön je­lentős tagdijakkal járul’ hozzá minden molnár, és kérvén yezgetni kell, addig mások fájdalommentesen élvezik a szervezet áldásait, mint „tisztességesek". A molnárok emeljék az őr­lési dijakat, terheljék meg a termelőket és a fo­gyasztókat, hogy a molnárok külön adójából egy magánvállalkozás szerezhessen súlyos száz­ezreket. A vámmolnárok részére kiadott szerződésminta tele van kötelezettségekkel, amelyek minden eset­ben csak a molnárt köjik meg, büntetések önkén­tes vállalására kényszeri tik, de nincsen semmi garancia arra, hogy velük szem­ben egyenlő mértékkel fognak mérni. A kizárólagos jogokkal felruházott magántársa­ságoknál, amelyek büntetések fölött is rendel­keznek, teljesen hiányzik a hatóságok pártatlanságának előfeltétele. A molnárokat olyan adminisztrációs kötelezettsé­gek is terhelik, amelyek mellett minden deka vámgabonát ki kell mutatóink, hovaforditását igazolniok kell, s mégis az adóhatóságok ezeket a kimutatásokat nem ismerik el, azzal az indo­kolássál. hogy ezek magánföíjegyz^ek és ezért nem kellőleg hitelesek. így őrlődnek''* a molnárok a hatósági jelleg és a magánvállalkozás malom­kövei- között. Tiltakoznak a molnárok, akiknek a szabad ipar gyakorlását korlátozza a tervgazdálkodás 'beve­zetése. Tiltakoznak az őrletük, mert közvetve ők fizetik a malmokat terhelő illetékeket, a magasabb, vámokon keresztül. Tiltakozik mindenki, csak az egyeduralmi joggal felruházott szervezetek és a „tisztessé­ges" befolyást gyakorló pártok nem, mert a fennálló rendelkezéseken keresztül jelen­tős anyagi és politikai előnyöket élveznek. Az egész ügy parlamenti vizsgáló-bizottság kikül­dése után kiált-! Nagy bankegyesitési tervek Szlovenszkéi Prága, szeptember 26. A szlovenszkói bankügy konszolidációja, amelyről még a po­litikai sziünidő megkezdése előtt kezdtek tárgyalni, ugy látszik, hogy biztos ütemben halad -előre. Hirek szerint a szlovenszkói ban­kok egyesítésének első etapja tekintetéiben sikerült elvi megállapodást létrehozni. Ez esetben pénzügyi szempontból jelentés pénz­intézetek egyesüléséről van szó. Mint isme­retes, fölmerült a Tátra Bank és Szlovák Bank egyesítésének terve és ebbe a kombináció­ba bevették a 10 millió koronánál nagyobb alaptőkével rendelkező besztercebányai Nemzeti Bankot is. Tekintettel arra, hogy a Tátra Bank 40 mil­lió, a Szlovák Bank pedig 32 millió koronás tőkével rendelkezik, e pénzintézetek egyesí­tésével aránylag jelentős tőkével rendelkező pénzintézetet hoznának létre. A „Hospo- dársky Rozhled" híradása szerint, még igen fontos és nem másodrendű, gyakorlati, pénz­ügyi- és személyi kérdések megtárgyalása van hátra, de beavatottak remélik, hogy az ügyet még az idén sikerül keresztülvinni, úgyhogy az uj pénzintézet már 1837 január elsején megkezdené működését. Ezzel azonban a szlovenszkói bankügy kon­szolidációs folyamata még koránt sincs befe­jezve. Pénzügyi körökben már most foglal­koznak a második etap körvonalainak fül- vázolásával, amelybe esetleg további rokon­bankokat tudnának összehozni. Az érdeklődés középpontjában a 15 millió korona részvénytőkével rendelkező Duná­knak áll és ez esetben a besztercebányai Kereskedelmi Bankkal számítanak, mely­nek 2 millió koronás tőkéje van és ezzel kapcsolatban kombinációba hozzák a po­zsonyi Leszámítoló és Gazdasági Bankot is. Hogy a tervekből mit sikerül ímegva-lósitani, az egyelőre beláthatatlan. A gafe§Msn®n§píiii® Hintájára aSakyl nsi a kamtószindfkátus Prága, szeptember 06. Megirta a PMH. hogy a kereskedelmi minisztériumban az érdekeltek tár­gyalásokat folytattak a ko-mlc-szindikátus meg­szervezésére vonatkozóan. A tárgyalások során sikerült megállapodást létrehozni az érdek véd Imi szervezetek között, s a kereskedelmi minisztérium már ki is dolgozta a belföldi komlótermelést és elhelyezést szabá­lyozó rendeletet. Eszerint a szindikátus fogja szabályozni a kongó­nak a termelőtől való átvételét, ugyancsak a szin­dikátus hatáskörébe fog tartozni a komló-behoza­tal, a kivitel és a belföldi termésű komló fal vásárlásának kizárólagos joga. A szindikátus köz­pontját Zatedben fogják fölállítani. A komlótermelők kötelesek lesznek minden év­ben a megállapított időn bellii fölajánlani komló­termésüket átvételre a szindikátusnak és kötelesek lesznek azt is bejelenteni, hogy a komló hol van elraktározva. Ha a termelő a be­jelentést a megállapított határidőn túl fogja be­jelenteni, ugy a szindikátus megveheti a fölaján­lott komlót, de joga lesz az árból 50 százalékos levonást esz­közölni. A szindikátusnak joga lesz megállapítani, hogy minden évben mennyi komlót és milyen időszak­ban hajlandó átvenni. Igen fontos a rendeletier- i vezetnek az a része, mely szerint azt a komlómennyiséget, amit a szindikátus nem j hajlandó átvenni, a termelőnek nem szabad ér- ! tékesitenic. 8 A komló árát a szindikátus a kormánnyal való 1 egyetértésben fogja megállapítani. Amint lát­ható, a komlószindikátus a gabonamonopólium min­tájára fog létrejönni és súlyosan bele fog nyúlni a komíóíermelök jogaiba. Különös a szindikátus­nak az a széles jogköre, mely szerint joga lesz a termelőt a fölösleges komlómennyiség megsem­misítésére kényszeríteni | anélkül, hogy ezért a termelőnek megfelelő pénz- »beli kártérítést nyújtana. A munkakMis uj rendje Prága, szeptember 26. A -munikaiközvetít ős­ről szóló 1936 juliius 9-én íkielt 217. számú .kor- Tniáinyrenideiieit oíkbóbeír 1-én lép életbe. Mivel a muulkiaHoözvieitLtéisniek -a rendelet által előirt uj -módja és alakján minden munikanieimire, tehát iparra, ikeireeikedeilieimiriei, méizőgiaizdiasáigíra és ház­tartásira egyaránt vonatkozik, időszerű, hogy a munkaadók tisztáiba jöjjenek azzal, hogy a kor- imáinyrendetet milyen köbeloaeitifeséigiekeit fó rá­juk. A rendelet mindenekelőtt azt iirjia elő, hogy a nyilvános munkakö’zvetítés eddigi hálózata olyan módon építendő ki, hogy minden politikai járás részére legalább egy nyilvános munkaközvetítő és azonkívül szük­séges számú pályaválasztási tanácsadó állít­tassák fel. A munkások vagy munkaadók olyan szaksz-er- viezetiei, egyesületei vagy egyéb sfflervezeitieá, melyek. 1936 július 15-én munka-közvetitósseil miáír foglalkoztáik,, ezt tovább űzhetik, azonban ezt a népjóiliátügyi minisztériumnál (kiéiriefaea- uiiök kiéli. Hasonlóképpen továbbra is megtartják eddigi jogosítványu­kat az iparszerü munka- és állásközvetitők, ezek azonban a tulajdonos hailáiliáv-al, de ilegkié­sö.bb pedig 10 év múlva megszűnnek. A nyil­vános munkaközvetítőiknek az a feladatuk, hogy a munkaerőiket és munkát kereső személyek között köz vetítsenek. A munkaközvetítés, miként már említettük, az összes munkanemekre vonatkozik és an­nak ingyenesnek és pártatlannak kell lennie. A nyilvános mimkaközvetitőnefc ügyelnie keli arra, hogy a k-özveifiit-eitt munkaerő a munkahely iköviet.etaényeimek megfeíMjiem, a közvetítésnél tekintet teli (kiéli lenni az alkalmazott testi és szakismereti tulajdonságaira, személyes, vala­mint családi körülményeire. Egyenlő szakképesítés mellett előnyben ré­szesülnek azok a személyek, akik állami se­gélyt élveznek, többtagú családnak a fenn­tartói és azok, akik hosszabb idő óta vannak munka nélkül, akiket iizemkcrlátozás miatt bocsátottak el, valamint a fiatalkorúak és végre azok, akik különös méltánylást érde­melnek. A munkaadó nem köteles a munkaközvetí­tő által neki ajánlott munkást felfogadni. Alkalma,zottaíniak kiválasztásánál tehát szaba­dom járhat el, azonban ő ás köteles a fenti el­vekhez igazodni, vagyis tekintetbe kell.vennie a munkahely különös követeiliményeét, a munkás testi és szakismereti tulajdonságait, személyes é.s családi körülményeit stb. Minden munkaadó, aki munkaerőt keres, kö­teles a nála megüresedett vagy újonnan fel­állított munkahelyet az illetékes nyilvános munkaközvetítőnek 1 napon belül bejelenteni. Vasár- és ünnepnap e határ'időbe nem sziámátain- dó be. A memdeCiet niem mondja meg, hogy váj­jon felmondás esetén eiz a bejelentés a felmon­dást követő napon teendő-o, avagy csak a fel­mondás lejártát követő napon? Síivel azonban a bejeiletnitósnéil az a ‘lényeges, hogy a munkaadó munkaerőt keres, ajánlatos a megüresedett állást már a felmon­dáskor bejelenteni, hacsak a végrehajtási rendeíliet másít nem fog előírná. Ez a bejelentési kötelezettség a nyilvános mu-nknkö zvéit itöveil ez-emhein áll fenn. Ez alól ieih-át nem mentesit más mumlkaköz vetít őrnél tör­té-mit bejelentés. A (bejelentés formája nincs elő­írva, az tehát bármilyen módon történhet, eset­leg telefonon is. A fő az, hogy a bejelentésre kötelezettnek a bejelentést iga­zolnia kell és éppen ezért feltétlenül ajánlatos azt lírásban, elismervény vagy -ajánlott -levél utján megten­ni. — Megüresedett áílílás alatt az olyat kell érteim, amelyre a munkaadó olyan munkaerőt keres, aki eddig nem állott vele uiunlkaviszcxny- baru Ha a munkaadó a megüresedett állást nem akarja újra betölteni, vagy pedig arra yala- mely nála már alkalmazásban álló személyt kíván alkalmazni, reá az említett bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. A fenti kötele­zettségen kívül a munkaadók és szervezeteik kötelesek az üzemükben kitört sztrájkot vagy kizárást is és pedig ugy a kezdetét, mint a befejezést 1 napon belül a nyilvános munka­közvetítőnek írásban bejelenteni, hogy ez azonnal ifn’igy eilimozibethesse erre a mun­káit kereső munkás-okát. Oly esetben, ha több üzem sztrájkjáról vám szó, -ezt -a bejelentést a. munkaadók szervezete is megteheti. A kormány fel van jogosítva, hogy az olyan járásban, ahol különösen nagyfokú munkanél­küliség uralkodik, rendelettel megbízza az ot­tani nyilvános munkaközvetítőt, hogy az újon­nan felállított vagy megüresedett munkahe­lyeket sajátmaga tölthesse be, de csak azoknál a munkaadóknál, akik ismétel­ten figyelmein kívül hagyták a munkahely be­töltésénél követendő ©Iveket. A muiikalközveti- tiésir-őll szóló koiranáínynemdíeéet áthágásait, amemy- nyiben nőim forog fenn biróságiiliag üldözendő cselekmény, a járási hivatalok büntetik és pe­dig 50.000 koronáig terjedő pénz- vagy 6 hó­napig terjedhető elzárás büntetésével]!, valamint, ha iparűzésnél elkövetett kihágásról van szó, az iparengedély elvonásával. A pénzbüntetés beh-ajthatatLansága esetén 6 hónapig terjedő el­zárás alkalmazható. (—) Idöelötti a Gabonatársaság magasabb osztalékáról szóló hír. A prágai sajtó kivétel nélkül beszámolt arról, hogy a Gabouat-ársa- ság az idén -magasabb osztalékot fog fizetni. A Gabona társaság ezt a hirt megcáfolta és idő-előttinek nyilván itatta. (—) Felvilágosítások a vámtarifatételekhez. Az utóbbi időben a vámtarifatételekhez egesz sereg utasítást adtak ki. Ezeket azonban csak az illetékes pénzügyi hatóságokkal közölték, úgyhogy a közönség e kérdésben teljesen tájé­kozatlan. Az érdekeltek ezért kéréssel fordul­tak a pénzügyminisztériumhoz, hogy a kiadott utasításokat és felvilágosításokat megfelelő mó­don tegye közzé. (—) A nemzetközi fakiviteli konvenció kongreirusa Stockholmban. A nemzetközi faki­viteli konvenció Stockholmban szeptember 9-én kongresszust tart, amelyen meg fogják tárgyalni a lágy fiirészeltfa kivitelének módozatait, illetve megállapítják a kontingenseket. A csehszlovák csoportot a kongresszuson Körner konzul és a fiirésztulajdonosok szövetségének vezértitkáva, dr. Frejka képviseli. VETŐMAG Peienacüy messiás feaasa. Államilag elismert kiváló nemesítés. Rozsdamentes erős szalmáju. öszögmentes nagy kalászit. Sikérdús óriási termés hozamú. O Megrendelhető: Peienady Uradalomban Posta*. Velké-Kostolany. — Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 25% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents