Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-20 / 216. (4065.) szám
(—) Állampénztár! utalványok forgalma. Az állampénztár! utalványok piacán az elmúlt héten csak szűk keretek között kötöttek üzletet. Az egyes ti-pueok árfolyamszinvonala a következő volt: 1936 november 1-én esedékes 5 százalékos 101.80—-102, 1940. január 15-én esedékes 5 százalékos 101.65—101.85, az 1937-ben eeedékes 4 V> százalékos 99.90—100,. az 1996 november 1-én esedékes 4 százalékos 100, az 1937-ben eeedékes 3H százalékos 99.60—99.80, az 1988-ban esedékes 3Vk százalékos 99.60 és az 1939 május 1-én esedékes 3 Yk százalékos állampénztári utalvány 99— 09.10 korona. (—) Német gőzös francia aranyat visz Amerikába. Párlsból jelentik: Az aranykiáramlás, amelyet a francia frank árfolyamának feotartása tett ismét szükségessé, tovább tart. A „Colum- bus“ nevű német gőzös a cherbourgi kikötőből 173 millió frank értékű aranyat v®z Newyorkba párisi bank megbízásából. (—) Olaszország kanadai búzát vásárolt. Londonból jelentik: A Times winnipegi értesülése szerint o.la6z érdekeltségek kétmillió bu6hel északi. kettősminőségü kanadai búzát vettek. Az erről széló hir nagy feltűnést keltett, mert ugy tudták, hogy Olaszország romániai megrendeléseivel teljesen fedezte szükségletét. (—) Növekedett a világ platinatermelése. Loí'4 donoól jelentik: Szakkörök becslése szerint az idén 300.000 unciával nagyobb platina-termelésre lehet számítani. Jelenleg a világ platina-termelésének több, mint a fele az International Nickel Co.-ra esik, amely ebben az évben 40 százalékkal növelte termelését, úgyhogy már eddig mintegy löO.OOO uncia platinát dobott a piacra. A termelési költségek fenti társaságnál unciánként 10 Shillinget tesznek ki. (—) Japán gyapotszövet kivitele. Londonból jelentik: A japán kiviteli szövetség jelentése szerint a japán gyapotkivitel rendkívüli növekedést piutat. E szerint Japán a folyó év első felében 1330 millió négyzet-yard gyapotszövetet szállított külföldre s ezzel 45 százalékkal túlhaladta az angol gyapotexportot. (—) A szovjet gabonavetásterü'.ete. (TASS.) Moszkvából jelentik: Szovjetoroszországban az idén 77,957.000 hektáron takarítottak be gabonát (a terv 89 százaléka), a múlt évben Szovjetoroszországban a gabonavetésterület 76,638.000 hektárt tett ki. (—) Komlótermelés Szlovenszkón. 1935-ben az egész köztársaság területén 728 községben 16,497 termelő termelt komlót. Ebből Csehországra jut 666 község, Morvaországra és Sziléziára 54 község, Szlovenszkóra mindössze 8 község 13 termelővel. Szlovenszkón 36.55 hektáron termeltek komlót. A szlovenszkói átlagtermés 12,74 vámmázsa volt hektáronként, a maximális 29.29 vámmázsás átlaggal szemben. (—) Csökkent a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a szeptember 15-i kimutatás szerint a szeptember 7-i forgalommal szemben 18.3 millió pengővel 367 millióra csökkent. E csökkenést zsir óbe fizet esek és váltóvisszaváltások idézték elő. Az állami zsirószámlákra 13.1 millió, egyéb számlákra 3.7 millió pengő folyt be, úgyhogy a zsirókövetelések állománya ösz- szesen 16.8 millió pengővel emelkedett. (—) Visszautasított csődök. Az illetékes bíróságok a következő csődbejelentéseket nem vették tudomásul: besztercebányai biróság: özv. Lepjes Mária ellen Garamszeg, pozsonyi biróság: Havelka Rezső ellen Pozsony-Westend, Kopá- csek Dominik vendéglős ellen Majtény, Varga Ernő pallér ellen Patas, Matuska János asztalos ellen Nagylévárd, Steinitz Szidónia ellen Pozsony, Lőrinckapu u. 4., Sury József asztalos ellen Pozsony, Svrcsek József bádogos ellen Bazin, Sluss Margit ellen Pozsony, rózsahegyi biróság: Bellus József ellen Liptószentmiklós. (—■) A szabad csehszlovák korona .jegyzése Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint Bukarestben ma a szabad csehszlovák koronát a következőképpen jegyezték: 1 korona = 5.75 lei. (—) Prágában hat koronával emelkedett a magyar pengő. A ami iprágaii vaíliuitiapiaioom a .magyar pengő 6 ikotnomávall, a lieíi pedig 0.25 koronáivá,! eimielkeidiebt, mig a némiet onáirika 10 ikorónával esetit. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank a szeptember 26-án végződő hétre az Olasz Nemzeti Banknál lévő ,,Conto Nuovo“ utján történő utalvány átruházásoknál a líra árfolyamát a következőképpen állapította meg: 100 íira == 190.15 csehszlovák korona. (—) A mai prágai devizapiacon Taililinn 2.50, Stodklhioilim 1, Oslo 0.50, Brüsszel és Zürich 0.25, Berlin 0.50 koronával megszilárdult. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, szeptember 19. A (tőzsde hétvégi ér- tékpapiripiaeáit renidlkrvü1] szilárd irányzat je’ile- niazhe. Az egyes értékekben igen szilárd üzlet fejlődött (ki. A (tőzsde a fémiiipiairi megállapodásit megelégedéssel vette tudomásul MieigáLlapiitha- tó, hogy a (néhány napig tartó árfolyamesés után a tőzsde technikai szempontból rendezettebb. Ma azok iránt az értékek iránt is élénk érdeklődés volt észtelhiető, anweilydket a tő'zede eddig Mlbamyajgotlit. így ma magára vonta a fl- gye,Imreit RotfhikosteLeitiz, Krifcilk és Dtéíli. A nyitásnál észlelt meigszMrduilás a ezoimhati rövid tőzsde további folyamán is tartott s zárlatkor a papírok a napi legjobb jegyzéssel hagyták el a pacot. Alpine 5, Bánya és Kohó 30, Brosohe 40, Eothkasteletz 17, Cseh Kereskedelmi 40, Cseh Cukor 3, Budweisi Sör 35, Cselh-Morva 50, Dux-Bodem.ba.cM 5, Horrvát Cukor 3, Beinrichs- thali 1, Pozsonyi Kábel 18, Kóilini Kávé 2, Kofi.ma.no6 és Kőniigshofr Cement 1, Schömipne- seni 2, Krizák 25, Ilézmiüvek 3, Prágai Mailmok 6, Brüxi Szén 9, Nestomitzd 10, Orion 10, Podofl 5, Poddi 16, Prágai Vas 10, RaJko 5, Ringthoftfeir VftALGAl-i ; tAfeTjAR-HlhliAg Tudnivalók az adófeliebbezések beadása előtt Prága, szeptember 19. Köztudomású, hogy az adófizetőnek az adókivetések elleni fellebbezésekkel igen gyakran meggyűlik a baja. Ez annak tudható be, hogy laikusak előtt úgy tűnik fel, mintha a2 adófizető a fellebbezés beadása során nem követhetne el alapvető hibákat, amelyek maguk után vonják a fellebbezés elutasítását. A gyakorlatban azonban úgy áll a helyzet, hogy az adófizetők egész tekintélyes hányada a fellebbezési eljárás során olyan hibát követ el, ami azután azt eredményezi, hogy a hatóságok a fellebbezéssel érdemben nem is foglalkoznak, hanem azt minden további nélkül elutasítják, Ezek a hibák egyrészt alaki, másrészt pedig anyagi természetűek. Hogy az adófizetők ezeket elkerüljék, az alábbiakban rámutatunk a leggyakrabban előforduló hibákra és tévedésekre. Lényeges alaki hibák Alaki szempontból igen sokan gyakran abba a hibába esnek, hogy a fellebbezést a narmincnapos határidő eltelte után adják be. Ez rendszerint amiatt következik be, hogy a harmincnapos határidő a megszokott, ámbár igen gyakran, főképpen az utólagos adókivetéseknél, rövidebb határidőt is állapítanak meg. Ez a körülmény a fizetési meghagyáson kifejezetten föl van tüntetve, de az adófizetők a határidőt a leggyakrabban elnézik. . Ha az adófizető nem tartotta be pontosan a fellebbezésre előirt határidőt és a benemtartást nem tudja kellően igazolni (például betegséggel, házonkivüli gyógyítással, hosszabb üzleti utazással, stb.), fellebbezését a hatóságok minden további nélkül elutasítják, anélkül, hogy az üggyel érdemben foglalkoznának. A másik, igen gyakran megismétlődő hiba, amit az adófizető elkövet, az a körülmény, hogy a fellebbezést ugyan idejében feladja postára, a fellebbezési határidő utolsó napján, de csak egyszerű levélben. A fellebbezés azután megérkezik ugyan az adókivető hatósághoz (az illetékes adóigazgatósághoz), ekkor azonban a fellebbezési határidő már egy nappal lejárt s minthogy az adófizető kezében nincs semmiféle bizonyiték arra vonatkozólag, hogy a fellebbezési határidőt betartotta, illetőleg, hogy a fellebbezést a határidőn belül tette postára, a legtöbbször komplikációk állanak elő. Fokozottan áll ez arra az esetre, amikor az adókivetés elleni fellebbezés a határidő utolsó napján adatott be s a levél a postán egy-két napot késett. Legcélszerűbb tehát az adófellebbezéseket ajánlott levélben föladni, mert igy a hatóság a fellebbezést elkésés miatt nem utasíthatja el s ha el is utasítja, másodfokon rektifikálni lehet az ügyet a föladóvevény fölmutatásával. Minden adófellebbezés ahhoz a hatósághoz adandó be, amely a fizetési meghagyást kiállította, tehát amely az adót kirótta, nempedig annál a hivatalnál, amely a fizetési meghagyást az adófizetőnek csupán kézbesítette (az egyenesadókröl szóló törvény 330. §-a), vagy annál a hivatalnál, amelynek kerületében az adófizető lakik. E tekintetben az adófizetők igen gyakran téved nek. Az adófizető fellebbezését más hivatalnál adja be, mint ahova a törvény szerint bead' nia kellett volna s ebben az esetben a hatóság nem köteles a fellebbezést az illetékes hatósághoz áttenni s a pénzügyi hivatalok ilyen esetekben a fellebbezést rendszerint visszaküldik közvetlenül az adófizetőnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy a fellebbezés az illetékes hatóságnál adandó be. Emellett azonban a hivatal azt sem tünteti fel, hogy melyik az illetékes hatóság. Ha ez az eset olyan fellebbezéseknél következik be, amely fellebbezések a határidő utolsó napjaiban adattak föl, az adófizetőnek már rendszerint nem marad ideje arra, hogy fellebbezését az illetékes hatóságokhoz benyújtsa s igy fellebbezési jogát elveszti. Igen gyakran előforduló alaki hiba az is, hogy az adófizető a fellebbezést több adókivetés ellen egyesítve adja be. Ez a törvény szerint nincs megengedve. Csak abban az esetben lehet egyesített fellebbezést beadni, ha a hatóság a különféle adókat egy és ugyanazon fizetési meghagyással vetette ki. Ez azonban igen ritkán történik meg. Hasonlóképpen az is megesik, hogy néhány adófizető közös fellebbezést ad be (például cégtársak). Az ilyen közös fellebbezések a törvény előírásai szerint szintén nincsenek mén engedve, mert minden adófizetőnek külön fellebbezést kell beadnia. Anyáéi h’trfk Anyagi szempontból véve a dolgot igen sok szór megtörténik, hogy az adófizető a fellebbe zésben túlságosan általános körülményeket hoz fel, amelyek a hatóságok előtt is egyaránt jól ismertek és amely körülmények hasonló mérték ben vonatkoznak a többi adófizetőkre is (pél dául a növekvő drágaság, munkanélküliség anyaghiány, hitelhiány, drága munkaerő, áruéi helyezési nehézség, stb.). Az illetékes pénzügyi hatóságok az adókivetés idején ezekre az általános körülményekre már rendszeriát tekintettel voltak vagy legalább is tekintettel kellett volna lenniök, úgyhogy azokkal a fellebbezésekkel, amelyek ilyen általános és közismert indokokra hivatkoznak, érdemben nem is foglalkoznak. Az adófizetőnek tehát az a feladata, hogy fellebbezésében olyan körülményeket hozzon fel indokolásul, amelyek főképpen saját személyére vonatkoznak s amelyekkel igazolni kivánja, hogy az adókivető hatóság nézete téves, Az adófizető legjobban teszi, ha a hatóság fölfogását számokkal szemben számokkal dönti meg és számadatait rövidesen megindokolja. Ezért, mint már azzal korábban is foglalkoztunk, legokosabb, ha az adófizető előzőleg kéri az adóalap közlését, mert fellebbezését eredményesen csak igy állíthatja össze. Az adófizetőnek azt az elvet kell mindig szem előtt tartania, hogy a fellebbezésben ne túlsókat foglalkozzék általánosan ismert körülményekkel, hanem inkább a saját személyére vonatkozó konkrét adatokkal, amelyeket szükség esetén könnyen be is tud igazolni. A prágai értéktőzsdén előfordult kötések szept. 18 ezept.. 19 NyeremBnylcökssfln . < i 96.70 —9ő 70 — 6%-os beruházási kölcsön . 98.20 —■ 98 20 —.— 6% os beruház. köles. 1928 98.20 —98 20 — .— Llsitkölcsön .................... 97 10 —97 10 — 0%os Inv. államkölcsön . 98 20 —98.20 — 6%-os államkölcsön 1928 . 90.60 —90.60 — 4%-os Kassa-oderbergi . i 72.10 —.— 72.10 — i\b%-os pótjáradék ... 70 05 —.— 70.05 —.— 4.2%-oí pótjáradék . . . 75.35 —75 35 — — 4%-oa pótjáradék . • . 65.85 —65.85 — 8Vá%-os pótjáradék ... 62 — —62.— —.— Hadikdlcsöakirtalanitás , . 52 95 —.— 52.95 -y.— 6%-os morva orsz. Kölcsön 81 50 —.—-------—.— 6%-os háboruelőtti adósság —.— —.— 53.50 — — 1 %-os cseh jelzálogbank . —.— ——. — —.— 4%-os Kassa-oderbergi 1889 —. — ——.— Csehszlovák Nemzeti Bank —.— —.— — — — — Nordbahn ....... 6205 — —6250 - 6265 — Nordbahn Bonnok . . . 2545 — —.— 2545 — —.— Cseh Uukoripar ..... 850,- 845 — 850 — 848 — Schöller................ 2625.- 2636 - 2645 Horvát Cukor ..... 105.— 103 — 106 — — Aussiger Finomító . . . 1175 — —H85 —------Kr izík....................................... - 1115 - 1135 - 1140 Pr ágai Malmok . . . . 1175.- 1180 — 1185 —----Ko lini Műtrágya .... —314 —_____ Ko lini Kávé ...... 175 — 176 — 177 — Kolini Szesz .................... —.— __________ Te jipar.............................. . —________ _ Au ssigi Vegyi.... 1268 -1270 - 1200 — — Bu owetsi Sör............. 2300 ----------------- 2335 —-----Kf nigPiioler Cement . . . 1503 - 1519 — 1520 — — — Cseh-Morva Kőiben Danel 3290 -3300.— 3350 — — Brünni Gépek ..... 142 — —141— — Ringhoffer .... 1047.— —1062 -1064 — Nyugatceeb Szén . . 522.- 523.— 528 — — Alpine ......................... 223 - —228.— — Be rg és Hütten . . . 3245.-3240 — 3270 — — Polc ......................... 1075 - 1079 — 1094 -1095 — Pr ágai Vas. 1620 -1628 — 1635 -1638 — Sk oda......................... . . 1716 —1717.— 1736 —1737 — Po zsonyi Kábel * , . , 855.— 850.— 865 — 868 — Inwald —.— —.— —.— —. Olleschaui Papír . . « 652.— —.— 652 — —.— 17, Roititoaru 2, Selliieir 15, B&ziaiki Vasút 60, uj bournioik 65, É&i&alkic&eih Szén 2, Sclhodiler 10, CseihBailovtállt Solo 23, Amséig! Vegyi és Finomító 10, Nyugaiucseh Kaolin 10, NyugaíiCSéh Szán 5, DéPJi 15, Skoda 20 (koronával javult. Ezzel szemben .Brumm Gépeik., Kolini Vegyi és Egyesült Gyapjú csupán 1 koronával gyöngült. A beruházási értékek piacán a hét végén is nyugalom uuailkodioitit, az árfolyamhieilyzeit változatnám. Eg- zotakuilfszibain Dráva 1 ikoroniávail megszilárdult, Smicihovi Sör 700 koronával gyöngült. A magyar OC-járadék 1, a frankra szóló Skodaobli- gáeió pedig 5 koronával megszilárdult. Szilárd irányzatú volt aiz ÁilaimivédeUmii Kölcsön is, a 3 százalékos 8/s, a 4)4 százalékos 1/a koromiávail miegszilMinduilt. A bankrészvények piaca szilárdam 'tartotta mágiáit. Zivmio 5, Union- és Eseompit- baník 0.50 koronával javult. A magánilombaird- kötvények piaca változatlan. BUDAPEST SZILÁRD Budapest, szeptember 19. A budapesti hétvégi értéktőzsde forgalmát szilárd irányzattal bonyolították le. A tőzsdén élénk üzleti forgalom fejlődött ki. Különösen keresett volt Urikányi, Bauxit, Magyar Általános Szén és Rima. A szilárd hangulat átterjedt a tőzsde minden piacára s a Juta, Gumi, Magyar Acél megszilárdult. A beruházási értékek piacán szilárd hangulat uralkodott s a budapesti kölcsönök megszilárdultak. BÉCS SZILÁRD Becs, szeptember 19. A mai bécsi értéktőzsde részvénypiacán élénk üzletmenet mellett tovább folytatódott az értékpapírok megszilárdulása. Kuliszban minden érték árfolyama javult, kivéve Déli Vasutat. Korlátban is túlsúlyban volt a javulás. Jelentősebben emelkedtek a magyar papG rok és néhány csehszlovák érték, valamint az osztrák ipari értékek. A beruházási értékek piacán az értékek nagyobbára megszilárdultak. BERLIN SZILÁRD' Berlin, szeptember 19. Az értéktőzsde mai szilárduló irányzattal nyitott. A tőzsdeidő későbbi folyamán a spekuláció némely értékben visszavásárlásokat eszközölt s az értékpapírok árfolyama tovább emelkedett. A külföldi járadékok szilárdan tartották magukat. Zárlatkor' a tőzsde megőrizte szilárd irányzatát, az üzlet azonban ellanyhult. A nagybankok részvényei igen Szilárdak voltak. Zárlatkor nagyobbára minden papír a napi legmagasabb jegyzéssel hagyta el a tőzsdét. A prágai tőzsde devizaiegytésel: ma tegnap Hív. pént Ara pina ára diák.* Alexandria 125.60 128 40* 128.60 126.40* 7*/, Amsterdam 1643.- 1647.— 1643.- 1647.— 8 Athén . . . 22.60 22.80* 2230 22.80* 7 Belcrad . . 66 88TT 56.6366* 56.^^456 55.6366* 4 Berlin... 970.75 973.25* 971.2, 973.75 2 Briissel . . 4C8.65 4C9.85 408.40 409.60 4 Budapest . 707.35 709.35* 707.35 709.35* 4 Bnen. Aires 691.— 697.— 691.— 697.— 5 Bukarest . 24.126 24.328* 24.126 24.826* 4</, Daniig . . 455.50 458.50* 4 5.50 458.50 5'/, Helsinrfors 63.85 54.26 68.86 54.25 4 Kopenhagen 517.— 550 — 547.— 550— 3'/i Kcrwno . . 407 50 409.50 407— 409.— 5 Lissabon . 11 975* 111.775 .110.975 111.775 4>/, London . . 122.45 123 05 122 45 123 05 2 Madrid . , —.— ——.— —.— 5 Mailand . . 190.35 191.15 190 35 191.15 4 V. Montreal . 24.17 24.20* 24.17 24 29 8‘/j New York . 24.18 24.28 24.18 24 28 l1/* Oslo . . . 615.50 618.50 615.— 618 - 3*/» Paris . . . 159 20 159.60 159.20 159 60* 3 Higa . . . 782 50 785 50* 782.50 785.50' 5'/, Rio de Jan. 204.- 206.—* 204.— 206.—* Sofia . . . 29.20 29.80* 29.20 29.30* 6</, Istanbui . . 19.15 19.25* 19.15 19.25* Stockholm. 631 50 634 50 f 30.50 633 50 2 Tallinn . . 676 50 ffO 50 674 - 678.—* 4 Warschau . 455.25 457 25 455.25 57.25 5 Wien . . . 569.15 570.66' 569.16 570.65* 3«/» Zürich . . 788 75 790 75 788 50 790.50 2>/» A budapesti értéktőzsde árfc ia ..ai f szópt. 18 ezept. 19 Magyar Nemieti Bank . . • 182.— 183 — Bauxit ,>»..».•»• 179 25 182 50 Magyar Általános Kösión > • 472.— 474 — Salgó ........................................ 49 35 49 30 Ur ikány .«<•••>« 81.40 83 60 Magyar Fegyver * « » • . 78.— 79 —Ganz Danubius 20.90 20.70 Láng 44 50 45 — Vagóngyár .*•••••• ~.— 27 — Rima ... 87 30 88.25 Ofa faipar ••••••• 31.— 31 — Nova 20 50 20 80 Államvasut ........ 32 50 32 50 Tröszt ......... 88.— 8825 Magyar Cukor ..*•»• 189.25 190 50 Iziólámpa ........ —242 — Részvénysör ....... —. — 181.— Hungária műtrágya ..... 54.— — Szikra ......... -.Féltén -».»»••»••» — — — .**• Gumin! ......... 81 — 83 50 'PRAGAI-AWköJR.HlRLAP Felelős szerkesztő: Forgách Géza Kéziratokat nem tirzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. * Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgatd* ság 56.660/VII—1934. s*. rend. engedélyezve 1936 szeptember 20, vasárnap. Hit kapunk Mit fizetőnk a valutákért T ■ valutákért ? Prága, szeptember 19. 100 Denevért 504.50 100 pengéért 607.50 100 •chilllneért 470.— 100 schilllneért 478.— lOO lensy. zlotyéri 448.50 100 leney. zlotyért 446.5íí 100 román leiért 14.85 100 román leiért 15.15 100 német márkáért 668.— .100 német márkáért 667.— 100 ezQatmárkáért 715.— 100 ezüstraárkáért 725.— 100* dinárért 54.80 100 dinárért 64.70 100 olasz Uráért 164.40 100 olaiz líráért 165.60 100 sválcl frankért 798.50 100 svá|ci frankért 796.50 100 franc, frankért 161.70 100 franc, frankért 162.30 100 Belgáért 416.- 100 Belgáért 418.— 100 holl. forintért 1647.- 100 hol. forintért 1653.— 1 angol fontért 123.— 1 angol fontért 124.— 1 amer. dollárért 24.25 1 amer. dollárért 24.45 VETŐM AG Petenatfy nemes busa. Államilag elismert kiváló nemesítés. Rozsdamentes érösszalmája, üszögmentes nagy kalászu. Sikérdús óriási termés hozamú. _ Megrendelhető: Peienady Uradalomban jPirak Posta: VeI ké-Kosto l a ny. — Állomás: Leopoldov. {ŰLJKV Vételára: Monopol ár és 25% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel.
