Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-20 / 216. (4065.) szám

1936 szeptember 20, vasárnap. ^I^CMAAxG^AÍt.HntL/!© 11 Asszonyok a háború- és forradalom forgatagában Fantasztikus regény arról, hogyan kapja meg egy asszony a francia becsületrend tiszti keresztjét Alig hihető filmdráma a francia hivatalos lap szürke jelentése mögött ■ ■ ■ Hogyan kerültek francia kézre a német tengeralattjáró háború legfontosabb dokumentumai? A PMH munkatársától ■■ Parts, szeptember 19. (MTP) A hivatalos francia lap, a Journal Officiel jelentése szerint Mia de Follanges, egy Páris melletti kis városka ügyvédjének felesége megkapta a becsületrend tisztikeresztjét. Ez a nőknek ritkán kijáró kitün­tetés fölujitja a világháború, helyesebben az orosz forradalom egy ismeretlen, de annál regé­nyesebb fejezetét. Í9Í8 elején a dán határon... Mia Culversen Dániából származik, helyeseb­ben Északschleswignek abból a csücskéből, amely a világháború előtt még Németországé volt, most Dániához tartozik. Mia fivérének, Ólainak az egyik ottani városkában jólmenő orvosi prakszisa volt. Mindketten a dán párthoz tartoztak és a vi­lágháború alatt erősen rokonszenveztek a szövetségesekkel, sőt kapcsolatot tartottak fönn a francia hirszerzőiroda fridericei veze­tőjével, Joseph Gerlachhal is, A városka közvetlen közelében volt a németek egyik fogolytábora: Lügomkloster, ahol ötszáz orosz és kétszáz francia hadifogoly volt elszállá­solva. Az 1917-es nagy tifuszjárvány idején, amikor a hadifoglyok ezrei és tizezrei pusztultak el a központi hatalmak fogolytáboraiban, a lü- gumklosteri fogolytábor küszöbét egyedül dr. Culversen és nővére léphették át a civilorvosok közül. Mindketten megtalálták a módját, hogy Kaland egy német tengeralattjárón Amíg a hajó többi utasait mentőcsónakra tet­ték, addig a négy menekültet, mint katonai szö­kevényeket és kémeket a tengeralattjáróra szál­lították, amely útban volt Archangelsk felé. A Murman-partoknál a tengeralattjáró ösz- szeütközött egy jégheggyel és alaposan meg­rongálódott. A négy menekültnek az általá­nos zűrzavarban nemcsak, hogy sikerült meg­szökniük, hanem még annyi idejük és főleg lélekjelenlétük is volt, hogy behatoltak a ka­pitány kajütjébe, ahonnan fontos iratokat emeltek el és úszva hagyták el a hajót. Szerencsére valamennyien kitűnő úszók voltak, de még igy sem volt gyerekjáték a néhány száz ■méter távolságban lévő partot úszva elérni a jéghideg vízben. Amikor partot értek, azonnal tanulmányozni kezdték a zsákmányt. Megállapították, hogy kezükbe kerültek a német tengeralattjáró­flotta titkos iratai, az „U 37“ külön megbíza­tásáról szóló jegyzőkönyv és azoknak a tit­kos katonai támaszpontoknak pontos térképe, amelyeket semleges területen állítottak föl a német tengeralattjárók részére* A papíroknak hihetetlen jelentőségük van a szö­vetséges hatalmak számára, de hogyan értékesít­sék? Hiszen egyedül vannak a szamojéd partvi­dék elhagyott, magányos pontján. Bolyongás a iaigán Szerencsére a pénzüket nem vették el a néme­tek, hiszen a tengeralattjárón amugysem vehet­ték volna hasznát. így azután az egyik szamo­jéd faluban találtak egy vállalkozó szellemű pa­rasztot, aki tetemes pénzösszeg fejében hajlandó volt őket Tobolszkba szállítani. Többnapos üge­tés után a végeláthatatlan taigán, egyszer csak repülőgépet pillantottak meg. Fényjeleket ad­tak neki, mire az leszállt hozzájuk. Kitűnt, hogy a repülő Arrétard francia repülőszázados, aki a vladivosztoki parancsnokságról Tomszkba igyekezett, a Kolcsak-hadsereg főhadiszállására, a taiga fölött azonban eltévedt. A menekültek a birtokukban lévő dokumentumokat átadták a kapitánynak, aki azonnal megvál­toztatta útirányát és Svédországon keresztül Párisba jutott, ahol a hadvezetőségnek beszol­gáltatta a dokumentumokat. A hivatalos megállapítás szerint ezzel jelentőse* hozzájárultak a tengeralattjáróháboru eldönté­séhez. A kapitány, mielőtt továbbrepült volna, a menekülteknek azt tanácsolta, hogy próbálják magukat a krasznojarszki országút felé keresz­tülvágni, mert a közbeeső egész területen heves harcok dúlnak a fehér és vörös csapatok között. Azután, ha elérték Vladivosztokot, onnan már nem lesz nehéz Franciaországba jutni. A szteppék nőstyénfarhasa A menekültek hat hétig vándoroltak össze­vissza Szibéria uttalan utjain, amig végre Irkuck- ba jutottak. Irkuckban akkor már a szovjetcsa­patok uralkodtak és a kormányzás egy különös asszony kezében volt. Az irkucki szovjet min­denható parancsnoka Annuska Krylenko, sze­gény orosz parasztszülők gyermeke volt, de a föltűnően csinos és értelmes leányt a pa­raszt gazdája, egy gazdag földbirtokos oltal­mába vette, taníttatta, sőt még a párisi Sor- bonneon is töltött néhány esztendőt. Ott és később Genfben összekerült Leninnel és barátaival, akik akkor még maximalistáknak ne­vezték magukat. Amikor Leninék uralomra ju­tottak Oroszországban, Annuska Krylenko is hszasietett és Irkuckban oroszokból, mongolok­ból, tunguzokból, tatárokból megszervezte az úgynevezett Bajkál-hadsereget. A tanult nőből kitört a harcok közben a bar­bár s a hatalmas területen önkényuralmat ren­dezett be magának. A harcokban hihetetlen szerencséje volt, de ma­ga is mindig ott küzdött katonái között s a ba­bonás nép, mint valami istennőt, imádta. Ő maga hihetetlen luxussal vétette körül magát. A szónak középkori értelmében kezdett uralkodni, a legborzalmasabb kegyetlenségektől sem riadtt vissza. A fehérek között szájról-szájra járt a mondás: —• Ahol a szteppék nőstényfarkasa megjele­nik, ott fűszál nem marad épen. Annyi bizonyos, hogy Chipow tábornok, aki a Kolcsak-hadsereg északi szárnyát vezette, egymásután szenvedte a vereségeket a szteppék nőstényfarkasától. Az utolsó iejezet A menekülteket fogságba ejtette, de azután nem törődött velük s igy egy napon sikerült megszökniök. Néhány napig bolyongtak a sztep­pén, mig végre a fehér Amur-hadsereg előőrsei rájukakadtak, Michalkow hetman főhadiszállá­sára vitték őket, ahol barátságos fogadtatásban részesültek. 1918 november 10-én került sor döntőütközetre Michalkow c,‘‘patai és a vörös amazon rongyosai között. Az ütközetet a fehér tüzérség döntötte el, amelynek parancsnokságát a menekült francia tüzéraltiszt vette át. A szíeppék nőstényfar­kasa borzalmas mészárlás után katonái között halva maradt a csatatéren. A négy menekült végre elérte Vladivoszto­kot, onnan hajón Franciaországba jutottak. Köz­ben a világháború régen véget ért. A négy me­nekült elbúcsúzott egymástól, Mia Culversen Párisban telepedett le, majd rövidesen férjhezment és elköltözött egy Pá­ris melletti kis városkába. Tizennyolc évig tartott, amig ez a rémregény és egy asszony hőstette megjárta az összes hi­vatalos fórumokat és Mia Culversent, akinek talán nagyobb része volt abban, hogy a hábo­rút Franciaország győzelmesen fejezhette be, mint akárhány magasrangu tisztnek, — végre megkapta a becsületrend tisztikeresztjét. A szörnyű kinhatált halt kis cseléd kegyetlen úrnője a bécsi bíróság előli A tizennégy éves Augustin Anna marttríuma Bécs, szeptember 19. Az itteni esküidtbiróság ma kezdte tárgyalni azt a büncselekmény-halma- zatot, amiknek áldozataképpen a legszörnyübb kínok között életét vesztette egy fiatal szeren­csétlen cselédleány, a mindössze tizennégyéves Augiustin Anna. A büniper fővádlottja Tuner Ödön­né, egy gyáros 43 éves felesége, aki változatos kegyetlenséggel gyilkolta meg a rá­bízott cselédleányt. Bűntársképpen férjét is a bíróság elé állították, mert tudott felesége tízeiméiről és eltűrte azokat. Hasonló okból állítják a fiatalkornak bírósága elé a házaspár 15 éves leányát is. Az asszonyt gyilkossággal, csalással, zsarolással, súlyos testi sértéssel, életveszélyes fenyegetéssel, személyes szabadság korlátozásával vádolják, férjét ezzel szemben csak gyilkosságban való bünrészesség, személyes szabadság korlátozása és hamis tanu- zás cimén helyezték vád alá. A szerencsétlen Augustin Anna 1934. decembe­rében lépett a Luner-család szolgálatába és csak­hamar megkezdődtek a szenvedések, amelyekről borzalmas, szinte nyomdafestéket sem tűrő képet fest a vádirat. Az asszony pofozta, .lábbal taposta, bottal verte a 14 éves ártatlan leányt, nyelvét és testét tüzes vassal égette, sebeibe alkoholt ön­tött. Bezárta, éheztette és ha enni is adott neki, sós tejjel itatta, hogy szomjúságát növelje'. A múlt év julius 10-én borzalmas kínzás után meghalt a szerencsétlen kis cseléd és ekkor a há­zaspár leánya tett részletes vallomást anyja el­len. Az orvosszakértő szerint Augustin Anna ha­lálát a testi és lelki szenvedések okozták. Megál­lapította az orvosszakértő azt is, hogy a bűnös asszony abnormális, szadista hajlamú Í nő, de büntetőjogilag teljes mértékben felelős. A fővádlottat hasonló bűncselekményekért már egy ízben, 1908-ban hathavi börtönre ítélték. Ak­koriban is háztartási alkalmazottait kínozta meg. ÚJABB SZTRÁJK1IULLÁ M FRANCIAORSZÁGBAN A roueni sofőrök és kocsisok ujj kollektív szerződés követelésiével sztrájkba léptek. JSzmHÁzKönWKabTUit\. Megjelent dr. Benes Eduárd „Nemzetek forradalma" cimii müve magyar nyelven (E. Piager, könyvkiadóvállalat, Pozsony, 1936.) Prága, szeptember 19. Nem volt könnyű mun­ka a köztársasági elnök főmüvét magyar nyelv­re átültetni. Benes Ede, az európai látókörű po­litikus, Masaryk tanítványa ebben a háromköte­tes műben nemcsak életpályájáról és arról szá­mol be, hogyan látta Európa politikai helyzetét, amikor a háború kitört és hogyan látja ma, amikor egy kristályosodási folyamat bizonyos pontjáig elérkeztünk, hanem a szélesen hömpöly­gő beszámoló sokhelyütt filozófiai elmélyülést is mutat. Benes ugyan egyszerű mondatokkal ra­gadja meg és formálja ki azt, amit a legutóbbi busz év történelméből fontosnak Ítél meg, de az egyszerűsége és szubjektivitása érdekessé teszi a könyvet. Az egyszerűség mögött ott áll egy egész korszak egyénien érdekes analízise. Tu­lajdonképen ez a mü nem tartozik az úgyneve­zett memoárirodalomhoz, ennél sokkal több. En­nek a kornak eljövendő történetírója Benes könyvét nem fogja nélkülözhetni, mert a renge­teg anyagtól eltekintve, több nézőszögből úgy világítja meg mindazt, ami a mai távlatban még kaotikusán hat, mint azt rajta kívül, aki aktive résztvett a történés formálásában, csak kevesen tudják. A háromkötetes müvet a pozsonyi kiadó szép kiállításban hozta ki. A fordítást Donner Pál végezte nagy hozzáértéssel. (*) A szlovenszkói képzőművészek figyelmébe. A komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osz­tály (JESzO) a Jókai-szobor gyűjtési akciójával kapcsolatban október 18—35 között kiállítást- r-endez, melyre ezennel meghívja a komáromi és komáromkörnyéki képzőművészeket. A gazdasági helyzetre való tekintettel a kiállítás szükebb keretű lesz, de azért a kiállítók között más szlo- venszkói művészeket is szívesen lát a rendezőség. A jelentkezés határideje: október 7, a beküldési határidő október 14.* Cím: Komárom, Kultúrpa­lota. — A rendezőség. (*) Uj színházépület Füleken. Tudósítónk je­lenti: A füleki műkedvelők számára hatalmas színháztermet építtet a város a Vigadó udvarán. A nagy költséggel épülő terem ezerötszáz ember befogadására lesz alkalmas és a színpad területe meg fogja haladni a száz négyzetmétert. A szín­pad Iván Sándor tervei szerint készül és ott fog szerepelni ezentúl a keletszlovenszkói társulat is. Az uj épülettel a magyar kulturélet nagy föl­lendülését várják. Karácsonyra tervezik a szín­házterem ünnepélyes megnyitását. (*) Járási közművelődési testületi gyűlés Ung- váron, Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári járási közművelődési testület szeptem­ber 24-én, csütörtökön tartja évi rendes közgyű­lését Ungvárott a Református Kör helyiségében, amelyre ezúton is meghívja a járási közművelő­dési testület tagjait az Elnökség. (*) A Magyar Család szeptemberi száma. A csehszlovákiai magyar családok egyik legkedvel­tebb havi folyóiratának szeptemberi számai gaz­dag tartalommal most hagyta el a sajtót. Doma Ervin, Garai István, Moravcsik Jenő és Vitális Gyula eredeti versei mellett három érdekes for­dítást is találunk a számban. Lubomir Kupcok egyik versét Benyó Antal fordította szlovákból, K. Ilynek Máéba versét Sipós Győző cseh eredeti­ből fordította nagy szakavatottsággal, mig a fia- ,íal Garai István Paul Verlaine őszi dalát fordí­totta ügyesen francia eredetiből. (A Tóth Béla fordításában megjelent chanson egy szlovenszkói fiatal magyar diák meglátásában!) Prózával a nyitva! Keuedy Erzsébet megszokott szépségekkel szerepel, mig Páll Miklós Premienplan c. novellája ■erősen megkapó irás. Kriek Lajos érdekes és vi­dám háborús katonatörténetet irt, Latkóczy Mag­da szinte rapszódikus stílusban Írja le egy modern leány naplóját, melyben a magukra hagyott, ke­nyérkereső nők egész lelkivilágát látó szemmel festi. Fenyves Mária kedves utikarcolatot irt Po­zsonytól—Újvárig címmel. A Magunk között meg­szokott társadalompolitikai cikkben az egységes kisebbségi magyarság gazdasági összetartásáról, jövő élniakarásáról ir a rovatvezető szerkesztő. Gazdag könyv- és lapszemle, kulturkrónika és keresztrejtvény fejezik be a számot. A Magyar- Család egyetlen társadalmi és közművelődési jel­legű családi lapja a csehszlovákiai magyarságnak, s mintegy élő 'lelkiismerettel plántálja a nemzeti összetartozás és oszthatatlan kisebbségi egység gondolatát. A népszerű lapot Farkas István szer­keszti, főmunkatársai dr. Sziklay Ferenc és Dar- kó István, mig magyarországi főmunkatársa dr. Marék Antal. A kiadóhivatal — Ipolyság, Újvá­ros 1. — kívánatra bárkinek ingyen küld mutat­ványszámot, szegénysorsu magyar kulturális egyesületeknek és könyvtáraknak pedig szívesen indít ingyenpéldányt is. (*) Megkezdték az „Aranyember" filmfölvé- tcleit. Jókai regényének, az ,,Aranyember‘‘-nek filmfölvételei — amint Budapestről jelentik —• Gál Béla főrendező közreműködésével már meg­kezdődtek. Ezidőszerint a külső fölvételeket ké­szítik a komáromi Dunaszigeten. A főszerepeket Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Uray Tivadar, Pethő Attila, Rózsahegyi Kálmán, Egry Mária, Sziklay Teréz és Füzes Anna játszák. (*) Képkiállitás Ungváron. Ruszinszkói szer­kesztőségünk jelenti: Sárkány Baba festőmüvész- nő, aki portréival már eddig is előnyös nevet szerzett Kárpátalján, az ugyancsak kárpátaljai származású Gál Emma festőmüvésznővel közös képkiállitást rendez Ungváron. A kiállítás szep­tember 27-én, vasárnap délelőtt nyílik meg az ungvári Korona-szálló dísztermében ünnepies külsőségek között. A képkiállitást az őslakos és magyar társadalom élénk érdeklődése előzi meg. a járvány leküzdése után is kapcsolatot tartsa-1 nak fönn pártfogoltjaikkal, akiktől üzeneteket isi közvetítettek a túlsó oldalra. A testvérpár ekkor hívta magára a német ha-| tóságok figyelmét, kémgyanusnak találták | őket. 1918 januárjában az utolsó nagy erőfe­szítések előtt voltunk, minden oldalon foko­zódott az idegesség. Ebben az időben elég volt a gyanú ahoz, hogy valaki fübeharapjon. A testvérpár barátai azonban megszimatolták a veszedelmet és három francia szökevénnyel együtt autón átmentették őket a dán határon. A három szökevény, akiket Culversenék segítségé­vel hoztak ki a lügumklosteri táborból: Jacques de Foulanges tüzéraltiszt, egy anamita altiszt és egy köztüzér. A határon a német határőrök föl akarták tartóztatni az autót, ők azonban tovább­robogtak, a németek sortüzet adtak rájuk, az egyik go­lyó eltalálta az orvost, aki — még mielőtt el­érték volna Frederiee határállomást — bele­halt a sebbe. A másik négy menekültnek azonban sikerült el­jutni Kopenhágába, ahol a Frederik VIII. hajóra szálltak, hogy Angliába, onnan pedig Francia- országba jussanak. Ekkor azonban már javában tombolt a német tengeralattjáróháboru, a hajó beszaladt a veszélyzónába és az U 37 német tengerealattjáró elsüllyesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents