Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-20 / 216. (4065.) szám
1936 szeptember 20, vasárnap. ^I^CMAAxG^AÍt.HntL/!© 11 Asszonyok a háború- és forradalom forgatagában Fantasztikus regény arról, hogyan kapja meg egy asszony a francia becsületrend tiszti keresztjét Alig hihető filmdráma a francia hivatalos lap szürke jelentése mögött ■ ■ ■ Hogyan kerültek francia kézre a német tengeralattjáró háború legfontosabb dokumentumai? A PMH munkatársától ■■ Parts, szeptember 19. (MTP) A hivatalos francia lap, a Journal Officiel jelentése szerint Mia de Follanges, egy Páris melletti kis városka ügyvédjének felesége megkapta a becsületrend tisztikeresztjét. Ez a nőknek ritkán kijáró kitüntetés fölujitja a világháború, helyesebben az orosz forradalom egy ismeretlen, de annál regényesebb fejezetét. Í9Í8 elején a dán határon... Mia Culversen Dániából származik, helyesebben Északschleswignek abból a csücskéből, amely a világháború előtt még Németországé volt, most Dániához tartozik. Mia fivérének, Ólainak az egyik ottani városkában jólmenő orvosi prakszisa volt. Mindketten a dán párthoz tartoztak és a világháború alatt erősen rokonszenveztek a szövetségesekkel, sőt kapcsolatot tartottak fönn a francia hirszerzőiroda fridericei vezetőjével, Joseph Gerlachhal is, A városka közvetlen közelében volt a németek egyik fogolytábora: Lügomkloster, ahol ötszáz orosz és kétszáz francia hadifogoly volt elszállásolva. Az 1917-es nagy tifuszjárvány idején, amikor a hadifoglyok ezrei és tizezrei pusztultak el a központi hatalmak fogolytáboraiban, a lü- gumklosteri fogolytábor küszöbét egyedül dr. Culversen és nővére léphették át a civilorvosok közül. Mindketten megtalálták a módját, hogy Kaland egy német tengeralattjárón Amíg a hajó többi utasait mentőcsónakra tették, addig a négy menekültet, mint katonai szökevényeket és kémeket a tengeralattjáróra szállították, amely útban volt Archangelsk felé. A Murman-partoknál a tengeralattjáró ösz- szeütközött egy jégheggyel és alaposan megrongálódott. A négy menekültnek az általános zűrzavarban nemcsak, hogy sikerült megszökniük, hanem még annyi idejük és főleg lélekjelenlétük is volt, hogy behatoltak a kapitány kajütjébe, ahonnan fontos iratokat emeltek el és úszva hagyták el a hajót. Szerencsére valamennyien kitűnő úszók voltak, de még igy sem volt gyerekjáték a néhány száz ■méter távolságban lévő partot úszva elérni a jéghideg vízben. Amikor partot értek, azonnal tanulmányozni kezdték a zsákmányt. Megállapították, hogy kezükbe kerültek a német tengeralattjáróflotta titkos iratai, az „U 37“ külön megbízatásáról szóló jegyzőkönyv és azoknak a titkos katonai támaszpontoknak pontos térképe, amelyeket semleges területen állítottak föl a német tengeralattjárók részére* A papíroknak hihetetlen jelentőségük van a szövetséges hatalmak számára, de hogyan értékesítsék? Hiszen egyedül vannak a szamojéd partvidék elhagyott, magányos pontján. Bolyongás a iaigán Szerencsére a pénzüket nem vették el a németek, hiszen a tengeralattjárón amugysem vehették volna hasznát. így azután az egyik szamojéd faluban találtak egy vállalkozó szellemű parasztot, aki tetemes pénzösszeg fejében hajlandó volt őket Tobolszkba szállítani. Többnapos ügetés után a végeláthatatlan taigán, egyszer csak repülőgépet pillantottak meg. Fényjeleket adtak neki, mire az leszállt hozzájuk. Kitűnt, hogy a repülő Arrétard francia repülőszázados, aki a vladivosztoki parancsnokságról Tomszkba igyekezett, a Kolcsak-hadsereg főhadiszállására, a taiga fölött azonban eltévedt. A menekültek a birtokukban lévő dokumentumokat átadták a kapitánynak, aki azonnal megváltoztatta útirányát és Svédországon keresztül Párisba jutott, ahol a hadvezetőségnek beszolgáltatta a dokumentumokat. A hivatalos megállapítás szerint ezzel jelentőse* hozzájárultak a tengeralattjáróháboru eldöntéséhez. A kapitány, mielőtt továbbrepült volna, a menekülteknek azt tanácsolta, hogy próbálják magukat a krasznojarszki országút felé keresztülvágni, mert a közbeeső egész területen heves harcok dúlnak a fehér és vörös csapatok között. Azután, ha elérték Vladivosztokot, onnan már nem lesz nehéz Franciaországba jutni. A szteppék nőstyénfarhasa A menekültek hat hétig vándoroltak összevissza Szibéria uttalan utjain, amig végre Irkuck- ba jutottak. Irkuckban akkor már a szovjetcsapatok uralkodtak és a kormányzás egy különös asszony kezében volt. Az irkucki szovjet mindenható parancsnoka Annuska Krylenko, szegény orosz parasztszülők gyermeke volt, de a föltűnően csinos és értelmes leányt a paraszt gazdája, egy gazdag földbirtokos oltalmába vette, taníttatta, sőt még a párisi Sor- bonneon is töltött néhány esztendőt. Ott és később Genfben összekerült Leninnel és barátaival, akik akkor még maximalistáknak nevezték magukat. Amikor Leninék uralomra jutottak Oroszországban, Annuska Krylenko is hszasietett és Irkuckban oroszokból, mongolokból, tunguzokból, tatárokból megszervezte az úgynevezett Bajkál-hadsereget. A tanult nőből kitört a harcok közben a barbár s a hatalmas területen önkényuralmat rendezett be magának. A harcokban hihetetlen szerencséje volt, de maga is mindig ott küzdött katonái között s a babonás nép, mint valami istennőt, imádta. Ő maga hihetetlen luxussal vétette körül magát. A szónak középkori értelmében kezdett uralkodni, a legborzalmasabb kegyetlenségektől sem riadtt vissza. A fehérek között szájról-szájra járt a mondás: —• Ahol a szteppék nőstényfarkasa megjelenik, ott fűszál nem marad épen. Annyi bizonyos, hogy Chipow tábornok, aki a Kolcsak-hadsereg északi szárnyát vezette, egymásután szenvedte a vereségeket a szteppék nőstényfarkasától. Az utolsó iejezet A menekülteket fogságba ejtette, de azután nem törődött velük s igy egy napon sikerült megszökniök. Néhány napig bolyongtak a szteppén, mig végre a fehér Amur-hadsereg előőrsei rájukakadtak, Michalkow hetman főhadiszállására vitték őket, ahol barátságos fogadtatásban részesültek. 1918 november 10-én került sor döntőütközetre Michalkow c,‘‘patai és a vörös amazon rongyosai között. Az ütközetet a fehér tüzérség döntötte el, amelynek parancsnokságát a menekült francia tüzéraltiszt vette át. A szíeppék nőstényfarkasa borzalmas mészárlás után katonái között halva maradt a csatatéren. A négy menekült végre elérte Vladivosztokot, onnan hajón Franciaországba jutottak. Közben a világháború régen véget ért. A négy menekült elbúcsúzott egymástól, Mia Culversen Párisban telepedett le, majd rövidesen férjhezment és elköltözött egy Páris melletti kis városkába. Tizennyolc évig tartott, amig ez a rémregény és egy asszony hőstette megjárta az összes hivatalos fórumokat és Mia Culversent, akinek talán nagyobb része volt abban, hogy a háborút Franciaország győzelmesen fejezhette be, mint akárhány magasrangu tisztnek, — végre megkapta a becsületrend tisztikeresztjét. A szörnyű kinhatált halt kis cseléd kegyetlen úrnője a bécsi bíróság előli A tizennégy éves Augustin Anna marttríuma Bécs, szeptember 19. Az itteni esküidtbiróság ma kezdte tárgyalni azt a büncselekmény-halma- zatot, amiknek áldozataképpen a legszörnyübb kínok között életét vesztette egy fiatal szerencsétlen cselédleány, a mindössze tizennégyéves Augiustin Anna. A büniper fővádlottja Tuner Ödönné, egy gyáros 43 éves felesége, aki változatos kegyetlenséggel gyilkolta meg a rábízott cselédleányt. Bűntársképpen férjét is a bíróság elé állították, mert tudott felesége tízeiméiről és eltűrte azokat. Hasonló okból állítják a fiatalkornak bírósága elé a házaspár 15 éves leányát is. Az asszonyt gyilkossággal, csalással, zsarolással, súlyos testi sértéssel, életveszélyes fenyegetéssel, személyes szabadság korlátozásával vádolják, férjét ezzel szemben csak gyilkosságban való bünrészesség, személyes szabadság korlátozása és hamis tanu- zás cimén helyezték vád alá. A szerencsétlen Augustin Anna 1934. decemberében lépett a Luner-család szolgálatába és csakhamar megkezdődtek a szenvedések, amelyekről borzalmas, szinte nyomdafestéket sem tűrő képet fest a vádirat. Az asszony pofozta, .lábbal taposta, bottal verte a 14 éves ártatlan leányt, nyelvét és testét tüzes vassal égette, sebeibe alkoholt öntött. Bezárta, éheztette és ha enni is adott neki, sós tejjel itatta, hogy szomjúságát növelje'. A múlt év julius 10-én borzalmas kínzás után meghalt a szerencsétlen kis cseléd és ekkor a házaspár leánya tett részletes vallomást anyja ellen. Az orvosszakértő szerint Augustin Anna halálát a testi és lelki szenvedések okozták. Megállapította az orvosszakértő azt is, hogy a bűnös asszony abnormális, szadista hajlamú Í nő, de büntetőjogilag teljes mértékben felelős. A fővádlottat hasonló bűncselekményekért már egy ízben, 1908-ban hathavi börtönre ítélték. Akkoriban is háztartási alkalmazottait kínozta meg. ÚJABB SZTRÁJK1IULLÁ M FRANCIAORSZÁGBAN A roueni sofőrök és kocsisok ujj kollektív szerződés követelésiével sztrájkba léptek. JSzmHÁzKönWKabTUit\. Megjelent dr. Benes Eduárd „Nemzetek forradalma" cimii müve magyar nyelven (E. Piager, könyvkiadóvállalat, Pozsony, 1936.) Prága, szeptember 19. Nem volt könnyű munka a köztársasági elnök főmüvét magyar nyelvre átültetni. Benes Ede, az európai látókörű politikus, Masaryk tanítványa ebben a háromkötetes műben nemcsak életpályájáról és arról számol be, hogyan látta Európa politikai helyzetét, amikor a háború kitört és hogyan látja ma, amikor egy kristályosodási folyamat bizonyos pontjáig elérkeztünk, hanem a szélesen hömpölygő beszámoló sokhelyütt filozófiai elmélyülést is mutat. Benes ugyan egyszerű mondatokkal ragadja meg és formálja ki azt, amit a legutóbbi busz év történelméből fontosnak Ítél meg, de az egyszerűsége és szubjektivitása érdekessé teszi a könyvet. Az egyszerűség mögött ott áll egy egész korszak egyénien érdekes analízise. Tulajdonképen ez a mü nem tartozik az úgynevezett memoárirodalomhoz, ennél sokkal több. Ennek a kornak eljövendő történetírója Benes könyvét nem fogja nélkülözhetni, mert a rengeteg anyagtól eltekintve, több nézőszögből úgy világítja meg mindazt, ami a mai távlatban még kaotikusán hat, mint azt rajta kívül, aki aktive résztvett a történés formálásában, csak kevesen tudják. A háromkötetes müvet a pozsonyi kiadó szép kiállításban hozta ki. A fordítást Donner Pál végezte nagy hozzáértéssel. (*) A szlovenszkói képzőművészek figyelmébe. A komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztály (JESzO) a Jókai-szobor gyűjtési akciójával kapcsolatban október 18—35 között kiállítást- r-endez, melyre ezennel meghívja a komáromi és komáromkörnyéki képzőművészeket. A gazdasági helyzetre való tekintettel a kiállítás szükebb keretű lesz, de azért a kiállítók között más szlo- venszkói művészeket is szívesen lát a rendezőség. A jelentkezés határideje: október 7, a beküldési határidő október 14.* Cím: Komárom, Kultúrpalota. — A rendezőség. (*) Uj színházépület Füleken. Tudósítónk jelenti: A füleki műkedvelők számára hatalmas színháztermet építtet a város a Vigadó udvarán. A nagy költséggel épülő terem ezerötszáz ember befogadására lesz alkalmas és a színpad területe meg fogja haladni a száz négyzetmétert. A színpad Iván Sándor tervei szerint készül és ott fog szerepelni ezentúl a keletszlovenszkói társulat is. Az uj épülettel a magyar kulturélet nagy föllendülését várják. Karácsonyra tervezik a színházterem ünnepélyes megnyitását. (*) Járási közművelődési testületi gyűlés Ung- váron, Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári járási közművelődési testület szeptember 24-én, csütörtökön tartja évi rendes közgyűlését Ungvárott a Református Kör helyiségében, amelyre ezúton is meghívja a járási közművelődési testület tagjait az Elnökség. (*) A Magyar Család szeptemberi száma. A csehszlovákiai magyar családok egyik legkedveltebb havi folyóiratának szeptemberi számai gazdag tartalommal most hagyta el a sajtót. Doma Ervin, Garai István, Moravcsik Jenő és Vitális Gyula eredeti versei mellett három érdekes fordítást is találunk a számban. Lubomir Kupcok egyik versét Benyó Antal fordította szlovákból, K. Ilynek Máéba versét Sipós Győző cseh eredetiből fordította nagy szakavatottsággal, mig a fia- ,íal Garai István Paul Verlaine őszi dalát fordította ügyesen francia eredetiből. (A Tóth Béla fordításában megjelent chanson egy szlovenszkói fiatal magyar diák meglátásában!) Prózával a nyitva! Keuedy Erzsébet megszokott szépségekkel szerepel, mig Páll Miklós Premienplan c. novellája ■erősen megkapó irás. Kriek Lajos érdekes és vidám háborús katonatörténetet irt, Latkóczy Magda szinte rapszódikus stílusban Írja le egy modern leány naplóját, melyben a magukra hagyott, kenyérkereső nők egész lelkivilágát látó szemmel festi. Fenyves Mária kedves utikarcolatot irt Pozsonytól—Újvárig címmel. A Magunk között megszokott társadalompolitikai cikkben az egységes kisebbségi magyarság gazdasági összetartásáról, jövő élniakarásáról ir a rovatvezető szerkesztő. Gazdag könyv- és lapszemle, kulturkrónika és keresztrejtvény fejezik be a számot. A Magyar- Család egyetlen társadalmi és közművelődési jellegű családi lapja a csehszlovákiai magyarságnak, s mintegy élő 'lelkiismerettel plántálja a nemzeti összetartozás és oszthatatlan kisebbségi egység gondolatát. A népszerű lapot Farkas István szerkeszti, főmunkatársai dr. Sziklay Ferenc és Dar- kó István, mig magyarországi főmunkatársa dr. Marék Antal. A kiadóhivatal — Ipolyság, Újváros 1. — kívánatra bárkinek ingyen küld mutatványszámot, szegénysorsu magyar kulturális egyesületeknek és könyvtáraknak pedig szívesen indít ingyenpéldányt is. (*) Megkezdték az „Aranyember" filmfölvé- tcleit. Jókai regényének, az ,,Aranyember‘‘-nek filmfölvételei — amint Budapestről jelentik —• Gál Béla főrendező közreműködésével már megkezdődtek. Ezidőszerint a külső fölvételeket készítik a komáromi Dunaszigeten. A főszerepeket Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Uray Tivadar, Pethő Attila, Rózsahegyi Kálmán, Egry Mária, Sziklay Teréz és Füzes Anna játszák. (*) Képkiállitás Ungváron. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Sárkány Baba festőmüvész- nő, aki portréival már eddig is előnyös nevet szerzett Kárpátalján, az ugyancsak kárpátaljai származású Gál Emma festőmüvésznővel közös képkiállitást rendez Ungváron. A kiállítás szeptember 27-én, vasárnap délelőtt nyílik meg az ungvári Korona-szálló dísztermében ünnepies külsőségek között. A képkiállitást az őslakos és magyar társadalom élénk érdeklődése előzi meg. a járvány leküzdése után is kapcsolatot tartsa-1 nak fönn pártfogoltjaikkal, akiktől üzeneteket isi közvetítettek a túlsó oldalra. A testvérpár ekkor hívta magára a német ha-| tóságok figyelmét, kémgyanusnak találták | őket. 1918 januárjában az utolsó nagy erőfeszítések előtt voltunk, minden oldalon fokozódott az idegesség. Ebben az időben elég volt a gyanú ahoz, hogy valaki fübeharapjon. A testvérpár barátai azonban megszimatolták a veszedelmet és három francia szökevénnyel együtt autón átmentették őket a dán határon. A három szökevény, akiket Culversenék segítségével hoztak ki a lügumklosteri táborból: Jacques de Foulanges tüzéraltiszt, egy anamita altiszt és egy köztüzér. A határon a német határőrök föl akarták tartóztatni az autót, ők azonban továbbrobogtak, a németek sortüzet adtak rájuk, az egyik golyó eltalálta az orvost, aki — még mielőtt elérték volna Frederiee határállomást — belehalt a sebbe. A másik négy menekültnek azonban sikerült eljutni Kopenhágába, ahol a Frederik VIII. hajóra szálltak, hogy Angliába, onnan pedig Francia- országba jussanak. Ekkor azonban már javában tombolt a német tengeralattjáróháboru, a hajó beszaladt a veszélyzónába és az U 37 német tengerealattjáró elsüllyesztette.
