Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-18 / 214. (4063.) szám
1936 szeptember 18, péntek. t>eaga:-Mag^arh!rlai> HifottUrt pcmtoswi 9,004.346 lélek lakik Magyarországon. Most jimius elején haladta túl az ezer szenvedésen, ezer megpróbáltatáson erős akarattal átvészelt ország a kilencedik milliót. Az 1930-as nép- számlálás szerint Magyarország lakosainak száma 8,688.319 volt, öt év alatt több mint háromszázezerrel szaporodott a lélekszám. Olyan alkalom ez, ami előtt a világ bármely táján élő magyarnak meg kell állnia, hiszen a magyar életakarat szól hozzánk ezekből a szürke statisztikai adatokból. Mert hát van-e harsányabb jele az élniakarásnak és — élni- tudásnak? Voltak sötét, komor esztendők a magyarság történetében, amikor a halálmadár kuvikolása töltötte be a levegőt, a legpom- pázóbb reménységek is lesorvadtak, a leg- bizakodóbb önérzet is léket kapott. Sokan hirdették ezekben az esztendőkben, magyarok és nem magyarok, — hogy vége a magyarságnak, ezeréves életfája sorvad, ágai elhalnak, rügyeit lefagyasztotta a mostoha idő. Valóban a halálos dermedtség éveit élte a magyarság. De aztán lassan-lassan magához tért, elpusztíthatatlan, gazdag erőforrásaiból nagyszerű teljesítmények fakadtak: ezer jele az élnitudásnak és élniakarásnak. S ez még mindig nem volt elég a pesszimistáknak. Igen, mondogatták, nagyszerű egyéni teljesítmények lelnek ki tőlünk, van egy remek primadonna-gárdánk, de az átlag sorvad, beteg, folyton kevesebben és egyre szegényebbek leszünk. Sokszor hallottuk a határon túlról ezeket a hangokat. S bevalljuk: elszomorító szívvel hallottuk. Nem is akartunk hinni nekik. Nem hihettünk, nem szabadott hinnünk ennek a feketénlátásnak. S most itt a cáfolat: azon a területen, ahol 1910-ben még csak hét és fél millió ember élt, most kilencmillió sü- rög-forog, dolgozik, szeret, dalol. Él. S míg akkor a hét és fél milliónak alig a fele volt munkabíró, ma kilenc millióból öt és fél millió dolgozik. Van-e ennél ékesebben szóló érv egy nemzet életrevalósága mellett? A Qahcidta. nem valami jóhangzásu nevet kapott apjától: Matuskának hívják. Gabriella korán elveszítette édesanyját, apjáról pedig cikkeket olvasott az újságokban, amelyek szörnynek nevezték az apát, vezető helyen foglalkoztak vele s azzal, ami ország-világ előtt nevezetessé tette: a rémtettről. Azután tárgyalások voltak, amelyeken hol mint hülye, hol mint ravasz gonosztevő viselkedett az apa, hol pedig „gavallérosan“ bocsánatot kért életben mamát áldozataitól, akik örök életükre nyomorékok lettek s akik nem tudnak többé sirógörcs nélkül visszaemlékezni az életnek arra a pillanatára, amelyben a sors őket Ma- tuska elferdült, vad és sötét képzeletének bábszerévé tette. Matuska néha úgy beszélt a bíróság előtt, mint egy futurista költő, néha pedig, mint egy múlt századbeli lírikus, csepegett a szentimentalizmustól. Csupa hamis hang, csupa selejtes érzés, csupa komédia — az egész ember inkább volna nevetséges, mint borzalmas, hogyha tettéről lehetne higgadtan és elfogulatlanul beszélni, ha nem kergetne arcunkba vért és nem szorítaná ökölbe a kezünket. S ez a hülyeség és gonoszság ha- tármesgyén vándorló lélek mégis kapott az élettől egy nagy adományt, a legnagyobbat, amit ember kaphat. Szerették. Felesége bűnében is megbocsátóan szerette. Megható volt, ahogy ez az asszony — tűi mindazon, ami történt — meg tudott maradni hitvesnek s mert mégsem volt elviselhető ép emberi értelemmel és lélekkel a bűn, ami a férje lelkét terhelte, inkább csendesen elment ebből az ámyékvüágból. Meghalt, mert szeretett — mondhatná Matuska szentimentális óráiban, annak a gyanúsan csengő vásári érzelmes- ségnek a hangján, amit a tárgyalás folyamán olyan szívesen hallatott. S most, amikor már egészen közel jár az akasztófához s tegyük hozzá: a jól megérdemelt akasztófához, még mindig van egy lélek, aki meg tud bocsátani neki, aki rimánkodni tud érte, aki kegyelmei esdekel neki. A tizenhatéves leány, aki a bia- torbágyi rémben még mindig nem felejtette el tisztelni apját, akiben van annyi lélekerő, hogy odaálljon egy akasztófa felé haladó ember elé és imádkozzon érte, — olyan tüneménye ennek az elfásult, megvert és ideáljaiból kiforgatott kornak, hogy igazán meg kell állni előtte egy percre és meghatva tisztelegni. Tituiescun vérátömlesztést hajtottak végre Becs, szeptember 17. Dr. Breitner innsbrucki egyetemi tanárt St, Moritzba hívták Titulescu volt román külügyminiszterhez, m^rt a román államférfiu állapota rosszabbra fordult. Breitner vérátömlesztést végzett Tituiescun, A „hisantant" után a „hisalliánsz“ A pozsonyi konferenciára ad választ a bécsi olasz'osztrák-magyar értekezlet Mussolini és Schmidt tárgyalásainak eredménye ■■ Rendszeresítik a római blokk konferenciáit Becs és a kisantant eíhidegiiiése Róma, szeptember 17. Hivatalosan közlik, hogy dr. Schmidt Guidó osztrák külügyi államtitkárnak Mussolinival és gróf Ciano olasz külügyminiszterrel való megbeszélései következtében elhatározták, hogy a legközelebbi jövőben Bécsben összehívják a római jegyzőkönyvet aláíró három kormány külügyminisztereinek értekezletét a római jegyzőkönyvek értelmében. Az elhatározásról előzőleg a magyar kormányt is értesítették s annak teljes hozzájárulását megnyerték. A római jegyzőkönyvet aláíró államok: Olaszország, Magyarország és Ausztria bécsi értekezletével kapcsolatban kiegészítésül még azt jelentik, hogy Magyarországot Kánya külügyminiszter, Olaszországot pedig gróf Ciano külügyminiszter fogja képviselni az értekezleten. Az értekezlet végleges időpontját még nem állapították meg. Schmidt nyilatkozik római útjáról Bécs, szeptember 17. Dr. Schmidt Guidó osztrák külügyi államtitkár repülőgépen ma visszatért Bécsbe. Az államtitkár római tárgyalásairól többek között a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Tárgyalásaim a római jegyzőkönyvek politikai, gazdasági és kulturális kereteiben mozogtak. A római egyezmény nem blokkpolitikát akart kezdeményezni, hanem a tartós békés együttműködés lehetőségét akarta megalapozni. Messzemenő államközi megegyezés jött létre, amelyet tovább lehet szélesíteni. Ez a békemü azonban nemcsak a három aláíró Hatalomnak szól. A római jegyzőkönyvek nem irányulnak semmilyen más hatalom ellen s az aláíró államok sohasem tartottak szem előtt ilyen célokat. Az utóbbi időben fölmerült nemzetközi viszályko- dások kötelességünkké teszik, hogy ne változtassuk meg eddigi politikánk irányvonalait, A mostani zűrzavaros és bizonytalan helyzetben a római hármas jegyzőkönyv még sokkal szilárdabb támpont, mint valaha is volt. A bécsi konferencia Budapest, szeptember 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A római jegyzőkönyvet aláíró három hatalom legközelebbi bécsi értekezletével kapcsolatban magyar illetékes helyen hivatkoznak arra, hogy az értekezlet a római jegyzőkönyv első szakasza alapján ül össze. Az első római jegyzőkönyv első szakasza ugyanis kimondja, hogy a három állam önállóságának és jogainak tiszteletbentartása mellett a béke fönntartásához és Európa gazdasági ujjá- épitséhez hozzájárulnak s kötelezik magukat arra, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek őket különösen érdeklik, úgyszintén az általános jellegű kérdésekben is tanácskozni fognak abból a célból, hogy a fönnálló baráti szerződések szellemében az európai államok, különösen pedig Magyarország, Ausztria és Olaszország között a barátságos együttmunkálkodás előmozdítására irányuló politikájukat összhangba hozzák. Evégből a három kormány, valahányszor közülük akárcsak egy is azt célszerűnek véli, együttesen tanácskozni fog. OrStn Becsben Bécs, szeptember 17. Az osztrák sajtó részletesen foglalkozik a tervezett bécsi értekezlettel. A lapok hangsúlyozzák, hogy a római hármascsoport külügyminisztereinek Bécsben tartandó tanácskozásán elsősorban a Duna-meden- ce gazdasági kérdéseinek rendezése fogja beható vita tárgyát képezni. Az elromlott London, szeptember 17. A magyar, olasz & osztrák külügyminiszterek tervezett bécsi tanácskozásait élénk érdeklődéssel kiséri az angol sajtó, jóllehet a lapok hangsúlyozzák, hogy az értekezlet tárgya tekintetében csak tapogatózásra vannak utalva. A Daily Telegraph szerint a bécsi tanácskozás a pozsonyi kisantantértekez- letre ad majd feleletet. A lap szerint a kisantant fokozott fegyverkezési terve már magában elegendő ahoz, hogy megfelelő bécsi ellenintézkedéseket váltson ki. Emellett Rómában nem tévesztik szem elől azt a bírálatot sem — írja a lap —, amelyben a kisantant pozsonyi értekezlete Ausztria fegyverkezését részesítette. E hi- rálat újból hosszabb időre elhalasztotta az osztrák—csehszlovák közeledést, amelynek kilátásai pedig elég biztatóak voltak. A Daily Héráid szerint Bécsben szó lehet a? júliusi osztrák—német megegyezés hatásairól és jj a kisantanttal való gazdasági együttműködés lehetőségeiről is. A Daily Mail ugyancsak úgy véli, hogy a tanácskozás főtárgya Ausztriának Németországhoz való viszonya, de emellett Bécsben esetleg kísérletet tesznek arra, hogy a kisantant államait a római jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra bírják. Genf után less a bécsi értekezlet Budapest, szeptember 17. (.Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti sajtó jelentései szerint Kánya Kálmán magyar külügyminiszter szombaton Genfbe utazik é>s részt vesz a népszövetség közgyűlésének hétfői ülésén. Kánya genfi útját Bécsben rövid időre megszakítja. Valószínű, hogy az olasz—osztrák—magyar hármas külügyminiszteri tanácskozásra a népszövetség közgyűlésének befejezése után kerül a sor, úgyhogy a magyar külügyminiszter Géniből nem tér haza, hanem egyenesen Bécsbe utazik a külügyminiszteri értekezletre. A Buna-medence békéiéi szó sállá a hármas tatáikor ó Milánó, szeptember 17. A Corriere della Sera hosszabb cikkben foglalkozik a közeljövőben tartandó bécsi értekezlettel. A lap megjegyzi, hogy a bécsi találkozó senkit sem lephet meg, mert egészen természetes dolog, ha a láthatáron mind jobban kibontakozó súlyos kérdésekre való tekintettel a római jegyzőkönyvet aláíró három állam külügyminiszterei tanácskozásokat tartanak. A lap szerint a bécsi értekezlet feltétlenül nagy mértékben elő Dogja mozdítani a nemzetközi légkör tisztázását. Általában az egész olasz sajtó megállapítja, hogy úgy Schmidt osztrák külügyi államtitkár római látogatása, mint a bécsi hármas értekezlet a Duna-medence békéjének megerősítéséit szolgálja. A tanácskozásokon az olasz sajtó szerint azt fogják megvitatni, hogy miként lehetséges még bensőségesebbé tenni a három hatalomnak egymáshoz való viszo- nját. Funczik dékán vezetésével megkezdte működését a pozsonyi egyetem katolikus teológiai fakultása Prága, szeptember 17. A pozsonyi katolikus teológiai fakultásra kinevezett tanárok dr. Jan- tauseh püspök kezébe ma tették le az előirt egyházi esküt s dr. Hrdina iskolaügyi minisztériumi tanácsos kezébe az egyetemi tanárok számára előirt hivatali esküt is. Még ma megtartották a Beregszász, szeptember 17. (Saját tudósitónktól.) A múlt év áprilisában beszámoltunk arról, hogy a beregszászi kereskedők egyesülete székházat épített, az építési költségekkel azonban adós maradt. Mikor az a veszély fenyegetett, hogy az építő mérnökök bűnvádi följelentést tesznek az egyesület ellen, a beregszászi kereskedők merész ötlettel „Masaryk-Háznak“ nevezték el székházukat és ilymódon igyekeztek megnyerni a hatóságok jóindulatát és támogatását. A két mérnök igy sem riadt vissza, hanem megtette a bűnvádi följelentést és egyúttal csődinditványt terjesztett a bíróság elé. Annakidején a székház fölavatása nagy ünnepség keretében ment végbe és a „Masaryk-Ház“ fölavatásán a helyi hatóságok és a katonai helyőrség parancsnoka is részt vett 1935-ben az egyesület háromtagú küldöttsége jelent meg a köztársasági elnök kabinet- irodájában, memorandumot nyújtott át és kérte az elnök nevét viselő székház megmentését. Ezt megelőzően a helyi hatóé ágihoz, majd az fakultás tanári karának első ülését és megválasztották a dékánt s a többi kari funkcionáriust. A fakultás első dékánjává dr. Funczik Emil egyetemi tanárt választották. Ezzel a pozsonyi katolikus teológiai fakultás megkezdte működését. ungvári országos hivatalhoz is kérvényt Intézett az egyesület támogatásért és mind a két fórum pártolóiul terjesztette fel a kérvényt a belügyminisztériumihoz, kérve, hogy az egyesület részére kamatmentes kölcsönt és állami garanciát nyújtsanak. A kabinetirodához benyújtott memorandumnak az az értesítés volt az eredménye, hogy az egyesület kérelmét a minieztertanács elé terjesztik. Azóta semmi sem történt az ügyben. A kereskedők egyesülete a várt kedvező elintézés reményében hiuzta-halasztotta a fizetést és kecsegtette a hitelezőket. Most aztán meglepő, váratlan fordulat történt az ügyben. A napokban felhívás érkezett az egyesülethez az ungvári országos hivataltól, amelyben arra szólítják fel a székház vezetőségét, hogy azonnal távolítsák el Masaryk elnök nevét a ház homlokzatáról. A vezetőség kénytelen-kelletlen nyomban eleget tett a felhívásnak és most a város közvéleménye érdeklődéssel várja, hogy milyen fejleményei lesznek a kínos ügynek, amelyet hatóságilag fosztottak meg indokolatlan és hivatalos körökben is visszatetszést keltő presztízsétől I Hodza betegsége miatt elmaradt a mlniszterlanécs Prága, szeptember 17. A minisztertanács csütörtök délutánra kitűzött ülését Hodza miniszter- elnök könnyebb természetű megbetegedése miatt elhalaszották. A kormányelnökön náthaláz tört ki. Az orvosok tanácsára nem hagyja el lakását. A miniszterelnöknél e napokra kitűzött kihallgatások későbbi időre halasztódtak. SzQIEő Gézát uifcél beválasztanák a kisebbségi kongresszus elnökségébe Genf, szeptember 17. Jelentettük, hogy az európai kisebbségek nemzetközi kongresszusa tegnap Ammende emlékének hódolva kezdte meg kétnapos tárgyalásait. Az emlékbeszédeket Szüllő Géza nyitotta meg, majd az elnökség ujjáválasztása következett. Elnökül ismét Wilfan volt olasz- országi jugoszláv képviselőt választották, az alelnökök sorában a magyar kisebbségeket továbbra is dr. Szüllő Géza képviseli, a németeket Rutha, az ukránokat Pe- lenzkyj, a katalánokat Batista de Rocca egyetemi tanár. A főtitkári teendők végzésével ideiglenesen Üxküllt, egy Bécsben élő lettországi németet bízták meg. KRlckerbőikért letefttar'táft a spanyol felkelők? Páris, szeptember 17. Hendayebőí jelentik, hogy Knickerboickert, a világhírű amerikai újságírót a felkelők Cacaresben letartóztatták. Elmondja a jelentés azt is, hogy a felkelők járőrei őrizetbe vették Plessis francia újságírót, aki San Sebastianiban tartózkodott a felkelő csapatok bevonulásakor. A katonák állítólag fegyver tussal fejbeverték, úgyhogy négy óra hosszáig esziméletlenül hevert. Végül sikerült eljutnia a kormánycsapatokhoz és onnan hajón Franciaországba utazott, Az országos hivatal felhívására el kellett távolítani Masaryk elnök nevét a beregszászi kereskedők székházáról Egy küiünSs mentési akció balsikere 3
