Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-16 / 212. (4061.) szám

7 1936 szeptember 16, szerda. Htífye* ida i Nyugaton újabb esőzés volt és a rossz idő el­érte Bajorországot, de a köztársaság területeit egyelőre elkerülte. Tegnap az egész országban derült volt az időjárás, sőt a hőmérséklet is emelkedett. A javulás azonban nem lesz tartós. — Időjóslat: A szép idő egyelőre tovább tart. — KIGYULLADT A KIJEV-JBAKUI EX­PRESSZVONAT — TÖBB HALOTT. Raatov- bóil jelentük: Most vált áfcmeireiteeaéi, ihoigy szom­batom Roistov kőmyiélkiém súlyos vasúti ©zaren- ceétűieinsióg tömtémt, amelynek számos (halálos ál­dozata van. Egy tolató mozdony összeütközött egy petróleumot szállító vonattal), amueiy fel­robbant és az égő petróleum felgyújtotta a szom­szédos vágányon vesmtegiliő Ikájev—bakul ex- pueiseizvoniatot. Három vagon teljesem leégett, utasad részben •becnmégteik, részben súlyos égési sebeiket szenvedtek. A szeirenosétHemség miatt négy embert, letartóztattak. _ TIZENNÉGY ÓRA ALATT AZ OCEANON AT. St. Jobnsból (Ujhimdland) jelentik: MenrilM és Ridhman óoeámreipülök gépe, amely tegnap reggel indult útnak Angliából, a sürti köd,ben Musguave Harbour közeliéiben, St. Jiolbnstól 50 kdiométemre északra, kényszer leszállást végzett. Az óceánr,épülök uj rekordot állítottak fö,l aiz Atlanti óceán áitrepUlésében keflietrőd nyugati irányban, merít az utat nem egészen tizennégy óra alatt tették meg. — MERÉNYLETTEL GYANÚSÍTOTTAK EGY GYENGEELMÉJÜT. Mátyusföldi tudósítónk je­lenti: A tornóci vasúti kid őrzésére kirendelt csendőrök elfogtak egy gyanúsan viselkedő férfit, aki a vasútvonal mellett járkált és a csendőrök láttára futásnak eredt. Azzal gyanúsították, hogy merényletet tervez a kisantant-miniszterek vonat­Í . ellen, de hamarosan kiderült, hogy Krajcsovics ajos geszti születésű süketnéma gyengeelméjű az Illető, aki Ősalakon volt alkalmazásban, de on­nan augusztus elején megszökött. Az állam­ügyészség fogházába vitték, elmegyógyintézetbe fogják szállítani. — RENDSZERESEN MEGLOPTA A GAZ­DÁIT. Pozsonyi szerkesztőségünk jeleníti tele­fonon: A poizsonyii kerületi bíróság SaJásefc­taináasa ma foglalkozott Koóá Mária 50 eszten­dő^ csehországi származású, többe zör büntetett tolvajnö újabb ügyeivel. KoCi Mánia Kolieir Mária névre szóló hamis illetőségű bizonyitvány- nyail Pozsonyban több helyen szolgálatiba sze­gődött, gazdáit rendszeresen megtopta. Több följelentésre a rendőreiéig végül is letartóztatta. A bíróság ama egy évi börtönbüntetést mért ki reá. Az ítélet jogerős. — LOPÁSOK ÉS BETÖRÉSEK SZLO- VENSZKÓN* Oroszkai tudósítónk jelenti: Az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek betörtek Wertheimer és Nagel lontói földbirtokosok ga­bonaraktárába 8 onnan több métermázsa búzát loptak el. A csendőrség a nyomozás során több gazdát őrizetbe vett. A vizsgálat tovább folyik. — Nyitrai munkatársunk jelenti: Jelentettük, hogy augusztus végén Privigyén ellopták Deu- telbaum Móric kereskedő autóját. A megindított nyomozás most eredménnyel járt. A csendőrök a Prága melletti Hrdlorezy községben megtalál­ták az ellopott autót, amelyben Liska Ferenc rovottmultu férfi ült. A tolvajt letartóztatták és az autót visszaszármaztatták tulajdonosának. — A csendőrség napokig tartó nyomozás után teg­nap letartóztatta Kopec József, Kopec István, Kopec János és Hámpel Samu nyitrakörnyéki legényeket, mert megállapították, hogy ők kö­vették el a pereszlényi betörést. Az éjjeli őr tet- tenérte a tolvajokat, de azok rátámadtak az őrre és összeverték, majd elmenekültek. Az ügyészség most rablás címén indította meg az eljárást a betörők ellen. Mindnyájukat beszállí­tották a nyitrai fogházba. Influenza, spanyoljárvány, torokgyul­ladás, az orr és garat elnyálkásodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok vagy tüdőcsucs'hurut esetén gondos­kodjék arról, hogy gyomra és belei a ter­mészetes »Ferenc József" keserüviz hasz­nálata által gyakran és alaposan kitisztit- tassanak. — VÉRES VEREKEDÉS AZ ÚRITOK MIATT. Mátyusföldi tudóéi tónk jelenti: Trovát Ferenc köpösdi lakos összeveszett Svihorek János ne­vű szomszédjával a kertben termő uritök miatt. A heves szóváltást verekedés váltotta föl és Trovát úgy megverte Svihoreket, hogy azt súlyos sérü­lésekkel kórházba kellett szállítani. Trovát ellen megindult a bűnvádi eljárás. xx Juhász Vilmos: Az inkák birodalma. Jelentős munkával gazdagodott a népszerű ma­f yar tudományos irodalom. A terjedelmében is te- intélyes kötet cime: Az Inkák birodalma, szerzője Juhász Vilmos, a kitűnő tudós és iró, akinek legutóbbi, Közép-Araerika felfedezését tár­gyaló müve, Az Aranyföld hajósai is megérde­melt sikert aratott. Mostani könyve Dél-Amerika felfedezésének lebilincseljen érdekes történetét mondja el élvezetesen; egyszersmind megkapó színekkel, de a tudományos hitelesség jegyével festi meg Dél-Amerika földrajzi arculatának -.nagyszerű portréját. Bizony a legtöbben édes­keveset tudunk olyan izgalmasan érdekes dol­gokról, mint .például a délamerikai indiánok ős­története, ősi vándorutja az óvilág titokzatos régióiból az Andok vad sziklavilágába, az in­káknak: a nap fiainak ősi kultúrájáról, ősi gaz­dagságáról. S ezért üdvözöljük Juhász uj köny­vét; Az Inkák birodalma tátongó hézagot pótol a müveit laikus ismerettárában, de méltán kelti fel a szakember érdeklődését is. A nagyméretű, vaskos kötet, amely gyönyörű fényképmellékle­tekkel van gazdagon illusztrálva, a budapesti Abhenaeum földrajzi sorozatában jelent meg. Kassa, szeptember 15. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A (kassai magyar iparos- és íkeinesike- dő tarnanc iskoláiban a tanítás elkezdése körül .zavarok merülitek fél s a.z dsfcolia kemeékedő- bantoiruc osztályán a tanlfelügyelceiég egyelőre neim engedélyezte a tanítás elkezdését. A vá­ratlan és furcsa eset előzményei odia vezethetők vissza, hogy Kálmán" József, a magyar polgári iskola (igazgatója, aki egyúttal' a magyar ipa- rostanoncisíkoila vezetésiét is ellátta, nyugalom­ba vonul s erről értesítette a vámosi iparos- tanionicdslkolai feiügyeílőbizo'titsiáigot is. A felügye­lő bizottság, melynek a törvény érteimében a felügyeleti jogon kávül hatáskörébe tartozik a tanonciskola igazgatójának és taniitóimak meg­választása is, eizt a bejelentést tudomásul vette azzal, hogy Kálmán József eddigi %azgató, nyugalombavoniuilásával egyidejűleg, megszűnt a magyar áparostanoinciekolla vezetője is lenni. A városházi felügyelőbizoittság, amelynek Tost László hel yettes -po:lgáinmes tér az elnöke, az 1925 november 30-án kdt 96.000—III. sz. kormányrendelet 46. szakasza értelmében a Prága, szeptember 15. A Ceské Slovo hosz- szabb cikkben foglalkozik a magyar szinikultu- rának a bécsi kongreszuson való szereplésével. Az érdekes cikk hosszan bírálja a Roninok kin­csének előadását és ezzel kapcsolatban reflek- sziókat fűz a magyar színészet élteljesitményé- hez. A cikk érdekességét az nyújtja, hogy cseh szemszögből méltatja a magyarok bécsi szerep­lését. A cikk egyebek között ezeket mondja: ■— Nem is kellett hozzá sok ötletesség, hogy az ember megállapítsa, hogy az osztrák vendég^ látók a bécsi színházi kongresszuson túlzott fi­gyelmességükkel a magyarokat fogják legjob­ban kitüntetni. Nap-nap után váltották egy­mást az előadói emelvényen s az előadók kö­zül szokatlan melegen üdvözölték a magyar közoktatásügyi minisztérium képviselőjét, úgy­hogy azt a benyomást akarták kelteni, hogy Európa legfigyelemreméltóbb színház-nemzete a magyar. A kongresszus terme előtti hallban egyedül a magyaroknak volt propagandairodá­juk, amely gazdagon el volt látva Budapest meglátogatására csábító prospektusokkal, — Ezzel kapcsolatban a színházi kiállításon levő magyar expozíció egyáltalán nem győzött meg arról, hogy Magyarorszgáon az uj színházi kifejezés művészetéért harcolnának. A megle­hetősen tágas teremben 12 nagy szinpadmodell van elhelyezve, mindegyik tökéletesen kidolgoz­va, sőt a színészek kis figurái is eletesse teszik őket, továbbá nem sok szinfalterv, többnyire a Roninok kincséből, amelyet a magyarok a kong­resszus résztvevőinek és közönségének bemu­tattak. A dekorációk monumentálisak, súlyo­sak és bonyolultak, itt-ott nagy lépcsők teszik őket változatosakká, a mi Stapferünk alkotásai­ra emlékeztetnek. — A magyarok dicsekszenek azzal, hogy a párisi Comedie Francaise és a bécsi Burgthea- ter mellett nekik van legrégibb nemzeti színhá­zuk Európában. 1937 augusztusában fogják ün­nepelni fennállásának századik évfordulóját. Kilencvenkilenc esztendő alatt a vezető ma­gyar színpad 37.200 előadást nyújtott, ebből a hazai szerzők 900 darabbal szerepeltek. A magyar szerzők mellett legtöbbet jutottak szó­hoz a franciák, németék, angolok és olaszok. A magyar nemzeti színház repertoárja ez alatt az idő alatt szinte az egész világirodalmat fel­ölelte (benne a görögöt és indiait is), csupán csehszlovák darab nem került színre egy sem. Ám ebben nem volt szerepe a szlávok iránti esetleges averziónak, mert színre kerültek orosz, lengyel, szerb és horvát drámaírók is. Valószínűleg nincs olyan drámánk, amely al­kalmas lenne a reprezentatív magyar színpad számára. A magyarok mozgékonysága mellett magától értetődő dolog volt, hogy a nemzetközi szín­házi kongresszus alkalmát kiaknázzák arra, hogy színházukkal Bécsbe ránduljanak. Itt utol­jára 1892-ben szerepeltek az akkori nemzetközi szinházkiállitáson Madách Ember tragédiájával. Ez alkalommal olyan darabot választottak ki, amelyet az is megérthet, aki nem ért magyarul. Ez Kállay Miklós sza-muraj-drámája, a Roninok kincse, amelyben a pantomim elem túlsúlyban van az élőszó fölött. Jellemző a magyarokra, hogy nem valami nemzeti darabot, vagy társadalmi vígjátékot adtak elő, amelyet mesterileg tud­magyar iparostanonciskola uj Igazgatójává a magyar polgári iskola ugyancsak újonnan ki­nevezett igzgatóját választotta meg. Ruzsics- ka tanfelügyelő erre szeptember 11-én kelt átiratában megtiltotta Kálmán József eddigi igazgatónak az iskolai leltáT átadását s ezzel szembehelyezkedett az említett kormányren­delet 92. szakaszának második bekezdésével. Az uj iipurotstanjomic iskolai igazgató erme a leltár és az iskolai segédeszközök (hiányában működé­sét merni tudta eilkiezdenii s a tanítás sem kezdőd­hetett el. A városi felügyelőkjzioittság rnem nyu­godott bele a tanfelügyelő intézkedésébe és a leltárt tartalmazó két szekrényt leiakatol- tatta, ihogy ilyen módon szerezzen érvényt a bizott­ság törvényes választásának és (biztosítsa az Is­kolában a tanítás rendjét. Egyben a felügyelő- bizottság elnöke, Tost László helyet tes-po(Lgáir- mieater Írásbeliiéig tiltakozott a tanfelügyelő in­tézkedése ellen. A közvélemény most kíván­csian várija a rnem mindennapi ügy fejleményeit. nak megjátszani, hanem gyorsan felismerték a japán folklórének a nemzetközi közönségre gyakorolt vonzó hatását És igy sikerült elbüvölniök az átlagos nézőket a japán környezet tetszetős dekorációjával, amelyben a tipikus szamuráj-dráma lejátszódik. — Massziv proszceniális keretben, amilyennel nálunk jóval a háború előtt élt Kvapil, mindkét oldalon ül két olvasó énekmondó, akik német versekben ismertetik meg a közönséget a kö­vetkező jelenet tartalmával. S ezután a magyar színészek játszók a hősi tragédiát és pedig oly testtartással és mozgással, amelyet hajszálnyira a japán fametszetekről lestek el. Vitatható, hogy ebben a kopirozó módszerben mennyi a valódi művészet és mennyire csak a tisztán komédiási utánzási képesség jut benne kifejezésre. Zavar a túldimenzionált szin, mert ellenmondásban van a törékeny japánisággal, nincs benne liriz- mus, holott ilyen lírikus hatást akar elérni a fő­hősök sorsáról való tragikus ének. A rendezés­ben nyoma sincs a modern orientációnak (!?!). Megelégszik a szinészmozdulatok szilárd veze­tésével, a szinészcsoportok tökéletes összjáté- kával és a tömegek fölötti uralommal. Ez a konzervatív magyar színház, amelyet nem érintett a modern szinrehozási és rende­zői irányzatok levegője, mégis magával ra­gad színészei játékának elemi erejével. Ha­tározott fellépésükben van valami a primitív néptörzs tatárias vadságából, ami nemcsak a kemény nyelv sebes zuhatagából, de a férfias erő mozgékony és kifejező kitöréseiből is ki­tűnik. Ezek a színészek a keleti emberekhez hasonlítanak, akiknek a ruháiba öltöztek, s megnyilatkozásaik heves dinamikájával élén­ken emlékeztetnek a japán színészek elkáp­ráztató, átütő képességére. A magyar vezetőszinház színészei közt is két ré­teg van, az idősebbik, amely realisztikus és a fiatal, amely a kifejezés sűrítésére és rövidségé­re törekszik. Nem lehet elfelejteni Somogvi Er­zsi fuvolahangjának ezüstös kadenciáit, Kaoyo hercegnője olyan, mintha eredeti japán rajzok­ból lépett volna elő. Vagy Juranoszuké meg­testesítőjének arcát, amelyen a gondolatokat és érzelmeket úgy lehet olvasni, mintha betűket olvasna az ember. Színművészeknek szenvedé­lyes, csodálatosan megkapó koncertje volt ez, amely nem mindennapi látványok közé tartozik. És azt engedte sejtetni, hogy a magyar színmű­vészet legsajátosabb értéke voltakép a színészek meggyőző erejében rejlik. (*> Megfilmesítették a „Kis lordot". A „Kis lord", ifjúságiink regényes hőse, filmre került. A OonperfieM Dávid felejthetetlen kölyök&ziné- eze, Freddy Bartholomew játsza a cimszereoet. A kis színész most. érkezett Európába szüleivel. Londonban Chaplin és H. G. Wells gratuláltak uj filmjéhez és Korda Sándor azonnal leszerződtet­te esry film főszerepére. (*) Újra divatos lett a zongorajáték. Neiwyorki jelentés szerint a zongora, amelyet a gramofon és a rádió kiszorított újra divatos lett. Rengeteg csa­lád vásárol zongorát, úgyhogy a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Londonban ugyanez a (helyzet és ott most újfajta zongorákat gyártanak. A régi kereszthuros pianínó mellett nagy zongorákat is készítenek, amelyek egyrészt tiszta fémből van­nak összeállítva és vannak olyanok is, amelyek csupa színes és tarka. 6zinte mozaikszerben ösz- szerakott fadarabból készülnek. SzmHÁzKöirkvKabTtiRA. „A konzervatív magyar színház magával ragad színészei játékának elemi A Ceské Slovo a budapesti Nemzeti Szinház bécsi szerepléséről Magyar folyóiratok Budapest, szeptember. Napkelet. Valamennyi irodalmi folyóirat — közöttük a kitűnő Napkelet is — hosszabb-rövidebb cikket szán Budavár visz- sz afoglal ás ának 250-ik évfordulójára. Mindjárt az első cikk Horváth Jenő tollából Buda visszavéte­lének hatását taglalja az euróipai politika néző­pontjából. — Mihály László az örök Róma vérke­ringését kutatja a ma müveiben. — Merényi Osz­kár „Berzsényi-legenda" címen a nagy költőt idézi. Korunké az érdem, hogy felfedezte Ber­csényit, a nemzetgazdát is, a földművelő nép sor­sáért, s ezen át a magyarság sorsáért aggódó lánglelkü magyart, aki mint a mezei szorgalom akadályairól irt munkájában kifejti, nem akart látni sötéttekintetü, kullogó, rongyos magyar jobbágyot, (hanem emelt komiokú, dolgát értő, jó­módú magyar gazdát, az ország építőjét, a ma­gyarság megtartóját. — Vajthó László Féja Géza sok támadásban részesült Ady-könyvét bírálja (hosszabb cikkben. — Janltovics Marcell: „Hangok a távolból*4 cimü novelláskötetét Marék Antal bírálja. Nyugat. I. Szemlér Ferenc „A költő és világ- egyetem" címen a „valódi tudományoknak*1 a szeilemországhoz való viszonyát tárgyalja. A XIX. század büszke és magábizó fizikusa értetlenül nézte ha egyáltalán nézte, a költő szánalmas ver­gődését a sajátmaga alkotta kényszerképzetek (hálójában. A költők maguk is csak alig titkol­ható borzongással gondoltak Goethere, aki ezt a két ellenséges világot merészen egyesi tette ön­magában. — Szalontai Rezső „Legenda őgyallán** cimen Írja meg találkozását szülővárosával. — Néhány pályadíjnyertes novella következik ez­után, majd a Figyelő rovatban a szlovenszkói ma­gyar Írók sorozatában megjelent Reményi: „Sze­relmesek voltak** cimü regényét Scihöpflin Aladár bírálja melegen. — Pongrácz Kálmán „Szlovák regény magyarul** cimü cikkében hosszasabban foglalkozik Martin Kukucin: A Pretur-ház cimü regényével. Kiukuöin regényére volt szükség ahhoz, hogy a magyar olvasó elfogulatlanul és szeretettel vegye kezébe a szlovák könyvet, ez­után már jöhetnek „kényesebb** tárgyú könyvek is, mert az alap meg lett vetve s a szlovák lélek megismerésén túl a mai szlovák társadalmi, poli­tikai gazdasági és szellemi élet minden problémá­jával is meg akarunk ismerkedni. Literatura. Dr. Héjjá Pál érdekes és aktuális könyvet irt „A tábori egészségügy Budavár visz- szaifoglalása korában*1 címmel. A bírálat, melyet első cikként „Élet és halál játéka negyedévezred előtt" címmel közöl a Literatura szeptemberi száma, idézi azt a részt, melyet ogy korabeli fel­cser (Feid-tScherer) jegyez fel az akkori idők ese­ményeiről. — „A száz legjobb könyv" címen ame­rikai füzet jelent meg, amelynek — bár nem eléggé tárgyilagos, mert hiszen hiányzik belőle a magyar, a modern német, az olasz stb. irodalom — egy érdeme mégis van, s ez az, hogy amit fel­sorol, azt méltán sorolja a száz legjobb kötet közé. — Ráth Végh István az iró iskolákról ir színesen. Párisi irodalmi lapokban fel-feltünik egy csábitó hirdetés, amelynek rövid cime: „Devenez éerivain! Legyen Íróvá!" Egy newyorkl folyóirat, a Wiking Press elküldte tudósítóját né­hány Ilyen kurzusra és feljegyezte a tanítványok feleleteit. íme néhány gyöngyszem közülük: — Az episztola az apostol felesége. — Szalmaözvegynek a vegetáriánus feleségét nevezzük. — A Nílusban krokodilu&ok és piramisok ta­lálhatók. — Luther Márton szörnyű halált halt: egy bulla exkommunikálta, — Cromweli az a hóhér volt, aki I. Károlyt le­fejezte. — A zebra ma már teljesen kipusztult, csupán a Z betű illusztrálására használják. — A vizet kétféle gin alkotja: oxigin és hidrogin. Tükör. A bevezető cikkben Szendy Károly, Budapest polgármestere méltatja a nagy évfordu­lót. — Palotay Gertrud a török hagyományoknak népművészetünkre tett hatásával foglalkozik. — Cs. Szabó László érdekes cikkben számol be Buda fejlődéséről „A rákpiactól a Csikákóig" cím­mel. — Nagy Iván értékes cikkben számol be a magyar irók könyveiről a külföldiek asztalán. Megtudjuk az érdekes cikkből azt, hogy Jókai Mór regényeit 25 különböző nyelvre fordították le s 1154 regényét és elbeszélését ültették át idegen nyelvre. A modern irók közül Herczeg Ferenc van az élen, majd Gárdonyi, Móricz, Molnár Ferenc és Zilahy következik. Számos érdekes novella kö­zött a vérző Hispániáról kapunk képet. Katolikus Szemle. Csóka Lajos .,A szabaditó pápa szobra előtt" címmel XI. Ince személyével foglalkozik. A szultán egyedül a pápában látta a török birodalom veszedelmét, mert egyedül még az képes a keresztény fejedelmeket egyesíteni a félhold ellen. Valóban igy is volt. A kontinentá­lis hatalmakat a keresztény egyetemesség gon­dolatában még egyszer XI. Ince egyesitette, úgy hogy a Bées felmentésével meginduló felszaba­dító háborúban már a birodalom minden tájáról résztvettek a német fejedelmek csapatai. — Noszlopi László aktuális kérdésről, a házastárs megválasztásának lélektanáról irt tanulmányt. Strindbergtől és Ibsentől Dreiserig, Thomas Mannig, Wassermannig és Undsetig ezek az irók felfedezik, hogy a szerencsétlen házasságokat fő­leg az emberi könnyelműség, meggondolatlanság, felelőtlenség, könnyenhivőség, vak érzékiség, hiú­ság, törtetés, pénzvágy stb. következtében rossz párválasztás hozza létre. — Főbb cikkek még Horváth Sándor: , Az erkölcsi normák érvényesí­tése a gazdasági életben", Sándor István: „Nem­zet és nemzetköziség a magyar középkor irodal­mában" stb. Protestáns Szemle. Baltazár Dezsőt meleghangú cikk parentálja el. Ki harcolt meg akkora harco­kat ebben a nemzedékben, mint ő: abban a nem­zedékiben, amelyben a legnehezebben összeálló anyag' egyházi és politikai téren a magyar kálvi- nistaság lett? Kinek volt gyűlöltebb neve — kí­vül, mint az ő neve és még belül is, mert tábort akart? őrjárata mindig azon a keskeny ösvényen vezetett,' ahol az egyház és az állam határai összeérnek, ahol mindennap elszántanak egy ba­rázdát, azon a mesgyén, ahol minden talpalattnyi földet az egyenjogúságért vérrel szereztek meg. Ezt a harminceeztendős (harcot — úgymond, — t ^rxgai-AVmAarhi RiiAB A tanfelügyelőség nem engedélyezte a kassai magyar tanonciskola megnyitását Törvényt és rendeletet sért az érthetetlen intézkedés

Next

/
Thumbnails
Contents