Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-15 / 211. (4060.) szám
Triletka és egyéb (—) Prága, szeptember 14. Hodza miniszterelnök szombati sajtóexpozéja, mely az őszi politikai idény hivatalos megnyitását jelentette, négy fontos bejelentést tartalmazott. Az első az volt, hogy a kormány a dó visszatéri téssel fogja támogatni az ipari kivitelt, a másik az, hogy a kisantant prágai gazdasági központja október elején megkezdi működését s a harmadik az, hogy a kormány olyan tanácsadótestületet nevez ki, amely a beruházásoknál a regionális érdekeket fogja összhangba hozni és végül a negyedik az, hogy a kormány a rendes költségvetés mellett egy 15 milliárdos, három évre szóló nyilvántartó költség- vetést is be fog terjeszteni. A kormány őszi gazdasági programja eszerint érdekes újításokat taralmazna, ha hinni tudnánk a gyakorlati kivitelben, a tervek gyakorlati hatékonyságában. Sajnos, már nagyon sok tapasztalatunk van, s ezért éles különbséget kell tennünk az elmélet és gyakorlat, a szép terv és a rossz vagy semmilyen kivitel közt s minden tervet eleve a gyakorlati realizmus józan szemüvegén vagyunk kénytelenek értékelni. Szép a kivitel támogatása az adóreformálás módszerével és valószinüleg meg is lesz a kedvező hatása, ha az érdekelt államok nem tesznek hasonló intézkedéseket, vagy pedig másnemű ellenintézkedéseket. Reméljük a legjobbakat, hogy ilyen ellensakkhuzások nem lesznek, de visszaemlékezünk a devalváció hatására, amely az elképzelés szerint hivatva volt a kivitelt és a kivitt csehszlovák áruk külföldi versenyképességét fokozni, de — amint látjuk ■— a gyakorlatban nem volt olyan tartós eredménye, hogy most újabb injekciózás ne kellene. Kívánjuk, hogy az uj injekció sikere teljes legyen, csak sajnálattal állapítjuk meg, hogy itt csak ipari termékek kivitelének elősegítéséről van szó, vagyis az adóvisszatérités kedvezményeit szlovenszkói és kárpátaljai vállalatok minimális mértékben fogják érezhetni. Szlovenszkó és Kárpátalja kiviteli főcikke a fa és a bor, ha tehát az igazságnak és méltányosságnak megfelelően e két országrészen is segíteni akarnak, akkor az ipari adórefundációval párhuzamosan e két kiviteli cikk versenyképességét is elő kell segíteni részben olcsóbb szállítási díjtételekkel, részben adókedvezményekkel. A második újdonságot illetően azt kell mon- danum, hogy nem uj. Már másfél évtized óta állandóan építik, fejlesztik, szélesbitik a kisan- tant-államok közti gazdasági kapcsolatokat, szaporodnak a közös bizottságok, állandó szervek, tanácsok, de a forgalom mégiscsak mindig a régi keretek közöt mozgott és átlagban nem lépte túl az Ausztriával vagy Magyarországgal való forgalom méreteit, pedig sem Ausztria, sem Magyarország nem tartozott bele a gazdasági kis- antantba. Sőt még azt sem sikerült minden politikai kedvezményezés ellenére elérnünk, hogy ipari kivitelünk úgy Jugoszláviában, mint Romániában legalább megközelítse Németország kivitelét. Pedig minőség tekintetében a csehszlovákiai ipar nyugodtan felveheti a versenyt a némettel, mely pádéul Jugoszláviában az első helyen szerepel. Kivánnók, hogy végre-valahára a sok bízottságosdi valóban több forgalmat is jelentsen éspedig olyan árucserét, amely ne nyomja a belföldi piacot, mint ahogyan az évenként behozott tízezer vagonnyi jugoszláv búza hat mezőgazdasági piacunkra. Igazat kell adnunk Hodza miniszterelnöknek, hogy a kisan- tant-államok felé irányuló csehszlovák kivitel alapja nem lehet csak a mezőgazdasági behozatalunk. Ezt az elvet elsősorban a Csehszlovákia számára teljesen fölösleges jugoszláv búza behozatalának korlátozásán kell kezdeni. Lám. Jugoszlávia és Románia más csereárut is tudnak adni egymásnak, mint mezőgazdaságit, igy legutóbb Jugoszlávia rezet, Románia pedig benzint. Nálunk is elkelne a mai üzemanyagnál olcsóbb benzin, volna mit helyébe kivinni. Tizenöt éve „szélesítik" már a kisantantállamok közti, fórEgységdemonstráció a pozsonyi kisantant-konferencián A kisantant álláspontja a népszövetségi reform és az osztrák fegyverkezés kérdésében A közös politika alapjai: az általános béke és biztonság megőrzése, gazdasági és politikai együttműködés - Állásfoglalás a spanyol semlegességhez • Hodza gazdasági Duna- tervét össze! tárgyalják Bukarestben Október elsején megkezdi működését a prágai gazdasági kisantani-központ Pozsony, szeptember 14. (Kiküldött munkatársunk telefon jelentése.) A pozsonyi kisantant- konferencia tulajdonképpen három részből állott, Az első rész még szombaton Kistapolcsány- ban zajlott le, ahol a külügyminiszterek Benes köztársasági elnök elnöklésével igyekeztek nézeteiket összeegyeztetni. A másodikra vasárnap a pozsonyi Carlton-szállóban került sor, ahol az államférfiak egy délelőtti és egy délutáni ülésen tisztázták a kisantant politikai programját. A harmadik rész hétfőn folyt le ugyancsak a Carltonban, de ez az értekezlet nem tartozott már szorosan a kisantant állandó tanácsának munkájához, hanem külön gazdasági konferencia volt, amelyen dr. Hodza Mlán miniszterelnök is résztvett Pozsony válaszol Nürnbergnek E tárgyalásokon kívül bizonyos jelentőségük volt a nyilvánosságnak vagy a sajtónak szánt különféle ünnepi manifesztációknak, így a szombatesti sajtóbankettnek, ahol Hájek, a csehszlovák külügyminisztérium igazgatója felszólalásában igyekezett megcáfolni az orosz-csehszlovák szövetség következményeiről elterjedt tévhireket és a csehszlovák kisebbségi politika előnyeit ecsetelte. Ugyanitt megállapította azt is, hogy a kisantant a mai Európában politikailag statikai erő, de gazdaságilag és kulturálisan elismeri a dinamizmus szükségességét. A második ünnepi manifesztációra vasárnap este került sor a Carlton-szálló előtt, miután délben dr. Krno pozsonyi polgármester látta vendégül a konferenciát a Vigadó kistermében. Vasárnap este félnyolc órakor a szálloda ter- raszán megjelent Sztojadinovics jugoszláv és Hodza csehszlovák miniszterelnök, továbbá Krofta csehszlovák és Antonescu román külügyminiszter, Országh szlovenszkói országos elnök és sok más előkelőség és fogadta a szálloda előtt összegyűlt szokolok, cserkészek, légionáriusok, csehszlovák szervezetek, egyesületek és iskolásgyermekek viharos üdvözlését, miközben hitvallást tett a kisantant egysége mellett. A szálloda előtti teret erre az alkalomra elzárták, s csak szigorú igazoltatással engedték az embereket a közeibe. A rendfenntartó szolgálat kitünően működött, úgyhogy a körülbelül tizenötezer néző felvonulása és elvonulása zavartalanul megtörténhetett. A rendezés is sikerült. Különösen a megvilágítás volt szép. niszterelnök üdvözölte Belgrád, a dunai város nevében Pozsonyt, a másik dunai várost, majd még Antonescu mondott néhány üdvözlő szót. Az ujságirók különben leginkább az uj román külügyminiszterre voltak kiváncsiak. Antonescu kicsiny, kissé gyűrött arcú, elegáns ur, aki igen nagy mozgékonyságot árul el a konferencián. Ő fogadta a legtöbb ujságirót, ő integetett a cilinderével a népnek. „Uj seprű, jól söpör“ — mondták róla az ujságirók. Krofta és Sztojadinovics pohárkösiöntőí A Carlton erkélyén történt demonstratív jelenet után, amely az állami himnuszok eljátszásával fejeződött be, ünnepi vacsora volt a Carlton-szálió éttermében. Krofta külügyminiszter rendezte ezt a miniszterek és diplomaták tiszteletére és ezen az estélyen hangzottak el a szokásos poihárköszűntök is. A külgj miniszterek mellett Hodza miniszter- elnök és Dérer igazságügyminiszter is résztvett ezen a vacsorán. Krofta a kisantant életképességét, egységét és békeszeretetét méltatta beszédében s kijelentette, hogy a kisantant védeni fogja érdekeit, de bárkivel hajlandó békés együttműködésre. Megemlékezett a régi budapesti parlament nemzetiségi klubjáról is, ahol ugyanaz a három nemzet gyűlt össze, mint most a kisantant konferenciáján. Sztojadinovics pohárköszöntőjében Pomasságot eredményezni. Mindössze egy tekintetben ígéretesebb a mostani helyzet: annyiban, hogy a triletka első ötmilüárdja az államvédelmi kölcsön négymilliárdja segítségével valóban fedezettel fog bírni. De hogy miből fogják majd a triletka második és harmadik ötmilliárdját előteremteni, az a leendő pénzügyminiszterek gondja. A hároméves tervvel kapcsolatban fontos dolog az, hogy ne hasonlítson a szokásos alapokhoz, nevezetesen a hadfölszerelési alap gazdálkodási rendszeréhez, ahol az alap fölhasznál.ha- tása nincs egyenlő évi részletekhez kötve, hanem a többéves kereten belül az alap akár több évre előre is kimeríthető. Az ilyen triletkánjak még a gondolatát is el kell utasítanunk. Természetes, hogy abból a néhányszavas bejelentésből, amit a kormányelnök mondott, nem sok következtetést lehet levonni az uj „nyilvántartás/ költségvetésből". Ha valóban csak nyilvántartási célokat szolgál, vagyis áttekintést akar nyújtani az állam beruházásairól, akkor az örvendetes újítás lenne, ezt esztendőről-esztendőre sürgette mindig a tárgyilagos kritika. De ha csak olyan általános és meg nem ismerhető elszámolási keret lesz, mint a tabuként kezelt alapok számadása, akkor Isten mentsen tőle. Majd meglátjuk. De ha már olyanvalamivel lep meg a kormány, amit nem is vártunk tőle, ebből az alkalomból arra kérjük, hogy végre olyan nyilvántartási költségvetéssel is lepjen meg bennünket, amit esztendőről-esztendőre mindig nyomatékosan kérünk, sőt követelünk tőle. Mutassa ki az évi költségvetésben és a zárszámadásban Szlovenszkó és Kárpátalja részesedését. Sztojadinovics, Antonescu és Krofta a Carlton erkélyén Az erkélyi manifesztáció folyamán elsőnek Krofta csehszlovák külügyminiszter olvasta fel beszédét, amelyben üdvözölte a szövetségeseket és kijelentette, hogy a kisantant a lehető legegységesebb és legerősebb. Kissé kellemetlen volt, hogy amikor Krofta beszédében egyszer megemlítette Titulescu nevét, a tömeg hosszantartó, spontán éljenzésben tört ki. Krofta után Sztojadinovics jugoszláv migalmat, nem hisszük, hogy erre tavaly vagy ta-J valyelőtt kevesebb jóakarat lett volna, mint az| idén, kíváncsisággal várjuk, hogy a jövőben ugyanannyi jóigyekezett mellett több lesz-e majd a siker. A harmadik újdonság az uj gazdasági tanács, amelynek az lesz a föladata, hogy a középitke- zéseknél s egyéb beruházásoknál — és remélhetőleg a közszállitásoknál is — tanácsot adjon a kormánynak, hogy minden országrészt arányosan részesítsen a beruházások kedvezményeiben. Szóval egy regionális bizottság lesz ez és a részesedési kvótát fogja — tanácsolni. Nézetünk szerint ez a szerv nem jelent semmi újat. Hodzá- nak kedvenc ötlete, hogy amikor valamit már nagyon meg kell csinálni, akkor a kérdés tanulmányozására tanácsadótestületet szervez. így volt a gazdasági regionalizmus előtanulmányaira teremtett szlovenszkói regionális intézettel, mely már évek óta „tanulmányom", panaszol, siránkozik és követel. Éppen azokat a regionális érdekeket hangsúlyozza, amelyeket most az uj regionális tanács javallási körébe utalnak. Hogy milyen eredménnyel, tudjuk. Hasonló eset volt az úgynevezett szlovenszkói személyügyi refe- rátussal. Amikor a szlovákok előléptetése körül nagy harc dúlt, a kedélyek lecsöndesitésére Hoaáa kezdeményezésére megalkották a miniszterelnökség szlovák referátusát. Évek óta „működik" ez a referátus, de hogy a központi hivatalokban 18-nál több szlovák lenne-e azóta, arról még nem olvastunk sehol újabb beszámolót. Egyébként a kinevezések nem a szlovák referá- tustól, hanem magától a kormánytól függenek. S ugyanígy leszünk az uj regionális tanáccsal is. Előterjeszthet majd javaslatokat, de a kormány vagy meghallgatja előterjesztéseit vagy nem. Ugyanilyen értelmű előterjesztéseket mostanáig is kapott a kormány, például a szlovenszkói regionális intézettől, vagy — remélni merjük — a szlovák miniszterektől és mégis az történt, ami történt, és nem az, aminek a természetes regionalizmus tiszteletbentartása mellett történnie kellett volna. Ha ideálisan történt volna a közszál- litások és az állami beruházások elosztása, akkor ma nem követelne senki ujabbfajta regionális szervet. De ez az újabb tanácsadó szerv is csak írott malaszt marad, ha a kormány maga nem kíván változtatni eddigi gyakorlatán. S ha a kormány részén végre megvan a regionális érdekek tiszteletbentartására való jóakarat, minek akkor az uj tanácsadótestület? És végül a hároméves államgazdálkodási terv, a beruházási triletka. Ez újdonságnak látszik, a szovjet pjetiletka ígéretes másának. Eddig csak egy esztendőre csináltunk költségvetést, most a jövő költségvetés beruházási tételeiről tudni fogjuk, hogy azok csak egy harmadát teszik egy három évre szóló tizenötmilliárdos nagy tervnek. Megnyugtató tudat, hogy tizenötmilliárd kiadás fogja pezsditeni a legközelebbi három év alatt az állam segítségével a közgazdasági életet, ennyit kapnak a vállalkozók anyagszállításra és munka végzésére. De eddig is mindig azt hallottuk, hogy évente ötmilliára értékű beruházást eszközöl az állam. Ezt jelentették be minden költségvetési vitában, s ha valóban ennyi volt a beruházás, akkor az évi ötmilliárd nem nagyon volt észrevehető a válság elleni küzdelemben s a jövő éviben $em fog nagyobb mozgalElőfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kfc,, külföldre: évente 450, ^ SzlöVeUSzkÓi 65 rUSZÍriSzkÓi magVOTSág "‘‘C® lJ* J Cm®1^ * Kla£6***vat»ls félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ö Prága II., Panská ultce 12, III. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR. gmSgjjLi HBk JHA I XV. évf. 211. (4060) szám • Keddi • 1936 szeptember 15
